Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 29. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 4. [r.]

— 231 — ez idő szerint a polgárokat legközvetlenebbül érintő pénzügyi igazgatás ugy eszközöltetik, mintha jogtörvények nem léteznének, mintha a pénzügyi érdeknek összhangban lennie nem kellene egyéb államérdekekkel s a társadalom gazdasági és jogi érdekeivel. Maguk a törvények gyakran elemi jogelvekbe ütköznek; a rendeletek chaoszában eligazodni és kötelességeit, melyek teljesítésében elkövetett legcsekélyebb mulasztásért kérlelhetlenül íenyittetik, megismerni a polgárra nézve csaknem lehetetlenné vált; naponta flagrans jogsértések ejtetnek a fiscus által és a sértett egyén mellett hasztalanul szól a világos jog; az önkény és kegyelem, a zavar és visszaélések rendszerének mai uralma mellett a terhelt polgár helyzete hátrányosabb, mint 300 év előtt, midőn a fiscus képviselője a követelés valódiságára és mennyiségére esküdni tartozott (1567. 27. t.-cz.). A közerkölcsiség és jogérzület terjedése ésmegerősö•dése a népben lehetetlen ily viszonyok között, melyek eredménye azon általános meggyőződés, hogy maga az állam is számos igazságtalanságot követ el és sokszor jogtalan hasznot szerez. A hivatalnokok és az állam vagyonjogi felelőssége a közigazgatási joggal szabályozandó. A jog egyetemes uralmából eredő általános anyagi és erkölcsi mivelödési haszon kiszámithatlau; e mellett a közigazgatási hivatalnokok zugirászata megszűnnék, a mint e téren valóságos jogvédelem lehetségessé tétetik, melyről most szó sem lehet, mi által uj tér nyittatnék az ügyvéd oly tevékenységének, mely az ügyvédi hivatás nemességének öntudatát és az ügyvédség erkölcsi emelkedését leghathatósabban előmozdítaná. Messze vezetne, ha minden hiányt s minden követelményt felső, rolnánk. Az előadottak azon főbajoknak vázlatai, melyekben az ügyvédség és igazságszolgáltatás szenvednek, melyeknek orvoslása lehetséges és szükséges. Többször hangoztattuk azokat egyenkint részletes indokolással és javaslatokkal. De mindenkor érdekelt tanuként tekintettünk és meg nem hallgattattunk. Azon gyakorlatinak nevezett irány, melynek hivei hiányos inductio utján egyes véletlen esetből képeznek általános Ítéleteket a fenálló állapotokról és osztályokról, kik mindennek csak a legközelebbi okát és okozmányát látják, és a pillanatnyi impressio, nem pedig rendszeres, átgondolt terv szerint működnek, kik ez egyéni hibás generalisatiókat elébe teszik az emberiség tapasztalatának, mely a tudományban le van rakva, a tudatlanság ez irányának gőgös hivei le nem mondottak kedvencz előítéleteikről az ügyvédi kérdés tekintetében. Azt hiszszük azonban, hogy ez irány lejárta magát, hogy híveink bukása vagy megtérése legalább az igazságügy terén közel van; azt hiszszük, hogy a tudományos elmélet által vezetett valódi gyakorlati irány diadala következik azon kontárok rontására, kik sem állapotainkat s azok történelmi okait, sem a haladás általános feltételeit nem ismerik ; azt hiszszük, hogy visszatér azok uralma, kiknél meggyőződéssé váltak a szabadelvüség azon követelményei, melyek puszta jelszavak és phrasisok azok előtt, kik azok történelmi és tudományos praemissáit nem ismerik; azt hiszszük, hogy meghallgatásunk órája is eljött, hogy a késedelem veszélye felismertetik és cassandrai szerepre utaltatni nem fogunk. ! Meg vagyunk győződve, hogy igazságszolgáltatásunk közvetlen I gyakorlati emelésére e perczben nem történhetik fontosabb és szükségesebb intézkedés, mint az ügyvédi kérdés törvényhozási szabályozása, és hogy e szabályozásnak jótékony hatása csak ugy lehet, ha az általunk kijelölt irányban történik meg. A mindennapi élet a társadalom minden tagját gyakran utalja becsületes szakértő támogatására jogérdekeinek megóvása végett, és az állam politikai életében, melynek a jognak partjai között lefolynia kell, az alkotmány oltalma gyakran igényli egy tekintélyes és független osztály szakértelmét és lelkesedését. E szerepre hivatott az ügyvédség. És ha a törvényhozás a közönség jól felfogott érdekében, a jogállam eszméje által vezetve, segédkezet nyújt az ügyvédségnek és vele a törvénykezésnek reformátiojára, a magyar ügyvédség is méltóvá fog j válni a római törvénykönyv ítéletére: »Advocati, qui dirimunt ambigua fata causarum, suaeque defensionis viribus in rebus saepe publicis ac privatis lapsa erigunt, fatigata reparant, non minus provident humano generi, quam si praeliis atque vulneribus pátriám parentesque salvarent. Nec enim solos nostro imperio militare credimus illos, qui gladiis clypeis, et thoracibus nituntur, sed etiam advocatos. Militant namque causarum patroni qui gloriosae vocis confisi munimine, labo•rantium spem, vitám et posteros defendunt*. — A kecskeméti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának f. hó 11-én tartott ülésén Ludvig Pál ügyvéd az ügyvédi kar tekintélyét sértő botrányos magaviselete miatt 100 frt pénzbírság megfizetésében marasztaltatott, ellenben Kovács László ügyvéd az ellene hanyagság « jniatt emelt vád alól egyszerűen felmentetett. Különfélék. — Egy bűnvádi eset. Megbízható kézből következő sorokat vettük: »A k—i kir. törvényszék egyik hivatalnoka kiküldetett váltóvégrehajtásra az 1876. XXVII. tczikk alapján ; mielőtt azonban felperes s illetve felperesi ügyvéd a végrehajtási költségek előlegezése végett az 1868. LIV. tczikk 356. s 364. §§. értelmében értesitve lett volna a kir. tszék által, alperes 243 frtot átadott négyszemközt bizalmas a n a kiküldöttnek, hogy annak idejében ez összegből a végrehajtási összeget elégítse ki. A kiküldött e pénzt át is veszi alperestől mint magán egyén végrehajtáson kivül s a törvény értelmébenvárja, hogy felperes a végrehajtás foganatosítását az 1871. LI. tczikk értelmében sürgesse s illetve a költségelőleget küldje be. Azonban e pár napi idő alatt ismeretes csalók akiküldöttet egy nyilt kávéházban egy este körülveszik, kicsalják, meglopják 89 frt 50 kr. erejéig, s habár a kiküldött azonnal jelentést tett az esetről a városi kapitányságnak : másnap reggel a kiküldött ellen a kir. ügyész sikkasztás büntette miatt váddal lépett fel, s minden előleges kihallgattatás nélkül letartóztatta. A letartóztatott panaszt emelt a kir. táblánál e törvénytelen eljárás miatt s kérte az ügyet a törvények értelmében hivatalból felülvizsgálni. Mind hiába; ülhet a börtön fenekén, jajgathatnak neje és gyermekei, míg kétségbeesnek, lehet törvény akármennyi, ki van mondva felette a »pereat«. így öli meg az ellenszenv a munkás államszolgákat.« — „Tisza". A múlt számban közzétett körözvényre vonatkozólag irja lapunk egyik barátja: Tisztelt szerkesztő ur! A >Tiszai famosus körlevelének közzétételével valóban nagy szolgálatot tett a »Haza« biztosított feleinek, kiket a nevezett társaság a hírhedt viszbiztositási szerződés megkötése óta nem szűnik meg szép szóval ugy mint gyanúsításokkal és megfélemlítésekkel magához csalogatni, hogy igy a »Hazá«-tól átvett de most már a tömeg által visszaperelt vagyont megtarthassa, arra számítván, hogy ha sikerül a »Haza« biztosított feleit rábírni, hogy kötvényeiket a »Tiszá«-nál kicseréljék, nem lesz ki számon kérje a »Hazát« illető vagyont. Jellemző a közzétett körözvény a »Tiszá«-nak egész eljárására nézve és becses anyagot nyújt az az illetékes bíróságnak. Ugyanis mig körözvényében kijelenti, hogy a csődtömegnek ellene semmi követelése nincsen, addig az esedékes károkat, melyeket a »Hazá«-val kötött szerződés értelmében az átvett vagyonból kifizetni kötelezte magát, azon ürügy alatt nem fizeti ki a feleknek, mert, úgymond ő a »Haza« csődbejutása folytán ezen károkat, melyek eddigelé már körülbelül 80000 frtra rúgnak, csak a csődtömegnek fizetheti, így azután sem a feleknek sem a tömegnek nem fizet, és ámításnak nevezi, ha a »Haza« csődtömege azon vagyonra igényt tart, melyet a csőd előtt a »Hazá«-tól átvett. Egy ügyvéd. — Az ügyvédi köriratok is sok kívánni valót hagynak. Némelyike a »Tisza«-féle kiáltványtól csakis abban különbözik, hogy roszszabb magyarsággal van irva. Körülbelül ilyen a következő is: Van szerencsém t. Uraságodat értesíthetni, miként ügyvédkedésemet Budapesten, IV. ker. magyar utcza 40. száma (saját házunkban) I-s5 emeleten megkezdettem. Ez alkalommal bátorságot veszek magamnak, az ügyvédkedés körébe vágó jogi teendőkben siolgálatrai készségremet tisztelettel felajánlani. Váltó-, kereskedelmi- és mindeunemü adóssági perekben, tulajdon, birtokháboritási, birtokrendezés, legelőelkülönités és arányosítás — ugy zálogváltó ós telekkönyvi peres ügyekben, — valamint a perenkivüli jogi ügyekben is, telekkönyvi betáblázások, avagy ezek kitörlése — szerződések, s bár milyennemü folyamodványok készítése, azok elintézésének ugy az egyes Hatóságok, mint a magy. kir. Minisztériumoknál! szorgalmazása, — továbbá birtokvételek, eladások, avagy ilyeneknek kihaszonbérlésénéli eljárások — hitelintézetektől! készpénz kölcsönök kieszközlése, keresztülvitele és egyebekben tágterü összeköttetéseimnél fogva, lehető gyors, olcsó és mindenkor correct eljárás vezetésének biztosítása mellett, igen becses megbízást kikérni. Jogi ügyek feletti tanácskozások és jogi vélemény dij nélkül szolgáltatik — váltó- és egyéb adóssági perek előleg nélkül is elvállaltatuak. Engedje reménylenem t. Uraságod, hogy becses bizalmával megajándékozni kegyeskedik. Budapesten, 1878. év július havában; Teljes tisztelettel vagyok h. köz- és váltó-ügyvéd. — A Lordok házában f. h. 8-án lord Selbourne, a Gladstone minisztérium alatt lord kanczellar, azon kérdést intézte a Lordok elnökéhez, miként szándékozik a felsőházban tárgyaltatni a büntető-codexet. Az elnök erre kijelentette, hogy a törvényjavaslat oly fontos, milyen még aligha feküdt az angol parlament előtt; a mü nagy gonddal és körültekintéssel készült ugyan, de mivel még sem lehet kívánni parlamenttől, hogy ily nagy horderejű munkát tüzetes áttanulmányozás nélkül tárgyaljon, a kormány azon megállapodásra jutott, hogy jövő november, deczember, január és február hónapjaiban három kiváló szakférfiú fogja a javaslatot átvizsgálni; e Royal Commission tagjai lesznek: Lord Blakburne, a jelenlegi angol birák legkiválóbbika, Justice Lush, szintén főbíró, és James Stephen, a javaslat készítője. A bizottság jelentése alapján fog a tárgyalás megkezdetni. — A Lordok háza e nyilatkozatot általános helyesléssel fogadta. — Megjelent: A kereskedelmi társaságok jogi természete, különös tekintettel a főbb európai törvényhozásokra. Irta Dr. Nagy Ferencz bpesti egyetemi magántanár. Bpest. 1878. Pesti könyvnyomdarészvénytársaság. Szerkesztői posta. Tí. N. János Verebély. Levelét áttettük a kiadó hivatalhoz. L— i Hiradó. Cserepéldánynyal nem szolgálhatunk. Legközelebbi csődbejelentéil határidők. (Jut. 23-tol jul. 3o-ig.) Kann Hermina bpesti e. f. kir. tsz. jul. 24. 25. 26. (97). — Brüll Jónás egri tsz. jul. 25.26.27.(140). — Jozef Sessler Söhne pozsonyi tsz. jul. 27. 28. 29. (11 1). — Néh. Gyura Péter s Béla b.-gyarmati tsz. ujabbi bh. jul. 29. 30. 31. (113). — Fischhof Móricz nyitrai tsz. jul. 29. 30.31.(141). — Hahn Sándor szegzárdi tsz. jul. 29. 30. 31. (163).