Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 31. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. 1. [r.]

— 246 — esetében bizonyítási eljárás után végzés által hozatik határozat. Azon kérdés, hogy az örökösök ellen a végrehajtás elrendelhető-e, a fenálló anyagi jogszabályok szerint döntendő el. 16. Ha a jogosított hal el időközben: az örökösök a végrehajtás elrendelését kérhetik, ha közokirattal igazolják azt, hogy az örökösödési jog őket illeti. Ha az örökösödési jog közokirattal nem igazolható, annak kérelmére, aki örökösödési jogát valószínűvé teszi, a végrehajtás elrendeltetik ugyan, egyidejűleg azonban a követelés érvényesítésére külön gondnok neveztetik, ki a végrehajtás utján behajtott pénzt vagy értéket — ha időközben az örökösödési kérdés el nem döntetik — a hagyatéki biróság kezeihez szolgáltatja. A perben megbízott ügyvéd mindaddig, míg a jogosított elhalálozása tudomására nem jut, a jogosított nevében, ha pedig az elhalálozás tudomására jut, addig, mig az örökösök a fentebbiek szerint fel nem lépnek, az ismeretlen örökösök nevében teheti meg a szükséges végrehajtási lépéseket; a behajtott pénzt vagy értéket azonban, ha időközben az örökösödési kérdés el nem döntetett, ö is a hagyatéki biróság kezeihez köteles szolgáltatni. 17. §. Ha a jogosítottnak vagy kötelezettnek személyében a végrehajtás folyamában történik változás: a végrehajtás f lytatí.sának az uj jogosított javára, vagy az uj kötelezett ellen való elrendelése azon bíróságnál kérendő, mely a végrehajtást elrendelte. A mennyiben a változás a jogosított személyében történt: a kiküldött addig is, mig a végrehajtást elrendelő bíróság határoz, foganatosítani köteles mindazon végrehajtási cselekményeket, melyek szükségesek a végből, hogy a követelés biztosítva legyen. Ha a végrehajtás foganatosítása alkalmával tűnik ki, hogy a végrehajtást szenvedő lel elhalt, vagy ha halála a végrehajtás folyama alatt következik be: a végrehajtás a hagyatékban talált, vagy a marasztaltról az örökösökre szállt vagyonokra foganatosítandó a nélkül, hogy e végből a végrehajtást elrendelő biróság ujabb határozata szükséges lenne. Ezen esetekben a 14. §. rendelkezése szerint szükséges gondnokot a kiküldött nevezi ki. 18. §. A végrehajtás foganatosítására azon esetben, midőn e végből telekkönyvi bejegyzés szükséges, az illető telekkönyvi hatóság, minden más esetben azon járásbíróság illetékes, melynek terülelén a végrehajtás foganatosítandó ; és pedig azon esetben is, ha ugyanazon végzésben egyszersmind oly végrehajtás is rendeltetett el, mely telekkönyvi bejegyzée által foganatosítandó. Utóbbi esetben az illetékes telekkönyvi hatóság külön kerestetik meg. Budapest főváros hatóságának területén mindazon végrehajtások, melyek nem telekkönyvi bejegyzés által teljesitendők, e végből az igazságügyminiszter által megbízandó egy vagy két járásbíróság által foganatosíttatnak. 19. §. Ha a végrehajtás csupán az azt elrendelő biróság mint telekkönyvi hatóság által foganatosítandó, a végrehajtási kérvény a biróság telekkönyvi iktató hivatalába adandó be. 20. §. A végrehajtási kérvénynek a végrehajtást elrendelő végzéssel ellátott első példánya a végrehajtást kérőnek kézbesittetvén, a többi példányok rendszerint a kiküldöttnek adatnak ki, illetőleg a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz tétetnek át. Ha azonban a végrehajtató kívánja, az összes végrehajtási végzések neki kézbesittetnek, s ezekkel a kiküldötthöz, vagy a végrehajtás foganatosítására illetékes hatósághoz közvetlenül fordulhat. A végrehajtás foganatosítására illetékes biróság a végzéssel ellátott végrehajtási kérvények megérkezte vagy bemutatása után, a menynyiben a végrehajtás kiküldött által foganatosítandó, a kiküldöttet azonnal kirendeli, s a végrehajtási végzésekkel, s a kiküldetéssel ellátott végrehajtási kérvényeket vagy közvetlenül ennek, vagy ha kérelmeztetik, rövid uton a végrehajtatónak kézbesiti. A végrehajtás foganatosítására rendszerint bírósági végrehajtók, s sürgős esetekben, ha a végrehajtók akadályozva vannak, bírósági hivatalnokok küldetnek ki. Fontosabb esetekben a biróság a végrehajtás foganatosításával a kir. közjegyzőket is megbízhatja, 21. §. A kiküldött a végrehajtást hivatalból csak akkor köteles foganatosítani, ha a végrehajtást rendelő végzésben a végrehajtás hivatalból foganatositandónak mondatott ki. A 3. és 4. §§. esetében a végrehajtás hivatalból foganatositandónak rendelendő meg, ha csak a megkeresvényben vagy kérvényben világosan az ellenkező nem foglaltatik. A mennyiben a végrehajtás nem helyben teljesítendő, akiküldött költségek előlegezését követelheti, és ha a végrehajtás hivatalból foganatosítandó, erről a végrehajtató, s megkeresések esetében, ha a végrehajtatónak vagy képviselőnek lakása nem tudatnék, a megkereső hatóság a kiküldetés alkalmával értesítendő. 22. §. A kiküldött a hivatalból teljesítendő végrehajtásokat a kiküldetésnek, nem hivatalból teljesítendő végrehajtásokat pedig a meghatalmazott jelentkezésének sorrendében késedelem nélkül foganatosítani köteles; a nem helyben teljesítendő végrehajtásokat azonban csak akkor, ha a szükséges költség-előleg rendelkezésre bocsáttatott, Ha a kiküldött valamely sürgősen foganatosíttatni kívánt végrehajtás teljesítésében akadályozva van: a végrehajtató képviselőjének kívánságára, a helyettesítés eszközöltetése végett, az iratokat téritvény mellett átadni köteles. A késedelemért a kiküldött vagyonilag is felelős. 23. §. Heggel 8 óra előtt és este 8 óra után a végrehajtási cselekvényt megkezdeni, vagy a megkezdettet folytatni rendszerint nem lehet. Sürgős esetekben a végrehajtásnak esteli 8 óra után, vagy reggeli 8 óra előtt való foganatosítására a bírósági főnök adhat engedélyt, A Gergely-naptár szerint való közönséges ünnepeken, és a vég. rehajtást szenvedő vallási ünnepein csak azon végrehajtási cselekvények teljesíthetők, melyek szükségesek a végett, hogy a végrehajtandó követelés biztosítva legyen. 24. §. Ha valamely nem hivatalból foganatosítandó végrehajtás foganatba vétele a kiküldöttnél 3 hónapon át nem szorgalmaztatik: a végrehajtási iratok jelentés mellett a biróságnak bemutattatván, irattárba tétetnek. A végrehajtási jog a követelés minőségére és jogczimére való tekintet nélkül az ítélet jogerőre emelkedésétől vagy más végrehajtható közokmányban foglalt teljesítési határidőtől számított rendes elévülési határidő alatt évül el: és ezen időn belül a végrehajtató kérelmére ujabban rendeltetik kiküldött. 25. §. Abirói kiküldött a végrehajtás foganatosításának megkezdése előtt a végrehajtást rendelő végzést a végrehajtást szenvedőnek kézbesíteni köteles. Ha a végrehajtást szenvedő hon nem találtatik: a végzés háznépének (187 . évi . . . t.-cz. 243. §.) vagy az általa kirendelt gondviselőnek kézbesittetik. Ilyenek nemléte esetében a végrehajtás két megbízott tanú jelenlétében foganatosittatik, a végrehajtási végzés pedig a végrehajtató által a végrehajtást szenvedő részére kinevezendő ügygondnoknak kézbesittetik. Ha a végrehajtást szenvedő hosszú időre távozott el hazulról, részére akkor is, ha háznépe van, ügygondnok nevezendő, s a végrehajtást rendelő végzés ennek kézbesítendő. (Folytatása köv.) Az ügyvéül kamarákból. — A badapesi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a budapesti kir. törvényszék fenyítő osztályának feljelentése folytán Glaser Aurél budapesti ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben az 1878. évi július 15-én tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján következőleg itélt: Glaser Aurél budapesti ügyvéd az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) és b) pontjaiban minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik és e miatt a 70. §. 4. pontja értelmében az ügyvédségtől elmozdittatik. Az összesiratok jelen ítélet jogerőre emelkedése után, vádlottnak az ügyvédi lajstromból kitörlése végett a kamara választmányához áttétetni rendeltetnek. Indokok. A budapesti kir. törvényszék fenyitő osztályának 6079/877. sz. a kir. Ítélőtábla által 16262/877. sz. a. helybenhagyott s ekként jogerőre emelkedett Ítélete szerint Glaser Aurél budapesti ügyvéd két már használt 10 frtos bélyeget újrahasználva, a kir. kincstárt szándékosan megrövidíteni s magának jogtalan hasznot szerezni igyekezett; az ekként elkövetett jövedéki kihágás miatt vádlott a fenti Ítéletekkel fogságra változtatható 100 frt birságban inarasztaltatott, melynek lefizetése igazolva nincsen. Minthogy vádlott ezen eljárásával hivatása szerinti kötelességét is súlyosan megszegte, ebbeli magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét mélyen sértette, és ez által önmaga is tiszteletre és bizalomra méltatlanná vált, ennélfogva öt a 68. §. a) és b) pontjai alá eső fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani és — tekintve, hogy vádlott a kamara fegyelmi bírósága által már egy ízben az ügyvédség gyakorlatától itéletileg három hóra fel volt füg. gesztve, hogy már a 73. §. értelmében is megintetett és rendreutasitta tott, és végre hogy a 105. §. a) pontja értelmében az ügyvédség gy»_ korlatától ma is tényleg fel van függesztve, — de tekintve azt is, hogy vádlott a terhére rótt fegyelmi vétséget haszonlesésből követte el: őt a z ügyvédségtől elmozditani kellett. Az iratok áttétele iránti rendelkezés az ügyvédrendtartás 34., 35., illetve 104. §-ain alapul. Különfélék. — Bagatell-botráuyok. Napról-napra botrányosabb dolgokat hoz felszínre a bagatelltörvény alkalmazása. Ilyenek a többiek közt a következők is. A semmitőszék illetékességi kérdésekben közbevetett semmiségi panaszok folytán számos esetekben kimondotta, hogy ilyen meg olyan ügy a követelési összeg szerint nem tartozik a sommás, hanem a községi bíráskodás elébe. A rendes bírák ennélfogva el nem járhatván, a felet a községi birák elé utasították. Hanem ezen gatyás praetoroknak nem tetszett, hogy valaki rájok »parancsolja«, hogy ők ítéljenek; ugy találták, hogy ezen ügyek nem tartoznak a bölcs községi biróság elébe. S mivel a járásbiró a törvény 25. §-a értelmében csak a községi bíró érdemleges eljárása után veheti fel az ügyet, nincs a törvény szerint módjában a községi bírót illetékességére szorítani. A mindenütt elutasított boldogtalan felek valamennyi környékbeli jogtudóstól tanácsot kértek, a kik nagy fejcsóválás közt csak azt mondották, hogy biz ez baj, de a községi bíró jogorvoslat nélkül határoz illetősége felett. Végre a felek a szolgabíróhoz ezen administrationális gondviseléshez fordultak, a ki látván, hogy az eset épen a választás küszöbén rosz vért szül, a hajdúval megüzente: ha a községi elöljáróság nem jár az ügyben el, 48 órára elcsukatja és azonkívül senkit sem hivat meg az elöljáróságtól a képviselő beszámoló beszédje után tartandó diszlakomára. Ezen érvek hatottak; a községi biróság ítélete »stante pede« megho.