Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 29. szám - Viszonylagos semmisség

— 227 — leg összhangban a n. kt.-vel. Mert mig a kereskedelmi törvény a kereskedelmi bíróságok tárgyi hatáskörének megállapításánál egyenesen a ratio materiae-t jelöli ki irányadó elvül, addig a hatáskört szabályozó törvények a régi ratio personarumhoz tértek vissza. De ha még a bevezető' törvényeket is az 1869-ki német bir. legf. k. trvsz. illetékességi szabályaival Összehasonlítjuk, az utóbbiban nemcsak hogy haladást nem látunk, só't visszaesést kell tapasztalnunk. Ez utóbbi szerint ugyanis csakis kereskedő'k ellen azoknak kereskedelmi ügyleteikből származó vitás jogviszonyok elbirálásáuál illetékes. Kérdés azonban, hogy mit akart a kereskedő alatt érteni. Ez oly tág fogalom, melyet tetszés szerint majd összébb szoritok, majd végtelenül kitágithatok. A mi persze a forgalmat gátló controversiák egész tömegére szolgáltat alkalmat. A ki pl. objectiv kereskedelmi ügyletet csak egyszer is köt, azon egy ügyletre nézve kereskedőnek tekintendő; ha valaki akármilyen kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, az is kereskedő, ha nincs is bejegyezve. Most már, hogy kereskedőnek e törvény szerint ki tekinthető, megkivántatik-e szerinte annak fogalmához a bejegyzés is, nyilt kérdés, a mely iránti aggodalmaknak Lessé méltán adott kifejezést, midőn e törvényt kritizálta.') A Code de commerce hatása e törvényeken félreismerh étlen. E törvény ugyanis az illetékesség megállapításánál két ellentétes elvet a maga teljes merevségében alkalmazván, a legnagyobb zavarokra szolgáltatott alkalmat, a mi, mint Creiznach többször idézett munkájából i s kitűnik, a német jogászokban azon meggyőződést szülte, miszerint leghelyesebb a régi elvekhez visszatérni. A mi törvényhozásunk, nem állt a Cod. d. c. közvetlen befolyása alatt, de ezen helyesebb alapon más elemtől nem zavarva sokkal biztosabban rendelkezhetett a kereskedelmi biróságok tárgyi hatáskörének megállapításánál, mint a német törvények. Most tehát azon kérdés merül fel előttünk, hogy a miniszteri rendelet mily álláspontot foglal el az utóbbiakkal szemben, — észlelhető-e itt a haladás? I>r. Nagy Dezs'ó. Viszonylagos semmisség. (z.) A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék 33197/78. sz. a. Ítéletének*) indokolásában több oly tételt állit fel, melyet elvi igazoltságuk hiányában hallgatással nem mellőzhetünk. >Nem lehetvén kétséges, miszerint elveszett okiratok és értékpapírok megsemmisítését rendelő birói határozatok érvénytelenítési keresettel megtámadhatók, kétséges sem lehet az, miszerint concret perben, a per birája hivatva van, ily megsemmisítésnek harmadik személyre vonatkozó jogi hatályát, a perbeli adatok alapján, önállóan megbírálni«. Érvénytelenítési keresetet, melylyel elJ) Die gesetze dea Noiddentachen Bundea betr. die Einf. etc. mitgetheilt und besprochen von Herrn Kreisgerichtsrath L e a s e in Thorn. Zeitschr. f. d. g. Handelsr. B. XIV. 74. 1. *) Közöltetett e lapok 27. számában. pedig két pokrócz képezi. A divisio surveillantja a lépcsözet melletti kis szobában hál, a honnét egy ablakon keresztül az egész termet beláthatja. Éjen át a fel ügyelők egyikének ébren kell lenni, és időközönként az éjjeli lámpák által megvilágított termeket bejárni. Ezenfelül minden emeleten őr áll, melyet rendesen felváltanak. Reggelenként az udvaron trombitával fújják az ébresztőt. Ujabb trombitajel imára hi, melyet ki-ki ágya mellett 3 perczig állva végez. A mosdásra páronként sorakoznak és ugyanigy történik a visszatérés az ágyazás és takarítás munkájához. Étkezésre, mely reggeli, ebéd és vacsorából áll, először az udvarban gyülekeznek és innen sectióként vonulnak a földszinti éttermekbe. Minden osztálynak külön asztala, minden növendéknek saját helye van, minden gyermeknek egy czintál, egy czinserleg és egy vaskanál van saját őrizetére bízva. Az ételek egyszerűek, de táplálók; húslevest hetenkint 4-szer kapnak a gyermekek ; 100 gyermekre 20 font hus, 50 font burgonya, 10 font főzelék, 10 font rizs, 3 font só és kevés bors számíttatik. Főfoglalkozása a növendékeknek a földmivelés és kertészet; 400 hold földet kizárólag az intézet növendékei müveinek és látnak el; e mellett az intézet házi szükségleteinek fedezésére különféle iparágakat is gyakorolnak, igy asztalos-, ács-, lakatos-, szabód és czipész-munkákat végeznek. Ezeken kivül az intézet közelében levő homokréten egy nagy, három árboczos hajó váza van felállítva, a melyen a gyermekek a haveszett okiratok megsemmisítését rendelő birói határozatok megtámadhatók volnának, nem ismerünk. A megsemmisítést kimondó birói határozat ellen csak a rendes perorvoslatoknak van helye, és pedig a 297. §. 1. pontja alapján semmiségi panasznak. A semmiségi panasz csak a két félt illeti meg, akinek a megsemmisített okiratnál fogva valami kötelezettséget kellene teljesíteni, és akinek ez okból a megsemmisítési határozat kézbesítendő. Az elveszett okirat netaláni birtokosának az egy évi határidő alatt történendő bejelentés elmulasztása praejudicálván, őt rendes perorvoslat nem illeti meg. Az esetre, ha a hiróság a prdt. 529. §-a ellenére közforgalom tárgyát képező értékpapír megsemmisítéséi mondaná ki, a harmadik fél, illetve a törvénytelenül megsemmisített papir birtokosa joghátrányát, ha az egyévi határidő alatt nem jelentkezett, rendes perorvoslat utján nem orvosolhatja, hanem csakis a kérdéses bíróság ellen törvényellenes eljárása czimén indítandó kártérítési keresettel. (Actio syndicati.) Határozottan helytelen felfogás, hogy concret perben a per birája hivatva volna valamely elébb biróilag kimondott megsemmisítés harmadik személyek ellenébeni jogfoganatának megbirálására. Ez valóságos felülvizsgálat lenne. A bíróság a prdt. 533. §. alapján a kérdéses okiratot végzésileg semmisnek nyilvánítván, az okirat sorsa végleg el van döntve. Semmis okiratnakjogfoganatja többé nem lehet. Az okirat semmis ugy a közvetlen érdekelt felek, mint harmadik személyek irányában. Az okirat többé egyáltalán nem képezheti birói méltatás tárgyát. A semmisnek nyilvánított okirat netaláni birtokosa minden az okiratra támasztott igényével praecludáltatott. Bíróság többé nem lehet hivatva a jogerejü megsemmisítés jogi foganatának birálatára. A jogi foganat a semmiség. Az pedig, hogy a megsemmisítő birói határozat jogérvényes-e vagy nem, coordinált biróság bírálata alá nem eshet. A fenforgó esetben a kérdéses okiratok a prts 533. §-ára való hivatkozással lettek biróilag megsemmisítve. Hogy a birói határozat a törvény feltételeihez ragaszkodott-e, coordinált biróság nem nyomozhatja. Meglehet, hogy a megsemmisítést kimondó biróság a bemutatóra szóló részvényeket közforgalom tárgyait nem képező értékpapíroknak minősítette. Helytelen felfogását coordinált biróság nem igazithatja helyre. A törvény feltételeit tekinteten kivül hagyott birói határozat ellen vagy a rendes perorvoslatoknak vagy egyenesen kártérítési keresetnek van helye. A keresk. biróság tehát, midőn birói megsemmisítési határozat daczára a megsemmisített okiratoknak jogi foganatát vizsgálat alá vette, ámbátor a jogi foganat vizsgálatát csak harmadik személyekre vonatkozólag tartja helyen lévőnek, kézenfekvőleg jogerejü birói ítéletet felülvizsgált. Nem említve az elvi következetlenséget, mely abban rejlik, hogy a jogi foganat vizsgálatát csak harmadik személyekre vonatkozólag tartja helyen levőnek. Vagy semmis a biróilag amortificált okirat az egész világgal szemben, vagy nem, — tertium non datur. Tán csak nem akarta a törvényszék a viszonylagos semmisség (relatíve Nullitát) tanát diadalra'juttatni ? Vagy megsemmisíttettek a kérdéses okiratok az elébbi biróság által, vagy nem ; ha igen, akkor semmisek megszorítás és kivétel nélkül, absolut érvénytelenek; ha nem, akkor természetesen érvényük kérdésbe sem jöhet. Hogy megsemmisitettek-e tényleg más biróság által az okiratok, a törvényszék kérdezhette, de ha tényleg megsemmisitetteknek találta, a megsemmisítés jogérvényességét, illetve az jószolgálatot és a matróz kézfogásokat tanulják. A matrózszolgálatba való előléptetés kitüntést képez, mig a gazdasági munkákhoz való kirendelés gyakran büntetéskép is történik. Iskolázásra naponként 2—3 óra van szánva; a tanitást, mely franczia nyelven történik, két tanitó vezeti, néhány, az intézetben kiképzett felügyelő segédlete mellett. A kizárólag katholikus vallási oktatást az intézet lelkésze adja. Hasonló berendezésű a szükséges módosításokkal — a szomszéd leányintézet is, csakhogy még ott nagyobb a rend és tisztaság, mely meglepően kedvező benyomást gyakorol a látogatóra. Az intézet egy szerzetes főnöknő és 8 szerzetes nő vezetése alatt áll, kik 300 leány gyermek felett gyakorolják a felügyeletet. Eredményükben mind pénzügyi, mind erkölcsi szempontból ezen intézetek igen kedvező és örvendetes sikert mutatnak fel. Az intézetekből elbocsátottaknak csak igen csekély százaléka válik szégyenére az itt kapott nevelésnek és a túlnyomó nagy rész hasznos és munkás tagjává válik a társadalomnak. Mindenesetre komoly megfigyelést érdemel Belgiumnak ezen az állami gyermek-menházakkal tett kísérlete s ezen szempontból különösen mi sem mulaszthatjuk el illető köreink figyelmét a külállamok ily irányú intézményeire és tapasztalataira felhivni. Résö Ensel Sándor. *