Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 25. szám - Magyar Államjog. Irta Boncz Ferencz miniszteri tanácsos, közalapítványi kir. ügyigazgató. Budapest. Az Athenaeum r.-társ. kiadása. 1. [r.]

— 198 Az államtanács alelnökét ő Felsége, az államtanács elnökének I meghallgatásával, a miniszterelnök előterjesztésére nevezi ki. Az államtanácsosokat ó Felsége, a szakminiszterek előterjesztésére azon 3—3 jelölt közül nevezi ki, a kiket az illető állomásokra a I képviselőház szakbizottságai az ország kiváló szaktestületeinek, illető- j leg egyes kiváló szakférfiainak meghallgatásával kijelölnek. A segédszemélyzetet ő Felsége, az államtanács elnökének előtérjesztésére, nevezi ki. 5. §. Az államtanács elnöke, alelnöke, s az államtanácsosok szolgálatuk folyamában sem a képviselőház vagy főrendiház tagjai nem le- j hétnek, sem egyéb közhivatalt nem viselhetnek. 6. §. Az államtanács elnökének, alelnökének, az államtanácsotoknak s a segédszemélyzetnek évdiját, lakpénzét, nyugdijat és ez utóbbinak föltételeit külön törvény állapítja meg. 7. §. Az államtanács mindazon törvényjavaslatok fölött, melyek a képviselőházban benyujtatnak, indokolt jelentést tartozik a képviselőházhoz, és ugyan még oly időben beterjeszteni, miszerint az illető törvényjavaslatok a kitűzött határidőre a képviselőház szakbizottságaiban és osztályaibau ugyancsak az államtanácsnak ezen indokolt jelentése alapján tárgyalás alá vétethessenek. 8. §. Az államtanács indokolt véleményt tartozik mondani mindazon módositványok fölött is, a melyek valamely törvényjavaslaton akár a képviselőház, a főrendiház határozatából megejtetnek. 9. §. Az államtanács tartozik mindannyiszor, valahányszor erre akár a képviselőház határozata által, akár a minisztérium izenete által fölhjvatjk, részleges törvényjavaslatokat kidolgozni, és ugyan azon elVek és irányeszmék alapján, amelyeket a képviselőház határozata vagy a minisztérium izenete é czélra utasitásba adnak. 10. §. Hasonlag tartozik az államtanács a hozzáutasitott törvényjavaslatokat mindazon adatkészlettel fölszerelni, a mely azok beható törvényhozási tárgyalásához szükségeltetik. 11. §. A 10. §-ban elrendelt munkálatok eszközölhetése végett ugy a minisztérium, mint a törvényhatóságok a kivánt adatokat az államtanács rendelkezésére bocsátani tartoznak. 12. §. Az államtanács jogosítva vagyon ugy az ország szaktestületeit mint egyeseket a felmerülő szakkérdésekben kihallgatni, — a fölhívott szaktestületek és szakférfiak pedig a föltett kérdésekre tűzetés és indokolt jelentéssel tartoznak válaszolni. 13. §. Esetröl-esetre, a képviselőház engedélyével, az államtanácsosok a képviselőház üléseiben megjelenhetnek, hogy indokolt jelentéseiket élőszóval is védelmezhessék és további fölvilágositásokkal kisérhessék. 14. §. Belső ügyrendjét és fegyelmi eljárását, addig is, mig ezekről külön törvény alkottatnék, az államtanács saját maga állapitjameg. 15 §. E törvény végrehajtásával az összes minisztérium bizatik meg. Felkéretüuk a következő sorok közlésére : A bars-megyei kir. járásbíróságok és különösen a verebélyi kir. járásbíróság állásáról és jövőjéről. Ha volna, ki időt venne magának, és kiszámítaná, hogy a törvény- ' hatóságok, szolgabiróságok és kir. járásbiróságok czélszerütlen beosz- I tása miatt a nagy közönségre mennyi anyagi kár háromlik, lehetetlen, hogy azok, kik hazánk sorsát mint a legfőbb hatóságok tagjai intézik, azon óriási s hiába kidobott összegeket látva, be ne ismernék, hogy az adózó nép közötti elszegényedést nagy részben ezen igazán esztelen és szörnyű állapot mozdítja elő. Nem lehet tagadni, hogy a kormány majd ez majd amaz intézkedése által ugy tűnik fel, mintha a terhek, a költségek kevesbitését óhajtaná, de aki ezen intézkedéseket a gyakorlati életbe átvitten látja, látja azt is, hogy az egész csupán látszat, az óhajtott eredmény nélkül. És miért nincs igazi eredmény ? Azért, mert azon állapot, melynek minden könnyítés alapját kellene képezni, maisfenáll, sőt a legutóbbi időkben történtek olyan kormányintézkedések, melyek egyenesen oda czéloznak, hogy az időközben történt javítások eltörlése által az ősi álla- | pot visszaállittassék. Azon állapot, mely a megyék, szolgabirák és járásbíróságok ősi határait szentnek és sérthetetlennek tartják, mintha bizony Bars és Nyitra megyében a bírák nem egy és ugyanazon király nevében, és nem egy és ugyanazon törvény szerint és alapján mondanák ki ítéleteiket. Minket például semmi érdek sem kötött a nyitra-zsámhokréti járásbírósághoz, de nézetünk szerint annak eltörlése a régi, igazán mondva absurd állapotba való visszaesést jelez. Azon okok, melyeknél fogva Barsmegyének oszlányi járása törvénykezési tekintetben Ar.-Maróthtól elvétetett, és a Ny.-Zsámbokréton felállított járásbírósághoz csatoltatott, mai napig fenállanak. Az oszlányi járást Barsmegyétől ma is a szkiezói hegy választja el, s ezt a válaszfalat onnét eltolni senki sem fogja. Az oszlányi járás 16 községe tehát évezredek múlva is oly J távol lesz télen át a mostani járásbíróság székhelyétől Ar.-Maróthtól, mint Gyergyó-Szent-Miklós Budapesttől. Nyáron át pedig mint legalább is Czegléd Budapesttől. Már ha a ny.-zsámbokréti járásbíróságot be is szüntették, hogy az oszlányi járáshoz tartozó 16 községet miért nem csatolták akár Privigyéhez, akár Báánhoz akár Nagy-Tapolcsányhoz, melyek télen át megközelíthetők, s miért csatolták a télen át megközelithetlen Ar.-Maróthhoz, miért nyomták még azt a 16 községet is az ar.-marótbi kir. járásbíróság vállára, hol a járásbiró ugy a járásnak nagy terjedelme | mint lakosságának — Grünwald Béla által helyesen jellemzett — gyarló felfogása miatt különben is csaknem emberi erő feletti munkát végez évenkint, ezt érteni igazán nem lehet. Ha az oszlányi járásban lakóknak tárgyalásra, tanúkihallgatásra Ar.-Maróthra kell menni, ha az ar.-marótbi végrehajtónak kell az oszlányi járásban is végrehajtani, akkor a kisebb polgári ügyek rendjéhez csatolt remények annyira eltörpülnek, hogy a különbséget a sommás és ezen eljárás között alig vehetjük észre. S miután a czélszerütlen beosztás, illetékesség nem csak az oszlányi járásban van igy, de az országnak csaknem fele szenved ezen hibában, ennél fogva a terhek, a költségek kevesbedését ne reményijük. De azok, kik az igazság kiszolgáltatását keresik, nem csak az által szenvednek, rövidséget, ha a bíróságok székhelye távol esik, — de szenvednek az által is, ha a bíróságok a czélszerütlen beosztás miatt túlterhelve vannak. E sorok irója a folyó évben egy napon négy kir. járásbíróságnál külön-külön egy-egy keresetlevelet adott be. Ezen négy kereset közül az egyik immár az árverés kitűzése folytán történt kifizetéssel be is fejeztetett, a másik három tárgyban azonban a mai napig még csak tárgyalás se lett kitűzve; legalább a mai napig a keresetek első példányai vissza nem érkeztek. Azon négy kir. járásbiróságnál észlelhető eme roppant különbségből fölmerül az a kérdés: mi az oka annak, hogy mig az egyik kir. járásbírósághoz beadott kereset folytán már az árverés elrendelhető volt, a másik három bíróság még csak tárgyalási határidőt sem tűzött ki ? Oka ezen késedelemnek sokféle lehet. De mi nem keressük egyébben, s nincs is másban mint abban, hocy azon három késlekedő járásbíróság a n n y i r a e 1 van foglalva a járás nagysága és népességénél fogva, hogy az ügyekalegjobb akarat mellett semmehetnek gyorsabban. És igy a gyakorlat meghazudtolja a törvényt. A környéken lakó ügyvédek pedig minden olyan esetnél, hol a kompatentia kérdése megengedi, azon járásbíróság elé viszik az ügyet, melyről tapasztalásból azt tudják, hogy ott minden beadvány s minden jegyzőkönyv kétszer 24 óra alatt elintézve s ismét kétszer 24 óra alatt expediálva van. Előbb vezetik czélhoz az ügyet, de az utazási költségekkel szaporodik a fél kiadása is. Az persze lehetetlen, hogy egyik járásbíróság területe és népessége teljesen hasonlítson egymáshoz. Lehetetlen az is, hogy a községek illetékes járásbíróságuk székhelyéhez egyforma távolságban feküdjenek ; hanem, hogy ugy a népmennyiség, mint a távolság tekintetében oly óriási különbség legyen mint nálunk van, az absurdum. Állításunkat a verebélyi kir. járásbíróságával fogjuk kimagyarázni. Jóllehet Verebélyen 231 házban most sem lakik több 2000 lakosnál, ennek daczára mégis minden időben nevezetes pont volt. Fontossága, kedvező fekvése napjainkban sem szenvedett változást; sőt nyert többféle okoknál fogva. Ilyen okok: az érsekségi vizvám megszüntetése; az állam által 1872-ben épített, a Zsitva völgyön átvezető minden időben egyedül biztos és nagy költséggel épitett államut ; távirdaállomás megnyitása ; helyben nagy fa- és kőszén-lerakó (depőt); s a nyitrai vasúti állomás megnyitása. Mindezen okoknál fogva Verebély, melyet a léva-nyitrai és Ar.-Maróth-érsekujvári országutak, itt találkozva ketté szelnek, napról-napra nagyobb élénkségnek örvend, és az egész Zsitva mentének mintegy központját képezi. Különös mégis, hogy a Zsitva-menti közönség nagy kárára előbb elvesztette só-, később pedig adó-hivatalát, A királyi járásbíróság pedig ugy terjedelmére, mint lélekszámra nézve és az őt környező ar.-marótbi, lévai, érsekújvári és nyitrai járásbíróságokhoz képest oly csekély, mintha quasi büntetve lenne azért, mert a 4 egyénből álló hivatal a restantia szót csak a szótárból ismeri, s meg vagyunk győződve, ha a munka háromszor ann}i volna mint eddig volt, restantiát sem az év elején, sem közepén, sem pedig a végén nem találnánk akkor sem. Többször volt ugyan már szó róla, hogy a járás kikerekittetik; e kikerekittetés azonban a mai napig sem történt meg, noha a lévai és ar.-marótbi különben is háromszor oly népes és kiterjedésű járásbiróságok, utóbbi pláne két izben mintegy 30 községgel szaporodott. Mindazok tehát, kikre nézve nem közönyös, vajon a verebélyi járáshoz 16000 vagy 30000 lélek tartozik-e, ezen annexiók alkalmával azt hitték, hogy az ar.-maróthi és lévai járásbíróságokról azon községek, melyek közelebb feküsznek Verebélyhez mint Marothhoz vagy Lévához, Verebélyhez fognak csatoltatni. Ezen hiedelem, — ezen óhajtás azonban a mai napig sem valósult meg. Hogy mi vagy ki akadályozza a kikerekitést, azt nem tudjuk. Pedig ha czélszerü és a nép érdekében volt az oszlányi járást Ar-Maróthhoz csatolni, akkor talán csak czélszerübb Béiád, Hersetyény, Szelepcsény, Zs.-Uyi'alu, Néved, Vörösvár, Mohi, Kis-Győröd, Gyékényes és Lök, Felső- és Alsó-Pél községeket Verebélyhez csatolni,, mily községek közelebb esnek Verebélyhez mint Ar.-Maróthhoz vagy Lévához. Ha Magyarország térképét kezünkbe veszszük, ugy látjuk, hogy 5 percztől egész 60 perczig tartó távolságban Verebélytöl a következő helységek feküsznek: Bábindál, Kis- és Nagy-Hind, Kálaz, Dicske, Nemes-Pann, Vajk, Mártonfalu, Szent-Mihály-Ur-Gyarak és Kis-Mánya. Ezen 11 önálló község közül Kálaz és Dicske a verebélyi Ks. plébániához tartozik, valamennyi sőt ezeknél még távolabb fekvő községek is a verebélyi kir. postához tartoznak, Verebély azon forgalmi pont, a hol ezen 11 község lakói a leggyakrabban megfordulnak, mégis mivel ezen községek már nem Bars, hanem Nyitramegyében feküsz-