Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 38. szám - A polg. törvényt, rendtartás 450. §-a és a bírósági gyakorla

Nyolczadik évfolyam. 38. szárru Budapest, 1878. september 19. Külön mellekletek : a „Döntvények gyjjteménye", az Iqazságügyi rendeletek tara'' és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a meqrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-uteza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" e/.imü mellékletekkel együttesen: egész évre tO forint, félévre 5 forint, negyedeire 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vMékr<5( letjczélszerübben postautalvány ntjáu küldendők. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó : az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A polg. törvényk. rendtartás 450. §-a és a bírósági gyakorlat. — A lopás, különös tekintettel magyar büntető törvénykönyvre. Dr. J e 11 i n e k Arthur ügyvédtől. - A Budapest belvárosi közjegyzőség. — A cs. kir. szabad. Ferencz József vasút elleni per, az elsőbbségi kötvények szelvényeinek 12 fr. és 50 cent. franczia értékben Parisban való beváltása iránt. — Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csódbejelentési batáridők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felbivások). — Külön melléklet: A ^Döntvények gyüjteményé«-nek egy ive. Lapunk vidéki előfizetőit fel leérj tik, hoe/y előfizetésüket az évnegyed, alkalmánál mielőbb megújítani szíveskedjenek, mivel l.iilönben a lapot tovább nem küldhetjük. A kiadó-hivatal. Felhívásunk folytán a behivott ügyvéd és ügyvédjelölt tartalékosak segélyre szoruló családai számára ujabban adományokat küldöttek : Dr. Teleszky István 5, Emey János 5, Dr. Németh József 5, Dr. Vaisz Sándor 2 frtot. Összesen 17 fit. A mult számban kimutatott 3 75 írttal :S92 frt. A pestvidéki kir. törvényszék elnöksége 1130/78. Eln. sz. levéllel értesit, hogy lapunk f. é. 37. számában »Adalék a budapesti ügyvédek sérelmeihez« czim alatt megjelent közlemény miatt teljes-ülési határozat alapján »a czikkbeli megtámadás után szükséges intézkedések kieszközlése végett« az igazságügyminiszteriumhoz felterjesztést intézett, s egyszersmind egy nyilatkozat közzétételére kér fel. E nyilakozat modora azonban még azon esetre is tiltaná lapunkban való közzétételét, ha az ügynek hivatalos térre való vitele és a sajtóper kilátásba helyezése minden további megvitatást ki nem zárna. A polg. törvényt, rendtartás 450. §-a és a bírósági gyakorlat. (Oe.) Az 1868. 54.t.-cz. 450. §-a következőleg hangzik: »A tárgyalás (t. i. a sorrendi) berekesztése után a telekkönyvi hatóság a vételárfelosztási tervet 3 nap alatt hivatalból készitse el. E tervet mindenik érdekelt megtekintheti, shaa felosztás által magát sértve véli, az ellen a tárgyalás napjától számítandó 15 nap alatt felebbezéssel élhet«. Ezen szakasz elég világosan szól. A hitelezők kielégítési sorrendét megállapitó végzés a sorrendi tárgyalás berekesztésétó'l számítandó 3 nap alatt elkészítendő és ugyancsak a tárgyalás napjától számitandó 15 napig nyilvántartandó, mely határidő alatt az érdekelt felek által megtekinthető és felebbezéssel megtámadható. Ha a vételárfelosztási tervet megállapitó végzés a sorrendi tárgyalástól számitandó 15 nap alatt az érdekeltek egyike által sem támadtatik meg felebbezéssel, a vételárfelosztási tervet vagyis a sorrendet megállapitó végzés jogerőre emelkedik. Hogy ez a 450. §-nak értelme, ahhoz kétely nem férhet. És mégis számos bíróságnál ezen §. rendelkezésével ellenkező gyakorlat fejlődött ki. Ugyanis a kielégítési sorrendet megállapitó végzés rendszerint nem a 3 napi határidő alatt, hanem hetek sőt néha hónapok múlva készitettik el és azután nem 15 napig az érdekelt felek általi megtekintés végett nyilván tartatni, hanem az érdekelt feleknek kézbesíttetni rendeltetik. Az ezen gyakorlatból a jelzáloghitelezőkre háramló hátrány szembeszökő. A törvény rendelkezésének megtartása esetében a vételárielosztási tervezetet megállapitó végzés a sorrendi tárgyalás megtartásától számított 15 nap alatt jogerőre emelkedik, ha ezen határidő' alatt a jogosult felek által felebbezéssel meg nem támadtatik; 15 nap alatt jogerőre emelkedvén, mára 16. napon hozható a vételárfelosztásra határidőt kitűző vagy a vételárt a sorozott hitelezők javára kiutalványozó végzés, és így a jelzáloghitelezők a sorrendi tárgyalástól számítva 3 vagy 4 hét múlva már a javukra sorozott összegek birtokába juthatnak. A kifejlődött gyakorlat mellett a jelzáloghitelezők soksal kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Ezen gyakorlat mellett a bíróság a sorrendi végzés hozatalában már nem érzi magát semmi határidőhöz kötve, és igy megesik, hogy a sorrendi végzés a sorrendi tárgyalás megtartása után csak hetek sőt néha hónapok múlva hozatik. Ha már most a sorrendi végzés a 3 napi záros határidő alatt nem hozatott, ugy ezen mulasztásnak természetes következménye, hogy a sorrendi végzés többé nem 15 napig nyilván tartatni, hanem az érdekelteknek kézbesittetni rendeltetetik, mivel a sorrendi végzés a sorrendi tárgyalás napjától számítva 15 nap alatt sem készülve el, a felebbezésí 15 napi határidőt a sorrendi tárgyalás napjától természetesen számítani nem lehet. A sorrendi végzés kézbesittetni rendeltetvén, ezen intézkedés következtében még az esetben is, ha a sorrendi végzés perorvoslattal meg sem támadtatik, néha évek múlnak, mig jogerőre emelkedik és pedig azon okból, mivel annyi időbe kerül, mig a végzés az összes jelzáloghitelezőknek a felmerülhető és tapasztalat szerint gyakran felmerülő legkülönbözőbb kézbesítési akadályok közt szabályszerűen kézbesítve van. Azonban oly bíróságoknál is, hol ezen gyakorlat dívik, némely kivételes esetben a törvény által kitűzött határidő megtartatik és a sorrendi végzés 15 napig nyilván tartatik. Innen van, hogy az ügyvéd, a ki valamely bíróságnak e tekintetben! gyakorlatát még nem ismeri, nem tudhatja, hogy a sorrendi végzés fog-e neki kézbesittetni és igy bevárhatja nyugodtan a kézbesítést, vagy pedig fog a végzés csak a tkhivatalban az érdekelt felek általi megtekintés végett kitétetni. De az ügyvéd akkor sem biztos, ha a végrehajtó bíróságnak a sorrendi végzések elintézése körüli gyakorlatát ismeri, mert lehetséges, hogy épen az őt érdeklő esetben a bíróság rendes gyakorlatától eltérőleg fog eljárni. A törvény rendelkezése kétségtelenül jobban felel meg a czélnak a kifejlődött bírósági gyakorlatnál, mert a végrehajtási eljárás gyorsabb befejezését s a hitelezők követelésének gyorsabb kielégítését lehetségesiti és a bíróságok teendőit apasztja; azért bíróságaink helyesen cselekednének, ha addig is, mig egy ujabb törvény a prdts 450. §-ánál jobban nem intézkedik, a prdts 450. §-át szorosan megtartanák, és pedig eltekintve minden avvaljáró egyéb előnyöktől, már az eljárás egyöntetűsége kedveért is, hogy a valamely ingatlanra vonatkozó végrehajtási eljárásban érdekelt fél vagy ügyvéd biztos legyen, hogy bármely hazai bíróság bármilyen