Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 32. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 255 hatók. A parancsnok a végrehajtási cselekmény foganatosításánál való jelenlétei végett egy katonai személyt bizhat meg. 38. §. A végrehajtási eljárás során hozott bírósági végzések ellen, a mennyiben a törvény ki nem zárja, felfolyamodásnak, — a kiküldöttnek eljárása, végzései és intézkedései ellen pedig előterjesztésnek van helye. A felfolyamodásra nézve, mennyiben a jelen törvény különös intézkedést nem tartalmaz, az 187 . . évi t-cz. rendelkezései alkalmazandók. Az előterjesztés a sérelmes eljárástól és intézkedéstől vagy a sérelmes végzés kézbesítésétől 8 nap alatt a kiküldötthöz adandó be, ki 24 óra alatt az iratokat jelentés kíséretében a birósághoz beadni köteles. Az előterjesztés felett szükség esetében a feleknek vagy a kiküldöttnek meghallgatása után a 18. §. szerint illetékes biróság 8 nap alatt határoz, és a mennyiben valamely eljárást a kiküldött által elkövetett szabálytalanság miatt megsemmisít, a felek kérelme és felszámítása alapján a kiküldöttet a feleknek okozott költségek 15 nap alatti megfizetésében elmarasztalhatja. 39. §. Az előterjesztésnek halasztó hatálya annyiban van, hogy annak érdemleges elintézéséig árverést foganatosítani, a lefoglalt követelést a végrehaj tatóra átruházni, készpénzt kiutalványozni, a marasztalás tárgyát a végrehajtatónak átadni és a 38. §. értelmében elmarasztalt kiküldött ellen kielégítési végrehajtást rendelni nem lehet. 40. §. A bírósági végzések elleni felfolyamodásnak az ingó vagyon árverésén befolyt vételár kiadására, az ingatlan árverés foganatosítására, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatóra való átruházására, készpénz kiutalványozására és a marasztalás tárgyának a végrehajtató részére való átadására van halasztó hatálya. Azon esetekben, midőn a 10-ik §. szerint a végrehajtás elrendelése előtt a végrehajtást szenvedő meghallgatandó, a végrehajtást rendelő végzés ellen beadott felfolyamodásnak a lefoglalt ingóságok árverésére is halasztó hatálya van. 41. §. Ha a másodbiróság helybenhagyó vagy megváltoztató határozat által árverést, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatóra átruházását, készpénz kiutalványozását, vagy a marasztalás tárgyának a végrehajtató részére való átadását rendeli meg: az ezen másodbirósági határozat foganatba vétele tárgyában hozott elsőbirósági végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 42. §. Ha az előterjesztés folytán a kiküldött eljárása, intézkedése vagy végzése megsemmisíttetik, illetőleg megváltoztattatik: az e tárgyban hozott bírósági végzés ellen a végrehajtató részéről beadott felfolyamodásnak annyiban van halasztó hatálya, hogy annak érdemleges elintézéséig a foganatosított végrehajtási cselekmények a felfolyamodás elintézésétől függő joghatálylyal fentartandók. 43. §. A végrehajtás folytatására nézve a 39. §-ban megállapított halasztó hatálylyal bír: a) a felsőbb bíróságnak még jogerőre nem emelkedett azon határozata, mely által a végrehajtás alapjául szolgáló határozat megváltoztatva, feloldva, vagy megsemmisítve lett; b) halasztó hatálylyal nem bíró igazolási kérelem, perújítás, vagy semmisitési per folytán hozott, még jogerőre nem emelkedett azon határozat, mely által a végrehajtás alapjául szolgáló határozat hatályon kivül helyeztetett, megváltoztattatott vagy megsemmisíttetett; c) a végrehajtásnak megszüntetését vagy felfüggesztését kimondó, még jogerőre nem emelkedett ítélet. Részben megváltoztató, feloldó, hatályon kivül helyező, vagy megsemmisítő, ugy a végrehajtásnak részbeni megszüntetését vagy felfüggesztését kimondó határozatok csak a végrehajtás vonatkozó részére birnak halasztó hatálylyal. Ezen határozatoknak a lefoglalt ingóságok árverésére is halasztó hatálya van. Az a) pont esetében folytatandó a végrehajtás, ha a felsőbb bírósági határozat megváltoztatásával azon határozat, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, helybenhagyatik, vagy ujabb végrehajtható határozat hozatik; a b) pont esetében, ha a felsőbb biróság jogerőre emelkedett határozata által az igazolásnak, perújításnak vagy semmitési pernek hely nem adatik, vagy ujabb végrehajtható határozat hozatik; a c) pont esetében pedig, ha a megszüntetés vagy a felfüggesztés iránt indokolt kereset jogerőre emelkedett birói határozattal elutasittatik. 44. §. Viszvégrehajtásnak helye van: a) ha azon határozat, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett és foganatosíttatott, felebbezés vagy felfolyamodás folytán hozott s jogerőre emelkedett felsőbb bírósági határozat által megváltoztatik, feloldatik vagy megsemmisíttetik; b) ha halasztó hatálylyal nem biró igazolási kérelem, perújítás vagy semmitési eljárás folytán hozott s jogerőre emelkedett birói határozat által azon határozat, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett és foganatosíttatott, hatályon kivül helyeztetik vagy megsemmisíttetik ; c) ha halasztó hatálylyal nem biró végrehajtás-megszüntetési vagy felfüggesztési kereset folytán hozott s jogerőre emelkedett ítélettel a végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése kimondatott. A fentebbi a), b) és c) pontok esetében akkor is helye van a viszvégrehajtásnak, ha a végrehajtást szenvedő a végrehajtatót a végrehajtás megelőzése szempontjából önkényt kielégítette, a mennyiben ez a biróság közbejöttével történt vagy egyébként közokirattal vagy hitelesített magány okirattal igazoltatik. A visszvégrehajtás ugyanazon szabályok szerint történik, melyek a végrehajtásra nézve megállapítva vannak. 45. §. A 44. §. a) pontja esetében, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat feloldatott, vagy ujabb avagy póteljárás rendelése mellett semmisittetett meg: a végrehajtató a marasztalás összegét vagy tárgyát az eljárás folytán hozandó ujabb határozat jogerőre emelkedéséig birói kézhez teheti le, illetőleg a viszvégrehajtás utján behajtott összegnek vagy tárgynak birói letétben tartását kívánhatja. 46 §. Midőn a végrehajtást szenvedő azon Ítélet ellen, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, halasztó hatálylyal nem birófelebbezéssel él, vagy halasztó hatálylyal nem biró igazolása, perújítást vagy semmitési pert indit, s egyszersmind kimutatja, hogy az Ítéletnek megváltoztatása, feloldása, megsemmisítése vagy hatályon kivül tétele esetében viszvégrehajtási igénye veszélyeztetve van: kívánhatja, hogy a kielégítés, illetőleg a kielégítési végrehajtás a végrehajtató által nyújtandó biztosítástól (35. §.) tétessék függővé, ilyen biztosítás nem nyújtása esetében pedig neki megengedtessék, hogy fizetés helyett a végrehajtási összeget vagy a végrehajtás tárgyát, sa mennyiben utóbbi birói kézhez letételre nem alkalmas, a biróság által, szükség esetében szakértők meghallgatásával megállapítandó készpénzbeli egyenértéket birói kézhez letegye. Ezen kérelem a per bíróságához adandó be, mely szükség esetében az ellenfél meghallgatása után határoz. A beadott kérvény a végrehajtás elrendelésére és az elrendelt végrehajtás foganatosítására csak akkor bír halasztó hatálylyal, ha a marasztalás összege vagy a marasztalás tárgya, illetőleg ennek egyenértéke birói kézhez letétetett. (Folytatása köv.) Különfélék. — Egy kereskedőtől veszszük a következő sorokat: »Jelenleg 20-tól 50 forintig terjedő összgekben az ország különböző vidékein nem-kereskedőknél vannak követeléseim, melyek összege két ezer forintot meghalad. Ez előtt ha ilyen követeléseim voltak, fővárosi ügyvédemnek adtam, a ki ezeket igen jelentéktelen költség mellett néhány hó alatt behajtotta. Most azonban egy ügyvéd sem akarja e követeléseket beperlés végett felvállalni, mert azt mondja, az uj bagatell-törvény 15. §-a értelmében ilyen ötven forinton alóli könyvkivonati adósságokat az adós rendes lakhelyén kell bagatell-biróság előtt perelni, ahol költséget nem ítélnek meg. Előbb ezen követeléseimet Budapesten perelhettem ; most pedig az uj törvény vívmányai mellett országszerte kellene kóborolnom bíróságtól birósághoz. A vidéki ügyvédek, a kiket megkerestem, mind visszaküldik megbízásomat, ha a költségre és bélyegre megfelelő előleget nem küldök. Az adósok nem fizetnek, tudván, hogy nem kényszerithetem őket, mert csak nem csukhatom be budapesti üzletemet, hogy utazzam faluról-falura, a könyvemet hónom alatt czipelve, községi-, béke-, szolga- vagy járásbiróhoz követelésem behajtása végett. Ezentúl ilyen kis összegeket egyáltalán nem hitelezhetek, — a miért vevőim nagy része el fog maradni. így teszik Magyarországban tönkre a kereskedést.« — Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara három szavazatnyi többséggel a numerus-fixus mellett nyilatkozott. A közgyűlés által elfogadott határozat így hangzik: »Az ügyvédség gyakorlásának joga határozott számú ügyvédekre szorittassék, és ezen szám időről-időre, körülbelül 10 évről 10 évre, a főtörvényszékek és az ügyvédi kamarák meghallgatása után, az igazságügyminiszter által minden egyes törvényszéki kerület számára határoztassék meg«. — Az Incorporated Law Soceyty nevében panasz emeltetett Forbes sollicitor ellen a jegyzékből raló kitörlés iránt. Az eset az volt, hogy az illető társvégrehajtó és gondnok volt, és felvett két db indiai papirt, az egyiket 1120, a másikat 4000 font értékben. Az első összeget egészen elsajátította, a másik összegre nézve a co-executor beleegyezését nyerte ki az elsajátításra és kötelezvényt irt alá, mely a számadások közt megvan. — A biróság a kitörlést elrendelte. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Aug. 13-tól aug. 20-ig.) Moravetz Ferencz n.-szebeni tsz. aug. 14. (142). — Heksch Jakab János bpesti e. f. kir. tsz. aug. 14. 15. 16. (138). Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. a „Bpe t. =r tömeggondnok : benyújtás p. = pori clentik. m i-frrehajtó; i. = A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Basch Lajos (lakik Budapest, papnövelde-u. 10. sz.), Besze Antal (lakik Budapest, sas-utcza 6. sz.), Borbás Gáspár (lakik Sebestyén-u. 3. sz.), Dr. Erdy Lajos (lakik só-utcza 4. sz.) é9 Dr. Kern Tivadar (lakik nagykorona-u. 6. sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Franchci Kázmér budapesti ügyvéd és kamarai tag, elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetett, s irodája részére gondnokul Lénárd István budapesti ügyvéd és kamarai tag (lakik IV. országút 7. sz. a.) neveztetett ki. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részérül Bausamr József budapesti ügyvéd felhivatik, hogy jelenlegi lakását 3 nap alatt, a fegyelmi eljárásnak az 1874. 34. t.-cz. értelmébeni folyamatba tétele terhe mellett, jelent-e be.