Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 51. szám - Az alapító fogalma a magyar kereskedelmi törvény szerint. (Befejezés)

- 407 Ismételve kéri az ügyvédi rendtartás 3.. 48., 58 50 51 58 44 46 48 és 66. §-ai, 94. §., továbbá a 105.' §. a) pontjának, "valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó IX-ik fejezetnek módosítását, illetve helyesebb szövegezését. A kisebb polg. peres ügyekről alkotott törvény 34. §-aaz ügyvéd érdekeit sérti, a zugirászatnak pedig tág tért nyit. Kéri a kamara egy ügyvédi díjszabályzat megállapítását, továbbá annak kimondását, hogy bármely bíróság és hatóság előtti képviseletet — némi kivétellel a sommás eljárásnál — csak ügyvéd fogadhasson el, és hogy minden beadvány ügyvéd által ellenjegyzendő. Ezáltal azugirászatot, mely hiányos beadványai által a bíróságokat is szerfelett sok munkával terheli, kiírthatónak tartja a kamara. Tiltakozik a pozsonyi kir. törvényszéknek az 1868: 54. t.-cz. 450. és 452. §-ai rendelkezéseibe ütköző eljárása ellen. A tszék ugyanis a sorrendi végzést a tárgyalástól számítva nem 3 nap, hanem 2—3 hónap múlva hozza meg, arról a felek végzésileg külön-külön értesíttetnek, a mely végzés kézbesítése ismét néhány havi időveszteséget okoz, mert a kézbesítési vevények rendesen csak néhányszori sürgetés után, — s akkor is nagyrészt hiányosan — küldetnek vi sza. Ha a sorrendi végzés jogerejüvé válik is, a vételár teljesen le van fizetve, kiutalványozási végzés hozatik, melynek kézbesítése ismét néhány havi időközt igényel, a mi a felekre hátrányos, mert az adó- mint letét-hivatal csak a végzés jogerejüsége után teljesítheti a fizetést. A kamara felkérte a pozsonyi kir. tszék elnökét a vázolt eljárás megszüntetése végett. A kir. törvényszék elnöke közölte a kamarával a törvényszék teljesülésben e tárgyban hozott határozatot, mely szerint: 1. a sorrendi tárgyalás az előadó bíró által fog megtartatni; 2. a sorrendi tárgyalásra határidő rendszerint a vételár lefizetése után fog kitüzetni; 3. ezen határidőt kitűző végzésben felhivandók lesznek a felek követeléseiknek a tárgyalás utáni 15 napig leendő kiszámítására és okmányaiknak előterjesztésére; 4. a tárgyalási jegyzőkönyvbe a felek értesítése gyanánt felveendő, hogy a sorrendi végzé3 3 nap alatt meghozatik és betekinhető lesz; 5. a sorrendi végzés jogerőre emelkedése után a kifizetési utalvány az adóhivatalnak megküldetik, és a felek erről azzal értesíttetnek, hogy követeléseik utalványozva lévén, azokat a letét-hivatalnál felvehetik. A kamara ezen határozat 2., 3. és 5-ik pontjainak indokolt módosítását kérte, azonban előterjesztésére választ nem nyert s kéri a tszéket a kamara által előadott eljárásra utasítani. Ugyancsak a pozsonyi tszék ellen panaszt tesz a miatt is, hogy a telekkönyvi bevezetések jelenleg is halomban feküsznek elintézetlenül (ennek okát a csekély személyzet és czélszerütlen helyiségben találja), hogy a telekkönyvi kivonatok az egész telekjegyzőkönyv szószerinti másolatát tartalmazzák, s ennélfogva nem kivonatok, hanem másolatok; intézkedést kér a hátralékok feldolgozása iránt és a kivonatok kiadása körül követett eljárás megszüntetése végett. Felemlíti a pozsonyi jbsg ügymenetének lassúságát is és az okot ismételve a helyiségek czélszeiütlenségében s a személyzet csekélységében keresi. Panaszt emel a vidéki kézbesítési közegeknek hanyag és szabálytalan eljárása miatt; részletes adatokat ugyan fel nem hozhat, de utal ibármely jbságra, honnan bizonyára oly nyilatkozat fog beérkezni, hogy sok tárgyalás a be nem érkezett kézbesítési vevény miatt 3—4-szer is elnapoltatik. Kéri a bíróságoknak oly értelembem utasítását, hogy a szabályszerű kézbesítésekre ügyeljenek fel, és hogy az előforduló szabálytalanságok vagy késedelem esetében nyomban s hivatalból intézkedjenek az illető kézbesítőnek fegyelmi vizsgálat alá vonása végett, mely a legnagyobb szigorral s gyorsan volna keresztül viendő. Tekintettel az ügyvédek nagy részének nyomott helyzetére, azon javaslatot teszi, hogy az ügyvédekre rótt s lefizetett bírságok alaptőkévé gyűjtve, az elszegényedett érdemes ügyvédek, illetve özvegyeik és árváik segélyezésére fordittassék. Végül megemlíti a nagymérvű hátralékot, mely a nyitrai kir. tszék kerületében levő jbságoknál van s ennek megszüntetése iránt intézkedést kér. Az igazságügyminiszterium értesítette a kamarát, hogy a pozsonyi jbságnak czélszerübb elhelyezése szükséges ugyan, de a kivitelt ezidejüleg elhárithatlan akadály gátolja. Az ügyvédi kamarák közötti levelezések portomentessége e minisztérium hatásköréhez •nem tartozik. A vidéki kézbesítők szabálytalan eljárása esetében szigorú intézkedésékre utasíttattak a biróságok. A tszéki levéltárban lévő iratoknak engedély nélküli betekintése, tkvi kivonatoknak a felek általi készithetése s a kivonatoknak a kamara által óhajtott alakbani kiadása iránt tett'kérelmek nem teljesíthetők; valamint azon javaslata sem fogadtatott el, hogy az ügyvédekre rótt biróságok nem a törvényszabályrendeletekkel meghatározott czélra, hanem az ügyvédek segélyezésére fordittassék. A lassú ügymenet, továbbá az ingatlanok vételárfelosztása körül követett eljárás miatti panaszok következteben a szükségesnek látszó intézkedések kellő irányban megtétettek. A kamara javaslatai pedig előjegyzésbe vétettek. Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f. h. 19-én társas összejövetel tartatik. — A jogtudományi államvizsga-bizottsághoz az egyetemi tanács javaslatára a kir. oktatási minisztérium által 1879-re kineveztettek elnökké: Dr. Baintner János; beltagokká: Dr. Apáthy István, Dr. Antal Gyula, Dr. Csiky Kálmán, Dr. Csillag Gyula, Dr. Fayer László, Dr. Herich Károly, Dr. Sághy Gyula, Dr. Schnierer Aladár. Dr. Vécsey Tamás, Dr. Wenczel Gusztáv; kültagokká: Bovánkovics József, Dr. Dárday Sándor, Dr. Emmer Kornél, Dr. Garay Dezső, Dr. Környey Ede, Dr. Löw Tóbiás, Dr. Pauler Gyula, Dr. Suhajda János, Dr. Vavrich Antal, Dr. Zlinszky Imre. — Dr. Baloghy Ádám ügyvéd Dr. Szelényi Károly ügyvédnek tettleges bántalmazása által elkövetett testi biztonság elleni kihágásban a ftő járásbíróság által bűnösnek kimondatott, s ezért 8 napi fogságbüntetésre ítéltetett, egyúttal az ügyiratok az ítélet jogerőre emelkedése után az ügyvédi rendtartás értelmében a budapesti ügyvédi kamarához áttétetni rendeltettek. Az ítélet indokai röviden a kövelkezők: A tettleges bántalmazás vádlott tagadása ellenében három tanú egyező vallomásával igazoltatott. Súlyosító körülmények gyanánt vétettek tekintetbe: 1-ször, hogy vádlott, társadalmi állásáról s műveltségi fokáról megfeledkezve, ügyvédtársát nyilvánosan, a főváros egyik legnépesebb utczáján, neje és gyermeke jelenlétében s botrányos módon támadta meg. 2-szor, hogy vádlott tettét, — amint az korábbi fenyegetéseiből és az »Egyetértés«-ben közzétett nyilatkozatából kivehető — megfontolva s előre föltett szándékkal követte el, s ezen tette által panaszos társadalmi állásán csorbát ejteni kivánt; s végre 3-szor. hogy tettét, a tanuknak esküvel megerősített s egybehangzó vallomásai után is folyton konokul tagadta. Enyhítő körülményül egyedül panaszlott bűntelen élete tekinthetett. A fogságbüntetés alkalmazását a járásbirö azzal indokolta, hogy a jogrend ily súlyos megsértése érzékeny büntetést kiván s hogy pénzbüntetés, kivált a magát vagyonos embernek vallott vádlott ellenében, ilyetén érzékeny büntetést nem képezne. — Az 1870-iki spanyol büntető-törvénykönyv (Codigo Penal reformado) a szabadságbüntetések változatos felosztása tekintetében kétség kivül a legmesszebb megy minden európai codexek közt. A következő büntetési nemekkel találkozunk benne. 1. Cadena (lánczbüntetés) perpetua és cadena temporal, az utóbbi 12 év és 1 naptól 20 évig (29. czikk). Az élethosszig tartó lánczbüntetés az interdiccion civillel van összekötve (54. cz.), mely többek közt magában foglalja az élők közti vagyonátruházás jogától való megfosztást (43. cz.); az időleges lánczbüntetés magával hozza ugyanezen következményeket a büntetés ideje alatt és egyszersmind vele jár az inhabilitacion absoluta perpetua. 2. Reclusion perpetua és reclusion temporal 12 év és 1 naptól 20 évig. 3. Presidio mayor 6 év és 1 naptól 12 évig, és presidio correctional 6 évig. A Presidio büntetése várfogságban áll, de nem tisztán custodia honesta. 4. Prison mayor 1 hónap és 1 naptól 6 hónapig, és arresto menor 1 naptól 30 napig. Ezen kivül a spanyol büntető-törvénykönyv háromféle számüzési nemet ijmer, ezek a Relegacion, az Extranamiento és a Destierro. Az első kettő eriminális büntetés és életfogytig vagy bizonyos ideig tarthatnak (12 év 1 naptól 20 évig, a Destierro correctionális büntetés és 6 hónap és 1 naptól 6 évig tart). Továbbá megvan a halálbüntetés, a pénzbüntetés, a hivatalvesztés, a megdorgálás és a cautio de non offerendo. Végül megemlítendő, hogy minden egyes szabadságbüntetési nem három fokra van osztva, ugy hogy ezen fokok mindegyike az egész büntetési keret egy harmadát foglalja magában. Előfizetési felhívás MAGYAR TH KM IísV 1879-iki első évnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „döntvényblrálat"; az „adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához"; a „jogirodalom", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarák" rovata, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordit; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nyujtják ; a „különfélék" rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza", mely a könnyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fentartva. A ^Budapesti Közlöny« igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonatán kivül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitöszéknek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak ugy polgári-, mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legtöbb itélöszéki határozatok