Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 37. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 295 ­grehajtás utján lefoglalt vagyonokra vagy a végrehajtást szenvedőnek más vagyonára vezetendő kielégitési végrehajtást kérni. 228. §. Ha a 224. §. szerint a végrehajtás azért nem volt fogana­tosítható, mert azon harmadik személy, kinek birlalatában a tárgy lé­tezik, annak átvételébe és átadásába bele nem egyezett: a végrehaj­tató saját választása szerint vagy a végrehajtást szenvedő ellen a 227. §. szerint eljárni, vagy az átvételt és átadást ellenző harmadik személy elleni igényét külön per utján érvényesíteni van jogosítva. 229. §. Ha alperes az ítéletben bizonyos ingó vagyonnak, vagy határozott fajú ingóságok bizonyos mennyiségének átadására, avagy ezek megállapított készpénzbeli egyenértékének megfizetésére kötelez­tetett : a mennyiben az ítéletben eltérő intézkedés nem tartalmaztatik, az ítéletben megszabott teljesítési határidő alatt a választás az alpe­rest, ezen határidő eltelte után pedig felperest illeti. 230. §. Ha a végrehajtás tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjog vagy más dologbani jog képezi, a bíróság a kielégitési végrehajtást rendelő végzésben a tulajdon vagy dologbeli jog bekeble­zését megrendeli, és ennek foganatosítását a 19. §. esetében a telek­könyvi irodának meghagyja, ellenesetben pedig a bekebelezés fogana­natositása végett az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi. Ha a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő javára előlegyezve van: a végrehajtató a végrehajtási kérvényben az előjegyzést rendelő vég­zés számára hivatkozni köteles. Ha a végrehajtás tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának át­irása végett valamely telekkönyvi részlet-szám alatti birtok eldarabo­lása szükséges: a per során az ingatlannak eldarabolandó részleteit kitüntető és a telekkönyvi rendeletnek megfelelő vázlatrajz csatolandó s az a megkereset hatósághoz átteendő. A bejegyzés ezen vázlatrajz alapján, szükség esetében a telekkönyvi rendelet 56. §. d) pontja sze­rinti meghallgatás után eszközöltetik. 231. §. Ha a tulajdonjog vagy más dologbani jog bekeblezésével egyidejűleg a végrehajtató az ingatlannak vagy a dologi jognak birto­kába végrehajtás utján való behelyezését is kéri, a végrehajtást rendelő bíróság, és ha a 19. §. esete nem forog fen, a bekeblezés végett meg­keresett hatóság a végrehajtási bekeblezésnek megrendelésével egyide­jűleg a birtokba való helyezésnek helyszíni eszközlése tárgyában kikül­döttet rendel, illetőleg a foganatosítás végett az illetékes járásbírósá­got megkeresi. Ha pedig csupán valamely ingatlannak vagy dologi jognak bir­toka és használata képezi a végrehajtás tárgyát: a végrehajtást ren­delő bíróság a kiküldött kirendelése vagy az illetékes járásbíróság megkeresése iránt a végrehajtás elrendelésekor intézkedik. Ezen esetekben a kiküldöttnek az összes periratok kiadatnak és a kiküldött a végrehajtás foganatosítására általa, a helyszínére kitű­zött határnapról a végrehajtást szenvedőt vagy perbeli képviselőjét a perben megjelelt lakhelyére intézendő s a határnap előtt legalább 3 nappal postára teendő ajánlott levélben értesíteni köteles. 232. §. Ha a végrehajtás tárgyát valamely munka vagy más­nemű teljesítés képezi: a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kér­heti, hogy a végrehajtást szenvedő arra, megfelelő batáridő kitűzése mellett, aránylagos pénzbüntetés terhe alatt szoritassék. A pénzbün­tetést a bíró a végrehajtási végzésben állapítja meg, a munka nem tel­jesítése esetében a végrehajtató ujabb kérelmére ezen összeg behajtá­sára a végrehajtást szenvedő ingóságaira vagy ingatlanaira kielégitési végrehajtás elrendeltetik. Ezen eljárás eredménytelensége esetében vagy saját választása szerint ennek előrebocsátása nélkül ii, jogában áll a végrehajtatónak a teljesitendett munka készpénzbeli egyenértékének behajtására kérni végrehajtást. A készpénzbeli egyenérték megállapítása és behajtása a 227. §. szerint történik. Ugyanezen szabályok megfelelő alkalmazásának van helye akkor is, ha a végrehajtást szenvedő valaminek tűrésére vagy abban hagyá­sára van kötelezve. A 229. §. intézkedése a jelen §-ban szabályozott végrehajtások eseteiben is alkalmazandó. IV. FEJEZET. Biztosítási intézkedések. 1. Biztosítási végrehajtás. 233. §. A kereset beadásával egyidejűleg, vagy a kereset beadása után felpereskülön kérelmére biztosítási végrehajtás rendelendő, ha a kereset tárgyát készpénzbeli követelés képezi s ugy a követeles összege, mint lejárata közokirattal, vagy teljes bizonyerejü magánokirattal van igazolva: amennyiben felperes hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy kö­vetelése veszélyeztetve van. Ugyanezen előfeltétel alatt feltétlenül marasztaló elsőbirósági Ítélet alapján, a felebbezési határidő eltelte előtt szintén helye van a biztosítási végrehajtásnak. 234. §. Készpénzbeli követelés iránt indított perben hozott, fel­tétlenül marasztaló elsőbirósági ítélet alapján biztosítási végrehajtás­nak van helye, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal bíró felebbezést vagy igazolási kérelmet adott be. Váltóperekben biztosítási végrehajtásnak van helye akkor is: ha a fizetést vagy biztosítást rendelő sommás végzés ellen kellő időben kifogások adattak be. 235. §. Lejárt, de két évnél hoszabb időről hátralékban nem lévő bérpénz vagy haszonbéri összeg erejéig a bérbeadó kérelmére a bérelt helyiségben lévő ingóságokra, s a haszonbérelt jószágon lévő i terményekre és a haszonbérlet állandó folytatására rendelt gazdasági felszerelrnényekre és lábas jószágokra a biztosítási végrehajtás a ve­szély valószínűségének és a követelés összegének igazolása nélkül el­rendelendő, ha a bérleti viszony Írásbeli szerződéssel vagy másként hitelt érdemlőleg kimutattatik. Ugyanezen előfeltétel alatt ugyanezen tárgyakra a haszonbérbe­adó kérelmére a legközelebb lejárandó fél évi haszonbérösszeg biztosí­tására elrendelő a biztosítási végrehajtás, ha a követelés veszélyezte­tése hitelt érdemlőleg kimutattatik. 236. §. A 233., 234. és 235. §§. eseteiben, ha a per tárgyát nem készpénz, hanem határozatt fajú ingóságnak bizonyos mennyisége ké­pezi, az ott megszabott feltételek mellett a per tárgyának valószínű készpénzbeli egyenértéke erejéig szintén van helye a biztosítási vég­rehajtásnak. Ezen esetben felperes a kérvény mellett azon adatokat is bemu­tatni köteles, melyekből a per tárgyának valószínű készpénzbeli egyen­értéke megállapítható. 237. §. A kincstárnak, a közalapítványoknak, törvényhatóságok­nak és községeknek pénz- és vagyonkezeléssel megbízott hivatalnokai tisztviselői s előljárósági tagjai ellen, a kezelésből eredő követelések biztosítására, a per megindítása és veszély kimutatása nélkül is elren­delendő a biztosítási végrehajtás, ha az illetékes állami, törvényható­sági vagy községi hatóság megkeresésében a biztosítandó készpénzbeli követelés vagy bármely másnemű biztosítandó követelésnek készpénz­beli egyenértéke számszerűleg meghatározva van. 238. §. A biztosítás elrendelése iránti kérvény rendszerint a per bíróságához adandó be; a 235. §. esetében azonban a biztosítási vég­rehajtás azon járásbíróságnál is kérhető, melynek területén a lefogla­landó ingóságok vannak. A 237. §. eseteiben a megkeresvény ingóságokra eszközlendő biztosítási végrehajtásoknál azon járásbírósághoz, ingatlanokra esz­közlendő biztosításoknál pedig azon birtokbirósághoz intézendő, mely­nek területén a biztosítás foganatosítandó. Ha ingók és ingatlanok veendők biztosítási végrehajtás alá, ennek elrendelésére a birtokbiró­ság illetékes. Több birtokbiróság vagy járásbíróság területén fogana­tosítandó biztosítási végrehajtás esetében, a választási jog a biztosí­tást kérőt illeti. 239. §. A biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérvény vagy megkeresvény az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el, s erről az ellenfél a biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával, ha pedig a biztosítási végrehajtás csupán ingatlanokra intéztetik, a végrehajtás elrendelésekor értesíttetik. A mennyiben a biztosítási végrehajtás elrendelése a veszély ki­mutatásától függ, a biztosítási végrehajtás vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a biztosítást kérő a bíróság belátása szerint megállapítandó biztosíték összegét készpénzben vagy óvadék­képes értékpapírokban (35. §.) a biztosítási végrehajtás foganatosítása előtt letenni legyen köteles. A 236. §. esetében azon összeget, melynek erejéig a biztosítási végrehajtás elrendeltetik, a bemutatott adatok figyelembe vétele mel­lett a bíróság belátása szerint állapítja meg. 240. §. A biztosítási végrehajtás, ingóságokra foglalás és becs­lés által jelen törvény II. fejezetének szabályai szerint, ingatlanokra pedig a zálogjog előjegyzése által foganatosittatik. A zálogjog előjegyzése végett, a mennyiben a 19. §. esete nem forog fen, az illetékes telekkönyvi hatóság kerestetik meg. A biztosítási végrehajtási zálogolás és becslés joghatálya a kie­légitési végrehajtási zálogolás és becslés joghatályával azonos. A zálogjog előjegyzésének joghatálya az e részben fenálló jog­szabályok szerint ítélendő meg. A biztosítási végrehajtás költségeit a biztosítási végrehajtást kérő tartozik előlegezni. Ezen költségek, a mennyiben a biztosítási vég­rehajtás a 244. vagy 245. §§. szerint, avagy felfolyamodás folytán fel nem oldatik, vagy meg nem semmisittetik, és a mennyiben az alapper­ben ellenkező meg nem állapittatik, a biztosítást szenvedett felet azon esetben és azon arányban terhelik, ha, és a mennyiben ugyanő a per­költségekben elmarasztaltatott. Ingóságokra biztosítási végrehajtást rendelő végzés, azon naptól számítva, a melyen a végzés a végrehajtatónak kézbesittetett. 30 nap alatt foganasitandó. Ellen esetben a végzés hatályát veszti. (Befejezése köv.) Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara tagjai figyelmeztetnek, hogy mozgásittatásuk esetén az irodájuk vezetésével illetve ügyeik további vitelével megbízott helyetteseiket a kamaránál saját érdekükben annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy ellenkező esetben hivatalból fogna irodájuk részére gondnok kirendeltetni. Azon kamarai tagok pedig, kiknek nevei mozgósított helyettesitőik által a kamara tudomá­sára nem hozattak, szintén figyelmeztetnek, hogy hehettesitésükről a kamaránál haladéktalan jelentést tegyenek, nehogy hivatalbóli gond­nok kirendelés álta! zavarok idéztessenek elő. Budapesten 1878. september 2-án. Dr. Siegmund Vilmos, a budapesti ügyvédi kamara titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents