Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 20. szám - A pestvidéki kir. törvényszék börtönei - Törvényjavaslat a magyar rendőri büntető törvénykönyvről. 2. rész
— 158 — 89. §. Az állam, a törvényhatóság vagy község által alkalmazott azon orvos vagy sebész, a ki a járványos betegség idején, habár lemondás folytán, de lemondásának szabályos elfogadtatása előtt hivatalát elhagyja, vagy orvosi vagy sebészi alkalmaztatásával egybekötött szolgálat teljesítését alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja: 2 hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetés éri azokat is, a kik állami, törvényhatósági vagy községi kórházakban mint gyógyszerészek, felügyelők, ellenőrök vagy mint betegápolók évi tartamra alkalmazva lévén: járvány idején hivatalukat vagy szolgálatukat az év lejárta előtt elhagyják. 90. §. A 89. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő azon gyógyszerész is, a ki járvány idején gyógyszertárát elhagyja, vagy az orvosilag rendelt gyógyszer kiszolgáltatását alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja. 91. §. Azon állatorvos, a ki a hivatásával járó szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja: 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha pedig állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban volt: 300 fortintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 92. §. Egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő, az állami törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban levő állatorvos, a ki marhavész idején, habár lemondás folytán, de ennek szabályos elfogadása előtt, elhagyja hivatalos állását, vagy megtagadja vagy elhalasztja az ezzel egybekötött szolgálat teljesítését. 93. §. Azon családfő, a kinek családjában, vagy háznépe között, azon iparos, gyáros vagy bányatulajdonos, a kinek miihelyében, gyárában, illetőleg bányatelepén segédei, tanonczai, illetölegm unkásai közt — úgyszintén azon növelde-tulajdonos, kinek intézetében vagy növendékei között valamely járványos vagy ragályos betegség kiütött, ha 24 óra alatt, miután a betegség természetéről magának tudomást szerzett, orvosi segélyről nem gondoskodik: 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ugyanezen büntetés éri azon orvost is, a ki valamely járvány vagy ragály kiütését ez erről szerzett tudomása utáni 12 óra alatt a hatóságnak fel nem jelenti. 94. §. Azon bérkocsik vagy a közönség használatára szolgáló más kocsik vagy más szállítási eszközök tulajdonosai, kik egy város területén vagy két vagy több város közt az átkelést, illetőleg a személyes közlekedést fentartják. ha kocsijaikon, illetőleg más szállítási eszközeiken ragályos vagy járványos betegségben levő egyént szállítottak, és ezen körülményt tudva, mielőtt az ennek szállításánál használt kocsit vagy más szállítási eszközt, az e czélra hatóságilag rendelt módon fertőtlenítették volna, azt a közönség használatára bocsátják, vagy abba szálllitás végett valakit felvesznek : 8 napig terjedhető elzárással és 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ugyanazon büntetés éri azon kocsist vagy a tulajdonos szolgálatában lefő azon személyt is: a ki a jelen §. fentebbi pontiában megje- ! lölt körülményt tudva, az ebben meghatározott kihágást, habára tulaj- | donos meghagyásából követte el. 9.5. §. Ha pedig a ragályos vagy járványos betegségben szenvedő- I nek szállításáról a tulajdonos nem bírt tudomással: a 94. §-ban meghatározott büntetés egyedül azon kocsist, vagy a tulajdonos szolgálatában levő azon személyeket éri, a kik e körülményről tudomással bírtak, és ezt a tulajdonosnak be nem jelentették, vagy a kocsit, illetőleg a szállítási eszközt, ennek ujabbi szállításra való használata előtt, a hatóságilag rendelt módon nem fertőtlenítették. 96. §. A ki a felügyelete alatt levő állaton, a veszettség vagy más — akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli, és azon állatot azonnal nem különíti el, vagy másként nem teszi ártalmatlanná, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a rendőri hatóságnak nem tesz jelentést, 300 frtig terjedhető pénsbüntetéssel büntetendő. 97. §. A ki a beteg állatokról az emberek egészségére háramolható veszélyek kikerülése végett kiadott valamely rendeletet vagy sza- j bályt — más mint a 94. §-ban körülírt esetben megszegi: 100 forin- i tig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 98. §. Két hónapig terjedhető elzárással és 300 frt pénzbüntetéssel büntetendő : 1. a ki az emberi élelemre, a vágóhidakon levágandó marhák vagy más állatok megvizsgálására, s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügyi rendeletet vagy szabályt megszegi; 2. a ki oly marhát vagy állatot, melyet a íenálló rendelet vagy szabály szerint csak a közvágóhídon szabad levágni: máshol vágat vagy vág le; 3. vagy a ki oly helyeken, a hol közvágóhíd nincsen, a marhák vagy más állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi, — s az ekként levágott marha vagy állat húsát emberi élelemre árulja, adja vagy használja; 4. a ki természetes módon elhullott, vagy betegség folytán levágott marha vagy állat húsát emberek általi megevésre használja, vagy e czélra másoknak adja. 99. §. A ki az emberek használatára szolgáló kútba, vízvezetékbe vagy forrásba piszkos vagy undorító anyagot dob: 3 napig terjedhető elzárással büntetendő. A ki pedig közhasználatban levő kutat, vízvezetéket vagy for- í Tást szándékosan akként ront meg, hogy vize élvezhetlenné válik, vagy használhatósága félbe szakad: 15 napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 100. §. Azon nőszemély, a ki tudja, hogy ragályos betegségben vagy bujakorban szenved, s mint dajka szolgálatba lép, vagy ha szolgálatba lépte után esik ragályos betegségbe vagy bujakorba, e ezen körülményt, mihelyt annak tudomására jő, azonnal nem fedezi fel: 3 hónapig terjedhető elzárással büntetendő. 101. Nyolcz napig terjedhető elzárással büntettetik, a ki az ételeknek réz-, czin-vagy más érczedényekben való főzésére nézve, a fenálló rendeletet vagy szabályt megszegi, úgyszintén a ki az elárusitásra vagy szétosztásra szánt étel- és italczikkek tartására s az azokkal való bánásmódra vonatkozó rendeletet vagy szabályt megszegi. 102. §. Gyógyszerészek, vegyészek, úgyszintén mérgek vagy mérget tartalmazó az életre vagy egészségre ártalmas szerek készítői, továbbá azok, a kik ily szereket gyárukban vagy iparukban használnak, vagy házukban, illetőleg az általuk birt valamely helyiségben tartanak ; végre ily szerek elárusítói: 1 hónapig terjedhető elzárással és 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők: 1. ha a készítésnél, vagy elárusitásnál nem használnak kizárólag e czélra rendelt mérlegeket, és eszközöket; 2. ha a mérget vagy mérges szert nem tartják eléggé szilárd anyagból készült és elzárt külön tartályban vagy készülékben; 3. ha az ily szert tartalmazó tartályon vagy készüléken ezen szó »Méreg« nagybetűkkel nincs feljegyezve; és 4. ha az egy napi szükségletet fölülmúló méreg vagy mérget tartalmazó szert, külön helyen vagy helyiségben elzárva nem tartják; 5. ha az ezen szakaszban meghatározott szerek készítésére, tartására, elárusitására vagy elszállítására nézve kiadott egyéb rendeletet vagy szabályt megszegik. 103. §. A ki a robbanó vagy könnyen meggyúló anyagok készítésére, tartására, őrzésére, elárusitására, elszállítására vagy alkalmazására vonatkozó rendeletet vagy szabályt megszegi: 15 napig terjedhető elzárással, és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 104. §. Tizenöt napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki a felsőbb rendelet vagy szabály megszegésével valamely épületet, sziklát, követ, földet vagy bármely más tárgyat felrobbant. 105. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki a gőz- vagy más gépekre, mozdonyokra, vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság, az egészség oltalma végett kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi. 106. §. A ki a vaspályán vagy ahhoz tartozó épületeken, a biztonság szempontjából kiadott rendeletet vagy intézkedést — miután a I felügyelő személyzet tagja által figyelmeztetett volna — megszegi, 8 napig terjedhető elzárással vagy 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 107. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki valamely hid vagy komp fentartására kötelezve vagy jogosítva levén, azt az életbiztonságra veszélyes állapotban tartja, vagy arra vonatkozólag, a hatóságnak életbiztonság szempontjából kiadott meghagyását nem teljesiti. Ezen intézkedés kiterjed azokra is, a kik a tulajdonukhoz tartozó területen mocsárok, süppedékek, árkok vagy más mélységek fölötti átjárás czéljából szükséges készülék felállítására és fentartására kötelezvék, serre vonatkozólag a jelen szakaszban meghatározott valamely mulasztással terheltetnek. (Befejezése köv.) Az ügyvédi kamarákból. — Az ügyvédi kamarák erélyes felszólalásainak mégis volt némi hatása; a budapesti kamara ez évi felterjesztésére a minisztérium megszólalt — három év óta először. A leirat következőleg hangzik: Az 1877. évi ügykezelésről f. évi febr. hó 15-én sz. a. felterjesztett általános jelentésre vonatkozva értesítem a kamarát: hogy a választmánynak az ügykezelés gyorsítása, egyszerűsítése és szabatossága, valamint az ügyfelek érdekében hozott közérdekű megállapodásait, melyek a jelentésben elősorolvák, helyeslem, az 1) alatti pont záradékának kivételével, mert a kamarát az esetben, ha egyébként akadály nem forog fen, az ügyvédi oklevél érvényességének vitatására jogosítottnak nem tartom, és mert a törvény értelmében kiállított ügyvédi oklevéllel szemben — azért, mert az illető, mint ügyvédjelölt fegyelmi eljárás alatt állott, a felvétel, — folytatható lévén a fegyelmi eljárás — meg nem tagadtatkatik.*) *) Az igazságügyminiszter ur ezen megjegyzése a kamara választmányának következő elvi határozatára vonatkozik : » Fegyelmi vizsgálat alatt álló ügyvédjelölteknek az ügyvédi vizsga letétele iránti kérvényei az ügyvéd-vizsgáló bizottsághoz azon megjegyzéssel teendők át, hogy a fenforgó fegyelmi eljárás folytán a gyakorlati idő elegendő volta iránti kérdés függőben lévén, kérvényező, — az ellene elrendelt fegyelmi eljárás jogérvényes befejezéséig, illetve annak megállapításáig, hogy ezen fegyelmi eljárás a folyamodó joggyakorlatának tartamára mily befolyással van, — az ügyvédi vizsgára ne bocsáttassák, mert ellenkező esetben a választmány által az ügyvédi lajstromba való felvétel fogna megtagadtatnia. Ezen határozat szorosan az 1874. 34. t.-cz. 3. §-ának keretén belül mozogván, részünkről a kamarákat igenis jogosítottaknak tartjuk arra, hogy az oly üo-vvédnek, ki ellen mint jelölt ellen a fegyelmi eljárás lett elrendelve és ki ellen ebből folyólag vizsgálat van folyamatban, az ügyvédek lajstromába való felvételét megtagadhassák, mert különben például az esetben, midőn fegyelmi uton a jelölt joggyakorlati éveinek meghosszabbítása rendeltetnék el, és ö az ítélet meghozatala vagy jogerőre emelkedése előtt ügyvédi oklevelet nyerne, a fegyelmi büntetés illusoriussá válnék, sőt megtörténhetnék, hogy az, ki mint jelölt°fegyelmi uton a lajstromból kitörültetnék, mint ügyvéd a kamara kebelébe felveendő volna, s igy hatálytalanná válnék oly büntetés, melyet az idézett 3. §. szelleméből kiindulva, határozottan a felvétel gátló akadályául kell tekinteni, s melynek elbírálása a törvény 7. §-a értelmében kizárólag az ügyvédi kamarák illetve a legfőbb Ítélőszék hatáskörébe vág. Szerk.