Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 4. szám - A kártéritési jogról (Folytatás.)

31 nyü szerrel és aránylag kevés fáradsággal ugyan, de megszakadás nélkül, lelkiismeretesen és pontosan gyűjtessenek s a maga idejében egyöntetüleg összeállittassanak : akkor n jellemzett zavarok és ama megbotránkoztató fenakadás teljességgel elő nem fordulhatnak. Czikkiró, ha igazságos akar mindenben maradni, az ellenkező szélsőséget is belevonja vala fejtegetéséhe, hogy tudniillik vannak illetve lehetnek hivatalok olyanok is, melyeknél a Btatistikai kimutatások elkészítése semmi ava.y igen csekély gondot s ép oly kevés fáradságot és zavart okoz. Ezúttal még csak egy pár megjegyzést kívánunk tenni a czikk némely általánosságban odavetett helytelen állításaira. Ezek egyike, hogy mikor a statistikai összeállításnak határideje közeleg, a legpongyolább módon intéztetnek el a folyó ügyek, melyeknél a fötekintet csak az, hogy a szám a statistikai kimutatásban mint elintézett szerepeljen. Ez tarthatlak állítás, ilyet csak az koczkáztathat, ki vagy nem ismeri közelebbről az előszabott kimutatások mindenikét s azok rovat-feliratait, vagy csak a legselejtesebb elemekkel érintkezvén, tudatlan és lelkiismeretlen bírósági személyzet eljárását vette bírálatának kiindulási pontjául. Ugyan mit használna egy hivatását felfogó önérzetes biróra nézve — feltéve, hogy oly könyelmii. érdemetlen, és erélytelen főnöke legyen is. ki mindent elnéz — ha a beadványokat egyszerűen mint számokat, az ügy érdemébe bocsátkozás nélkül, vagy a törvénykezési rendtartásban megszabott legközelebbi intézkedés mellőztével (például azzal, hogy >csatoltassék az iratokhoz«) intézi el, s igy a beadvány forgalmi kimutatásban elintézettekként vezeti be, midőn ott vannak a többi táblázatok, ügykimutatások és egymás ellenőrzésére szolgáló jegyzékek, melyekben ugyanazon számokat már mint önálló ügyeket kell kimutatni, hol is ugyanazok a befejezetlenek avagy függőben levők sorában fognak szerepelni ? S végül ott fenyegetőzik ama részletes jegyzék avagy ügylajstrom, melynek rendén névszerint kell kitenni azon ügyeket, melyek végleg ellátva nincsenek, s indokoltan számot kell adnia, hogy mi okból nem fejezte be érdemleges elintézéssel. A puszta számok elintézésére vetemedő biró nemcsak önmagának csinál kétszeres munkát azon közmondásnak megfelelőleg, hogy a rest többet fárad, s nem csak a per folyamát szemmel kisérő ügyfelek elégedetlenségét és felpanaszolásait zuditná magára, de sőt többi kimutatásaiban önmagát fogná meg. És vajon a hivatali főnök, járásbíróságokra nézve a felülvizsgáló törvényszéki elnök is, mindenre fejet bólintó bábnál nem volnának-e egyebek? Az érvényben álló kimutatásokról az sem áll, hogy azok csak is számot mutatnak, de egyebet semmit se mondanának. Ugy látszik, czikkiró nem bir tudomással a beadványok és önálló ügyek azon jegyzékeiről, melyekben a polgári, telekkönyvi, bűnvádi és fegyelmi ügyek elkülönítve egyenkint s névszerint kimutatandók, részletezendök es okadatolandók az előadatlan beadván}ok és a befejezetlen önálló ügyek. ATégül csodálkozásunkat fejezzük ki czikkirónak azon kívánsága fölött, hogy a jelen évi igazságszolgáltatás eredménye nem a mostani, hanem más, persze folyton ujabb és ujabb minták szerint állittassék össze. Hiszen az egybeállítás csakis oly minta keretében történhetik észszerűen, melyre való tekintettel egész év folytán az adutok gyűjtetnek, máskülönben egész biztosan ép azon komikus eredmény álland be, s épen azon »legconfususabb, legbadarabb módon összetákolt kimutatások« létesülendnek szükségképen, melyektől czikkiró a bíróságokat megóvni kívánta. A franczia bírósagok gyakorlatából. Egy párizsi munkás, ki hosszabb idő óta foglalkozás nélkül van, sajátszerű iparágat talált f-1 megélhetés czéljából. Keritett magának egészen újonnan vert 2 centimes-darabokat, melyek, ha első fényük meg van, felületes megtekintés mellett igen hasonlítanak a 20 frankos aranyhoz. Ilyen 2 centimes-ekkel ellátva, félreeső kocsmákba ment és ott akkor, midőn a nap már leszállt és a gáz még nem égett, a pinczérnek egy ily 2 centimes-darabot adván, azt mondá neki: itt van 20 frank, adjon belőle vissza. Minthogy ezen cselt több korcsmában ismételve elkövette, a személyzet óvatos lett, és rajtakapván öt, feljelentették. A tárgyalás alkalmával vádlott beismerte a tettet, melylyel vádoltatott és kijelenté, hogy ő a mondott czélra a szép 2 centimes darabokat 10 centime-jével vásárolta. A törvényszék ítélete a következő. Tekintve hogy a korcsmáros szolgája és a pinczérek nem a közönséges értelmiségen alul álló személyek, mert igen jól tudnak irni és számolni, és miután beismerték, hogy akkor, midőn a vádlott fizetett, senki sem volt a korcsmában, tehát figyelmük, midőn a pénzdarabot átvették, valamely különös körülménynél fogva nem volt másra irányozva, de a pénzdarabot meg sem nézték és a deciaráit érték után adtak belőle vissza, s miután kijelentették, hogy ha a pénzdarabot gondosabban megszemlélték volna, azonnal felismerték volna, hogy ez csak 2 centimes és igy a hiba őket terheli abban, hogy nem a keííö gonddal jártak el; tekintve, hogy a ravasz fondorlatok csak annyiban tekintetnek a csalás alkatrészének, a mennyiben oly természetűek, hogy a sértett személy elövigyázatát és óvatosságát alkalmasak félrevezetni; tekintve, hogy a legtekintélyesebb commentátorok szerint a büntető-törvény a polgárokat saját hibáik ellen nem védheti, hanem csak azon cselekmények ellen, melyektől őket saját előrelátásuk nem óvhatja meg; tekintve, hogy a pinczérszemélyzet értelmiségét kétségbe nem vonhatni; tekintve, hogy a 2 centimes, melyet vádlott odadobott, a 20 frankos aranynak sem vastagságával, sem alakjával, sem színével, sem fényével nem bir; tekintve, hogy háromszor kevesebbet nyomott és hogy igen olvasható betűkkel volt rajta 2 centimes ; vádlott cselekménye nem mondható oly természetűnek bo<*v az <'lovigyázatot lehetetlenné tegye, ha a pinczér csak felületesen is megnézte volna a pénzdarabot. A midőn tehát a pinczér a pénzdarabot meg sem tekintette, vigyázatlanságot tanúsított, melyéit e-yedül ő felelős : ennélfogva vádlottat fel kellett menteni. Egy ga/dag franczia gyáros fia, ki mint egy éves önkénytes Pánsban tartózkodott, egy tüzes szemű szinésznövel megismerkedvén, hogy bájait meghódítsa, szive imádottja számára 15000 frankéi t egypár diszlovat vett. Minthogy az árát a megszabott időben nem fizethette ki, a kereskedő az önkénytes apjához fordult. Ez azonban megtagadta kiskorú fiának beleegyezése nélkül csinált adóságát kifizetni. A lókereskedő pert indított ellene, és egyúttal mint másodrendű alperest a színésznőt is megidéztette. A tó; vényszék által hozott Ítélet tartalma a következő. Az önkénytes apja nem adós semmivel, mert a kiskorú fiu annak előleges tudta és beleegyezése nem köthetett adósságot: a színésznő, mint a lókereskedő is beismerte, a lovakat nem rendelte meg, hanem azok neki mint az önkénytes ajándéka adattak át, ennek folytán ő sem tartozik fizetni; tehát a lókereskedő teljesen elutasittatott keresetével és elveszti lovait is. Különfélék. — A Nagy Surányiak úrbéri pere, mely 1838-ban gr. B....és társai volt földesurak által indíttatott, s melyben 1847-ben egyesség köttetett, de állítólagos felmérési hibák miatt a per 1856-ban kiigazítás czimen megujittatott, még ez ideig sincsen befejezve. A volt földesurak, jólehet 47 jobbágygyal birtak, mégis magokat 51 jobbágytelekre kárpótoltatták a földtehermentesitési alapból. Épen igy tettek"l7 zsellér helyett 40 zsellér-állományra bejelentést, és magokat verificatió utján 40 zsellér után kárpótoltatták is. Most a kiigazítási perben a 47 jobbágy ellenében az azok kezére állítólag jutott többlet földeket keresik, a 40 zsellér közül pedig 23 zsellérnek illetményét és annak 1847. évtől járó haszonvételeit vonakodnak kiadni. Kérdés: szabad-e és lehet-e oly mérnöki munkálatot elfogadni és hitelesíteni, mely 40 zsellér-állomány helyett csak 17 állományt vesz fel ugy a földkönyvbe, miként a Conbinatoriumba és az ezzel kapcsolatos kimutatásokba? Illetőleg a mérnöki munkálat és annak hitelesítése előtt kell-e itéletileg eldönteni a zsellér-állományok számát? Szabad-e és lehet-e a verificált 23 zsellért állomány nélkül hagyni, esetleg a földtehermentesitési alapigazgatóságtői felvett 23 verificált zsellér-állományi kárpótlás-öszszeget a volt földesurak visszafizetni tartoznak-e? avagy a tévútra vezető eljárás vizsgálat tárgyátképezné? Tájékozásul megjegyezzük, miszerint Nagy Surány mezővárosában eredetileg 17 zsellér volt és később, miként az 1837. évi és további dicalis rovatok igazolják, azok száma később 23-mal azután ismét többel szaporittatott, ugy hogy száznál több egyén részesült úrbéri elbánás módban. Miután ezen nagy számú zsellérség közül még azon 23 zsellér sem kapta ki állományát, kiket a volt földes rak maguk verificáltattak és kikért a földtehermentesitési alapiga.:gatóságtől karpótolva lettek, kérdésünket csak is ezen 23 egyén jogni. a vonatkozólag teszszük meg. Réaö Ensel Sándor. — A „Jogászkür"-ben f. hó 24-én Dr. Schreyer Jakab tart elődást a gázdagodási perekről (vtk. 90. §.). — Az ügyvédvizsgáló bizottság közgyűlése. Az 1878. évre kinevezett, illetőleg megválasztott ügyvédvizsgáló bizottság e hó 16-án tartotta alakuló közgyűlését. Elnök Szabó Imre semmitőszéki bíró jelentésében rövid visszapillantást vetett a bizottság mult évi működésére, melyből érdekesnek tartjuk kiemelni, hogy: ügyvédvizsgára jelentkeztek 1877-ben 36l-en, ezekből képesítettnek találtatott 241, visszautasittatott 120. (1876-ban a jelentkezők száma 450 volt. kik közül 320 találtatott képesítettnek és 130 utasíttatott vissza; mig 1875ben 406 jelentkező közül 318 találtatott képesítettnek s 88 utasíttatott vissza.) Ismétlő 105 jelentkezett 1877-ben vizsgára, kik közül 98 képesitettnek találtatott és 7 visszautasittatott. A visszautasítottak e csekély száma azonban, mint az elnök is kijelenté, nem annak következménye, hogy a jelöltek másod izben oly készülten jelennének meg, hogy alig akad, ki nem lenne képesített, hanem a törvény azon intézkedésében keresendő, mely szerint az, ki ismételve megbukott, többé vizsgára nem bocsátható, s igy férfikorában életczéljától fosztatik meg, mely súlyos következmény a vizsgáló bizottságot igen enyhe eljárásra ösztönzi. Már mult évben tett a bizottság a törvény ez intézkedésének megváltoztatása iránt, mely által ellenkező eredmény éretik el, mint a törvény maga elé tűzött, felterjesztést: de miután ennek eddig eredménye nem volt, hason irányban ujabb felterjesztés határoztatott el. Egy jogdutor, ki több év óta B]>estenirodavezetöi minőségben alkalmazva van, helyét változtatni kívánván. valamelyik előkelő fővárosi irodában állomást keres. Értesítést a szerkesztőség ad. Hogy a váltótörvény anyaygyüjteményét vj eliifizetöink ne csonkán kapják, ezeknek a már a mult, évben kiállított tizenkét ivet, mely az Apáthy-féle javaslatot, az enquete munkálatát, a képviselőház elé terjesztett, szöveget és a képviselőház tárgyalásainak elejét tartalmazza,^ díjtalanul megküldjük, ha ez iránt a szerkesztőséghez fordulnak. A szétküldés e hó végén történik. A kiadóhivatal.