Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 10. szám - A birói függetlenség visszaállítása?

Nyolczadik évfolyam. 10. szair\ Budapest, 1878. márczius 7. Külön mellékletek : a „Dontvények gyűjteménye" az ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazság-' ügyi törvények anyaggyUjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetni árak (helyben házhoz bordással, vagy vidékre bérmen­tes szétküldéMelj a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye", az ^Igazságügyi rendeletek tára" ép u „Igazság, ügyi törvények anyaggyUjteménynyel" czimü mel­lékletekkel együttesen: egész évre 10 torint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elófizetési pénzek bérmente lepczélszeríibben poéta utal* küldendők. n vidékríl l y utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM: A birói függetlenség visszaállítása. Kiadó: az ..Athenaeum" részvénytársaság. Az uj német birodalmi csödrendtartás. (A közadós kétoldalú szerződéseinek teljesítése). Dr. B. I. — Jogiro­dalom. (Dass belgische Gefangnisswesen. Ein Beitrag zu den Vorarbeiten für die Gefángnissreform in Preussen von W. Starke. Geh Ober-Justiz­WéUDh 7° rngve" .r RatVm J^^MiniBterium.) L e n k e y Károlytól. _ A keresk. törvény magyarázatához. - Törvényjavaslat a biró, függet­lenség helyreállítása tárgyában. - Választasi mozgalmak a budapesti ügyvédi kamara területén. - Különfélék. (A bagatell-törvény végrehaftásá­hoz. Jogászkor ) - Legközelebb, csődbejelentés; határidők. - Kivonat a .Budapesti Közlönyből. - Csődök. - Csődmegszüntetések - Pályá­zatok^—IgenykeresetifelhivásokX — Külön melléklet : A döntvények gyűjteményének egy ive. A birói függetlenség visszaállítása ? (P.) Néhány hónap múlva az 1875. évi XXXVI. t.-cz. azon határozatai, melyek által újjászervezés leple alatt a bí­rák elmozdithatlansága hatályból kihelyeztetett, három évre terjedő' érvényüket elvesztik. Most már okvetetlenül szüksé­ges, hogy a törvényhozás mielőbb visszaadja a magyar birói karnak azon administrativ nyomásoktól ment függetlenséget, a mely minden jogállamban a biróságok egyik legnélkülöz­hetetlenebb kelléke. A takarékossági szempont volt azon legkiválóbb érv, mely a birói függetlenség hatályból való kihelyezése mellett felho­zatott. S mivel a költségek kevesbitéséből kellett kiindulni, — mint nálunk rendesen történik — tetemes tulkiadás lett az eredmény. A képviselőház asztalán egy törvényjavaslat fekszik, melyben több százezer forintnyi tulköltségeskedés miatt kéretik a póthitel, mert a megszabott kereten kivül nyugdíjazott birói létszám ily költségtöbbletet vesz igénybe. Nincs pénz a fizetésekre, el kell tehát egy szép összeget köl­teni a munkaképes egyének nyugdijára. Ez a hivatalos logika. Nehogy azonban ezen pénzügyi törvény rideg számai visszatetszést idézzenek elő, egy javaslat lett beterjesztve, mely a tulkiadásnak mintegy édesitésére van számítva és a melyről a hivatalos sajtó harsány hangon azt hirdeti, hogy ez a birói függetlenség visszaállítását foglalja magában. Részünkről mindent inkább látunk benne, mint a birói függetlenség helyreállítását. Nem önálló szerves egész gyanánt jelentkezik a javas­lat, hanem 14. §-ra szorított novella alakjában. Csak az 1875. évi XXXVI. és az 1871. évi VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módosításairól szól. A fegyelmi vétségek büntetését a javaslat egygyel sza­porítja, a mennyiben a pénzbüntetés után még az > áthelye­zés*-t is ezek közé sorozza. Mi ezen módosítást szerencsétlennek és a lehető legczél­szerütlenebbnek tartjuk. Mást kellett volna kimondani, ha a fegyelmi eljárás körül tapasztalt hiányok gondosan szem­ügyre vétetnek. Az 1871. évi VIII. t.-cz. 28. és 29. §-aiszerint csekélyebb rendetlenségek esetében az elnök megintheti a felügyelete alatt álló összes törvényszéki és járásbirói sze­mélyzetet, — (mi ellen az illető a fegyelmi bírósághoz folya­modhatik). Egyebet nem tehet az elnök; ha ez nem használ — a mint a tapasztalat szerint nincs ís soha foganatja —, az egész fegyelmi apparátus mozgásba teendő és annak hossza­dalmas processusán végig kell menni. Sehol más államban nincs oly csekély fegyelmi hatósága az elnöknek illetőleg a hivatal vezetőjének mint nálunk. Pedig a vezetés természeté­ből és az elnöki feladatok lényegéből foly az, hogy rendele­teinek nem csak dörgő »teringettét-vei, hanem bizonyos a tőrvényben megjelölt eszközök által tudjon érvényt szerezni. Mint 1871-ben, ugy most sem birtak annak tudatára jönni, hogy a rendi és fegyelmi büntetések közt igen lénye­ges különbség van. Ismeri ezen különbséget az osztrák 1868-iki fegyelmi törvény1), a mennyiben minden elnök hivatalos állásához fe­gyelmi hatalmat is ad, nem tévén különbséget a biró és a segédszemélyzet közt. A megintés ellen nincs felebbvitel, a feddés ellen van az illetékes felsőbb biróság elnökéhez. Fe­gyelem tekintetében az osztrák biróságok bizonyosan sokkal magasabban állanak mint a mieink, ahol különösen a másod­fokú biróságnak absolute semmi felügyeleti hatósága sincs. Más és szintén igen hatályos rendszer van a porosz fe­gyelmi törvényben. Az különbséget tesz biró és kezelő hiva­talnok közt a rendi (Ordnungsstrafen) és a fegyelmi bünte­tések (Disciplinarstrafen) tekintetében, a mennyiben a birák ellen ezen rendi büntetések nem alkalmazhatók, hanem csak a birósági hivatalnokok ellen. Az igazságügyminiszter a rendi büntetések tekintetében ezek bármelyikét alkalmaz­hatja tetszése szerint, mert ez természetszerű folyománya azon fenhatóságának és főfelügyeletének, melyet ezen közegek felett gyakorol. A rendi büntetések pénzbírság, sőt szolgák és végrehajtók tekintetében elzárás is lehet.2) Az illető főtör­vényszékek és főügyészségek vezetői harmincz tallérig ter­jedhető rendi bírságot (Geldbusse) az első folyamodásu tör­vényszékek, az ügyészségek vezetői tiz tallérig, és az egyes biróságok vezetői három tallérig terjedhető pénzbirságot szabhatnak ki felügyeleti hatáskörük alapján. Ezzel szemben azt kérdjük: nem tudják-e, hogy nálunk a legtöbb baj és a mindenütt érezhető visszataszító rendetlen­ségek a bíróságoknál leginkább azon más életpályán hajó­törést szenvedett közegek által okoztatik, a kik arra volnának hivatva, hogy a birót hivataloskodásában segitsék? Lehet-e szakember olyan korlátolt észjárású, hogy nem fogja első követelménynek felállítani a fegyelmi eljárás reformjánál, miszerint a kezelő személyzetet és a birót nálunk sem lehet egy és ugyanazon törvény, ugyanazon elbánás alá venni? Ha valahol, ugy nálunk kell e tekintetben a meglevő köze­gekkel számolni. Hány járásbiró lett elitélve fegyelmileg azért, mert közegeit nem tudta kellőleg rendben tartani! Ad­junk a járásbirónak, ügyésznek és a törvényszéki elnöknek hatalmat, fenyítéket és tekintélyéhez szükséges eszközt: ak­kor azután joggal követelhetjük tőle is, hogy feleljen alat­tas közegeinek működéséről. Nálunk, a hol parancsolni min­denki, engedelmeskedni pedig senki sem akar, szükséges a fegyelem tekintetében szabatosan és határozottan intézkedni, mert különben soha sem mászunk ki ez ázsiai állapotból. A rendi és fegyelmi büntetések közti különbséget, melyre a ja­i) Gesetz vom 21. Mai 1868. Nr. 46. §. 2 Richterliche Beamte werden ohne Unterschied ob sie als selbststándige Kichter oder als Hilfsbeamte angestellt s.nd, mit Ordnungs- oder Disciplinerstrafen belegt. 6. 3. Ordnungsstrafen sind : a) die Mahnung, b) der Verweis. §. 4. Kraft des Aufsichtsrechtes hat das Recht, Mahnungen oder Verweise zu srtheilen der Vorsteher jedes Gerichtes, stb. _ • ) Gesetz vom 21. Juli 1852. §. 15. Ordnungsstrafen sind : 1. Warnung. 2. Verweis. 3. Geldbusse. 4. Gegen untere Beamte auch Arreststrafe auf die Dauer von höchstens acht Tagén. - Zu dieser Beamtenklasse werden nur gerechnet Executo ren, Botén, Kastellane. Diener und die zu áhnlichen, wie d,e zu blos mechamschen Functionen bestimmten Beamten. . §. 56. Der Justizminister kann gegen alle Beamte Ordnungsstrafen jeder Art verbángen.

Next

/
Thumbnails
Contents