Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 33. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. 2. [r.]

— 263 — ha a végrehajtást szenvedő áthelyeztetett, magasabb fizetés élvezetébe lépett, vagy előléptettetett. A fizetésre eszközlött végrehajtás a végrehajtást szenvedőnek nyugdijára, és végkielégítési jutalékára is hatálylyal bir. 65. §. Nyilvános számadásra kötelezett társulatoknál alkalmazott hivatalnokok és szolgák évi fizetéseinek és járandóságainak vagy nyugdijainak csak fele része, és ez is csak ugy vonható végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedőnek legalább évi 300 irt maradjon. Ugyanezek özvegyeinek és gyermekeinek nyugdijaira vagy az atya, illetőleg férj szolgálataiért adományozott illetményeire végrehajtás nem vezethető. 66. §. Napi dijak végrehajtás alá csak annyiban vonhatók, a mennyiben napontai egy forintot meghaladnak. Azok napdijai azonban, a kik a végrehajtás alól részben mentesített nyugdijt élveznek, korlátlanul lefoglalhatok. Munkabérek, ha nap- vagy hétszám szerint fizettetnek, végrehajtás alá csak annyiban vétethetnek, a mennyiben napontai 1 frtot meghaladnak. 67. §. A 65. és 66. szakaszok korlátozó intézkedései a végrehajtást szenvedőnek feleségét, fel- vagy lemenő rokonait illető tartás miatt foganatosítandó végrehajtások eseteiben, munkabéreknél pedig élelmezésekből felmerülő követelés miatt vezetett végrehajtások eseteiben általában nem alkalmazandók. 68. §. A közpénztárakból, vagy szegény- és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydijakra, jótékonysági és alamizsnapénzekre, melyek özvegyeknek, árváknak és más szűkölködőknek társulatok, intézetek és alapítványok által nyújtatnak, végrehajtás nem intéztethetik. 69. §. Egyrészről a kincstár, a köztörvényhatóságok és az országos alapok, másrészről magán személyek között kötött szerződési viszony tartama alatt az ezen szerződés folytán szállítandó tárgyakra, a kincstár, a törvényhatóság vagy az alap által adandó előlegekre vagy részletfizetésekre épen nem, a szerződés teljesitéséhez szükséges eszközökre pedig csak ugy vezethető végrehajtás, hogy ez által az eszközöknek a szerződés betöltésére való fordítása ne gatoltassék. A szerződő magán személynek a szerződés teljesítése és a végszámolás megtörténte után jutandó illetmény a szerződési időtartam alatt is lefoglalható. Óvadékul adott pénz vagy értékek végrehajtás utján lefoglalhatok ugyan, de a foglaltató hitelező kielégittetését csak akkor és anynyiban követelheti, ha és a mennyiben az óvadék felmentetett. 70. §. A biztosított örököseit általában, vagy különösen megnevezett egyéneket, mint kedvezményezetteket, illető életbiztosítási összeg a biztosított adósságai miatt végrehajtás alá nem vonható. Épületek tűzkár- biztosítási összegei a biztosított adósságai miatt végrehajtás alá vonhatók ugyan, de a végrehajtási eljárásról értesitendők azon jelzálogos hitelezők, kik a tűzkárt megelőző időpontban nyertek zálogjogot, kielégítési elsőséget, vagy azt követelhetik, hogy a biztosítási összeg zár alá vétessék és a leégett épület helyreállítására fordittassék. Biztosított ingóságokért fizetendő dijak a biztosított adósságaiért végrehajtás alá vehetők ; azonban azok, a kik a biztosított ingóságokra szereztek zálogjogot, kielégítési elsőséget igényelhetnek, ha ebbeli igényeiket a biztosított összeg kiutalványozása előtt bejelentik. 71. §. Mezei gazdálkodással tényleg foglalkozó egyéneknek azon igavonó jószágai és gazdasági eszközei, melyek a folytatott gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek, végrehajtás alá vétethetnek ugyan, de ha a végrehajtást szenvedő azokat a folytatott gazdálkodáshoz használni kívánja és a jószágok kellő élelmezéséről gondoskodik, ezek tőle el nem vonhatók s a foglalástól számított fél év eltelte előtt árverés alá nem bocsáthatók. 72. §. Gőzhajózási és vasúti vállalatoknak vagy más fuvarosnak fuvarozás végett átadott tárgyak, annak tartozásaiért, kinek az áruk kiszolgáltatandók, csak a fuvarlevélnek részére való kézbesittetése után foglaltathatnak le. A feladónak, vagy ha feladási vevény lett kiállítva, a feladási vevény birtokosának tartozásaiért, a fuvarozás végett feladott áruk csak azon esetben foglalhatók le, ha a fuvarozó, vaspályák és gőzhajózási vállalatoknál pedig azon állomás főnöke, melynél a leadásnak történni kell, a foglalás megtörténtéről oly időben értesíttetnek, midőn a fuvarlevélnek a vevő részére való kézbesítése még beállítható, és a menynyiben feladási vevény lett kiállítva, ha a vevény megtaláltatik és vagy birói kézhez tétethetik, vagy reá a foglalás feljegyeztetik. (84. §.) A fuvarzó azon követelésének kielégítése előtt, melyre nézve őt az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 411. §-a szerint zálogjog illeti, a lefoglalt tárgyakat egyik esetben sem köteles kiadni s ha kiadja is, zálogjoga épségben maradván, ezen követelése az árverésen befolyt vételárból előzetesen elégíttetik ki. Ha a vé.rehajtató a fuvarozónak ezen követelését kielégíti: a zálog- és kielégítési elsőségi jogot illetőleg a fuvarozó jogaiba lép. Ha a fuvarozás végett átadott tárgyakról rakjegy van kiadva: a fuvarozás végett átadott tárgyakra végrehajtást vezetni nem lehet. (84. §.) 73. §. A kiküldött a foglalás megkezdése előtt a végrehájtást szenvedő kívánságára végrehajtató követelését és járulékait felszámítani és e felszámítást a végrehajtási jegyzőkönyvbe beigtatni köteles. Ha a végrehajtás utján behajtandó összeg után a végrehajtandó közokmányban kamat nincsen megállapítva: akkor a teljesítési határidő lejártától számítva, hatszáztóli kamat jár. 74. §. A kiküldött a foglaláskor lehetőleg kipuhatolni és a jegyzőkönyvben kitüntetni tartozik, hogy azon ingóságok, melyekre a végrehajtás vezettetik, korábbi végrehajtás folytán foglalás alatt nem állanak-e ? Korábbi foglalás allatt álló ingóságoknak ujabb lefoglalása rendszerint felülfoglalás által teljesíttetik. A felülfogás ujabb összeírás nélkül az által eszközöltetik, hogy a felülfogás a korábbi foglalásról felvett jegyzőkönyvnek eredeti példányára az ujabb végrehajtatónak és esetleg képviselőjének nevére, lakhelyére, a követelés összegére a végrehajtás elrendelését és a kiküldetést tartalmazó végzésre való hivatkozás mellett feljegyeztetik s e feljegyzés a felülfoglalás idejének pontos kitétele mellett a végrehajtó által aláiratik. A felülfoglalt ingóságokon kivül netalán lefoglalt más ingóságok összeírása szabályszerűen eszközöltetik. Ha a korábbi végrehajtás alkalmából a vagyonok szoros zár vagy gondnoki felügyelet alá véve nincsenek, a korábbi foglalás pedig az ujabb végrehajtást megelőzőleg több, mint hat hónappal történt; valamint akkor, ha az alapvégrehajtási jegyzőköny elő nem szerezhető: az ujabb végrehajtás nem felülfogás által, hanem szabályszerű ujabb összeírás által teljesíttetik. A kiküldött saját belátása szerint, vagy az érdeklettek valamelyikének kívánságára ujabb összeírás által teljesiti a végrehajtást akkor is, ha a körülményekből a tárgyakban időközben történt változás látszik valószínűnek. A kipuhatolt korábbi foglalás, a foglaltató vagy képviselője lakhelyének és a követelési összegnek felemlítése mellett a jegyzőkönyvben is kitüntetendő. (Folytatása köv.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Goldstein Márknak Aranyossy Kálmán budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében 1878. évi juilus 29-én tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján következőleg ítélt: Aranyossy Kálmán budapesti ügyvéd az ellene Goldstein Márk panasza folytán az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) pontja alapján emelt fegyelmi vétség vádja alól felmentetik, ellenben a költség megtérítése és az iratoknak a fenyítő törvényszékhez áttétele iránti kérelmével elutasittatik. Indokok. A személyesen megjelent panaszos a tárgyalás folyamán önkényt beismerte, hogy a felperessége alatt Huppert Bernát, ellen folytatott perben Aranyossy Kálmán ügyvéd a megfelelő költségelőleggel ellátva nem volt, s így őt az ügyvédrdtás 54. §-a szerint székhelyen kivül költséggel összekötött utazásra kényszeríteni nem is lehetett ; továbbá panaszló fél ugy a vizsgálat, mint a tárgyalás során beismerte, hogy Huppert Bernát elleni perében a Váczra kitűzött tanuhallgatási tárgyalásra személyesen elmenni magát önkényt elhatározta, s az ottani megjelenéstől Aranyossy ügyvédet felmentette, s így ez neki mulasztásnál fel nem róható; hasonlóképen nem terhelheti mulasztás vádlott Aranyossy ügyvédet a perújítás kérdésében sem, mert beismeri panaszos, hogy az Aranyossy által szerkesztett perujitási keresetet változtatással újból leirta, s azt 6aját maga aláírásával adta be, s ugyancsak Aranyossy ügyvéd közbejötte nélkül maga tárgyalta le; végre bebizonyult, hogy Huppert Bernát ellen panaszos által folytatott anyaperben Aranyossy ügyvéd minden kötelességszerű bizonylatokat felhasznált, s így nem is az ügyvéd mulasztása, hanem a felhítt tanuk kedvezőtlen vallomása folytán lett panaszos pervesztes, a tanúkihallgatás stádiumában pedig a pernek további ellátását és az ügyvéd saját felelősségére való eljárását a félnek személyes beavatkozása megakadályozta. A panaszlott által kért költségek, panaszos ellenében megítélhetők nem voltak, mert költségeket panaszlott nem igazol, mert továbbá a panaszt nem is Goldstein Márk közvetlenül indította meg a kamara bírósága előtt, hanem a monori kir. járásbírósághoz beadott igazolási kérvénye az emiitett bíróság által lett ide hivatalosan áttéve az abban felemiitett ügyvédi mulasztások megvizsgálása végett. Végre a panaszlott által előterjesztett azon kérelemnek, hogy a tárgyalás folyamán panaszló által használt kifejezések megtorlása végett az iratok a fenyítő bírósághoz tétessenek át, helyt adni nem lehetett, mert nem az ügyvédrendtartás 94. §-ában érintett eset forogván fen, a hivatalbóli eljárásnak alapja hiányzott. Különfélék. — AZOII vészhir keringett a napokban, hogy a Boszniába bevonult magyar ezredek egyike ellen katonai lázadás miatt a katonai büntetések legsulyosbbika vétetett alkalmazásba. A büntetés nem lehetett volna más, mintáz 1855. évi osztrák katonai büntető-törvénykönyv 168. §-ában szabályozott megtizedelés (»Strafe durch Standrecht«). Bár szerencsére a kedélyeket fellármázott hir tökéletesen alaptalannak bizonyult, helyén valónak látjuk megpendíteni az uj m agyar katonai büntető-törvénykönyv alkotásának eszméjét. Tekintettel arra, hogy megteremtettük végre valahára a magyar általános büntető-törvénykönyvet, sőt hogy a rendőri büntető-törvénykönyv is tárgyalásra készen áll; tekintettel továbbá arra, hogy a védtörvény által érvényében fentartott 1855. évi osztrák katonai büntető-törvény könyv mint az absolut korszak törvényhozási munkálatainak leg-