Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 48. szám - A vagyonbukott feleségének tulajdoni igényeiről. (Befejezés)

— 382 — lenne ; ezeket bírálni méltóbb és alkalmasabb szerintünk eredeti, mint a fordítás sgjarló szövegezésében*. Mással, mint Zlinszky könyvével foglalkozni, mindenesetre jobb ügy. főleg, ha valaki azt dicséri; azért foglalkoztunk a nálunk divó irodalmi bűncselekményekkel ingenere, s azokat legyezgető türelmes bűnpártoló bírálattal in specie. Ez szerintünk jó ügy. Mások szerint nem jó; p. o. Teleszky ur szerint. E részben mindenki saját lelkiismeretére, egyéni irodalmi érzékére van utalva. A mi a modort illeti, ugy ez ismét egyéni dolog; csakhogy a czél itt sem szentesíti az eszközt, itt is tilos avalótlanság. Teleszky ur pedig vagy nem olvasta »behatóan« az általunk Zlinszkyböl szószerint közölt szemelvényeket, vagy tilos licentia poetica-val alkalmazza a »leginkább« szót, midőn azokban leginkább irályi és szövegezési gyarlóságot és nem egyszersmind naiv tudatlanságot tanúsító hamis definitiókat, képtelen érveléseket, történelmi tévedéseket stb. látott. Ugy látszik, hogy Teleszky ur hajlandó mindezt a szövegezés hiányaira visszavezetni, és mindig feltenni, hogy a szerző a jót s igazat mondani akarta. Ez kényelmes. Mi is, ha a szöveg egészen más, p. o. Ungeré lenne, jó könyvet láttunk volna abban. Csakhogy irodalmunkban ugy szoktak plagiálni, mint törvényhozásunkban recipiálni: eredeti fordítással, »s aj átlagos viszonyainknak megfelelő* gyarló szövegezéssel. Abban pedig téved Teleszky ur, ha ezt irodalmi hézagpótlásnak tartja. A hézag már régen be van töltve, csakhogy kellő helyen, a római pandekták irodalmában. Magyar magánjogot hogyan kellene irni, szintén emiitettük; mindenesetre tekintet nélkül Zlinszkyre írva. a legbehatóbb bírálatnál értékesebb. Addig is figyelmeztetni kellett azokat, kik nem képesek Zlinszky szövegének mást substituálni, mint Teleszky ur, hogy e könyvből tanulni ártalmas. Épen mert Zlinszky ur is képes lett volna jobb könyvet irni, helyén volt a szigor, melyet igaznak és igazságosnak tartunk, mert behatóan olvastuk könyvét. Abból többet mint szemelvényeket bemutatni bírálatban lehetetlen és az olvasó iránt kegyetlen lett volna. Teleszky ur ezt legalább is igen kíméletlennek, sőt annál is roszabbnak tartja. így fejezi ki magát »igen kíméletesen*. Ezen »igen« oly hyperbole lehet, mint a »leginkább.« Budapesten 1878. nov. 25. Tisztelettel Dr. DelVAdami Rezső. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara 30-as sérelmi bizottságának Deszkás Gusztáv elnöklete alatt f. h. 20-án tartott ülésében a feliratnak az ügyvédi rendtartás reformjára vonatkozó első pontja tárgyaltatott, melyben az ügyvédi kamarák független és végleg döntő határozása az ügyvédek felvétele s jelöltek vizsgára bocsátása körül követeltetik. A tárgy fontosságához méltó, nagyszabású vitát provokált e követelmény. A vitában az officiosus conservativ, a radikális önkormányzati és minden árnyalatú közvetítő szempontokra akadtak képviselők. Kifejezésre talált azon aggály, hogy ily nagy fontosságú egyéni jogok fölötti souveran bíráskodást gyakorolni veszélylyel járhat némely vidéki kamara tekintetében, s hogy e követelmény alig kivihető, miután az elsőfokú bíráskodás megnyerése is a legnagyobb nehézséggel járt. Dr. Králik Lajos a curiai appellatorium megtartását, Dr. Teleszky István és Dr. Siegmund Vilmos autonóm felebbviteli fórum felállítását, Dr. Győry Elek az ügyvédi elem döntő befolyását biztosító felebbviteli szervezetet és a felvétel, visszautasítás és felebbvitel kizárása eseteinek tüzetes meghatározását a törvényben inditványozták. Az autonóm felebbviteli fórum szervezése tekintetében Dr. Kovács Gyula a felebbvitelt más kamarához, Dr. Held Kálmán a budapesti illetve marosvásárhelyi kamarához indítványozták. Dr. TauszigJános a felirat mellett azon elvi enunciatiót indítványozta, hogy »különnemü bíróságok szervezete az ügyvédi érdekekre hátrányos*. Előadó Dr. DellAdami Rezső a felirat álláspontját védelmezte, mely kimutatja, hogy az angol és franczia barreau függetlensége illetve valódi önkormányzata nemcsak veszélytelennek, hanem hivatásának megfelelő ügyvédi kar létfeltételének bizonyúlt, rmg hazánkban évszázados bizalmatlansági szellem és gyámkodás rendszere az ügyvédség sülyedését sem akadályozhatták meg. Nem önmagába zárt s önmagát ö n k é n y 1 e g kiegészítő, vészes c z é h s z e r ü corpus clausum alkotásáról van szó, hanem az önkormányzat azon s a r k j o g á r ó 1, hogy az ügyvéd! rendtartás törvényét önmagára alkalmazni, e tételes anyagi jogot igazgatni,saját ügyeiben függetlenül b i r á s k o d n i egyedül az ügyvédség lehet hivatott. Ily törvényt az eseteknek szakaszokban való kimerítése által teljessé tenni nem lehet; annak természeténél fogva alkalmazásának szelleme a gyakorlatban élő jogra, magyarázatára, fejlődésére döntő befolyást gyakorol. E szellem jelenleg, akár jóakaró s elnéző, akár kíméletlen volna, mindenesetre nem ügyvédi szellem oly értelemben, hogy az ügyvédi hivatás magasztosságának meggyőződéséből s az ügyvédi érdekek tudatából eredne. A tapasztalat azt bizonyította, hogy törvényellenes gyakorlnt képződhetett, mert a törvény őrei csak ügyvédet, nem ügyvédséget is láttak, é s egyéni érdeket néha a testületi érdekek rovására oltalmaztak. Ily előzmények után a szakítást a régi rendszerrel, a valódi önkormányzat létesítését megkísérelni, a kísérletet követelni kell. Ha lehetőnek tartaná, hogy esztelen kenyéririgységből visszaélhessen a felelősség s erkölcsi méltóság tudatát növelő e joggal a kamarák legtekintélyesebb férfiaiból alkotott valamely választmány, szót sem emelne az üdvédség kérdésében. Ily feltevés nem indokolható azonban semmivel. Ha éretlennek, méltatlannak bizonyulna a testület e jog gyakorlására, első eset után confiscálni azt, bizonyosan a kormány legsürgősebb intézkedése lenne. Az autonóm felebbviteli szervezetet a felirat nem zárja ki, de részletes javaslat keretébe nem illik. A követelmény időszerűségét nem a kormány hajlandósága, hanem szükségessége az ügyvédség szem-pontjából határozza meg utóbbira nézve. Ellenkező esetben az egész felirat felesleges volna. Erkölcsi küzdelemről, állandó mozgalom kezdeményezéséről van szó, mely az ügyvédség joga és kötelessége, tekintet nélkül a siker távolságára. Vagy igaz, hogy jelenleg nem óvhatja meg a testület magát a törvény szerint kizárandó elemek felvétele ellen és hogy érdeke az ellenkezőt kívánja, vagy nem igaz. Az igaz sérelmet kimondani, orvoslását követelni kell. — A szavazásnál a felirat álláspontját elfoglaló Teleszky-, Siegmund- és Győry-féle indítványok elfogadtattak ; a többi indítvány mellőzve lett. — Hirdetmény. Az egri ügyvédi kamara folyó évi november hó 1-ső napján tartott közgyűlésének határozata folytán Egerben a kamara helyiségében folyó évi deczember hó 8-án délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a kamara igazolt tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A díjszabályzat kidolgozására kiküldött hetes bizottság jelentése s annak folytán a díjszabályzat megállapítása. 2. Indítvány »az ügyvédi díjszabályzatba fel nem vehető peres avagy perenkivüli ügyvédi munkadijak és költségek« tárgyában. 3. Indítványa »kisebb polg. peres ügyekben való eljárásról alkotott 1877. évi 22. t.-cz. némely szakaszainak megváltoztatása* tárgyában, a hetes bizottság véleményes jelentésével. 4. Az igazságügyminiszter urnák f. é. november 12-én 31376. és ugyanazon hó 14-én 31377. sz. a. kelt leiratai ezen kamarának f. é. november 1-én tartott rendk. közgyűléséből 569. sz. a. tett felterjesztéseire. 5. Az igazságügyminiszter urnák f. é. november 12-én 31563. sz. a. kelt s »kizárólag a letét felvételére nyert megbízatások« tárgyában kibocsátott körrendelete. Kelt Egerben, 1878. évi november hó 23-án. Babics István s. k. Szokolay Lajos s. k. elnök. titkár. Különfélék. — A ,,Jogászkör''-ben f. h. 28-án tárgyaltatni fog Dr. Barna Ignácznak lapunk mai számában befejezett előadása. Deczember 5-én Dr. Nagy Ferencz tart előadást »az alapítók fogalmáról a m. kereskedelmi törvényben*. — Pályázat. A Glosius Sámuel és Dániel féle alapítványt kezelő bizottság ezennel közhírré teszi, hogy a fentirt alapítványból egy ügyvédjelölt számára 84 írtból álló egy ösztöndíj fog kiosztatni. Ezen ösztöndíj az 1878/9. évre adatván meg, azon esetben, ha az ösztöndíjas az ügyvédi oklevelet elnyeri, az ösztöndijat 84 írttal még egy évre leend jogosítva élvezni. Az elnyerhetés feltételei: hogy a folyamodó a) magyarországi születésű és az alapitónak végrendeletileg határozottan kifejezett akarata szerint ágostai evang. hitvallású legyen ; b) a magyar nyelvet tökéletesen ismerje, helyesen írja és beszélje, mely körülmény külön hiteles bizonyitványnyal igazolandó ; c) legyen feddhetetlen erkölcsű, jellemű és jeles szorgalmú; d) jogi tanulmányait elvégezte és az ügyvédi pályára készülve mint bejegyezett ügyvédjelölt legalább másfél év óta joggyakorlaton lett légyen, a mi hiteles bizonyitványnyal igazolandó. Ennélfogva felhivatnak mindazok, kik a fentebb részletezett minőségi feltételeknek megbírván felelni, ezen ösztöndijat az 1878|9. évben élvezni óhajtják, hogy a fenirt kellékeknek kétségtelen beiga-