Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 37. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

293 — Az adók és illetékek tekintetében a telekkönyvi hatóság csupán azon kérdés felett dönt, hogy a kimutatásban kitüntetett adók és illetékek az elárverezett ingatlant közvetlenülterhelik-e, vagy nem; — s e részben, ha szükségesnek látja, az illetékes pénzügyi hatóságot bővebb felvilágosítások és adatok beadására utasíthatja. Az adók és illetékek összegére nézve az érdeklettek az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshetnek orvoslást. 200. §. Ha a 193. §. c) pontjában felsorolt, vagy valamely jelzálogos követelés valódisága vagy összege az adós által kifogásoltatott: i a hitelező, a mennyiben a sorrendi tárgyalás során nem igazolta, hogy I követelése jogerejü ítélet vagy birói egyezség által van megállapítva, vagy hogy követelése iránt per van folyamatba, perre utasítandó. Ha valamely jogerejü Ítélet vagy egyezség által meg nem állapított, de az adós által nem kifogásolt követelés ellen más hitelező részé- I röl tétetik kifogás: a kifogásoló hitelező utasítandó perre. Ha pedig a követelés jogerejü ítélet vagy egyezség által megálla- | pitva vau: a kifogások csak akkor vehetők figyelembe, ha a kifogáso- 1 lók a kifogások során valószínűvé tették, hogy a követelés a végrehajtható Ítélet vagy egyezség kelte után felmerült ténykörülmények által egészben vagy részben megszűnt. Ezen esetben akár az adós, akár a hitelező részéről emeltetett kifogás, a kifogásolók utasitandók perre. A perreutasitott köteles a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napi zárhatáridő alatt keresetet indítani, és ennek megtörténtét ugyanazon határidő alatt a telekkönyvi hatósághoz bejelenteni. Ha valamely telekkönyvi bejegyzés érvényessége kifogásoltatok: a kifogásoló utasítandó perre. A telekkönyvi bejegyzés érvényességét azonban nem kifogásolhatja az, kinek azon joga, hogy a bejegyzést keresettel megtámadja, a telekkönyvi rendelet értelmében elenyészett. 201. §. Ha a kifogásolók kimutatják, hogy a kifogásolt követelést megállapító ítélet ellen halasztó hatálylyal nem bíró igazolás, perújítás vagy semmisitési eljárás tétetett folyamatba : a 44. §. feltételei alatt a folyamatban levő eljárásnak jogerejü birói határozattal való eldöntéséig a kifogásolt összegnek birói letétben tartását követelhetik. 202. §. A telekkönyvi hatóság által hozott sorrendi végzés ellen a sorrendi tárgyalás napjától számított 8 nap elteltétől (199. §.) számítandó ujabb 8 nap alatt beadandó felfolyamodásnak, és ha a másodbíróság az elsőbiróság végzését megváltoztatta, a harmadbirósághoz további felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodásnak halasztó hatálya annyiban van, hogy annak eldöntéséig nem eszközölhető azon követelések kielégítése, melyeknek a vételárból való kielegithetése a felfolyamodás folytán hozandó határozattól függ. 203. §. A felfolyamodási határidő eltelte után a telekkönyvi hatóság hivatalból intézkedik azon követelések kielégítése iránt, melyeknek kifizetése sem a netalán beadott felfolyamodásoktól sem a perre utasítástól nem függ. Ugyanezen alkalommal tételenkint megállapítja a telekkönyvi hatóság azon összegeket, melyek a perreutasitási zárhatáridő elteltéig, illetőleg a megindított per jogerejü eldöntéséig, vagy a beadott feífo- | lyamodás folytán hozandó végzésig birói letétben tartandók. A mint a kifogások egyike vagy másika jogerőre emelkedett i határozat, vagy a zárhatáridő letelte által elintézést nyert, illetőleg a felfolyamodás folytán hozott felsőbb bírósági határozat jogerejüvé vált: a további kifizetések a telekkönyvi hatóság által időnkint eszközöltetnek. 204. §. A kifizetés rendszerint akként eszközöltetik, hogy a fizetendő összeg a jogosított részére a letétből kiutalványoztatok, E végből az illető jogosított azon eredeti okiratot, melyre a fizetés feljegyzendő, a mennyiben azt a sorrendi tárgyalásnál be nem csatolta volna, a telekkönyvi hatósághoz beadni köteles. Az utalványozás általi fizetés az eredeti okiratra feljegyeztetik, s ez, a mennyiben a fizetés által az okirat hatálytalanná vált, az adósnak kiadatik; ellenesetben pedig a hitelezőnek visszaadatik. Ha valamely hitelező részére résztörlesztésül a vételárnak összeg szerint meg nem határozható azon maradványa utalványoztatik, mely a kifizetendő, illetőleg letétben tartandó és Összeg szerint meghatározott többi követelések kielégítése után fenmarad: az adóhivatal utasítandó, hogy ezen maradvány-összeget a kifizetés megtörténte után a telekkönyvi hatóságnak jelentse be, hogy a törlesztés feljegyzése eszközöltessék. A mennyiben a körülmények igénylik, a követelések kielégítését egészben vagy részben a telekkönyvi hatóság akként is eszközölheti, hogy az e végből kitűzendő határnapon az árfelosztás a telekkönyvi hatóság által, vagy fontosabb esetekben az e végből megbízandó kir. közjegyző által eszközöltetik, 205. §. Azon hitelező részére, kinek követelése alaptalan vagy nem érvényesített kifogással támadtatott meg, a kifogásolók a birói letét után jaró és a hitelezőt illető kamat közötti különbséget egyetemlegesen megtéríteni kötelesek. A hitelező ebbeli igényeit a 201. §. szerint megindott perben vagy külön per utján érvényesítheti. Ha a követelés ellen az adós emel kifogást: a hitelező kívánhatja, hogy ezen kamatkülönbözet két évi időtartamra számításba vétessék s követelésének sorrendében sorozva, letétileg biztosittassék. Ha pedig a kifogás valamely más hitelező által emeltetik, azon hitelező, kinek követelése kifogásoltatott, a sorrendi tárgyalás során felvett jegyzőkönyvben követelheti: hogy a kifogásolók a kamatkülönbözetet, a perbeli költségeket és az esetleges kárkövetelési igényt a 35. §. értelmében biztosítsák, minek folytán a bíróság a 199. §. szerint hozott végzésben a kifogásolókat birói belátás szerint meghatározandó biztosíték letételére utasitja. A végzés ezen része ellen jogorvoslatnak helye nincsen, és ha a kifogásolók a biztosítékot a végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt le nem teszik: a sorrendben megállapított összeg a jogosított kérelmére a perreutasitás figyelembe vétele nélkül kiutalványoztatik. Egyébiránt az érdekelt feleknek jogukban áll megegyezni az iránt, hogy a kifogásolt tétel fedezetéül szolgáló összeg birói letét helyett valamely általuk me-állapitott pénzintézetben gyümölcsöztessék, vagy az érdeklettek valamelyikének esetleg általa nyújtandó biztosíték mellett kiadassék. 206. §. Ha a perreutasitás folytán a kifogásoló hitelező által megindott kereset nyilván alaptalannak találtatik: a kifogásoló 500 frtig terjedhető pénzbírsággal büntettetik. 207. §. A telekkönyvileg bekebelezett tulajdonos jogosítva van az illetékes telekkönyvi hatóságnál ingatlan birtokának birói önkénytes árverésen való eladatását kérelmezni, és pedig vagy akként, hogy az elárverezendő ingatlanokra bejegyzett jelzálogos hitelezők kielégíttetést csupán a vételárból követelhessenek, vagy pedig akként hogy a bejegyzett terhek az árverés után is a birtokon maradjanak. E kérelem a tulajdonosnak, vagy hitelesített különös meghatalmazással bíró megbízottjának hitelesített aláírásával látandó el. Ennek folytán a telekkönyvi hatóság a birói önkénytes árverést elrendeli s annak fejegyzése mellett a végzéssel ellátott kérvény kiadatásával, az árverés foganatosítására kiküldöttet rendel. A további eljárás az ingatlan végrehajtási árverelésére előirt szabályok szerint történik, azon eltéréssel, hogy az árverési határnap kitűzése végett a kiküldöttnél jelentkezni és a 150. §-ban előirt adatokat beszolgáltatni a tulajdonos köteles. 208. §. Ha az árverés akként kéretett, hogy a jelzálogos hitelezők kielégittetésüket csupán a vételárból követelhessék: a jelzálogos hitelezők bármelyikének az árverési hirdetmény kézbesítésétől számított 8 nap alatt beadandó kérelmére az árverés félévi határidőre felfüggesztendő, és a kiküldött utasítandó, hogy e félév elteltével tűzzön ujabb árverési határnapot. Ezen esetben az önkénytes árverés fejegyzésének joghatályára nézve a 148. §. intézkedései alkalmazandók, és az árverezett ingatlan vételárának felosztására nézve a végrehajtási árverésen befolyt vételár felosztásának szabályai megtartandók. 209. §. Ha az árverés akként kéretik, hogy a bejegyzett terhek az árverés után is a birtokon megmaradjanak: a tulajdonos az árverési feltételeket maga állapítja meg, s meghatározhatja azon összeget, melyen alul az ingatlan árverésen nem adható el. Az árverés elrendeléséről a jelzálogos hitelezők nem értesíttetnek és az árverés jogerőre emelkedése, illetőleg az árverési feltételek teljesítése után a vevő javára a tulajdonjog a bejegyzett terhek épségben maradásával kebeleztetik be. 210. §. A 207.—209. §§. szabályai alkalmazandók azon esetben is, ha valamely hagyatéki ingatlannak árverés utján való eladását a hagyatéki bíróság vagy a gyámhatóság rendeli el, s ennek foganatosítása végett a telekkönyvi hatóságot megkeresi. III. Végrehajtás ingatlanok haszonvételére és függő termésére. 211. §. Ha a végrehajtást szenvedőt másnak tulajdonát képező ingatlanra telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezeti jog illeti, ezen haszonélvezeti jogra elrendelt végrehajtás esetében a végrehajtási zálogjog bekeblezése, az előjegyzés igazolása, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése tárgyában a 139.—147. §§. intézkedései a dolog természetének megfelelően alkalmazandók. A végrehajtási zálogjog bekeblezése az előjegyzés igazolása, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése után a telekkönyvi hatóság a haszonvételnek végrehajtási zár alá vételét rendeli el, s a végrejtató ajánlatának figyelembe vételével zárgondnokot nevez ki, s ennek bevezetésére és a zár alá vett haszonvétel s tartozékainak leltár melletti átadására kiküldöttet rendel, illetőleg e végből az illetékes járásbíróságot keresi meg. Ugyanazon haszonélvezetre egyidejűleg vagy egymás után foganatosítandó végrehajtások eseteiben egy és ugyanazon zárgondnok nevezendő ki. A végrehajtási zárlat alá vett haszonvételnek házi kezelése vagy bérbeadás általi hasznosítása iránt a telekkönyvi hatóság az érdeklettek meghallgatása után határoz, és a zárgondnokot a szükséges kezelési utasításokkal látja el. (255. §.) 212. §. A zárgondnoki kezelés alatt bejött, nem pénzbeli jövedelem a zárgondnok által az érdeklett beleegyzése szerint, s ha ily egyértelmű megállapodás nem jő létre, birói árverésen az ingóságok elárverezésére előirt szabályok szerint értékesítendő, azon eltéréssel, hogy a zárgondnok az elárverezendő ingóságok jegyzékét és a becsértéket előtüntető becsülevelet (154. §.) kiküldött kirendelése végett az illetékes járásbíróságnak bemutatni köteles; a kiküldött pedig az árverési hirdetményt igénybejelentési felszólitás nélkül bocsátja ki. A vételár és az árverési jegyzőkönyv a kiküldött által téritvény mellett a zárgondnoknak adatik át, kijelentés mellett az árverési jegyzőkönyvet, számadását és készpénzmaradványt, még pedig ha a végrehajtási zárlat egy évnél tovább tart, évenkinta telekkönyvi hatóságnak bemutatni köteles. (257.—260., 262. §§.) Az ingatlan haszonélvezetét terhelő minden nemű adók a végrehajtási zárlat tartama alatt a zárgondnok által fizetendők. 213. §. A végrehajtási zárlat folyama alatt bevett jövedelemből