Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 45. szám - Tételes európai nemzetközi jog. Irta Dr. Apáthy István. 1. [r.]

— 359 ben egy nap alatt könnyen megfordulnak, addig a veszprémi kir. törvényszéknél végzendő dolgaik 3 napot vesznek igénybe. Meghozott törvényeink ephemer sorsnak, polgári törvénykönyvünk nincs, a váltó ügyekben behozott fizetésmeghagyási rendszert gyámoltalan kézbesítési intézményünk illusoriussá teszi, mert a sommás végzés kézbesítési vevénye gyakran hónapokig sem érkezik vissza, a miért a végrehajtás nem eszközölhető, csődtörvényünk korunk követelményeinek nem felel meg. Törvényeink alkotásánál nem követteitk bizonyos rendszer, s ez okozza azon bizonytalanságot, melybe eljárásunk alkalmával minden lépten-nyomon ütközünk. A közjegyzői intézmény, melyet már életbeléptekor korainak jelentett ki a kamara, költséges voltánál fogva a felekre nagy terhet ró; mert az árvaügyi törvények meghozatala folytán a hagyatéki tárgyalások nagyrésze a kir. közjegyzőtől elvonatván, megélhetésük kérdésessé vált. Ugyanily hatással van az ügyvédekre a bagatell-törvény, de a mely a feleken nem segit, mert mint a községi bíráskodásnál ugy itt is a pereknek vége nem lesz. Az igazságügyministerium értesítette a kamarát, hogy a végrehajtási eljárás hiányossága iránt átalánosságban tett panaszokra nem intézkedhetik s utalta a kamarát az előző évi jelentésre hozott felhívásra, melyben a kamarától adatok felsorolása kívántatott, de a mely kívánatnak eleget nem tett; javaslatai előjegyzésbe vétettek ; a 10 községnek pedig a veszprémi törvényszékhez lett csatolására nézve megjegyeztetett, hogy ama intézkedésnél nem a helyi, hanem az államérdek tartatott szem előtt. Kassai ügyvédi kamara. A kamarához 1877-ben 493 fegyelmi, 917 folyóügyi, összesen 1410 beadvány érkezett. Tartatott 1 közgyűlés, 47 választnányi és 25 fegyelmi ülés. Polgári ügyekben 26, bűnvádiban 47 pártfogó ügyvéd, gondnokul pedig 3 ügyvéd rendeltetett ki. Ügyvédi könyv hitelesíttetett 3. Az ügjvédek lajstromába felvétel végett 12, az ügyvédjelöltekébe pedig 17 kérvény érkezett. 51 ügyvéd ellen magánféltől 74, bíróságtól vagy kir. ügyészségtől 4, hivatalból a kamara ügyésze által emelve 4, egyéb hatóságtól vagy hivatali közegtől 1, összesen 83 panasz érkezett. A fegyelmi panaszok közül elintéztetett megszüntetés által a) illetéktelenségből 2, b) tényálladék hiányábél 31, c) a panasz visszavonása következtében 1, a kir. törvényszékhez áttétel által 18, rendreutasitással vagy megintéssel 5, fegyelmi eljárás elrendelésével 19, más módon 3, összesen 79. Fegyelmi vizsgálat ügyvéd ellen elrendeltetett 17. Befejezett vizsgálat alapján a kamara ügyésze által 11 vádinditvány tétetett, melyekre 11 vádhatározat hozatott. Vádhatározat következtében 9 tárgyalás tartatott, l-ben a fegyelmi vizsgálat folytatása rendeltetett el, 8-ban pedig a vétkesség mondatott ki, minek következtében 5-ben írásbeli feddés, l-ben pénzbírság, l-ben ideiglenes felfüggesztés, l-ben, pedig az ügyvédségtől elmozdítás mondatott ki. A fegyelmi bíróság által az ügyvédség gyakorlatának felfüggesztése mondatott ki 2-ben büntetőbíróság vád alá helyezési határozata következtében, l-ben, mert vádlott az ügyvédségtőli elmozdítást rendelő határozat ellen felebbezett, l-ben pedig csődnyitás vagy gondnokság alá helyezés miatt. Az ügyvédek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 11, abból törültetett 17, bejegyezve maradt 205, kik közül 4 az ügyvédség gyakorlatáról fel volt függesztve. Az ü gy v é dj e lő 11 e k lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 20, abból törültetett 29, bejegyezve maradt 63, kik közül bíróságnál 14, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél 1, kir. közjegyzőnél 4, ügyvédnél 44 volt joggyakorlaton. A statisztikai adatok felsorolása után felhozza a kamara, hogy annak, miszerint a kamarai intézmény nem felelt meg a hozzá kötött reménynek, főleg a törvénynek sok oldalú hiánya az oka. A törvényhozás legutóbbi alkotásai közül a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényt olyannak tartja, mely az ügyvédek nagyobb részének életfeltételét érinti s mely a kis hitelezőknek határozott anyagi kárával jár, sújtja a kereskedelmet, oltalomba veszi az adósokat és kártevőket, midőn a jogosult felet arra kényszeríti, hogy vagy saját idejét áldozza fel, vagy önmaga fizesse megbízottját, Lelkesült örömmel látja a kamara, hogy a büntető-törvény a közel jövőben nagy hézagot fog betölteni, kéri az eljárás szabályozása iránt a kellő intézkedéseknek mielőbbi megtételét. A gyámság és gondnokságot szabályozó törvényt visszaesésnek jelzi, s e törvény azon határozatait, a melyek által a közigazgatási hatóságok törvénykezési teendőkkel bízattak meg, ép oly kevéssé tartja életképesnek, mint a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényt. Felhozatik, hogy a bélyeg-és illeték-törvények és szabályok revisiója sok visszaélésnek fogja elejét venni, miért is ugy az, mint a polgári törvénykönyvnek, csőd- és perrendtartásnak, a végrehajtási és hagyatéki eljárásnak megalkotása s illetve sokszor hangoztatott reformja a törvénykezés terén mutatkozó szükségnek megszüntetését idézné elé. Végül panaszképen felhozatik, hogy néhány telekkönyvi hatóságnál a fogalmazói és kezelési személyzet elégtelensége miatt az ügymenet szerfelett lassú. Ugyanez alkalommal a s.-a.-ujhelyi ügyvédek indokolt kérelmet terjesztettek fel az iránt, hogy S.-A.-Ujhelyen ügyvédi kamara állittassék fel, illetve engedélyeztessék. Azigazságügyminiszterium értesítette a kamarát, hogy javaslatait előjegyzésbe vette; az illető telekkönyvi hatóságoknál az ü ymenet gyorsítása tekintetéből egyelőre szükségesnek látszó intézkedéseket megtette; a s.-a.-ujhelyi ügyvédek kérelmét pedig nem teljesíthette. Nagy-Vdradi ügyvédi kamara. A kamarához 1877. évben 43 fegyelmi, 643 folyóügy', összesen 686 beadvány érkezett. Tartatott 2 közgyűlés és 20 választmányi ülés. Polgári ügyben 10 pártfogó ügyvéd, gondnokul pedig 1 ügyvéd rendeltetett ki. Az ügyvédek lajstromába felvétel végett 11, az ügyvédjelöltekébe 21 kérvény érkezett. Ügyvédi könyv hitelesíttetett 6. 29 ügyvéd ellen magánféltől 39, bíróságtól vagy kir. ügyészségtől 3, egyéb hatóságtól vagy hivatali közegtől 3, összesen 43 panasz érkezett. A fegyelmi panaszok közül elintéztetett megszüntetés által a) illetéktelenségből 1, b) tényálladék hiányából 18, a kir. törvényszékhez áttétel által 5, fegyelmi eljárás elrendelésével 1, összesen 25. Fegyelmi vizsgálat ügyvéd ellen elrendeltetett 1. Az ügyvédek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 11, abból törültetett 14, az év végén bejegyezve maradt 261. Az ügyvédjelöltek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 20, abból törültetett 7, bejegyezve maradt 61, kik közül agyakorlatból kilépését a lajstromból való törlés kérése nélkül bejelentette 3, joggyakorlaton volt bíróságnál 10, kir. közjegyzőnél 2, ügyvédnél 46. Jelentéseinek elején önérzettel constatálja a kamara, hogyatagjairól 1877. évben beérkezett panaszok közül egy sem volt oly horderejű, mely nagyobb erkölcsi beszámitás alá eshetnék, legtöbbnyire oly csekélyek és jelentéktelenek voltak a vádak, hogy fegyelmi eljárás alapját sem képezhették. Felszólal az ügyvédi rendtartás ellen, mely az ügyvédeket feleikkel szemben illető jogoktól megfosztja s a kamara hatáskörét majdnem semmire devalválja. Sereimül különösen felhozza, hogy az ügyv. rendtartás az ügyvédeknek még befektetett költségük és munkadijaik megtérítését sem biztosítja; a vádaskodás, alaptalanság és rosz akarat ellen nem védelmezi, a kamarai választmány hatáskörét igen szűkre szabja, és még eme csekély hatáskörbeu is a kir. ügyész ellenőrzése alá helyezi. Mindezen bajokon csak a törvény gyökeres megváltoztatása által lehetne segíteni. A kamara működésében észlelt hiányokból felemlíti a beadott panaszok elintézése körüli hosszadalmasságot, melyen ugy lehetne segíteni, hogy a kamarai választmány belátásától függőleg meg kellene engedni ugy a panaszló, mint a panaszlott ügyvéd közvetlen megidézését és a fení'orgó vitás ügy tényálladékának közvetlen észlelés utjáni megállapítását. Ezen eljárás által a hosszadalmasság elkerültetnék, a tényállás könnyebben felismertethetnék, a kiegyeztetés lehetővé tétetnék, és eleje vétetnék a tulszigoruságnak és ok nélküli zaklatásnak. Kívánatosnak tartja, hogy a bíróilag meg nem ítélt költségek megállapítására a kamara választmánya hatalmaztassék fel, melynek határozata ellen csak a törvény rendes utja maradna fen. Az igazságügyi újítások és törvényalkotások terén lassú haladást észlel. Óhajtja a magánjog, csődtörvény, a büntető és polgári perrendtartás javítását s az ügyvédi kamarának a szaktörvényjavaslatoknál meghallgatását. Az igazságügyminiszterium értesítette a kamarát hogy panaszait és javaslatait előjegyzésbe vette. Nem helyeselte a kamarának azon kiindulási pontját, mely szerint a kamarai tagok ellen tett panaszokat kiegyeztetés utján óhajtaná megszüntetni s igy a rendszeres fegyelmi eljárásnak elejét venni, minthogy ez által számos viszszaélésre nyittatnék tér s az ily irányú intézkedések az ügyvédi kar tekintélyének emelésére alig vezetnének. »M. I.« Különfélék. — A ,,Jogászkör"-ben f. hó 7-én társas összejövetel tartatik. — A semmitőszék teljes-ülése f. hó 8-án nagyfontosságú elvi határozatot hozott azon kérdésre nézve, bir-e Ausztria és Francziaország között az irói és művészeti tulajdonok kölcsönös oltalmazása iránt 1866. évi deczember 11-én létrejött államszerződés Magyarországban hatálylyal ?—Ugyanis Bathlot Lajos párizsi zenemüvek kiadójának, Rózsavölgyi és társa és Pirniczer Frigyes budapesti czégek valamint Eberle és Schipek bécsi és Engelmann és Mühlberg lipcsei nyomdatulajdonosok elleni zárlati kérvényei tárgyában, zárlatot kérőnek részéről a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek 1878. évi 6267. szám a. kelt elutasító végzése ellen semmiségi panasz adatott be. A m. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert az ideiglenes törvénykezési szabályok I. 23. §-a által csak általában a törvény oltalma alá helyezett irói és művészi tulajdonnak a jogositlan utánnyomatás és utánzás elleni megvédése iránt részletesen intézkedő törvény nem létezvén, a külföldiek pedig a honpolgároknál nagyobb előnyben nem részesittethetvén: fenforgó zárlati kérvény kizárólag csak a ptrs 324. §-a szempontjából volt megbírálandó és elintézendő. E törvényszakaszhoz képest azonban a zárlat elrendelésének nem lehetett azért helye, mert panaszttevő nem csak vélt tulajdonjogának zárlat alkalmazása nélküli veszélyeztetését ki nem mutatta, de a