Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 46. szám - Tételes európai nemzetközi jog. Irta Dr. Apáthy István. 2. [r.]

— 3(37 — megelőzése czeljabol ken a minisztériumot, hogy rendeleti uton kötelezze az összes kamarákat, szerint, ba felvétel végett oly ü-yvéd . lentkezik ki a kamara tudomása miszerint már máshol felvéve volt de ott magát torultette, a felvételi határozat előtt az utóbbi kamarát ke resse meg informatió iránt, s csak az értesítés beérkezte után tartozzék határozatot hozni. Kijelenti, hogy a zugirászat ma ép ugy folytatja üzelmeit, mint az előtt, s hogy e tekintetben gyökeres reform szükséges Szükségtelennek tartja a telekkönyvi naplót, s bár e tekintetben! felszólamlásai sikertelenek maradtak, ismételve megkísérli. A tszék helyiségeit és felszereléseit czélszerütlennek és hiányosnak állítja. A tszék területén a birói személyzet is czélszerütlenül van beosztva, mert mig egyik bíróságnál 5—6000 ügyforgalomhoz 3 biró van állandósítva, addig a pécsi jbságnál, melynek ügyforgalma 25000-re megy csak 4 biró van alkalmazva. Az ingatlanok árverésénél kivánt hírlapi hirdetéseket feleslegesnek, sőt kisebb birtokoknál károsnak tarja, s óhajtja, hogy a hírlapi hirdetések csak 10000 frt értéken felüli birtokoknál legyen kötelező. Bendeletileg volna szabályzandó a hirdetések rövidebb szövegezése s a másodizbeni hirdetések díjmentessége. Figyelmeztet azon birói eljárásra is, mely szerint igényperben perköltségek megítéltetni nem szoktak; ezen gyakorlat pedig a polg. törvényk. rendtartáson nem alapszik, mert abban csak a jóhiszemű foglaltatónak tartatik fen az előny, hogy a költségek megtérítése alól felmentetik. Helytelennek tartja, hogy örökösödési perekben a »vérségi kötelék* czimén a pervesztes az elleniéi költségeiben el nem marasztaltatik. A végrehajtói intézményt törvényhozás utján eltörültetni kéri. Kívánja a királyi tábla decentralisatióját. Az igazságügy minisztérium az 1874. XXXIV. t.-cz. 8. §-a rendelkezésének kijátszhatása elleni intézkedhetés végett a felvétel körül követett eljárásra nézve több ügyvédi kamarát jelentéstételre hivta fel, a pécsi ügyvédi kamarát pedig értesitette, hogy a zugirászat meggátolhatása tekintetéből adatokat terjeszszen fel. A telekkönyvi napló meg nem szüntethető. A pécsi törvényszék helyiségeinek alkalmasabbali felcserélése szükséges intézkedés tárgyát képezi. A hírlapi hirdetésekre uj rövid minták állapíttattak meg, de a másodszori hirdetés dijmentessége nem teljesíthető. Végül panaszai, sérelmei és javaslatai előjegyzésbe vétettek. »M. I.« Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f. h. 14-én Dr. Barna Ignácz tart előadást: »a vagyonbukott feleségének tulajdoni ingényeirőh<. — A magyal* Mntetö-törvéuykönyv teljes fordításának közlését inditá meg egy olasz szaklap, a »ítivista Penale<?. A történelmi bevezetésben a codex értékét és szerzőjének nagy érdemét meleg elismeréssel méltányolja. »Azon érték — ugy mond — mely mindenek fölött megkülönbözteti e törvénykönyvet, és azon hibák nagy részét megbocsáttatni fogja, melyeket a bírálat felfedezend, a tervezet egységében, az összes alkatrészek szerencsés összhangjában áll, mely elvi egységből és összhangból a különböző intézkedések folytonos logikus öszszefüggése folyik, mi a magyarázatot s alkalmazást világossá, könynyüvé és okszerűvé teendi. Valóban meglepő az érték oly törvényhozási műben, mely parlament hozzájárulásával készült, és annál inkább becsülendő, mennyivel ritkább más modern törvények és codexek nagyobb részénél, ki nem véve — talán másoknál mégkevésbbé — az olaszokat. E törvénykönyvön szembeszökő egyetlenegy szellem inspirátiója, egyetlenegy kéz vezetése, mely azt bölcs és ernyedetlen gonddal előkésziti, fentartja, vitézül a kikötőbe vonja, minden támadás ellen megvédve és az utolsó szentesítésig fentartva saját egyéniségét. E tettnek hőse Csemegi Károly volt. De nemcsak őt kell dicsérnünk, hanem polgártársait is, kik mindég belé helyezték bizalmukat s azt éveken át bölcs és hazafias állandósággal megőrizték. Erős meggyőződésünk, hogy valamely törvény és codex bármely becses tulajdonsága nem ér fel a fogalmazás és kivitel egységével, mely egyedül képes a tekintélyt és állandóságot biztosítani.« — A közigazgatási bíráskodás behozatala érdekében Pestmegye közgyűléséninditványttett Dr. Szivák Imre. Szóló nem kiván állást foglalni a nagy elvi harczban, mely a felett folyik, hogy a közigazgatási contenciosus kérdések elbírálása a rend*es bíróságokra bizassék-e mint Olaszországban, vagy szakbiróságokra, mint Németországban. O csak az elvet kívánja kimondani, mert hiszi, hogy ebben fekszik a közigazgatás jól felfogott reformja. S a megye is csak hivatásának magaslatára emelkedik akkor, ha a közig, bíráskodás intézményének behozatalát a maga körében is sürgeti akkor, midőn a mienkhez hasonló állapot Európa egyetlen czivilisált államában sem áll már fen. Indítványozza, hogy: Pestmegye megragadva a vezérszerepet mondja ki határozatilag, miszerint a közigazgatási bíráskodás mielőbbi életbeléptetését jövőnk legközelebbi s legsürgősb belreformi feladatának tekinti Ez értelemben feliratot intéz az országgyűléshez, s ezt pártolásra az összes hazai törvényhatóságoknak megküldi. — A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Dr. S z i v á k indítványát. — Az osztrák birodalmi tanács állandó bizottságai, melyek a büntető-törvénykönyv és a polg. perrendtartás javaslatainak tárgyalására vannak kiküldve, a kormánykrisis miatt bizonytalan időre felfüggesztették müködésöket. —• A német polgári törvénykönyv készítése végett összeállított bizottság ismét felfüggesztette plenáris tanácskozását. Az utóbbi ülések alatt — mint a »Reichsanzeiger« irja — a munka meglehetősen előre haladt; a részjavaslatok 1879. végén valószínűleg elkészülnek, s akkor ismét megkezdik a tárgyalásokat. — Bulgária uj igazságügyi szervezetét közli az »Augsb. alig. Zeitung« orosz lapok nyomán, melyek szerint a moskvai jogászegylet igen behatóan foglalkozik e tervezettel. A javaslat két nemű bíróságot tervez: 1. Az önkénytes választott bíróságot, mely a legrégibb szokásjogon alapul, és 2. rendes polgári és fenyítő bíróságot, melynek két instantiája legyen. Az elsőfokú bíróságot képezik a járásbíróságok, melyek mindegyike áll egy elnökből és három a polgári kormányzó által kinevezett tagból és ugyanannyi választott tagból. A választást gyakorolják az oly irni-olvasni tudó polgárok, kik ingatlan birtokkal bírnak vagy egy bizonyos jövedelmi censust kimutatni képesek. A második fokú bíróságot képezik minden »Sandsak« részére egy országos törvényszék, mely áll az elnökből és a főparancsnok által kinezezett még két tagból, továbbá hat oly választott tagból, kik a 30-dik életévet meghaladták és irni-olvasni tudnak. Ezen kivül külön szak- . bíróságok: 1. a közigazgatási hatóságok; 2. az orthodox egyházi hatóság es 3. a »Kadi« bírósága. A consuláris hatóságok megtartják hatóságukat a külföldiek tekintetében és az illetékességet alperes állampolgársága határozza meg. Belföldi és külföldi közti jogügyeket a helyi biróság dönti el. Bárki, ha feddhetlen előéletű, másnak képviseletét elvállalhatja akár polgári akár bűnfenyitő ügyben; e jogot élvezik még azok is, kik nem tudnak sem irni sem olvasni, csak az igazságügyi tisztviselők és azok szolgálatában állók vannak attól eltilva. Államügyészség nem hozatik be; a vádat a rendőrség vagy magánfél képviseli. Külön vizsgáló biró sem leend, hanem az elővizsgálatot a a járásbíróság egyik tagja teljesiti. A törvénykezés különben nyilvános, de az elnök tág hatalomkörrel ruháztatik fel. Esküdtszék tehát nem lesz, sem külön semmitőszék, s ebben leginkább térel a szervezet az 1864-ik orosz bírósági szervezettől. — A tolvajok mestersége nehezebbé vált. A »Times of India« irja, hogy mikrophont tolvajok kinyomozására is lehet alkalmazni. Egy kalkuttai ur, ki olajkészletét rendkívül fogyni látta, egy mikrophont tett az egyik olajos kannára, a sodronyt pedig hálószobájába vezette. Egy idő múlva a sodronyon át üvegek csörömpölését, majd az olaj locscsanását hallotta; kirohant s csakugyan elfogta a tolvajt, midőn épen munkában volt. — Megjelent: Jogásznaptár 1879. évre. Ügyvédek, birák és közigazgatási közegek számára szerkeszté Szántó József, ügyvéd. Tettey kiadása. Ára 1 frt 20 kr. Legközelebbi csődbejelentést határidők. (Nov. 10-től nov. 26-ig.) Károly József debreczeni tsz. nov. 20. 21. 22. (218). — Scllindler Nep. János budapesti e. f. kir. tsz. nov. 20. 21. 22. (224). — Zuckmanil Adolf nyitrai tsz. nov. 20. 21. 22. (229). — Iíothstein Albert miskolczi tsz. nov. 20. 21. 22. (227). — Radivojevits Bogdán n.-becskereki tsz. nov. 21. 22. 23. (237). — Klekner Manó debreczeni tsz. nov. 25. 26. 27. (226). — Czinner Mór kassai tsz. nov. 25. 26. 27. (230). — Reilldhardt Eudolf bpesti ker. s vtsz. nov. 25. 26. 27. (237). Kivonat a „Budapesti Köslöny"-lDőL Rövidítések: bh. = benyújtási határidő' és bejelentés batáridő ; vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjeleDt. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kierer Antal (lakik II. ker. kapás-utcza 436. sz.) és Dr. Zsoldos Károly (lakik IV. ker. sós-utcza 1. sz. alatt) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. — Botka Vilmos budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig Vaálra, a székes-fehérvári ügyvédi kamara területére történt elköltözése folytán, fenti lajstromból kitürültetett. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Simon Gábor aradi ügyvéd önkénytes lemondás, Schvob Aurél aradi ügyvéd pedig aradmegyei árvaszéki ülnökké lett helyettesittetése folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek ; utóbb nevezettnek irodájára nézve Müller Károly, továbbá Vizer Péter gondnok lemondása következtében, néh. Kutnj l'ál ügyvéd irodájára nézve Vizer Lajos aradi ügyvédek rendeltettek ki gondnokul. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Danes Gyula rimaszombati lakos ügyvéd, közgyámmá lett megválasztatása, Krémer Adolf ügyvéd pedig Debreczenbe átköltözése folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek ; Dr. Gozsdu Elek miskolczi lakos ügyvéd ellenben abba folytatólag felvétetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Somogyi Gusztáv mezőtúri lakos ügyvéd, az ügyvédség gyakorlatától fél évre felfüggesztetett; Cseh Lajos kecskeméti ügyvéd lakását Kis-Telekre tette át; F. Faragó Balázs nagy-körösi ügyvéd pedig elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetJtt, irodája részére Varga Bencze nagykőrösi ügyvéd rendeltetvén ki gondnokul. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Imrék Béla veszprémi, és Szekfii Ignácz székesfehérvári lakos ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy ll'eber Sándor hajdu-böszörményi ügyvéd, saját kérelmére, a kamara lajstromából kitöröltetett. A debreczeni ügy védi kamara részéről ezennel közzé tétetik, hogy Nagy Miklós liajdu-dorogi ügyvéd, polgármesteré történt megvá'asztatása és ez okbóli lemondása folytán, a kamarai lajstromból kitöröltetett. A gynia-fohérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Sztáncsai/ Albert algyógyi ügyvéd lakhelyét Szászvárosra helyezte át.