Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 30. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához 6. [r.]

— 239 — tagjait, a kik ellen alapos pauasz hozatik fel. A netalán igazságtalanul elitéltnek ugyancsak a nyilvánosság utján szerezhető meg leghathatósabban a restitutio famae. Igen furcsa bizonyítványt adna magának az ügyvédi kar, ha fegyelmi bíráskodása nem bírná el a nyilvánosságot. A bírák elleni fegyelmi tárgyalásokat nem csak a szaklapok közlik; szerte kürtöli azokat az egész politikai sajtó. S e miatt nem panaszkodik senki. Egyedül az ügyvédek, a szabad szó hivatásszerű védői, irtóznának a világosságtól ? Szerk. Az ügyvédi kamarákból. Az aradi ügyvédi kamara felirata a képviselőházhoz.*) (Befejezés.) VII. Minthogy a bélyegilleték- és leletezési ügy oly szorosan függ össze az ügyvédi gyakorlattal, mint egyik lánczszem a másikkal: nem mellőzhetjük, hogy ez irányban is a mindennapi életből, közvetlen tapasztalásból merített megjegyzéseinket teljes tisztelettel elő ne adjuk és e téren is a mélyen tisztelt képviselőház bölcs és gyors intézkedését ne kérelmezzük. Számtalan példával bizonyítható esetek fordulnak elő, hogy hagyatéki ügyekben az illeték háromszor szedetik be, mert háromszor •vettetik ki a leltározás, a hagyaték tárgyalása és a valóságos átadáskor. — Sokszor megtörténik, hogy az ítéleti illeték is többször szedetik be ugyanazon ügyben, mert az elsőbirósági első ítélet, ha felebbeztetik is, azonnal közöltetik az illetékszabási hivatallal, mely kiszabja és azonnal beszedi az illetéket, ha a felsőbíróság által meg is változtatik. — így hogy csak egy eclatans példát említsünk: a b.-gyulai Lir. törvényszék 186/874. sz. 3"/. alá csatolt ítéletével elmozdítja felperest keresetétől és az ítéleti illeték megfizetésébe elmarasztalja, ítéletét azonnal az illetékszabási hivatallal közölvén; ez kiszab 180 frtot, mely felperesen 4'/. szerint executióval behajtatik, felperes azonban felebbezi az Ítéletet, minek folytán a kir. tábla határozatával az ítéletet föloldja és tanuhallgatást rendel. — Felperes tehát egy nem létező, mert feloldott ítéletért fizetett 180 frtot. Igaz, hogy felperesnek felszólamlása folytán az aradi pénzügyigazgatóságnak 30026/877. sz. 5'/. alá idecsatolt végzésével a jogtalanul beszedett pénz visszaadatni rendeltetett, de két esztendő múlva sok költségeskedés és utánjárás után, és az a legszebb, hogy ez esetben a megejtett tanuhallgatás után a 6'/. alatt 470/77. sz. egészen ellenkező, felperesnek föltétlenül kedvező Ítélet jött létre, a midőn is alperes marasztaltatott el az illeték kifizetésében, az Ítélet másodszor iá közöltetni rendeltetvén az illetékszabási hivatallal. Ezen és hasonló, számtalanszor előforduló anomáliákon, melyek az úgyis eléggé megterhelt adófizető polgárt jogtalanul sújtják, nekie felesleges költséget és idővesztegetést okozván, csak ugy lehetne gyökeresen segíteni, ha törvénybe iktattatnék, hogy hagyatékok után csak a tényleges átadás vagy telekkönyvi jogérvényes átirás után, azaz akkor, midőn jogositott fél valósággal tulajdonába vagy hasznába lép a hagyatéknak, perekben pedig csak jogérvényes ítéletek vagy árverések alapján vetendő ki vagy szedendő be az illeték. VIII. Törvénykezési életünk valóságos fekélyét, undok kinövését képezi végre a bélyegcsonkitások leletezése körül követett eljárás, mely az éhség és nélkülözéstől ösztönzött bírvágy vagy a másnak kárán kielégítendő étvágynak bő anyagot és alkalmat nyújt a törvényes formák közti legméltatlanabb zsarolásra. Értjük a törvény azon intézkedését, mely szerint alsóbb rendű hivatalnokok, kik leleteznek, a felemelt bélyegcsonkitási dij felét kapják. Szomorú látni azt a korrupcziót, mely ez által ezen különben a tisztesség utján maradhatott szerencsétlenek között elharapódzott. — Mint az éhes farkasok a prédát, ugy lesik, hogy az ügyvéd vagy a fél véletlenül elfelejtsen egy bélyegjegyet valamely iratra felragasztani; rárohannak és felveszik a leletet, mely után járó jutalom, igaz, nem irigylendő anyagi helyzetükbe némi javulást volna hivatva hozni, mit tehát tőlük rosz néven nem venne senki, ha legalább szakértően, törvény szerint vennék fel a leleteket; de számtalan t setben égbekiáltó igaztalanságnak és önkénynek esik a megleletezet ügyvéd áldozatul, az állam pedig egy sereg privilégiált pénzhajhászt nevel magának ezen intézkedés által az illető hivatalnokokban. Itt már bátrak leszünk bizonyítékul több példát felhozni, mert •ezt tovább hallgatva tűrni kartársaink iránti vétek volna: 1. Itt van például a 7'/. alá csatolt lelet, mely egy felebbezésre 6 forint felemelt bélyeget rendel bevétetni, mivel csak 10 forint adatott, mely lelet alaptalansága tehát első pillanatra kitűnik, mert az 1873. IX. tvényczikk 6. §-a világosan mondja, hogy felebbezésekre a legmagasabb bélyeg 10 forint, 12 forintos felebbezési bélyeg pedig absolute soha és semmikor sem alkalmazható, mivel, ha hét egybehangzó ítélet ellen adatik be felebbezés, akkor vagy 2 forintos, 5 forintos, 10 forintos vagy 20 forintos lehet csak; ezen lelet tehát mindenesetre jogtalan. 2. Ilyen merőben jogtalan leletek a 8. 9. és 10-/. alá csatoltak. Ezekben az illető fél egy telekkönyvi ügyben valamely beadványt ad, melyhez természetszerűleg csak annyi felzetet csatol, hogy ő és a vele összeköttetésben álló fél értesíttessék. — Hanem hát a telekkönyv teherlapján van még hét hitelező, kiket szinte értesíteni kell, de kiknek létezéséről a beadványozó semmit sem tud. — Egyszerű logikai következtetés volna, hogy ha a törvényszék nemcsak a közvetlenül érdekelt két *) Az előbbi közleményeket 1. a 24. és 26. számunkban. felet, de másokat is, kik a folyamodó érdek-határán kivül esnek, értesíteni szükségesnek talál, ez hivatalos felzeteken történjék, vagy hogy legrosszabb esetben felhivassék folyamodó, miszerint a hiányzó felzeteket pótolja: — de nem! Ezen egyszerű és méltányos logika a leletezők előtt terra incognita, ők maguk készítenek, ha a telekkönyvben még 20 hitelező van, kik a birói végzésben értesitetni rendeltetnek, 20 felzetet és mind a 20-at megleletezik, persze nem azért, hogy az állani gazdagodjék, hanem saját édes zsebük magasabb dicsőségére. »Hiányzó felzetekre« van a 8. 9. és 10 '/• alattiakon felvéve bélyegmulasztás miatt a lelet, mi az előadottak folytán a legnagyobb igazságtalanság és törvénytelen eljárás. 3. Itt van az aradi pénzügyigazgatósághoz tartozó csabai adóhivatalnál a 24./876. sz. a. találtató lelet, mely igazolt szegénység daczára bélyegcsonkitást lát; a62./876. sz. a., mely egy ügyvédet megleletez, ki az illető ügyben érdekelt felek nevét sem hallotta, annál kevésbbé képviselte őket, a 80./876. sz. alatti, mely egy eredeti szerződésre, melyet a felek bélyegtelenül hoznak az ügyvédhez é3 melyet, minthogy ki van már állítva és megírva, hiába látna el 3szoros bélyeggel is, 9 forintnyi leletet vesz fel az ügyvéd ellen; a27./877. sz. alattiban ugyanily lelet egy 400 forintos kötvényre vétetik fel az ügyvéd ellen ; az 53./877. sz. a., hol az ügyvéd ellen vétetik be az ítéleti illeték; a 6./878. és Ö8./878. számok utóbbi ide 11-/. alá csatolt lelet, hol igénykeresetekben alperes végrehajtó ügyvéde leleteztetik meg, mert igénylő a tárgyalási jegyzőkönyvekre bélyeget npm adott. — Oly leletek egész sorát mellékeljük 12, 13,14, 15, 16, 17. és 18-/. alatt ide, hol lelet vétetik fel, midőn a perlekedő felek lakhelyétől messzeeső | vidéken tanuhallgatás történik és egyik fél sem jelenik meg. — A helyett, hogy ilyenkor a jegyzőkönyvek a megkereső birósághoz általtétetnéI nek, hol az egyik vagy másik fél, felbélyegezné, felhasználják az alkalmat és a felek közbenjötte nélkül megejtett tanuhallgatás jegyzőkönyveim hamarosan felveszik a leletet. — Itt van az aradi adóhivatalnak 19'/. alatti lelete, mely több árva jogi gondnokául nevezett, még a bélyegkiadásokat is saját zsebéből fedező ügyvéd ellen veszi fel az öröködési illetéket, mi ellen az illető ügyvéd ugyan felszólalt, de bútorai elvitelét megakadályozni akarván, kifizetni kénytelen volt, midőn azután a felszólamlás azzal intéztetett el, hogy most az illeték lefizetve lévén, »intézkedés szüksége fenforog«. Ily eljárás mellett ügyvédkinek csak valamire való praxisa van, a legnagyobb elővigyázat, a legpontosabb bélyegezés mellett is 2—300 forintnyi szabálytalan évi bélyegleletekre biztosan számithat. Valóban ideje, hogy az ily fosztogatás megszűnjék. — Az, aki akár szándékosan, akár vétkes mulasztásból a bélyegek elvonása által megkárosítja az államot, lakoljon érdem szerint, de ne sujtassék itt is a teljesen ártatlan, ki ugyan felszólamlását beadja, de mely esztendőkig el nem intéztetik, mi alatt rajta végrehajtás utján beveszik a legigaztalanabb leletet, hogy pedig azután visszakapná a szomorúan érdekelt valamit, az hallatlan kivétel, mert az illető közegek sokkal lelkiismeretesebbek az ily lelkiismeretlen leletek behajtásában, mint a téveseknek kitűnő leletek visszatérítésében. Ezen az ügyvédet mélyen érintő, mert legigaztalanabb teher könynyitése csak ugy érhető el, alázatos nézetünk szerint, ha a leletezés szakértő, lelkiismeretes közegekre bizatik, vagy ha a felszólamlás elintézése előtt végrehajtási lépések nem tétetnek, és minthogy a véletlen tévedés vagy mulasztás nem szolgálhat jogos alapul az ily súlyos pénzbüntetésre: ha kimondatik, hogy az illető mulasztó fél ellen csak akkor veendő fel lelet, midőn egyszeri, saját költségén történő Írásbeli, kezeihez kézbesítendő felhívás után sem rakja fel a bélyeget; —ha törvényileg meghatároztatik, hogy az ügyvéd csak az általa saját ellenjegyzésével ellátott, beadott iratokon észlelhető bélyegcsonkitásokért felelős, de nem holmi eredeti kötvények, szerződéseken, általa be sem adott felzeteken hiányzó bélyegekért, vagy a felek által viselendő Ítéleti illetékért; végre ha kimondatik, hogy az ügyvéd, ha a képviseletről lemond, de a törvény szerinti 30 napon még ellátni tartozik az ügyet, nem felelős a bélyeghiányokért, midőn ily esetben a fél felhívására nem előlegezi a készkiadásokat. IX. Kéi'jük végre a csődperügyelők és tömeggondnokok kinevezésének mikéntjét is törvényileg szabályozni, oly formán, hogy az ily kinevezésekben bizonyos méltányos sorrend, például a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél divó, betürendszerinti kinevezés foganatba vétessék, irányadóul vévén egyedül az illető ügyvéd képességét és becsületességét, mi által az e téren sok helyen burjánzó kedvezéseknek és különösen annak eléje vétetnék, hogy egyes ügyvédek sokszor egymásután három csődben is részesülnek a kinevezés malasztjaiban, míg mások teljesen mellőztetnek. Előadtuk legfőbb sérelmeinket és azoknak általunk helyeseknek tartott orvoslási módját száraz, rideg szavakban, kerülve minden fellengző ékesszólást, költői képletet vagy szivhezszóló frázisokat, mert mi nem kegyelmet, elnézést, de igazságot kérünk. Ha a mélyen tisztelt képviselőház bölcseségének ugy tetszik, nehezítse meg az eddiginél jobban az ügyvédi oklevél elnyerhetésének módját és lehetőségét; kívánjon még nagyobb szellemi qualificatiót, i fokozza az ügyvédnek hivatalos eljárásában elkövetett tényére nézve a felc'ősséget a lehető maximumig, de a sok és terhes kötelességeknek feleljenek meg némi jogok és ne legyen az ügyvéd, a haza ez életrevaló, mü\elt osztálya, a legutolsó tudatlan írnok szeszélyének czéltáblája és a közönség kapzsiságának áldozata! Kérjük tehát egész alázattal és bizalommal előterjesztett sérel-