Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 50. szám - A végrehajtási hirdetmények dijai

- 399 iroda-változtatásokról a jelentések a bíróságok, ügyvédek és ügyvédjeloltek által nem tetetnek mes nnntm>Qtl. ° •• -V , u&.yvt;uJeAz ügyvédség és jogszolgáltatás terén tapasztaltakat a következőkben foglalja össze: u Ulte Hivatkozva az előbbi években tett jelentésekre ismételve felhozatok a kamarai választmánynak, különösen fegyelmi ügyekben hosszad* más eljárása. A törvény által előirt formaságok és minden határozat ellen megengedett jogorvoslat következtében a fe„yelmi járás evekig elhúzódik, a mi egyrészt az ügyvédi kar tekintélyének, másreszt ugy az egyes ügyvédeknek, mint a panaszló felnek is kárára van ; mert az ügyvéd az emelt panasz alaptalansága daczára hosszasan zaklattatok s ez által mind anyagilag, mind erkölcsileg alig helyrehozható kárt szenved, a fél pedig ha panasza jogosult, sérelmének orvoslására hosszú ideig kénytelen várni. Kívánatos volna a fegyelmi eljárás alakszerűségeinek megszüntetése, és oly intézkedés, mely által az alaptalanul panaszkodók ellen a kamara egyes tagjait megoltalmazhassa. Ugyancsak a fegyelmi eljárásban hiányos az illetékesség szabályozása is, mert sok ügy elvonatik a kamaráktól, a mely később — kerülő utakon — a bíróságoktól ismét hozzá kerül, mi az ügyek befejezését természetesen csak elnyújtja. Szükséges az illetékességi kérdésnek a kamara tekintélyéhez megfelelőbb szabályozása. A jogszolgáltatás terén a kamara ujat nem tapasztalt, hiányos az, hosszadalmas és költséges is, különösen a végrehajtási eljárásban. Egyébiránt hivatkozás tétetik a mult évi jelentésekben előadottakra. Végül kivánja a kamara, hogy a kisebb polgári peres ügyek szabályozására alkotott törvény — életbe léptetésének czélszerü eszközlése folytán — rendeltetésének megfeleljen. Ez által az ügymenet gyorsítása mellett megszüntettetik azon okot szolgáltatott helyzet, hogy oly csekély értékű pereknél a felek, ügyvéd közbenjárása miatt, sokszor aránytalan költségekkel terheltettek. Az igazságügyminiszterium a kamara területén lévő tszékek elnökeit felhívta, hogy a mennyiben még nem tették volna meg, az ügyvédi rtts 13. §-a értelmében a bíróságnál gyakorlaton lévő ügy védjelöltek magaviseletéről a kamarát értesítsék; errő! a kamara értesíttetett, valamint arról is, hogy a fegyelmi eljárás gyorsan vitethetik keresztül, ha az eljáró hatóság és a megbízott közegek nem késedelmeskednek. Javaslatai esetleges felhasználás végett előjegyzésbe vétettek. »M. L* Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f, h. 12-én társas összejövetel tartatok. — Dr. Dell'Adaini Rezső budapesti ügyvéd és lapunk belmunkatársa, mint értesülünk, Clunet Ede főszerkesztő felkérése folytán a párisi »Journal du droit international privé et de la jurisprudence comparée« munkatársai sorába lépett. Óhajtjuk, hogy ezen előkelő külföldi szaklapban is valódi hazai jogérdekeink tolmácsa és hazai jogtudományi törekvéseink buzgó terjesztője legyen. — A bírósági végrehajtók díjfelszámításának ellenőrzése tárgyában, mint mult számunkban említettük, az igazságügyminiszterium rendeletet bocsátott ki. A rendelet szövege a következő: »Több rendbeli panasz merülvén fel a részben, hogy a bírósági végrehajtók ezen hirdetmények közléseért is a felek terhére különböző dijakat számítanak fel, a bírósági végrehajtók díjfelszámításának szigorú ellenőrzése végett újból is figyelmeztetem a Czimet, hogy a bírósági végrehajtók dijai és költségei az 1871. évi LI. t.-cz. 24. §-ának c) pontja és 25-ik §-a, valamint az 1875. évi IX. t.-cz. 3. és 5-ik §-ának intézkedései által vannak szabályozva, és hogy azon dijakon felül semmi egyéb díj a bírósági végrehajtókat meg nem illeti. (L. fenebbi czikket 397. 1.) — Igazságügyi tiszti névtár jelent meg. Hivatalos adatok alapján szerkesztették Kiss Gyula igazságügyminiszteri titkár és K a n y ó Lajos igazságügyminiszteri fogalmazó. A könyv gazdag tartalmával valódi hézagot pótol s nélkülözhetlen minden a jogszolgáltatás terén gyakorlatilag foglalkozónak. Hat fejezetre oszlik. Az első fejezet tartalmazza az igazságügyminiszterium, az összes hazai bíróságok, a központi telekhivatal és az országos fegyintézetek személyzetét. A második felsorolja a békebirákat tolmácsokat és a tőzsdebiróságok személyzetét. A harmadik a közjegyzői kar, a negyedik az összes ügyvédi kar lajstromát adja székhelyek szerint. Az ötödik fejezetben foglaltatnak a kincstári és közalapítványi ügyészségek. Végre a hatodik fejezet két csoportban az összes személyek betűrendes névlajstromát tartalmazza. Könnyű kezelés és áttekinthetőség tekintetében a mü eddig a legjobb a nálunk megjelentek közül. Az adatok hitelessége iránt a szerzők rendelkezésére állott kútfők nyújtanak garantiát, s így ajánlhatjuk a könyvet olvasóinknak, mint megbízható legújabb repertóriumot. Ara 2 forint 30 krajczár. Megrendelhető szerzőknél közvetlenül. A második nemsokára megjelenő teljesen önálló rész a bírósági szervezet es a bíróságok területköreinek kimutatását fogja tartalmazni. Ez tenát törvénykezési helynévtár a legújabb adatok szerint, A második resz ára külön 2 frt 30 kr. Mindkét rész együtt 4 írtért szerzőknél rendelhető meg. ,,. , ,. , . — A bagatell-eljárással felruháztatott eddig 77 szolgabíró es 29 békebiró. — Francziaországbaa Savary államtitkár elnöklete alatt bizottság ülésez a bűnvádi eljárás reformja tárgyában. Ezen bizottság több nagy fontosságú elvi határozatot mondott ki. Megállapodás jött létre az iránt, hogy minden vádlott öt nappal elzáratása után szabadon közlekedhetik védőjével; hogy a védő a vádlott minden kihallgatásánál és szembesítésénél jelen lehet, és hogy joga van a vádlottnak szakértőt választani, a ki a vizsgálat alatt a szakértők működésénél eljár a vádlott érdekeinek megóvása végett, végül hogy collegiális bíróság dönt minden vitapont felett, mely a vizsgálat alatt felmerül, ilyen a vádlott letartóztatása, a külvilágtól való elzárása stb. — Megjelent: Jegyzék-napló ügyvédek, közjegyzők, bírák és bírósági végrehajtók számára. 1879. Szerkeszti Dr. Siegmund^ Vilmos. Tizenötödik évfolyam. Budapest. Légrády testvérek. 1879. Ára 1 frt 20 krajczár. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. {De.cz. n-iől decz. 24-ig.) Knffler Móritz szegedi tsz. decz. 16. 17. 18. (286). — Néh. Dr. Teutsch Vilmos hagyatéka erzsébetvárosi tsz. decz. 17. (262). — Stein Mark n.-kikindai tsz. decz. 17. 18. 19. (252). — Reinitz Gyula sz.-fehérvári tsz. decz. 17. 18. 19.(252). — Csávics Tima n.-kikindai tsz. decz. 17. 18. 19. (252). — Schvfarcz Sámuel z.-egerszegi tsz. decz. 17. 18. 19. (265). — (Jrünvfald Soma nyíregyházi tsz. decz. 18. 19. 20. (245). — Özv. Knobl Ignáczné egri tsz. decz. 18. 19. 20. (245). — Br. Amelin Victorné pestvid. tsz. decz. 18. 19. 20. (265). — Müller József bpesti e f. kir. tsz. decz. 18. 19. '.0. (272). — Schütz Mór bpesti e. f. kir. tsz. decz. 18. 19. 20. (273). — Weiner Adolf bpesti e. f. kir. tsz. decz. 18. 19. 20. (279). — Schwarcz Bernát debreczeni tsz. decz. 19. 20. 21. (248). — Weichhercz H. n.-kikindai tsz. decz. 19. 20. 21. (250). — Haszlinger Guidó ar.-maróthi tsz. decz. 19. 20. 21. (261). — Ifj. Bersuder Lajos Lipót temesvári isz. decz. 19. 20. 21. (276). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-M. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vh. == végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny1- azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Tóth Aurél ügyvéd (lakik Budapest, koronaherczeg-utcza Szerviták épülete) a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Glaser Aurél budapesti ügyvéd ellen pedig, a f. évi 519. fegy. sz. legfőbb itélőszéki határozattal elrendelt felfüggesztés, — a budapesti kir. fenyitő törvényszék 21298. számú végzésével közölt Il-od és Ill-ad bírósági ítélet alapján — megszüntettetett; végül, hogy nevezett Glaser Aurél ügyvéd a m. kir. Curia mint legf. ítélőszék f. é. 481. fegy. sz. a. kelt ítéletével, 1878. évi november hó 22-étől számítandó egy évre, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Szigethy Gyula budapesti ügyvéd a kamara fegyelmi bírósága által 1878. évi 615. fegy. sz. a. hozott s a m. kir. Curia mint legf. Ítélőszék által 894. fegy. sz. a. helybenhagyott határozatával, az ügyvédkedéstől elmozdittatván, a kamara lajstromából kitöröltetett, irodája részére pedig Vargha László budapesti ügyvéd neveztetett ki gondnokul. A szegedi ügyvédi kamara részéről eze> nel közhírré tétetik, hogy Steiner Ede hódmezővásárhelyi, és Piskolits Ernő t.-kanizsai ügyvédek, elhalálozásuk folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek ; előbbinek irodája részére Juhász Mihály hódmezővásárhelyi ügyvéd, utóbbié részére pedig Katona Antal t.-kanizsai ügyvéd rendeltettek ki gondnokul. Az egri ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Brünauer Mihály jászberényi lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A nagyváradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint nagyváradi lakos Vaday Lajos ügyvéd, miután ügyvédi gyakorlatátóli ideiglenes felfüggesztése a nevezett ügyvédi kamara 624/878. számú határozatával hatályon kívül helyeztetett, ügyvédi jogosítványának szabad gyakorlatában akadályozva nincsen ; továbbá, hogy Eetrich Endre b.-ujfalui lakos ügyvéd, lakhelyét e kamara területen belől Nagy-Váradra tette át; végre, hogy Drágomir Sándor zilahi lakos ügyvéd a kamara névjegyzékébe folytatólag felvétetett. A balassagyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Okolicsányi Pál b.-gyatmati ügyvéd, elhalálozás folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett, s irodája részére gondnokul Dessewffy Elek b.-gyarmati lakos ügyvéd rendeltetett ki. A nagyszebeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Schuszter Rezső medgyesi ügyvéd, az ügyvédségtőli felfüggesztés, Bausznem Tivadar nagy-szebeni ügyvéd pedig önkénytes lemondás folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek ; ellenben Dr. Oláriu Miklós ügyvéd Nagy-Szeben székhelylyel a kamarai lajstromba folytatólag bejegyezte'ett. A pozsonyi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy Tóth István ügyvédet, ismeretlen tartózkodásu Némethy Lajos ügyvédnek gondnoksága alól indokolt folyamodványa'nyomán, fölmentvén, helyébe ujabban Dr. Mudron Mihály pozsonyi ügyvédet rendelte ki gondnokul. A debreczeni ügyvédi kamara választmánya által közhirré tétetik, hogy Szeghalmi Balázs madarasi ügyvéd, saját kórelmére, az ügyvédi lajstromból kitöröltetett. A beszterczebányai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Kmethy András ügyvéd, Beszterczebányáról Ohegyre költözött. CsŐdök : Wieland Kristóf s neje pozsonyi lakosok ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. 1879. jan. 22. 23. 24. ; i. t. Olle Lajos, p. Tóth István ; végi. t. s csódválasztm. választása jan. 25. (282). — Kazacsay Miklós pozsonyi lakos ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. 1879. jan. 2. 3. 4.; i. t. és p. Polikeit Antaljvégl. t. s csődválasztm. választása jan. 10. (282). — Özv. Hegedűs Péterné ellen szegedi tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. decz. 12. 13. 14.; i. t. Jenéi Imre, p. Dr. Lázár János (283). — Rosenberg J. kassai bej. iparos ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. 1879. febr. 3. 4. 5. ; p. és i. t. Steker Károly; végi. t. 8 csődválasztm. választása febr. 6. (283). — Késmárszky Imre ellen lőcsei tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. 1879. febr. 10. 11. 12.; i. t. Holenia Sándor, p. Lenner Kálmán (284). — Varga János veszprémi lakos ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. 1879. jan. 20. 21. 22.; i. t. Stein György, p. Osolnoky László ; végi. t. s csődválasztm. választása jan. 22. (285.) — Kuffler Móritz h.-m.-vásárhelyi szabó ellen szegedi tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. decz. 16. 17. 18.; i. t. Csejtei Antal, p. Kertész József (286). — Pidoll Károly ferendiai lakos ellen fehértemplomi tsz', által; bh. s hitelezők összejöv. 1879. jan. 27. 28. 29 ; i. t. Demeter György, p. Nagy Miklós (286). — Néh. Sohnster János hagyatéka ellen erzsébetvárosi taz. által; bh. decz. 28.; p. Sustai Miklós, helyettese Eozgonyi Ottó, i. t. Mórk György ; tárgyalási nap 1879. febr. 4. (286). — Brann Zsigmond ungvári lako« ellen bereg-