Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 12. szám - A kamarai választás előtt

— 93 _ fenmaradandó sociális érdekdifíerentiákkal, fel nem ismerte; hogy közjogi állásának, rendi jelentőségének öntudatát kifejezésre nem hozta s a rögtönzött degradatió ellenében közönséges bérmunkás osztálylyá, kellő szervezet által sociális tekintélyét fen nem tartotta. Igaz, e mulasztást az akkori politikai viszonyok mentik. Sőt ilyenek mentik némileg azon mulasztásokat is, melyekről saját választmányunkat vádoljuk. Mert ennek működése is egybeesik egy politikai reactio korával, melyet a sülyedett középnemesség, ez eladósodott és miveletlen osztály, a modern szellemű jogreformok ellen inscenirozott azon reményben, hogy ezáltal uralmát biztosíthatja. Ezen reactio bajainkat élesítő, mesterségesen növelő forrásuk. E reactio magyarázza meg azt, hogy ellentétben más államok fejlődésével, hol a civilisatio egyik fokmérője az ügyvédi tekintély, mely anyagi korunkban dus jövedelemben nyer kifejezést, minálunk az általános miveltség emelkedésének daczára az ügyvédség kétségtelenül sülyedett, erkölcsileg és anyagilag sülyedett, mig a jog elméleti terjesztői — tanárok — és egyéb gyakorlati kezelői — birák, jogigazgatási hivatalnokok — állása mindkét irányban emelkedett. E reactio az, mely visszaállítván a cselédtörvénytől kezdve a békebirői törvényig mindent, mi »uri« igazságszogáltatásunkban rosz volt, természetes ellensége az ügyvédség ellenében, a társadalmi előítéleteket hivatalos hitelesítésével megerősítette, s az ügyvédet mint népszerű béte noire-t az »uzsorás« mellett a törvény üldözöttjévé tette. E reactio ellen lehet és kell sikra szállani. Az alázatos könyörgés, a szolgai hajlongás époly haszontalan itt. mint az elkeseredés közönye. A sértett jogát kereső félnek öntudatával és erélyével kell fellépni. Fel kell lépni azon ügyvédi rendnek önérzetével, mely Magyarországon történelmi múltja szerint mivelődési factor, melynek érdekei egyek a jogreform és a haladás általános culturérdekeivel. Ebben van erőnk a társadalmi előitéletek, az állami üldözések ellenében. A közvéleményt megnyerni, autonómiánkat kiszélesittetni csak igy lehet. Magunknak kell mutatnunk, hogy a közérdek szelleme s az alkotó munkaerő ki nem halt e testületből. Fegyverré kell tenni minden helytelen igazságszolgáltatási törvényt ; beható kritika s reformtervek kidolgozása által befolyást kell gyakorolni a közvéleményre, annak irányzása által a kormányra. Csak e körúton juthatunk el közvetlen jogos érdekeink megvalósításához, az 1874: 34. t.-cz. reformjához, mely t.-cz. az ügyvédséget mint valami gyanús keresetet és veszélyes ipart rendőrileg szabályozza és helytelen praeventiv rendszere által nem a gazokat, hanem a tisztességes embereket riasztja el e hivatástól. Ily irányban eddig a kamara kevés életjelt adott, s mi azt már atavali közgyűlésen szemére hánytuk. Igaz, hogy az akkor megkisérlett kezdeményezés nem volt bátorító, mert a telekkönyvi törvényjavaslat fölötti véleményt szerkesztő bizottság jelentését oly közgyűlésnek tette, mely husz emberből sem állott. Ép azért nem törhetni pálczát a választmány felett in corpore, habár részbeni megváltozása csak előnyére lehet, életerejét csak élénkítheti, miként minden organismus anyagcsere által él és fejlődik. A lejárt mandátum prolongatiójának megtagadása nem jelent hitelvesztést. Nem is érdemdijazás akar lenni a választás oly állásra, melyben szolgálni, munkálkodni és érdemesülni még csak ezentúl kell. Nem tiszteletről van itt szó, hanem bizalomról. A működés súlypontja legalább egyelőre a törvényhozás és a kormány befolyásolása a jelzett módon. A qualificátió erre első sorban a szellemi képesség, az érett tapintat és a függetlenség erélye. Kívánjuk, hogy ilyen legyen a választás eredménye. Kívánjuk, hogy a legnemesebb értelmű rendi szellem hassa át választottjainkat, hogy velünk érezzenek és cselekedjenek, vezessenek és haladjanak nagy czélunk felé, a magyar ügyvédség és a magyar igazságszolgáltatás reformja felé. D). DelV Adami Rezső. Czégnek jogosulatlan használata. Lapunk f. é. 10. számának 77. lapján foglalt czikkhez adalékul a következő jogesetet közlik velünk : Dr. Jedlik Ányos a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél Braun József mint az osztrák-magyar bankintézet Braun József bej. czégtulajdonos ellen jogosulatlan czéghasználat miatt panaszt tevén, azt utólag visszavonta, de a feljelentésben tartalmazottak alapján a törvényszék következő végzést hozta. »Dr. Jedlik Ányos által Braun József mint az osztrák-magyar bankintézet Braun József bej. czég (Gizella-tér 5. sz.a.) tulajdona ellen jogosulatlan czéghasználat (polgári név elhagyása) miatt tett panasz visszavonását tartalmazó e jegyzőkönyvhöz mellékelt nyilatkozat tudomásul vétetvén, az iratok közt megtartandó. Miután azonban a f. é. 85229. számú feljelentéshez csatolt adatok ujabban a vádlott Brauu Józsefnek az emiitett czég jogosulatlan használatával űzött olynemü visszaéléseit hozták napfényre, melyeknek megtorlása és jövőre meggátlása tekintet nélkül arra, hogy a panaszló panaszát fentartja-e vagy sem, a bíróságnak hivatalos kötelességében áll: az eljárás hivatalból folytatandónak találtatott. Ennek előre bocsátása után tekintettel a Braun József ellen hason tárgyul feljelentés alapján keletkezett f. é. 78012. és 83470. sz. kelt végzések tartalmára, tekintve továbbá, hogy a f. é. 85229. sz. feljelentés alapjául fektetett •/. és 27- alatti okmányok, melyeknek valóságát s tőle származását Braun József a f. é. 89541. számú jegyzőkönyvi nyilatkozatában beismeri, ismét ujabban nemcsak a panaszolt tilalmas és jogosulatlan czéghasználatnak, hanem egyszersmind ezen felül annak is világos bizonyítékaiul szolgálnak, hogy Braun József czégét polgári nevének elhagyásával azon czélzatos roszhiszemü igyekezettel használja, miszerint az által, hogy igy czége alatt banktársaságot vagy állami bankot sejtet s a czég toldatát önálló kereskedelmi névként szerepelteti, a tájékozatlan közönséget megtéveszsze, bizalmát félre vezesse, tekintve végül, hogy Braun József czégének bejegyzése alkalmával a kereskedelmi törvény 11. §-a értelmében engedélyezett »Osztrák-magyar bank-intézet«-toldat, mindig mint ilyen vagyis c szó világos értelme szerint ugy használandó, hogy ez a polgári név kísérője csatolmánya legyen: mindezeknél fogva Braun József, emiitett czégének ez alakban használatától eltiltatik, és rendeltetik, hogy a f. é. 78012. számú végzés hatályának fentartásával az esetre, ha Braun József fentemiitett czégét, e végzés vételétől számított 14 nap alatt ekként át nem változtatja: »Braun József Osztrák-magyar bankintézete* »Josef Baun's Oesterr. ungar. Bankinstitut« s az ekképen változtatott czégét ugyanezen idő alatt az előbbeninek törlése mellett bejegyzés végett be nem jelenti, e végzés jogerőre emelkedése után a jelenleg bejegyzett emiitett czégének kitörlése hivatalból bejegyeztessék s ez szabályszerűen közzététessék. Az állami kettős czimer jogosulatlan használata tárgyában a kir. belügyminisztériumhoz majd akkor fog felterjesztés intéztetni, ha az ezen visszaélést tanúsító •/. és 2"/- alatt hivatkozott mellékletek bírói hivatalos eljárás tárgyát többé nem képezendik«. Ezen végzés ellen a czég képviselője előterjesztéssel kapcsolatos folyamodást nyújtott be, melyben a következőket fejtegeti. A neheztelt végzés nem alapul sem a ker. törvényen, sem az igazságügyminiszteriumnak 1875. évi deczember 1-én kibocsátott rendeletén, mi mellett az is tanúskodik, hogy az eljáró törvényszék mégsem említi azon §-t, melyre határozatát alapítja. Kiemeli, hogy a czégek használata körüli visszaélésekre vonatkozólag a ker. törv. 21., 24. §§-aiban intézkedik. Az első a pénzbírság alkalmazását emliti, az utóbbi ugyan eltilt a czég használatától, de csak czégbitoriás esetén. A jelen esetben czégbitorlásról szó sincs; de még ha volna, sem lehetne hivatalból eljárni, minthogy csakis az esetben intézkedhetik a bíróság, ha a czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenvedő fél azt kívánja. A fenforgó esetben a jogosulatlan czéghasználat miatt emelt panasz is visszavonatott, tehát a bíróság közbelépésének semmi alapja sincs. Czégbitorlásról pedig azért nem lehet szó, mert ennek tényálladéka csak akkor áll elő, ha egy másik bej. czég — kinek czégét panaszolt bitorolja — panaszosként lép fel és a czég további használatától való eltiltást kér. Ak. t. 24.§-a csak pénzbírság mellett engedi a czég eltiltását, de nem eszközöltetheti annak hivatalból kitörlését. A kir. tábla a következő végzést hozta: »Az eljáró bíróságnak fenti keletű és számú végzése, amennyiben az iratoknak a belügyminisztériumhoz felterjesztése az ügynek végleleges elintézése utáni időre hagyatott, helybenhagyatik, — egyebekben pedig tekintve, hogy a keresk. törvény 24. §. szerint a kereskedő, már egyszer bejegyzett czégének használatától hivatalból el nem tiltathatik, sem a bejegyzett czégnek törlése hivatalból el nem rendeltethetik ; — oly panaszló pedig, ki azt állítaná, hogy folyamodó czég bitorlást követett el s ez által ő jogaiban sérelmet szenvedett, jelen esetben nem létezik, s panaszttevő Dr. Jedlik Ányos panaszától maga is elállott; — tekintve továbbá: hogy az esetről, ha Braun József czégét jövőben is nem a bejegyzésnek megfelelően használná, már a 78012/877. számú másodbiróságilag helybenhagyott végzésben történt intézkedés: az eljáró bíróságnak fenti keletű és számú végzése megváltoztatik, s a f. évi 89541. sz. a. felvett jegyzőkönyv egyszerűen irattárba tétetni rendeltetik. Kelt Budapesten, 1877. évi deczember hó 5-ik napján«. Egy jajkiáltás. A bagatell-törvéuy fölött a tudomány már pálczát tört. — a praxis nem fog késni hasonlót tenni. En részemről e helyütt azon sokféle visszás következmény elősorolásával és megvilágításával foglalkozni melyeket a bagatell-törvény a forgalom más terein tog maga után vonni, nem akarok; csak az engem és velem az egész ugyveci kart közelebbről érdeklő egy visszásságra akarok rámutatni és az illető köröktől segélyt esedezni. . Az ügyvédi rendtartás az ügyvéd költség-követekseire nézve megállapította az illetékes bíróságokat. A bagatell-törvény ezt azon-