Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 34. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról, (Folytatás)

— 271 Az árverés határnapját a kiküldött hivatalból foganatositandónak rendelt végrehajtások esetében jelentkezés nélkül, ellenesetben pedig a végrehajtatónak vagy végrehajtást szenvedőnek szóbeli vagy rásbeli jelentkezésére tűzi ki. Az árverési határnap kitűzése hirdetmény kibocsátása által eszközöltetik. — A hirdetményben a végrehajtató és végrehajtást szenvedő neve, a végrehajtást és a kiküldetést rendelő végzés, a követelés összege, az árverés kelye, napja és órája, az árverezendő ingóságok átalános megjelelése és becsértéke kiteendő. — Nagyobb értékű és rendkívüli minőségű tárgyak a hirdetménybe külön felemlitendők. A hirdetmény a bizotttságnál kifüggesztetik, szokásos meghirdetés végett azon közönség elöljáróságának, a hol az árverés foganatosítandó leszen, megküldetik, a végrehajtónak, a végrehajtást szenvedőnek, és ha több foglaltató van, ezek mindegyikének, a 36. §. esetében pedig a bérbeadónak is kézbesittetik. Ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 frtot meghalad, az árverési hirdetmény a hivatalos lapba egyszer beiktatandó. Mindenik érdekelt félnek jogában áll saját költségére az árverési hirdetménynek az általa kijelölendő lapok utján esetleg többször is leendő meghirdetését eszközölni; és pedig akkor is, ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 forintot meg nem halad. E végből a kiküldött a jelentkező érdekelt félnek az árverési hirdetmény egy példányát kiadni köteles. — Az ily hirdetménynek késedelmes vagy hibás közzététele az árverés hatályára befolyással nincsen. 107. §. Az árverési határidő, ha a becsérték 1000 frtot meg nem halad, 8 napnál rövidebb s 15 napnál hosszabb, ellenesetben 15 napnál rövidebb s 30 napnál hosszabb nem lehet. Ezen határidő a hirdetménynek a bíróságnál való kifüggesztését követő naptól számíttatik. (Folytatása köv.) Az ügyvédi kamarákból. — A miskolczi ügyvédi kamara ifj. S. I. rimaszombati ügyvéd elleni panaszos ügyben 1878. évi május hó 4-én 820. sz. alatt következő végzést hozott : Fegyelmi vétség létezésének meg nem állapithatása miatt a további eljárás megszüntettetik. Indokok. Mert hogy ifj. S. I. ügyvéd Szabó György mint Rimaszombat polgármestere, hátrányára összejátszást követett volna el vagy követhetett volna el, az a beterjesztett adatokból ki nem tűnik; különben is a különböző időben teljesített foglalások egymás közötti elsőbbsége vagy a megtörtént foglalás joghatálya fölötti határozathozatal az illetékes bíróságok elé tartozik. Mert az, hogy ifj. S.I. az 1874. XXXIV. t.-cz. 47. és 68. §-aiban foglalt kötelezettségeket megsértette volna, ellenében be nem bizonyittatott. Nincs igazolva, hogy a Schmidt Sámuel javára Kohn Jakab ellen eszközölt végrehajtás, valamint a Rimaszombat város polgármestere javára Kohn Antal ellen foganatosított végrehajtás között érdemileg összefüggés volna, sőt ha a Kohn Jakab lakásánál összeirt tárgyakra nézve Rimaszombat polgármesterének végrehajtási joga fentartatnék is, elsőbbsége kérdésbe nem jöhetett s ezen elsőbbség felett őrködni neki s illetőleg megbízottjának állott kötelességében. Más részről, hogy ezen jogának gyakorlatában ifj. S. I. által akadályozva lehetett volna, legkevésbbé sem bizonyittatott, Mert azon körülmény, mintha ifj. S. I. esetleg a Schmidt Sámuel állítólagos roszhiszemüsége felől tudomással birt volna, vagy, hogy ugyanazon időben s ugyanazon ügyben Schmidt Sámuelt és Kohn Jakabot is képviselte volna, bizonyítékokkal támogatva hasonlóképen nincsen, de nincs feltüntetve az sem, hogy a Kohn Jakab részére (az ellene teljesített foglalás után) elővitt ügyek és a Schmidt Soma javára elővitt ügy ugyanazonosok vagy lényegileg összefüggők volnának. Mert: még ha a Schmidt Sámuel és Kohn Jakab egyidejű képviseletéből emelt vád alappal bírhatna is, ezen vád emelésére csak Schmidt Sámuel volna jogosítva, s ily esetben egy egészen külön álló harmadik személy panaszának, annyival inkább hivatalból való beavatkozásnak helye nincsen. Szeremley Lajosnak a miskolczi ügyvédi kamara ügyészének f elebbezése folytán a magy. kir. Curia legfőbb itélőszékiosztályának fegyelmi tanácsa 1878. évi július hó 5-én 355. sz. a. következő határozatot hozott: Minthogy panaszlott ügyvéd, az egyfelől Rimaszombat városának Kohn Antal, másfelől Schmidt Sámuelnek Kohn Jakab elleni végrehajtása folytán lezálogolt, állítólag ugyanazon és oly tárgyakra nézve, melyek Rimaszombat városa részére előbb zálogoltattak le s melyeknek tulajdona Kohn Antal és Kohn Jakab között vitás volt, Schmidt Sámuel végrehajtató és Kohn Jakab végrehajtást szenvedő nevében egyidejűleg Rimaszombat városa ellen ügyvédi közbenjárást teljesített; minthogy ezen eljárásban fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, melyeket panaszlott nyilatkozatával el nem enyésztetett, a valódi tényállás kiderítése vizsgálatot tévén szükségessé, a vétség és vétkesség megállapítása pedig további eljárásra tartozván: a felebbezett határozat megváltoztatásával, panaszlott ifj. S. I. ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendeltetik és az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a további törvényszabta teendők teljesítésére utaiittatik. Különfélék. — A választási mozgalmak sajátszerű oldalról tüntették fel a bagatell-biráskodást. A falu praetorai kaszálással és aratással lévén elfoglalva, szabad idejüket mint kortesek a csapszékben töltötték; nem tartottak tehát bírósági üléseket. Azon számos panasz után ítélve, mely e tekintetben hozzánk érkezik, állithatjuk, hogy körülbelül július elejétől Magyarország legnagyobb részében a községi bíráskodás juristitiumot tartott oly absolut értelemben, hogy az elébe tartozó ügyekben semmikép sem lehetett ítéletet nyerni. Még sötétebb szinben tünt fel a községi bíróság pártatlansága. Egyetlenegy Ítélet, mely előbb meghozatott, nem lett a korteskedési idő alatt végrehajtva, és nem volt rábírható egy községi bíró, hogy ítéletét foganatosítsa. A kérelem megtagadása azon semmiségi panaszszal meg nem támadható indokon alapult, hogyha az alperes exequáltatik, ő és valamennyi czimborái átmennek az ellenpárthoz, tehát az eddigi bor hiába folyt volna. Másrészt féltek a község végrehajtó közegei (les huissiers du village) valaki holmiját lefoglalni, mert nem érezték saját bőrüket teljes biztosságban a fellelkesült községi választók körében. Harmadik igen sajnos tünemény a bagatell-eljárásban az, hogy júniusban és júliusban egy nagy rakás szolgabíró lett felruházva, mint a törvény igen ékesen mondja, »az igazságszolgáltatás gyorsítása végett« a bagatell-biráskodással. Legtöbbnyire azért kérték a kinevezést, hogy alkalmas pressió legyen a választásnál vagy saját maguk vagy pártfogoltjuk érdekében. Beidézték a feleket a legsürgősebb mezei munka alatt háromszor-négyszer, és leginkább csak azt kérdezték tőlük, micsoda párthoz tartoznak; ítéletet majd a választás után mondanak. Tehát eljutottunk ismét oda, hogy az igazságszolgáltatás érdekei kortes szempontoknak alá rendeltetnek. Egész Európában folyton azon fáradoznak, hogy a politikai tekintetek az igazságszolgáltatásnál legkevésbbé se jöjjenek számításba, és azt a legtöbb államban már el is érték. Pauler szintéu adott ki egy körrendeletet, mely szerint a bírót súlyos felelősség érné, ha választási érdek miatt valakinek kedvezne vagy valamit igérne. Ez a rendelet nagy hozsianát idézett elő. Pedig annyit Pauler első minisztersége alkalmával bizonyára nem használták az igazságügy érdekét politikai czélokra, mint most, mert akkor még nem létezett az Európában páratlan községi justitia. Van-e valami, a mi a gúnyt jobban kihívná, mint azon ellentét, mely Pauler rendelete és a néhány ezer községi bíróság eljárása közt van! — A „Tisza" biztosító társaság ellen a »Haza« biztosított felei által indított végrehajtási ügyekben keletkezett igényperek elseje f. hó 7-én döntetett el elsőbiróságilag, — minek folytán a »Tisza« elutasitatott igénykeresetével. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Aug. 27-től sept. 3-ig) Özv. Molnár Sámuelné sz. Somogyi Eszter mint a Molnár s tsa czég tulajdonosa debreczeni tsz. aug. 27. 28. 29.(137).— Néh. Görgey Ármin s életbenlevő neje lőcsei tsz. aug. 27. (183). — „Haza életbiztosító s hitelbank felszámolásban" czép bpesti ker. s vtsz. aug. 29. 30. 31. (119). — Bányai Gerö k.-vásárhelyi tsz. aug. 31. (175). — Heybl Mihály nyitrai tsz. sept. 2. 3. 4. (143). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ból Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vh. = végrehajtó; í. = ideiglenes; t. == tömeggondnok; p. = periigyelő. A hirdetményeik elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közzététetik, miszerint Diakay Kálmán körmendi lakos ügyvéd, az ezen kamaránál vezetett ügyvédek lajtromába folyatólag felvétetett, — ellenben ebből Horváth Gyula szombatyhelyi lakos ügyvéd, saját kérelmére kitöröltetett. — Közzétetik továbbá, hogy most nevezett Horváth Gyula szomathelyi lakos ügyvéd, a kamara fegyelmi birósáságának 18/1878. fegy. sz. alatt hozott, s a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága által 215/1878. fegy. sz. alatt helybenhagyott határozatával, az 1874. 34. t. cz. 105. §-ának c) pontja alapján, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett; — végül, hogy MitŰi Ödön körmendi ügyéd lakását, a kamara területén belől Sz.-Gothárdra helyezte át. A nagyváradi ügyvédi kamara részéről ezennel közzététetik, miszerint Kállai N. József zilahi lakos ügyéd, önkénytes lemondása folytán, Molnár Férem és Lázár Mihály n.-váradi lakos ügyvédek pedig elhalálozásuk folytán, a kamara lastromából kitüröltettek; előbbi irodája részére Komlóssy Pál, utóbbié részére pedig Amánt Béla n.-váradi ügyvédek rendeltettek ki goudnokokul; végül, hogy Waldmann Márk nagyváradi lakos ügyvéd a kamara lajtromába felvétett. A nagyváradi Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a debreczeni ügyvédi kamara területétől a nagyváradi kamara területéhez átcsatolt székelyhídi kir. járásbíróság területén működő Balogh Lajos, Budau Gyula, Dövényi Pál Garnd,Dániel, Hamvai/ Ferenc;, Magyary Miklós, Pataky Ferencz, Szele József, Vadai (előbb Eeithoffer) Lajos, és Yárady Soma székelyhídi, Kalás:y Ferencz s TJjváry Ödön diószegi, Konrád I^ászló mihályfalvi és Kuthi Károly érkeserüi lakos ügyvédek, — Vaday Lajos székelyhídi lakos ügyvéd felfüggesztésére vonatkozó megjegyzés kitüntetése mellett — akaniara névjegyzékébe hivatalból átvezettettek. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Vásárhelyi Dániel kisráskai lakos ügyvéd, a kamara lajstromába felvétetett. A marmaros-szigeti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Gerevics Titusz ilosvai ügyvéd az ellene nyitott csőd tartamára as ügyédség gyakorlatától felfüggesztetett,