Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 40. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 11. [r.]

_ 318 — megelőzőleg közzéteendő igazságügyminiszteri rendeletben lesz megha­tározandó. II. czikk. Az I. czikkben meghatározott törvények hatályba léptével, hatályból kilépnek mindazon törvények, szabályok, rendele­tek, szabályrendeletek, továbbá a szokásjognak mindazon megállapí­tásai, melyek az uj büntető-törvénykönyv vagy a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv intézkedéseinek tárgyait képezik. III. czikk. Egyidejűleg aII. czikkben megjelöltekkel kilépnek hatályból mindazon törvények, szabályok, rendeletek, szabályrendele­tek és a szokásjognak mindazon megállapításai, a melyek sem a bün­tető-törvénykönyv, sem pedig a rendőri büntető-törvénykönyv intézke­déseinek tárgyát nem képező valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést határoznak, a mennyiben a büntetés a bíróság előtti külön eljárás utján volt meg állapítandó és a mennnyiben azok a jelen tör­vény által külön nem tartattak fen. IV. czikk. A mezei rendőrségről szóló 1840. IX. törvény­czikk a későbbi törvények által azon tett változtatásokkal továbbá is érvényben marad. V. czikk. Az erdei kihágásokról szóló törvények és szabályok, a törvényhozás további intézkedéséig nem érintetnek. VI. czikk. Ezentúl is hatályban maradnak : 1. a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonossá­gáról szóló 1868. LIII. törvényczikk 10. §-a; 2. a kereskedelmi törvénykönyvről szóló 1875. XXXVII. tör­vényczikk 218., 219. és 221. §-ai; 3. a záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XXXVI. törvény- j czikk 32. és 34. §-ai. A jelen czikkben megjelölt törvényekben meghatározott cselek­mények, illetőleg mulasztások vétséget képeznek. Az 1875. XXXVII. t.-cz. 220. §-a és az 1876. XXXVI. t.-cz. I •33. §-a helyébe a büntető-törvénykönyvnek a büntetések enyhítéséről | szóló rendelkezései lépvén : a törvénykönyv hatályba-léptével érvényből I kihelyeztetnek. VII. czikk. Hatályban maradnak továbbá: 1. a gát-rendőrségről szóló 1871. XL. t.-cz. 14. §-a; 2. a vadászatról szóló 1872. VI. t.-cz. 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 32. §-ai; 3. az ipartörvényről szóló 1872. VIII. t.-cz. V. fejezetének a ki­hágásokról intézkedő, és a büntető-törvénykönyv vagy a rendőri kihá­gásokról szóló büntető-törvénykönyv által nem módosított rendel- j kezései; 4. a marhavészről szóló 1874. XX. t.-cz. V. fejezetének rendel­kezései ; 5. az 1876. XIII. t.-cz. 17., 19., 57., 73., 76., 79., 80., 90., 94., 108., 109., 110., 111., 112. §-ainak rendelkezései; 6. az 1876. XIV. t.-czikknek a kihágásokról szóló törvény által nem módosított rendelkezései. Az ezen czikkben megjelölt cselekmények és mulasztások kihá­gást képeznek s azoknak az előbbi törvényekben meghatározott nemű szabadság-vesztés büntetése helyett, ugyanazon tartamban elzárás lesz alkalmazandó. Az 1871. XL. t.-cz. 14. §-ban meghatározott kihágásoknak, azon t.-cz. 15. §-ában meghatározott büntetése helyett azonban, 8 napig ter­jedhető elzárás és 50 frtig terjedhető pénzbüntetés lesz alkalma­zandó. VIII. czikk. Érintetlenül maradnak az egyenes adók, a jöve­dékek, a fogyasztási adók és az illetékek iránt fenálló törvények és a j törvény által fentartott szabályok megsértését tárgyazó büntető intéz- ! kedések. Az ezen törvények és szabályok megsértése folytán kiszabott ! pénzbüntetéseknek szabadság-vesztés büntetésekre való átváltoztatása í esetében, ha a szabadság-vesztés büntetése 200 frtot túlhaladó pénz- j büntetés helyett mondatik ki: fogház, — ha pedig ennél kisebb összeg • helyett mondatik ki : elzárás leend. IX. czikk. Az 1865/7. XVI. t.-czikk VIII. czikke alapján, a I közmunka- és közlekedési miniszter által 1874. június hó 10 én 9821. ! sz. a. kiadott és 1877-ik évi július hó 25-én 11474. sz. alatti, továbbá 1878. évi márczius hó 20-án 3686. szám alatti rendeletei által módo­sított rendeletének, a vaspályákon való szállításból kizárt vagy csak a meghatározott föltételek mellett szállítható áruk szabályellenes feladá- | sának büntetésére vonatkozó 48. §-a továbbra is érintetlenül marad. j X. cz i k k. A jelen törvény II. czikke alá nem eső azon miniszteri j rendeletek, melyek bizonyos cselekményekre, illetőleg mulasztásokra büntetést állapitannak meg, szintén fentartatnak s azoknak megszegé­sei hihágásokká nyilváníttatnak. A mennyiben mindazonáltal a fentartott valamelyik rendelet­ben a kihágásokról szóló törvénytől eltérő vagy pedig az azon törvény­könyv 3. §-a második bekezdésében meghatározottnál hosszabb tartamú szabadság-vesztés büntetése lenne megállapítva: azon büntetés a jelen törvénynél fogva elzárásra, ennek leghosszabb tartama pedig 15 napra változtatik át. Ha pedig a miniszteri rendeletben 100 frtot felülhaladó pénz­büntetés volna megállapítva: ennek legnagyobb összege szintén a jelen törvény erejénél fogva, 100 frtra szállíttatik le. XI. c z i k k. A büntető-törvénykönyv és a kihágásokról szóló bün­tető-törvénykönyv hatályba léptétől számítandó hat hónap elteltéig érvényben maradnak a törvényhatóságok, a szab. kir. és a rendezett I tanácscsal biró városok által kiadott és a belügyminiszter által meg- I erősített azon szabályrendeletek, melyek bizonyos cselekményre vagy 1 mulasztásokra büntetést állapítanak meg, a mennyiben e cselekmé­nyek vagy mulasztások megbüntetéséről a büntető-törvénykönyv vagy a rendőri kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv nem intézkedik. A fentartott szabályrendeletben megállapított szabadságvesztés­büntetések mindazonáltal elzárásra változtatnak; azok leghosszabb tartama pedig, valamint a pénzbüntetés legnagyobb összege a rendőri kihágásokról szóló törvénykönyv 16. §-ában meghatározott megkülön­böztetésekkel üt napig terjedhető elzárásra és ötven forintig terjedhető pénzbüntetésre, illetőleg három napig terjedhető elzárásra és husz fo­rintig terjedhető pénzbüntetésre — a jelen törvény erejével leszállit­tatik. Az ezen czikk alá eső cselekmények illetőleg mulasztások szin­tén kihágásoknak nyilváníttatnak. XII. czikk. Kötelesek mindazonáltal a törvényhatóságok, a szab. kir. valamint a rendezett tanácscsal biró városok az I. czikkben megjelölt igazságügyminiszteri rendelet kibocsájtását követő egy hónap eltelte előtt, az előző czikkben érintett azon szabályrendeleteiket, me­lyeknek fentartását ezentúl is szükségesnek tartják, ujabb megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjeszteni. A belügyminiszter által ujolag meg nem erősített szabályrende­letek : a büntetőkönyv és a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv ha­tályba léptét követő hat hónap elteltével érvényüket vesztik. XIII. czikk. Nem érintetnek a büntető-törvénykönyv és a rend­őri kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv hatályba lépte által, s ennélfogva továbbra is érvényben maradnak azon törvények, valamint a törvény által adott felhatalmazás alapján kiadott azon miniszteri rendeletek, melyek bizonyos cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapitanak meg, ha a büntetésnek az előforduló esetre való alkalma­zása, a biróság előtti külön eljárás tárgyát nem képezi. XIV. czikk. Az 1848. XVIII. törvényczikk 2.—12. és 14.—16. §-ai helyébe a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv megfelelő intézkedései lépvén: az idézett törvényczikk 1. és 13. §-ai érintetlenül maradnak. Ugyanezen törvényczikk II. fejezetének 18., 19., 20. és 26. §-ai helyébe, továbbá a 28. §-nak azon rendelkezése helyébe, mely a sértett fél panaszának elévülési idejét állapítja meg: a bűntettekről és a vétsé­gekről szóló büntető-törvénykönyv megfelelő rendelkezései lépnek. XV. czikk. A büntető-törvénykönyv és a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv hatályba lépte előtt elkövetett, de végérvényesen csak ezen törvénjkönyvek hatályba lépte után elitélendő azon cselek­ményekre, melyek az előbbi törvények vagy gyakorlat szerint, valamint az uj büntető-törvényvönyv szerint is büntettet képeznek, ha az előbbi törvények vagy gyakorlat szerint két évi tartamot fölülmúló börtönnel vagy »tömlöczczel« (1840: XXII. 130. §.), vagy »rabsággal« (1844: VI- 28. §.) •— az uj büntető-törvénykönyv szerint pedig fegyházzal •— volnának büntetendők, a mennyiben azon körülmények egyike sem fo­rog fen, melyek a büntetési nemnek enyhébbre változását vagy a bün­tetés tartamának két éven alóli leszállítását vonják maguk után: i: szabadság-vesztés büntetéséül fegyház állapítandó meg. Ha pedig a fentebbi pont alá eső valamelyik cselekményre a fen­álló törvények vagy gyakorlat szerint két évnél rövidebb tartamú bör­tön volt megállapítandó, és a cselekmény az uj büntető-törvénykönyv szerint is büntettet képez —• a mennyiben azon körülmények egyike sem forog fen, melyek a büntetésnek a vétségre rendelt büntetési nemre való átváltoztatását vonják maguk után: a szabadság-vesztés bünteté­séül börtön lesz megállapítandó. XVI. czikk. Azon eseteket illetőleg, melyekre vonatkozólag a XV. czikk. alkalmazásánál, az 1852-ik évi ausztriai büntető-törvény­könyv veendő alapul, azon czikk többi föltételei mellett, fegyház csak, azon bűntettekre lesz megállapítható, melyekre az említett törvény »sulyos börtönt« állapit meg. XVII. czikk. Ha a XV. czikkben megjelölt időben elkövetett, de végleg az uj büntető-törvénykönyvek hatályba lépte után elitélendő cselekmény, akár a fenálló törvények vagy gyakorlat szerint, akár az uj böntetö-törvénykönyv szerint vétséget képez: a szabadság-vesztés büntetéséül fogház állapítandó meg. XVIII. c z i k k. A XVII. czikk alá eső azon cselekményekre, melyek megítélésénél és büntetésénél az 1852. évi ausztriai büntető­törvénykönyv és a magyar büntető-törvénykönyv közötti viszony szol­gál alapul, — ha azok az ausztriai büntető-törvénykönyv szerint kihá­gást képeznek, azonban szigorú fogsággal büntetendők — a mennyi­ben a magyar büntető-törvénykönyv szerint vétséget képeznek: kihá­gásnak lesznek ugyan minősitendők, a szigorú fogság helyett azonban fogház lesz megállapítandó. XIX. czikk. Valamely büntetendő cselekmény miatti elitéltetés­sel, az eddig fenálló büntető-törvénykönyvek szerint egybekapcsolt azon következmények (1840: XXII. t.-czikk 128. §.) vagy törvény szerinti hatályok, melyek az uj büntetőtörvénykönyvben megállapított mellékbüntetések közt nem fordulnak elő : ezen büntetőtörvénykönyv érvénybe léptével hatályukat vesztik, akár állapíttattak légyen meg azok az ítéletben, akár képezték légyen az elitéltetésnek magából a törvényből folyó következményeit. XX. czikk. A büntetendő cselekményeknek, vagy bizonyos nemű büntetéseknek a fenálló büntető-törvények szerinti azon követ­kezményei pedig, melyek mint mellékbüntetések az uj büntetőtörvény­könyvben is előfordulnak — a mennyiben oly cselekmény képezné azoknak alapját, a mely miatt az ilynemű mellékbüntetések az uj bün­tetőtörvénykönyv szerint nem alkalmazhatók : az elitéltnek kérelmére a biróság által megszüntetendők.

Next

/
Thumbnails
Contents