Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 3. szám - A kártérítési jogról

— 23 — dett, vagy a bizalom épen csak egyéni sajátságaiba nem helyeztetett (socius, mandatarius). Hasse ellenében, ki említi, hogy művésztől is bonus páter familias gondossága igényelhető (i. m. p. 145), Mommsen az egyéni gondosságot s ügyességet emeli ki. Luca Giordano, ugy mond p. o. hires 17. századi nápolyi festő rendkívüli tehetséggel birt, de oly gyorsan dolgozott, hogy müvei nem feleltek meg tehetségének. Ki nála festményt rendelt, nem igényelhette, hogy az személyes tehetségét bonus paterfamilias gondosságával alkalmazza és jobban fessen, mint mások számára szokott festeni. Az illető ügylet vagy munka olyan is lehet, hogy csak közönséges emberi gondot s ügyességet igényel, tehát csak culpa lata fordulhat elő, stb. A szakértő felelőssége a törvényhozásokban és gyakorlatban különösen méltattatott is. Az ügyetlenség (imprudence, imprudenza, imprudencia, etc.) által okozott kár megtéritendő. (1. franczia code civil 1383. art. s ehhez Maleville stb. commentatorokat; olasz codice civile 1152. art. s ehhez Luigi Borsari: Commentario del codice civile italiano. Torino 1877. 3. k. 2. r. 335. 1. 4) j. Francis Wharton : A treatise on the law of negligence. Philadelphia. 1874. 38. 1. Campbell: Treatise on negligence. London. 1871. §. 11. stb.) (Befejezés kóv.) Czégbitorlási jogeset. Fried Miksa bpesti lakos be nem jegyzett ruhakereskedő ellen a csődület elrendeltetvén, a csődper folyama alatt vb.-nak leánya Fried G. (Gizella) »F r i e d G.. ezelőtt Fried M i k s a« szintén be nem jegyzett czim alatt vb. atyjáéhoz hasonló üzletet nyitott. Vb. Fried Miksa csödválasztmánya Fried G.-t az »ezelőtt Fried Miksa«-féle czimtoldat használatára jogosultnak nem tekintvén, tömeggondnokot utasította, hogy Fried G. ellen ezen jogosulatlanul használt czimtoldat eltávolitása iránt keresetet indítson. Az ennek folytán folyamatba tett perben alperesnö főleg azzal védekezett, hogy a csődtömeg »Fried Miksa* nevével nem rendelkezik és hogy a Fried Miksa név vb. személyével elválaszthatlan kapcsolatban áll, melynek jogutódjaként a csődtömeg ép oly kevéssé tekinthető, mint egyéb személyes tulajdonságainak. És miután a neheztelt cziintoldatot atyja beleegyezésével használja, ugyanez pedig neve felett csődben léte daczára szabadon rendelkezhetik, a keresetnek helyét nem látja. Ennek ellenében felperes hivatkozva arra, hogy a csődtömeg vb. privát neve felett rendelkezni nem óhajt, különbséget tesz a magánnév és a kereskedelmi név = czég között. »Fried Miksa« azon czéget jelölvén meg, mely alatt vb. üzletét folytatta volt, ezen kereskedelmi nevet aequale czég a csődtömeg javára vindicálja és kétségbe vonja, mintha vb. ennek folytán jogosítva lenne ezen kereskedelmi névnek akár toldatként való használatára engedélyt adni. Közöljük a következükben a bpesti kir. keresk. és vltszk. ez ügyben hozott ítéletét, mely már csak azért is bir érdekkel, minthogy ujabb időben különösen a fővárosban az itt fenforgó esethez hasonló czégtoldatok használata kedvelt elterjedésnek látszik örvendeni. » A bpesti kir. keresk. és váltótvszék mint keresk. biróság Schreyer Jakab ügyvéd által képviselt vb. Fried Miksa csődtömege mint felperesnek Dr. Virava József ügyvéd által védett Fried G. (Gizella) mint alperes ellen czimtoldat eltávolitása iránti perében 1877. decz. 28-án következőleg i t é 11: Alperes köteles czégének az »ezelőtt Fried Miksaofále toldattal való használatát abban hagyni és a czég táblájáról valamint egyéb czimfeliratairól e toldatot eltávolítani, minthogy ellenkező esetben köteles leend egyelőre 200 írtban kiszabott pénzbírságot az államkincstár javára fizetni. , Indokok: Azon beismert tényekkel szemben, hogy Fried G. (Gizella) vb. atyjának Fried Miksának, bár bejegyezve nem volt, egyéni czégét használja, még pedig az utódlást kifejtett toldattal és atyjáéhoz hasonló szabóüzletnek szintén be nem jegyzett »Fried G.« czége toldatául, habár Fried Miksa beleegyezésével is, alperest a czégtoldat jogosulatlan használatától feltétlenül eltiltani kellett, mert vb. Fried Miksának ugy jogai mint kötelezettségei a csődtömegre menvén át, Fried Miksának önjogusága mindarra nézve, a mi vagyonával, üzletével kapcsolatban áll (milyen p. a czég mint keresk. név) s mindaddig, mig csőd alatt áll, teljesen elenyészett, s ugy ez idő szerint a jogutód nem lehet más, mint a cődtörneg; miután pedig a csődtömeg ezen ot kétségtelenül megillető jogbitorlása miatt panaszt emelt, alperes ellen a k. t. 24. illetve 21. §§-ban előszabott eljárás volt alkalmazandó. A „IIaza-Tisza"-ügyben a bpesti kir. tábla Dr. Németh József ügyvéd által képviselt Hafner János felperesnek, Dr. Rosenberg Lajos ügyvéd által képviselt »Haza életbiztosító és hitelbank felszámolás alatti ker. czég mint alperes ellen 3000 ft életbiztosítási összegnek bírói kézbe való letétele, vagy 1275 tt 57 kr. befizetett biztosítási díj visszafizetése iránti perében 1877. évi december 17-én következő ítéletet hozta: Az első biróság ítélete helyben hagyatik. Indokok: Annak megjegyzése mellett, hogy miután felperes kereseti követelését határozottan a kereskedelmi törvény 112. és 205. §§-aira alapította, a polgári törvénykezési rendtartás 68. §-ához képest a válaszban felhívott 208. §-ra fektetett uj jogalap figyelembe nem jöhetett, és annak kijelentése mellett, hogy alperesi részről a felebbezesben felhozott ujabb körülmények és okiratok jelen per felülbírálásánál apolg. törv. rendtartás 283. §-a értelmében tekintetbe nem vétethettek: az első biróság Ítélete helyben hagyandó volt a következő okokból: A kereskedelmi törvény 205. §-a szerint — tekintet nélkül arra, hogy a részvénytársaság vállalatának mi atárgya, — minden felszámolás alatt álló részvénytársaság köteles az ellenében érvényesíthető követeléseket, habár azok függőben levő kötelezettségen alapulnak vagy per alatt állanak, birói kézhez készpénzben letenni. Ezen szabály alól ugyanazon szakasz értelmében kivételnek csak akkor lehet helye, ha a felszámolás alatt lévő részvénytársaságnak vagyona, függőben 1 evő kötelezettségei és az ellene intézett peres követelések yégkiegyenlitésóig fel nem osztatik, vagy a hitelezőknek elegendő biztosíték nyujtatik. Ezen kivétel azonban alperes társaságra alkalmazást nem nyerhet, mert aD. illetőleg F. alatt csatolt szerződésből nyilván kitűnik, hogy vagyonát a díjtartalékkal együtt a »Tiszat biztosító társaságra nem kezelés végett, hanem tulajdonjogilag átruházta, azt pedig, hogy a vele szerződő feleknek érvényesíthető követeléseit fedező s felosztás tárgyát képezhető más vagyona is létezhetnék, vagy hogy az ellene intézhető követelésekre elegendő biztosítékot nyújtott volna, a per folyama alatt nem csak hogy nem bizonyította, de nem is állította. Felperesnek tehát mint alperessel szerződő félnek a kereskedelmi törvény 205. §-a alapján joga lévén azt követelni, hogy a közöttök létrejött szerződés alapján annak idejében kifizetendő 3000 ft biztosítási összeg alperes részvénytársaság által biztositásképen birói kézhez letétessék : ehhez képest alperest a 3000 ft letételére a kereskedelmi törvény 205. §-a alapján kötelezni kellett. Felperes azon kérelmével, hogy alperes esetleg a már befizetett 1275 ft 57 kr. biztosítási díj visszafizetésére köteleztessék, elutasítandó lett volna ugyan, mert felperes és a még mindig felszámolás alatt levő, ez ideig egy más társaságba beolvadás által megszűntnek jogilag nem tekinthető alperes részvénytársaság közt létrejött szerződés érvényében fenáll, s ekkép a kereskedelmi törvény 486., 503. és 506. §-ainak rendelkezése bármi részben is alkalmazást nem nyerhet. Miután azonban az első biróság ítéletében foglalt vagylagos elmarasztalás alperesre nézve kedvezőbbnek mutatkozik, és miután az egyedül felebbező alperes hátrányára az első biróság Ítéletét megváltoztatni nem lehet, ennél fogva az első biróság ítélete a 1275 ft 57 kr. biztositasi dij visszafizetése iránt rendelkező részében is hel ben hagyandó volt. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi birósága Térey Ignácz budapesti ügyvéd ellen hivatalból folyamatba tett fegyelmi ügyben az 187 7. évi deczember 28-án tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján következőleg i t é 11 : Térey István jelenleg ismeretlen tartózkodásu, ezelőtt budapesti ügyvéd, az 1874. 34. t.-cz. 68. §-ának a) és b) pontjaiban minősitett fegyelmi vétségekben vétkesuek ki mondatik s ellene büntetésül a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések IV. foka, vagyis az ügyvédségtől elmozdítás alkalmaztatik. Indokok: Vádlott már hónapok előtt a kamaránál bejelentett állandó lakhelyéről ismeretlen helyre eltávozott a nélkül, hogy ujabb tartózkodási helyét kötelességszerüleg bejelentette, és a reá bízott ügyek ellátásáról, valamint ügyfelei érdekeinek megóvásáról törvényszabta kötelességéhez képest gondoskodott volna; mely mulasztását súlyosítja azon körülmény, hogy a kamara hírlapi felhívása illetve idézése is sikertelen maradt. Ezek szerint vádlott megszegvén az 1874. 34. t.-cz. 2., 8., 45. és 49. §-aiban körülirt hivatásszerű kötelességeit s ez által bizalomra méltatlanná válván, őt a 68. §. a) és b) pontjaiban minősitett fegyelmi vétségekben vétkesnek nyilvánítani és a vétségek súlyos volta folytán őt az ügyvédségtől elmozdítani kellett. Ugyanily értelmű ítélet hozatott Kudelaky Jánosra nézve. — Az iigyvédvizsgáló bizottság tagjaivá 1878-ra az igazságügyminiszter által kineveztettek: Andrásovits Béla kir. táblabíró, Dr Antal Gyula egyetemi magántanár, B art ha Béla kir. táblabiró, Czorda Bódog legf. it. sz. biró, F á b r y Károly kir. táblabíró, Havas Sándor egyetemi magántanár, Hegedűs Kandid Lajos miniszteri tanácsos, Hegedűs László kereskedelmi és váltótorvényszéki biró, Dr. H é r i c h Károly miniszteri osztálytanácsos, Dr. H o t fm a n n Pál egyet. r. tanár, K a p á c s y Miklós min. titkár, K e r e s z tszeghy Lajos kir. táblabíró, Keömley Pál kir. táblabíró Dr. Kiss Józsa kir. táblabíró, Dr. Löw Tóbiás főügyészi helyettes, Manó j 1 o v i t s Emil semm. sz. biró, P a i s s Andor kir. táblabíró, 11 e gn e r Tivadar kir. táblabíró, Dr. S u h a y Imre legf. it. sz. biró, Szabó Ágost kir. táblabíró, Szentgyörgyi Imre legf it. sz. bno, Dr. Szilágyi Dezső egyetemi r. tanár, Tutchner Ágost kir. ugyesz, V a v r i k Antal kir. járásbiró, Z 1 i n s z k y Imre kir. táblabíró. — Az ügyvédi kamara által választott tagok névsorát közöltük a f. é. 2. számban. — A bizottság f. h. 16-án tárta alakuló ülését.