Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 5. szám - Döntvényjog

_ 34 — az élet szokásait és erkölcseit (consuetudines et móres), és a hanyatló római birodalom miveltségi viszonyai közt az akkori birák képzettség-e mellett főleg Rómán kivül a birói tevékenység csak ösztönszerűen talált ujjogtételeket, ngy mint a hogy a szokásjog támad. Ezen változás szembetűnő, ha összehasonlítjuk Gajus Institutióival a Justinianus Institutióit. A miről Gajus nem beszélhetett, arról Justinianus Institutiói már nyilatkoznak, kiemelvén, hogy a szokásjog képződik részint a polgárok közt, a nélkül, hogy birói határozat szabályozta volna a kérdést,') részint a bíróságoknál (quotidiano iudiciorum usu),J) jelesül nyugoton a százszemélyes táblánál (iudicium centumvirale). így volt ez nálunk is. Az ország nagybiráinak magistratualis tekintélyes állása és bíráink mult századok alatti képzettsége mellett nálunk sem képződött uj szabály másként mint a szokásjogban. Ezért lehetett a curiai ítéleteket is tárgyalni a szokásjog czime alatt. És ha csak két általános kútfő ismertetik el, tagadhatlan, hogy a döntvényekben nyilvánuló uj jogtételek nem vehetők a törvényjog czime alá. De a szokásjogtól is függetlenek és különbözők, és egyenrangusitást követelnek a törvényben és a szokásban nyilvánuló jogtételekkel. II. A jogéletnek dobogó szive, a bíróság, korunkban tevékenyen közreműködik a jogfejlesztés és jogalkotás munkájánál. A jogtudós birák jogrendszerünket ujabb és ujabb jogtételekkel gyarapítják; hiszen kötelesek keresni és találni jogszabályt azon esetek eldöntésére is ,melyekre az eddig ismert jogtételek nem alkalmazhatók. Ezen jogalkotó tevékenység, melyre egyes felmerült uj esetek adnak alkalmat, öntudatos, megfontolt, elismert praemissákból kiinduló, észtani szabályok között mozog és épen nem oly öntudatlan, mint a szokásjognak alakulása. Már «nnél fogva is más a bíróság által alkotott jog, mint a polgári élet egyéb tényezői által (voluntate populi vagy consensu utentium) képzett jog. Ezért a mai bíróságok j o g k é p z ő közegek, és pedig különbözők azon közegektől, melyek a szokásjogot fejlesztik. Ehhez képest a döntvényjog is megkülönböztetendő a szokásjogtól. A döntvényjogot az ügyvédek által előbocsátott jogi fejtegetés és szakszerű megvitatás után alkotja és alkalmazza a biró a íenforgó jogvita eldöntésére. Ellenben a szokás öntudatos akarat és megfontolás nélkül folytonos és tartós gyakorlat által behozott cselekvés. Ily ösztönszerű cselekvés előfordul a népéletben, és az gépiesen ismétlődik. A mely szabály a nép által szükégesnek tartatik, azt elkerülhetlenül alkalmazza. Ellenben a bíróról nem lehet feltenni, hogy a feltalált uj tételt gépiesen, ösztönszerűleg, mintegy megszokásból alkalmazza. Ez ellenkeznék általános és jogi miveltségével. Kötelessége minden esetet öntudatosan megfontolva dönteni el, és világosan felismert indokok alapján. Hasonlítsuk össze a szokásjog lassú, ösztönszerű alakulását az öntudatos judicaturával s meggyőződünk a kettő közti rokonság hiányáról. A döntvényjog keletkezésére nézve nem oly kezdetleges eredetű, nem oly ösztönszerű, mint a szokásjog. Teljes, világos jogi öntudattal fogamzik meg a biró agyában. Ezen fogamzást követi az életbeléptetés itélvény alakjában. Hatályát is másként nyeri mint a szokásjog. A döntvényjog kihirdettetik az Ítélettel és ezzel együtt emelkedik érvényre. Ha az ítéletben kimondott jogtétel az eset ismétlődésénél ismételve kimondatik, szokás nélkül is érvényes joggá emelkedik. Az itéletjogot valamint a szokásjogtól, ugy a törvényjogtól is meg kell különböztetni. •) Instit. I. u. 59. ") Instit. IV. XI. 56. A bíró nem alkot jogot, csak a rendszer hézagainak kipótlására. Ezen szük határon tul nem terjeszkedhetik. A törvényhozás ezen korlátot nem ismeri. Többnyire a még ezután bekövetkezendő esetek leendő zsinórmértékét vonja meg. A jogképzett biró tudományos processus által találja fel az eddig hiányolt jogtételt, holott a törvényjog a gyakorlat és politika benyomása alatt készül. A biró a gondolkodás terén keresi a feltalálandó tételt, mely gondolkodás nem tisztán alaki és elvont. Concret és tapasztalati esetre vonatkozó. Éles elmével következtetéseket von a meglevő elvekből, másrészt a felmerült esetnek lényeges pontjait kiszemeli, hogy megfelelő tételt alkalmazhasson. A birói karnak képzettsége és a nép jogéletével való folytonos közvetlen érintkezése képessé teszi a legmegfelelőbb jogtételek alkotására, és folyvást ellenőriztetik a törvény és szokás által. A biró csak a valódi szükség esetén, a gyakorlati élet kérdéseire, alkot jogtételt. Tehát soha nem lehet oly elvont, általános és a viszonyokra nem illő mint némely törvény. A biró a felmerült esetet behatóan részletesen megismerheti s az alkalmazandó tételt szabatos éles meghatározás, teljesen megfelelőség és a rendszerbe beillesztés által találóbbá teheti, mint a nagy általánosságban intézkedő törvényhozó, aki gyakran eszményképek után indul, míg a biró közvetlenül az élet követelményei után. III. A döntvényjogot túlsúly illeti a szokásjog felett, mert a birói kar általános és jogi miveltsége magasabb, mint a szokásjogot képező nép átlagos miveltsége. A jogi tanultság és gyakorlat sokat nyom, pedig ezt mérlegbe veti a birói karral együtt a tanítással és az ügyködéssel foglalkozó jogászvilág. Mielőtt valamelyik tétel Ítéleti alakban a judicatura által szentesítést nyer, kí kell állania a jogtudomány bírálatát, amely ugyan nem hivatalos, de annál alaposabb. Aztán ismét felülvizsgálja minden biró, mielőtt az előtte fekvő esetre alkalmazná. Ezen többszöri felülvizsgálat nyújtja a legnagyobb garantiáját a döntvényjog helyességének. Nagyobb garantia ez, mint amit nyújt a 449 fejű v álasztott képviselőház és a 700 fejű született s kinevezett főrendi ház. De csak akkor várható a döntvényjognak tökéletessége, ha a biró a gondolkodás terén nincs elavult békók által korlátolva, minő az osztrák p. t. k. 6. §-a, mely előírja a grammatikai magyarázatot, és a 7. §., mely a grammatikai magyarázat után ad helyt az analógiának. Ezeket különben át szokták hágni. Ami tankönyveink is revisióra szorulnának már a magyarázattan mezején. Mesterséges kiterjesztés, analógia tanácsoltatik ott, ahol a jogi consequentiák fentartása lenne mondandó, és az, hogy a biró vegye elő minden gondolkodó és itélő tehetségét és alkalmazza a megfelelő tétel előállítására, ugy mint teszi más tudós. A bíráknak biztosított függetlenség, az általuk tanúsított becsületesség, a törvénykezés nyilvánossága és a mindent ellenőrző sajtónak szabadsága mellett a birák által kimondott uj jogelvekben megnyugodhatunk. De épen ezen függetlenség érdekében is szükséges, hogy az 1875. XXXVI. t.-cz. helyeztessék hatályon kivül, mely az áthelyezés és nyugdíjazás lehetőségének minden elsőfokú kir. törvényszéki bírót kitesz. A döntvények egyik sorozata declarativ, melyben a biró kimondja, hogy az előtte fekvő tényállás szerint a megítélés idejében ezen esetre ez és ez a szabály. A döntvények másik sorozata constitutiv, vagyis jogelvet állit fel, mely nem promulgáltatik ugyan követendő szabály gyanánt, de következetesen megtartatik a birák által, kiknek jogerejü határozatait az állam kényszerrel is végrehajtatja. Ily esetekben piacet ejus rei iudicem jus facere.1 l) Dig. XXV. m. 3. pr.