Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 6. szám - A gyámság- és gondnokságról szóló törvény 254. §-ának értelmezéséhez

— 47 — Szaporodott 1877.év deczember hó végéig _ . , . Váltó s kereskedelmi, Polgan Fegyelmi Úrbéri csőd és bánya ügyek Büntető összesen 13768 598 245 941 10451 26002 Hátralékban maradt 1877. évi deczember végéig Váltó s kereskedelmi, Polgári Fegyelmi Úrbéri csőd és bánya ügyek Büntető Összesen 989 3 7 38 332 1369 Érdemleges elintézés, ítéletek Felfolyamodások helybenhagyó megmásító feloldó helybenhagyó megmásító feloldó 1877. évben: 16443 2538 700 2237 337 208 1876. évben: 15588 2346 633 2131 391 156 Több: 855 Kevesebb: — 192 67 106 — 52 54 — Konoksági büntetések. A bírságok Esetek Ezeknek megfelelő fokozata száma bírság összege 300 frt 4 1200 200 » 1 200 100 » 6 600 50 » 19 950 40 » 1 40 30 » 5 150 25 » 35 875 20 » 24 480 15 > 11 165 10 » 114 1140 5 » 5 25 Összesen: 225 5825 frt. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara 1877. évi kimutatásából ki­veszszük a következő adatokat: Fegyelmi panasz beadatott 135 ügyvéd ellen; illetéktelenség miatt, az év folyamában elutasittatott 34 téDyálladék hiánya miatt 84 visszavonatott 5. Fegyelmi eljárás megindítása határoztatott 38 esetben ; ez iránti határozat ellen beadatott felebbezés 26; hely­benhagyatott 20, megmásittatott 6. Fegyelmi vizsgálat elrendeltetett 29; befejeztetett 23. Vádhatározat hozatott 20; felebbezés ez ellen 13; helybenhagyatott 8, megmásittatott 5. Végtárgyalás tartatott 17; vét­kesség mondatott 11, felmentés 6 esetben. Büntetés: irásbelinemek feddés 6, pénzbírság 2, ügyvédségtől való elmozdítás 3 esetben. Ezek ellen beadatott felebbezés 11, helybenhagyatott 5, megmásittatott 3; a többi még nem érkezett le. Felfüggesztetett az év folyamában 3 ügy­véd valamennyi, vádalfthelyezés és csődbejutás folytán. Ügyvédjelölt ellen kisebb kötelességszegés miatt beadatott 5 panasz; ezek közül be­fejeztetett 3. Bejött az év folyamában 1182 fegyelmi és 2553 folyó szám, ösz­szesen 3735. Mult évi hátralék: fegyelmi 48, folyó 3. Egészben véve tehát elintézendő volt 3786. Ezek közül elintéztetett fegyelmi, éspedig ülésben 878, ülésen kivül titkár által 328, folyó szám ülésben 1026, ülésen kivül titkár által 1522. Elintéztetett e szerint összesen 3754, hátralékban maradt 24 fegyelmi és 8 folyó szám, összesen 32. A vá­lasztmány 42 ülést tartott, fegyelmi ülés tartatott 33. Pártfogó ügyvéd kirendeltetett 98, gondnok 20; könyv hitelesíttetett 19, zugirászat mi­atti feljelentés beadatott 12 egyén ellen 10. Ügyvéd a f. évben bejegyeztetett 90, ezekkel együtt bejegyezve volt 840. Kitöröltetett különféle okok miatt 62, jelenlegi status 778. Ügyvédjelölt bejegyeztetett 186 ; ezekkel együtt be volt jegyezve 837. Kitöröltetett időközben 132; bejegyezve maradt 705; ezek közül az egyszerű kilépés bejelentetett 195-re. A bejegyzettek közt ügyvéd­nél van alkalmazva 424. Irodát változtatott 147 jelölt 193 esetben. Ügyvédi vizsga iránti folyamodvány felterjesztetett 145. A nagyváradi ügyvédi kamara évi jelentése. Nagyméltóságú m. kir. igazságügyi miniszter ur! A lefolyt 1877. évről ügykezelésünk tekintetében alig találunk más általánosságban kiemelendőt, mint a mit az alábbi pontokban kifejtett számtani eredmények előtüntetnek. Önérzetesen jelezhetjük mindenesetre azt, hogy mig egyrészről jelentéktelen számmal voltak azon panaszok, melyek ily nagyszámú tagokkal biró ügyvédi kamara területéhez képest beadattak, s ezek is nagy részökben választmányunk által alaptalanoknak s fegyelmi eljárás tárgyául nem szolgálhatóknak találtattak, másrészről a mennyiben választmányunk jelentése alapján a függőben lévő panaszos ügyek fölött is nézetet nyilváníthatunk, nem volt egyetlen egy vád sem oly horderejű, a mely nagyobb erkölcsi be­számítás alá vétethetnék, a miből méltó joggal vonhatjuk azon követ­keztetést, hogy az általánosan mindenkit többé-kevésbbé érintő nehéz viszonyoknak s azon igen kedvezőtlen körülmények daczára, melyek az ügyvédekre az oly szűkkeblű és mostoha ügyvédi rendtartás keletke­zése s azóta is a törvényhozásnál az idevágó törvények alkotásánál ta­pasztalt ügyvéd-ellenszenves áradat folytán háromolnak — az ügyvé­dek erkölcsi közszelleme legkevésbbé sem hanyatlott. Midőn azért azon feladatunknak kívánnánk megfelelni, mely az ügyvd. rendt. törv. 32. §. második része szerint az ügyvédség és jog­szolgáltatás terén tett tapasztalatok kiemelésében állana, mint ama római, a »delendam esse censeo«-val, vonatkozva az ügyvédi rendtar­tásra, kellene kezdenünk és végeznünk előterjesztéseinket. Már mindkét évi jelentésünkben hangsúlyoztuk és indokoltuk azon hiányokat, viszásságokat és igazságtalanságokat, melyek az ere­deti szerkezetében az ügyvédek iránt loyális és humánus, törvénynyé váltáig azonban az ügyvédeket minden felekkel szemben illető jogaik­tól megnyirbáló és megfosztó, a kamara hatáskörét majdnem semmire devalváló ügyvédi rendtartásban észlelhetők és gyakorlatilag tapasz­talhatók. Most is kiemelhetnénk sérelmül az ügyvédeknek még befekte­tett költségeik és munkadijaikra nézve is teljes biztositatlanságát, a ragaszkodásnak az alaptalanság és roszakaratosság elleni megtorlasz­hatlanságban nyilvánuló korlátlanságát, a kamarai választmány hatás­körének jelentéktelenségét s csekély jelentőségű működésében is a kir. ügyész ellenőrzése alá helyeztetését, mint a melyeken az esdekelt tör­vény gyökeres megváltoztatása által lenne csak segíthető. Magának a kamarának működésében észlelt hiányokból legyen szabad ezúttal fel­említenünk : Elsőben, a beadott panaszok elintézési módja körüli hosszadal­masságot, mely szorosan vett fegyelmi eljárás tartalmának hozzászá­mitásával valamely fegyelmi ügyben végérvényes ítélet hozatalát csak hosszú idő múlva teszi lehetővé. Mig egyfelől egyszerűsíteni s így rövidebbé tenni lehetne az írás­beli retorták módozatait, másfelől igen sok esetben a kamarai választ­mány belátásától függőleg megengedni kellene ugy a panaszló, mint a panaszlott ügyvéd közvetlen megidézését s a fenforgó viszályos ügy tényálladékának közvetlen eszközlésseli megállapithatását. Ezen eljárással többszörös előny volna elérhető. A kihallgatások közvetlensége elejét venné a hosszadalmas írásbeli eljárásnak, fölösle­gessé tenné az esetleg eredményre vezető kiegyeztetés által formális fegyelmi eljárás lefolytatását s végül nagyobb biztosságát eszközölné a tényálladék helyesebb fölismerésének, mely nélkül jelen szabályok mellett a fegyelmi vizsgálat elrendelésében esetleg túlszigoruság s ok­néküli zaklatás a válaszmány részéről igen könnyen elkövettethetik vagy pedig a hozott határozatot hatástalanná teszi. Rendkívül kívánatosnak tartanok továbbá, hogy a bíróilag meg nem itélt költségeknek megállapítására a kamara választmánya hatalmaztassék fel. A mindennapi tapasztalattal és a mult év folyamá­ban beadott panaszokkal igazoljuk, hogy azoknak nevezetes részei az ügyvéd és fele között a költségekre vonatkozó igények fölött eredett vi­szályból keletkeztek, s ezekre nézve kielégítő elintézés csak ugy kelet­kezhetnék, ha a költségek és munkadijak megállapításának joga a kamarának megadatik, mely ellen csak a törvény rendes utja ma­radna fen. Mi a jogszolgáltatás s általában az igazságügy terén felmerül­hető mozzanatokat illeti, valóban nem vonhatjuk el magunkat azon meggyőződéstől, hogy mi az igazságügyi újítások és törvényalkotások tekiutetében lassú haladást észlelünk. Mert bár nem vonjuk kétségbe, hogy legújabb büntető-törvényünk megalkotása egy kiváló fontosságú vívmánya az igazságügyi törvényhozás működésének, elismerjük, hogy e törvény nem csak kiáltó hézagot pótol még sok orvoslást kivánó igazságügyi állapotunkban, hanem az, bár nem minden részben tartjuk a szabadeivüség és humanitás követelményéig felemelkedettnek, a leg­fejlettebb jogelvek magaslatán áll, még igen sok javítást vagy épen codifikálást váró törvények, minő a magánjog, a csődtörvény, a bün­tető-perrendtartás, a polgári törvénykezési rendtartás, a telekkönyvi törvény, melyben a kamara a mult évben a sajtó utján is elismerésre talált véleményt adott és még sok más, létesültökhöz és megalkotásukhoz a lefolyt évben alig jöttek egy lépéssel is közelébb. Szabadjon azonban remélenünk, hogy nagv méltóságod még jobban áthatva jogállapotaink mindenoldalú rendezettségének óhajától, a jövő évet nem csak egy, de több téren az oly várva-várt nagyszabású törvények létrehozatával a letűntnél gazdagabbá teendi, ugy remélenünk azt is, hogy ugyanezen mint a más irányban minden szakmáinkba vágó törvényjavaslatoknál a jogászi véleménynek gyakorlati tekintetben legilletékesebb forrásait, az ügyvédi kamarákat meghallgatni és véleményét kikérni méltózta­tand, mi a telekkönyvi törvények megküldése óta egyetlen egyszer sem, valamint azelőtt sem történt meg. Midőn ez alkalommal különösen a helybeli kir. bíróságok előtti ügymenetre, nézve általános észrevételünket megtennők, nem mulaszt­hatjuk el mindenekelőtt elismerésünket és köszönetünket nagyméltósá­godnak ezennel tiszteletteljesen kijelenteni a végre, hogy mult 1877. évi január 28-án tartott rendkívüli közgyűlésünkből tett azon felterjeszté­sünknek, hogy az igazságszolgáltatás egyetemes érdekében a nagy­váradi kir. járásbíróságnál időközben áthelyezés folytán megürült al­birói állás betöltessék, eleget tenni s ebbeli kérelmünket sürgősen tel­jesíteni kegyeskedett, csak óhajtanánk, hogy többi okadatolt sérel­meinkre nézve is hasonló sikerrel dicsekedhetnénk. E kérelmünk teljesülése eredményezte, hogy a nevezett biróságnáh ügymenet bár most sem áll jogos óhajaink és méltányos igényeink színvonalán, meglehetősen kielégítő, s az ügyek nem kellő gyorsasága fölött emelhető nehézmény okát nem másban, mint a kezelő személyzet­nek érintett felterjesztésünkben kért, de fájdalomé részben teljesületlen

Next

/
Thumbnails
Contents