Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 37. szám - A német ügyvédség uj szervezete

Nyolczadik évfolyam. 37. szám. Budapest, 1878. september 12. Kilián mellekletek : a „Döntvényeit gyljteménye", az. ..Igazságügyi rendeletek tára" és'az „Igazságügyi torvények anyaggyüjteménynyel". ^ kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség : Nagy korona-iitcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS . A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis". a „Döntvények gyűjteménye" i ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyeí" cziimi mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az cjlfitizeu si pén/.ek b < 1, ríüekií[ ly utján IWEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. T X RT A LOM: A német ügyvédség uj szervezete. — Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről. — A franczia katonai fényi tő-eljárás. Egy reservist á t ó 1. — Adaléka budapesti ügyvédek sérelmeiht-z. Justus. — Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csódbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — [ffénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Felhívásunk folytán a behívott ügyvéd és ügyvédjelölt tartalékosok segéÍ3Te szoruló családai számára ujabban adományokat küldöttek : Németh Antal 10, Dr. Schönberg Ármin 10, Dr. Andaházy László 5, Granalér László 5, Szedenics János 5, Dr. EberViuj Gusztáv 5, Dr. Engllinder Ede 5. Kleinráth Gyula 5, Dr. Eörnyey Ede 5, Zboray Béla 3, Dr. Somogyi Miksa 2 frtot. Összesen 60 frt. A múltkor kimutatott 315 írttal 375 frt. A német ügyvédség uj szervezete.*) (Z—y.) Nagy vajúdások és küzdelmek után a német birodalomban is megnyerte az ügyvédség azon egyöntetű szabályozást, a melyre okvetlenül szüksége lesz, a midőn az általános német bírósági szervezet és az egyöntetű polgári és büntető eljárás életbe lép. A német birodalmi törvénylap (Reichsgesetzblatt) legutóbbi száma hozza a megsebzett császár helyett |a trónörökös által aláirt és Bismark herczeg által ellenjegyzett törvényt (Rechtsanwaltsordnung). E szerint a középeurópai legjelentékenyebb katonai államban egységes alapon leszen azon állás is szervezve, melyről még mindig azt lehet mondani, hogy az első a »professionesliberales« közt. Nem a szabadság szelleme szülte és fejlesztette ezen törvényt és annak alapeszméit; azon rendőri és mindenféle gyámkodó autokraticus irány van benne visszatükrözve, mely a német intézményeket kevés kivétellel jellemzi. Azonban daczára a törvény ezen irányának, számos részlete van, mely gyakorlati szempontból ezélszerü, s arról tanúskodik, hogy a német törvényhozás mindig figyelemmel van az iránt, mi az élet követelménye és miképen kell elejét venni annak, hogy a törvény holt betű maradjon. Ügyvéd csak az lehet, aki a birói hivatalra való képesítést kimutatja (1. §.). A ki egy szövetséges államban megnyerte a birói hivatalra a képességet, az minden más államban az ügyvédségre bocsátható (2. §.). Az ügyvédek közé való felvétel iránt azonban nem határoz első fokban az ügyvédi kamara és utána a legfőbb bíróság, mint nálunk, hanem minden egyes ország igazságügyi kormányzata, tehát az igazságügyminiszter; a kamara elnökségét csak szerény vélemény (Gutachten) illeti (3. §.). Azon országban, hol valaki birói hivatalra való képességét nyerte, az illető csak a törvényben megjelölt esetek miatt utasitható el az ügyvédségtől. Ezen esetek kétfélék: olyanok, melyekben a folyamodót elutasítani kell, és melyben elutasítani lehet. Az első kategóriába tartoznak a büntető és fegyelmi ítélet, a vagyon feletti szabad rendelkezés elvesztése (csőd, gondnokság), az ügyvédséggel össze nem egyeztethető állás, rosz magaviselet, mely ha az illető már ügyvéd volna, az ügyvédség elvesztésével járna, és testi vagy szellemi fogyatkozás (5. §.). A felvétel megtagadható, ha az illető azon időtől számítva, a melyben az ügyvédségre való jogosítványt elnyerte, három éven belül ügyvédségi engedélyt nem eszközölt ki, vagy *) A törvényjavaslatot Dr. Siegmund Vilmos megbeszélte lapunk f. é. 16. és 17. számaiban. Szerk. pedig ezen idő alatt sem köz- vagy községi hivatalt nem viselt vagy tanár minőségében nem működött; ha időlegesen büntető ítélet alapján a közhivatalokból kizáratott, ha a folyamodóra előbbi ügyvédsége idejében a legutóbbi két év alatt fegyelmi uton megdorgálás (Verweis) vagy 150 márkánál nagyobb birság kimondatott (7. §.). Az ügyvéd jogosítványa csak bizonyos bíróság területére terjed ki (Die Zulassung erfolgt bei einem bestimmten Gericht); még kereskedelmi bíróságok is, melyek nem a törvényszék székhelyén vannak, külön bíróságoknak tekintendők. A járásbíróság területére kinevezett ügy véd azonban kivételesen a törvényszéknél is allegálhat, ha azt a főtörvényszék és a kamara egyértelmüleg az igazságszolgáltatás érdekében javalja. Tehát mindazon mozgás és szabad költözködés, melyet a magyar ügyvédi rendtartás biztosit, a j német törvényben közigazgatási hatóság jóváhagyása által megakadályoztatik és esetleg kijátszható. A törvény második fejezete az ügyvéd jogairól és kötej lességeiről intézkedik. (Rechte und Pflichten der Rechtsanwalte). Ezekből a következőket emeljük ki. Azon ügyvéd, a ki egy hétnél tovább lakhelyéről távozik, ezt a törvényszéknek és a járásbíróságnak, helyettese megnevezése mellett, köteles bejelenteni. A retentionalis jog csak a kész kiadások és illetékektekintetében engedtetik meg. Az iratokat csak öt évig kell megőrizni; de az előtt is megszűnik a kötelesség, ha a megbízó felhívatván, hat hónapon belül az iratokat át nem veszi. A szegények ügyvédét szintén a törvényszék rendeli ki. Az ügyvéd köteles a gyakornoknak alkalmat és útbaigazítást adni az előképzésre. Ügyvédi kamara minden főtörvényszék területén egy van. A kamara választmánya rendszerint kilencz tagból áll, kivételesen számuk tizenötig emelhető. A választás négy évre érvényes, hanem ugy, hogy minden két év múlva a választmány fele kilép. A választmányba való megválasztást csak az utasíthatja vissza, a ki a hatvanötödik évet meghaladta, és a legközelebbi négy évre az, aki az előbbi négy éven át választmányi tag volt. A választmány saját kebeléből egy elnököt, egy helyettest, egy jegyzőt (Schriftführer) és egy jegyzőhelyettest választ. Kamarai ügyészt, péntárnokot, könyvtárhokot, stb. nem ismer a német ügyvédi rendtartás. A kamarai és a választmányi teendők körülbelül azok, mint nálunk. Az elnök hivja össze a kamarát és a választmányt. A pénztári és ügyvédi teendőket a jegyző teljesiti. A felügyeletet a főtörvényszéki elnök gyakorolja. A főtörvényszék cassálhat törvénytelen kamarai vagy válaszmányi határozatokat. A negyedik fejezet a fegyelmi eljárást szabályozza (Ehrengerichtliches Verfahren). A fegyelmi büntetések, 1. megintés (Warnung), 2. dorgálás (Verweis), 3. pénzbírság 3000 márkáig, 4-. ügyvédség vesztése (Ausschliessung). Ha valamely cselekmény bűnvádi eljárás alá tartozott és ott felr