Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 23. szám - Bíróságaink praxisa az ügyvédi munkadíj megállapítása tárgyában

a) A vétel tárgya sin genere« meghatározott ára (genus-vétel). a) Alperes kifogásolja az áru minőségét, mert nem bir a szerződésileg kikötött kellékekkel, p. o. nem 85 fontos buza, nem egyptomi koráll. Azt, hogy szerződésileg bizonyos kellékek köttettek ki, ha e kikötés folytán nagyobb kötelezettség terhelné az eladót, mint ha más megállapodás hiányában a törvényi kellékeknek kellene megfelelnie, alperes, illetve vevő tartozik bizonyítani. Vevő tartozik tehát bizonyítani, hogy eladó több mint középfajú és minőségű búzára, nem ázsiai, hanem egyptomi korállra kötelezte magát. »In genere« meghatározott áru képezvén a vétel tárgyát, az áru minőségének kifogásolása egyenlő azon állitással, hogy egyátalában nem teljesíttetett. A szerződésszerütlen teljesítés jogilag egyenlő a nemteljesitéssel. Az »exceptio non r i te aclimpleti contractus« genus-vétel esetében nem más, mint »exc. non adimpleti contractus«. Miután eladó a keresk. törv. 335. § a szerint teljesítést csak ugy követelhet, ha maga is teljesített, azt hogy teljesített, alperes tagadása ellenében, bizonyítani tartozik. A szerződésszerütlen teljesítés egyenlőiévén a nemteljesitéssel, illetve csakis a szerződésszerű teljesítés lévén teljesítésnek tekinthető, eladó, hogy bizonyíthassa a teljesítést, tartozik bizonyitani a szerződésszerű teljesítést. E szerint tehát az e'adó tartozik bizonyitani, hogy az áru a szerződésileg kikötött kellékekkel bir, hogy p. o. a buza 85 foutos, a korall egyptomi. De azért abból, hogy az eladó a teljesítést, illetve a szerződésszerű teljesítést bizonyitani tartozik, nem következik, hogy a teljesítés illetve a szerződésszerű teljesítés ténye a kereseti alaphoz (fundamentum actionis) volna számítandó. Azon felfogásnak, hogy az érintett ténykörülmények nem tartoznak a kereseti alaphoz, többek közt egyik perjogi következménye, hogy eladó védelmével nincs praecludálva, ha keresetlevelének történeti részében az illető ténykörülményekről nem is tesz említést, hanem bevárja az alperesi felszólalást. ;í) Alperes kifogásolja az áru minőségét, mert nem bir a törvényi kellékekkel, p. o. nem középfajú és minőségű, konkolyos, üszkös, tisztátlan buza. Az áru minőségének a törvényi kellékek hiányára alapított kifogásolása szintén egyenlő azon állitással, hogy egyáltalában nem teljesítetett. Következőleg az eladó, ki a teljesítést, és genus-vétel esetében a megfelelő teljesítést bizonyitani tartozik, köteles igazolni, hogy az áru megfelel a törvényi kellékeknek. Az eladó tartozik tehát bizonyitani, hogy p. o. a buza középfajú és minőségű, nem konkolyos, nem üszkös, nem tisztátlan. Ha eladó azzal védekezik, hogy szerződésileg a törvényi kellékek mellőztettek azaz hogy szerződésileg kevesebb mint középfajú és minőségű áru köttetett ki, miután a keresk. törv. 321. §-a által reárott törvényi kötelezettségnél csekélyebb szerződési kötelezettséget vesz maga számára igénybe, tartozik ezt bizonyitani, ellenkezőleg mint a fentemiitett esetben, midőn a vevő a törvényi kötelezettségnél nagyobb szerződési kötelezettségnek az eladó általi elvállalását állítja. b) A vétel tárgya »in specie< megbatározott áru. a) Alperes kifogásolja az áru minőségét, mert nem bir a szerződésileg kikötött kellékekkel. »In specie« meghatározott áru képezvén a vétel tárgyát, az áru minőségének kifogásolása nem egyenlő azon állitással, hogy egyáltalában nem teljesíttetett. A szerződésszerütlen teljesítés nem lévén egyenlő a nemteljesitéssel, eladó, ki csak a teljesítést tartozik bizonyitani és csak ha a szerződésszerütlen teljesités egyenlő a nemteljesitéssel, egyszersmind a szerződésszerű teljesítést, species-vétel esetében csak a teljesítés tényét tartozik bizonyitani, tehát nem a szerződésszerű teljesítést. Eladó tehát nem tartozik bizonyitani, hogy p. o. a ló szürke szőrű, mint igértetett. A szerződésileg kikötött kellékek hiánya, illetve az áru kifogásolhatóságában álló hiányos teljesítés az ügylettől való elállás vagy a vételár aránylagos leszállításának ö ná 11 ó czimét képezi. A vevő elállhat, nem mert i g é r t e t e tt, hogy a ló szürke szőrű lesz, hanem mert a ló nem szürke szőrű. A teljesítés szerződésszerütlen, hiányos volta a jelzett jogokat megállapító önálló ténykörülmény lévén, az arra védelem tekintetéből hivatkozó vevő által bizonyítandó. A vevő tartoznék fizetni, mert teljesíttetett, de nem tartozik fizetni, mert szerződésszerütlenül teljesíttetett. Valamint eladó köteles bizonyítani, hogy vevő tartozik fizetni, ugy vevő köteles bizonyitani, hogy nem tartozik fizetni. Következőleg köteles bizonyitani, hogy szerződésszerütlenül, hiányosan teljesíttetett, hogy p. o. a ló nem szürke szőrű. /?) Alperes kifogásolja az áru minőségét, mert nem bir a törvényi kellékekkel, tehát mert oly hibával bir, mely annak hasznavehetőségét lényegesen csökkenti vagy teljesen megszünteti. Az «) alatt mondottak megfelelő alkalmazásához képest, a hibásság, a hasznavehetlenség bizonyítása species-vétel esetében vevőt terheli. Vevő tartozik tehát bizonyítani, hogy p. o. a ló belső hibával bir. II. Vevő a felperes, eladó az alperes. A kereset tárgya a már kifizetett vételár részbeni vagy egészbeni viszszafizetése. a) A vétel tárgya »in genere« meghatározott áru. Akár a szerződési, akár a törvényi kellékek hiányára állapittatik a minőség kifőgásolása, mint fentebb láttuk, a cond. indebiti vagy causa data causa non secuta foglal helyet. Az »indebitum« illetve a »causa non secuta« bizonyítása azt terheli, ki annak alapján jogot formál a viszszakövetelésre, következőkép a vevőt, ki a kifizetett vételárt mint tartozatlan fizetményt követeli vissza. Az »indebitum« a »causa non secuta« bizonyítása a vevőt terhelvén, tartozik az áru kifogásolhatóságát bizonyitani. A tévedés vagy a feltételező causa külön bizonyítása felesleges, mert a körülményekből kiderül, hogy a vevő azon téves Íriszemben, hogy az áru nem kifogásolható, vagy azon reményben, hogy az nem lesz kifogásolható, fizette ki a vételárt. Eladó, ha azzal védekeznék, hogy a vevő nem tévedésből, hanem a kifogásolhatóság tudatában fizetett, miután ezzel azt állítaná, hogy a vevő az árut nyilván vagy hallgatag helyeselte, hogy a minőség kifogásolásáról lemondott, tartoznék a helyeslés, illetve a lemondás önálló ténykörülményeit bizonyitani. b) A vétel tárgya »in specie« meghatározott áru. Akár a szerződési, akár a törvényi kellékek hiányára alapittatik a minőség kifogásolása, miután a vevő által támasztott actio redhibitoria vagyquanti minoris a hiányos teljesítés jogszerző tényére vezetendő vissza, a vevő tartozik az áru kifogásolhatóságát, a teljesítés hiányosságát, mint keresetének jogalapját, bizonyítani. bíróságaink praxisa az ügyvédi munkadíj megállapítása tárgyában. (Oe.) Bíróságaink gyakorlata az ügyvédi követelésekre nézve nem kedvező ; ezt minden ügyvéd saját tapasztalásából tudja. De nem árthat egyes oly bírósági határozatokat kiemelni és megbeszélés tárgyává tenni, melyek a törvényeknek az ügyvédekre nézve hátrányos és helytelen magyarázatán alapulnak. Ilyen a semmitőszéknek Dr. Dell'Adami Rezső által e lapok 15. számában a törvénymagyarázat szempontjából már bírálat alá vett határozata, melylyel a 20 irtot meg nem haladó, akár bíróilag megállapított akár meg nem állapított ügyvédi munkadíj- és költségkövetelés iránti keresetek a községi bíróság illetőségéhez tartozóknak kimondattak. Ilyen továbbá a legfőbb ítélőszék 1878. évi február hó 12-én 1030. szám alatt hozott határozata, melylyel felperes ügyvédet ügyvédi munkadíj- és költségkövetelés iránti keresetével azon okból mozdította el, mert díjjegyzék helyett költségjegyzéket csatolt be.*) Ezen határozat nem kevésbbé helytelen, mint az ügyvéd 20 irtot meg nem haladó követelése iránti keresetét a községi bíróhoz utasító semmitőszéki határozat. Az 1874. évi XXXIV. t,-cz. 58. §-ában ugyan az foglaltatik »ha az ügyvéd a jutalomdíj és költségek iránt stb., díjjegyzékét az illetékes bíróság előtt per utján érvényesítheti«, a törvényben tehát csakugyan di j j egyz ék és nem költsé g jegyzék fordul elő, de eltekintve attól, hogy csak fel nem tehető, hogy a törvényhozó ezen szó >dijjegyzék< használatával azt akarta volna kimondani, hogy az ügyvéd csakis munkadijait per utján érvényesítheti, kiadásait pedig nem, az 58. §-nak ezen szavai »ha az ügyvéd a jutalomdíj és költségek iránt az általa képviselt féllel sem ki nem egyezett stb.«, kétséget nem engednek arra nézve, hogy a törvényhozó az ügyvédnek nem csak munka- vagy jutalomdijai, hanem költségeinek vagyis kiadásainak is kereset utjáni érvényesithetését akarta kimondani. Ezen szó »díjjegyzék* alatt következőleg nem csupán a munkadijak jegyzéke, hanem a munka és kiadások jegyzéke értendő, vagyis az, a mi ugy az ügyvédek, mint a bíróságok és a jogkereső közönség által az 1874. évi XXXlV. t,-cz. hozatala előtt, sőt ezen törvény hatálya alatt is általánosan használt ^költségjegyzék* neve alatt értetett és értetik. Az 58. §-ban tehát helytelenül van ezen szó »dijjegyzék« a sokkal helyesebb, mert általánosan ily értelemben használatban lévő »költségjegyzék« helyett használva ; de ha helytelenül is van használva, ugy mégis kétségtelen, hogy a törvényhozó ezen szóval ugyanazt akarta megjelölni, amit eddig költségjegyzék alatt értettünk és ezentúl is érteni fogunk. Az ügyvédi foglalkozás nemcsak munkával és idővesztéséggel, hanem kiadásokkal is jár, és oly kereset, melyben az ügyvéd csak munkadijakat vagy jutalomdijakat és nem kiadásainak visszatérítését is követeli, melyben tehát csakis munkadíjainak jegyzéke, vagyis nemcsak névleg, hanem valósággal díjjegyzék alapján perel, kevés van és lesz, de kénytelen az ügyvéd gyakran ugy munkadijait mint kiadásait együttesen kereset utján érvényesíteni. Már most mit tévő legyen, hogy keresete az idézett legfőbb itélőszéki határozat értelmében vissza ne utasitassék ? Vagy el kell különítenie a felszámított munkadijakat a kiadásoktól és ily módon egy külön díjjegyzéket elkészíteni, és ezt külön kereset utján érvényesíteni ? — akkor eléri ugyan, hogy munkadijai megítéltetnek; de miként érvényesítse kiadásái visszatérítése iránti követelését, mely kiadások nem ritka esetben annyit vagy többet tesznek, mint a munkadijak czimén megállapított vagy megítélt összeg Indítson ? talán külön pert a kiadások jegyzéke alapján? Ezen per valószínűleg a *) L. »M. Th.c, Melléklet 122. 1.