Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 19. szám - Törvényjavaslat a magyar rendőri büntetőtörvénykönyvről

Tekintve az ügyforgalom nagyságát és azon körülményeket, hogy egyik albirói állás áthelyezés folytán egy ideig üresedésben, és két biró betegség által a munkában akadályoztatva volt, s különösen azt hogy a hátralékban 1072 hagyaték van, mely a helybeli közjegyzőnek tárgyalás czéljából kiadatott s igy szorosan véve ennek hátralékát képezi, bogy eszerint valójában csak 356 szám maradt folyamatban teljes megnyugvással konstatáljuk, hogy a birói személyzet az év folyamán többet intézett el, mint a mennyi befolyt, s hogy a lefolyt évnek hátraléka az 1876. év hátralékához viszonyítva ismét csak megfeszített tevékenység bizonyítékát nyújtja. Egy körülményt, az igazságszolgáltatás gyorsasága czéljából hallgatással nem mellőzhetünk; mert azt niult évi jelentésünkben is hangsúlyoztuk, a nélkül, hogy fölszólalásunknak bármi eredménye lett volna. A felek és az állani érdekének nincs még elég téve, ha a beadvány a szorgalmas bírónál gyors elintézést nyert, hanem az elintézésnek párosulnia kell a gyors kiadmányozással. E czélból szükséges a kellő segédszemélyzet alkalmazása. Midőn már mult évi jelentésünkben kértük a segédszemélyzet szaporítását, alig vagyunk képesek belátni annak okát, miért lett a nagykikindai kir. törvényszék területén a dijnokok száma 26-ról 13-ra leszállítva akkor, midőn a kimutatásokból világosan kitűnik, hogy az ! ügyforgalom mindig nagyobb ugy a törvényszéknél, mint a járásbi- [ róságnál. Az állami kincstár a dijnokok számának e csökkentésével egészben 4680 frtot takarít meg; de azon kár, melyet egyrészt a felek, másrészt pedig a kincstár az elintézett ügyek hevertetése által szenvednek, számszerűleg meg nem állapítható ugyan, azonban bizonynyal nagyobb a látszólagos előnynél, melyet alig méltányos keresni ott, ahol a magasabb államérdek a takarékoskodást nem helyeselheti. Ez okból kérjük Nagyniéitóságodat, hogy azon erők, melyek az elintézett ügyek kiadmányozásához szükségesek, a törvényszéknek és a területén levő járásbíróságoknak idejekorán visszaadassanak, mivel nem volna czélszerü várni azt, hogy a már eddig nagy mennyiségben fölszaporodott és a majdnem még inkább felszaporodandó, tisztán kiadmányozási hátralékokból meríthető tapasztalat a dijnokok tekintetében tett intézkedésnek káros voltát bebizonyítsa. A zsombolyai kir. járásbíróságnak működésére fölötte zsibbasztólag hatott azon körülmény, hogy daczára annak, miszerint két aljárásbirói állás van rendszeresítve, ezek egyike, daczára az illető járásbiró és törvényszéki elnök többszöri fölterjesztésének, még eddig be nem töltetett. Ennek következménye az, hogy a keresetekre csak négy-öt hónapra kap a pörlekedő tárgyalást, mely körülmény ismét okozza, bogy a pörlekedők, hacsak tehetik, legtöbbnyire az ide 4 mlfdre fekvő biliéti kir. járásbíróságnál pörölnek, e miatt az odautazás költségeit megfizetik és az adózás ezen senki által meg nem téríthető nemét szó nélkül viselik. Ezen abnormis állapoton segíteni csak a második aljárásbirói állás betöltése által lehet. A török-kanizsai kir. járásbíróság működéséről örömmel jelentjük, hogy az ügyek pontos és gyors elintézésében semmi kívánni valót nem hagy fön. A bírósági személyzet szorgalmát igazolja azon körülmény, hogy a keresetek tárgyalására két héttől legfölebb négy hétig a határnap kitüzetika nélkül, hogy azokat sürgetni kellene, amennyiben pedig egyes ügyek gyorsabb elintézést igényelnének, ugy azok elintézése az illttő fél által kérelmezett idő alatt biztosan várható. Tanúkihallgatás iránti megkeresések szintén pontosan végeztetnek; végrehajtás foganatosítása iránti átiratok pedig naponkéut, esetről-esetre pedig azonnal elintéztetnek. Az eddig előadottakban kimutatni igyekeztünk azon hiányokat, melyeket az ügyvédség terén s különösen az ügyvédi rendtartás tekintetében észlelni alkalmunk volt; kijelölni törekedtünk anyagi és alaki jogunk azon hézagait, melyeket a jogszolgáltatás általános érdekében pótlandóknak, illetőleg megváltoztatandóknak tartunk; s végre elmondottuk véleményünket a kamaránk területén levő bíróságok működéséről Ámbár előbbi évi jelentéseink sorsa s az évközökben egyes speciális bajok tekintetében Nagyméltóságodhoz intézett fölterjesztéseink absolut eredménytelensége legkevésbbé sem alkalmasak biztató kilátást nyújtani arra, hogy fölhozott sérelmeink orvosoltatni fognak: kötelességünk volt azokat mégis elmondani férfiasan, határozottan,azon kijejelentéssel, hogy ha Nagyméltóságod a kamarák fönállásának negyedik évében sem méltóztatik figyelmét szentelni az azok által előadott sérelmeknek, s azok orvoslásaa tekintetében nem intézkedendik. akkor a jelenlegi kamarai intézmény létének jogosultsága iránti kérdést Nagyméltóságod által is tagadólag eldöntöttnek leszünk kénytelenek tekinteni. Szegeden, 1878. évi martius hó 31-én tartott közgyűlésünkből. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái a szegedi ügyvédi kamara nevében: Dr. Rosenberg Izidor m. k., ' Dr. Lázár György m. k., elnök-helyettes. titkár. Az ügyvédi kamarákból. — Az egri ügyvédi kamara f. é. april 28-án tartá alakuló közgyűlését. Részt vett 53 ügyvéd, ezek között vidékről 2. 1877. évben a kamárához érkezett 659 ügydarab. Ezek közül fegyelmi 21, ügyvédfelvételi 16, ügyvédjelölt-felvételi 23. Fegyelmi ügyben alaptalan panasz volt 12; megdorgáltatott 1 ügyvéd ; pénzbirsággal fenyíttetett 2 fegyelmi eljárás alá helyeztetett 3; felfüggesztetek 1. A lefolyt évben tartatott 41 választmányi ülés; fegyelmi ügyben 12 ; vizsgáló biztos 2 esetben küldetett ki. 1876. évben bejegyezve volt 132 ügyvéd - 1877 évben fölvétetett 16. Tagok sorából törültetett saját kérelmére 5 • elhaláás folytán 1; elköltözés miatt 2; fegyelmi ítélet alapján 1 ;'öszszesen 9 ügyvéd. Létszám 139. Kineveztetett pártfogó ügyvédnek 6 • ügygondnoknak 2. Folyó és fegyelmi ügyek elintézése összesen 4976 kiadmányozást és bevezetést tett szükségessé. A tisztelet-dijak következőleg állapitattak meg: Ügyész kap évenként 100 frtot, a titkár 300 frtot. Pénztárnok részére 23 szavazattal 18 ellenében tiszteletdíj nem állapíttatott meg. A félévenkint fizethető (2 részletben t. i.) tagdíj 10 frt. Megválasztattak: Elnökül: Babics István. Elnökhelyettesül: Fülöp József. Ügyésznek: Dr. TJry József. Pénztárnoknak: Gáspárdy Géza. Titkárnak: Szokolay Lajos. Választmányi rendes tagokul: Horváth József, Simonyi Károly, Imre Miklós, Polonkay Endre, Belánszky Mór, Petravich Bertalan, Néhám Endre (laknak Egerben) és ifj. Tarnay Károly (lak. Jász-Berényben). Póttagokul: Babócsay Sándor, Mednyánszky Sándor, Posgay Antal és Remenyik Kálmán (laknak Egerben). Különfélék. — A „Jogászkör"-beu f. h. 2-án tartott diszlakoma igen látogatott volt; megjelentek többek közt Csemegi államtitkár, M a n o j1 o v i t s semmitőszéki biró, Janicsek a keresk. és váltótörvényszék alelnöke, S c h n i e r 3 r egyetemi tanár, Hodossy az ügyvédi kamara elnöke, Szedenics a kamara alelnöke, Teleszky, Emmer, S z i v á k országgyűlési képviselők, stb. A toasztok közül kiemeljük D e 1 l'A d a m inak a Jogászkörre mondott felköszöntőjét: »Tisztelt Jogászkor ! Legyen szabad nekem, e fiatal kör fiatal tagjának, e díszessé fejlődött társaság egyik szerény alapitójának, azt felköszöntem ma, midűn ismét elbúcsúzunk egymástól, évszaki működése záriinnepén. Ha visszatekintünk eddigi két évi tevékenységére, megelégedésünkre szolgálhat, hogy az alapítás vezéreszméje több irányban, viszonyainknak megfelelő szevény várakozásunkhoz képest, megvalósult. Nem pádagogikus czél lebegett szemünk előtt e szabad társulás kezdeményezésekor ; nem nagy müvek alkotását reméltük attól ; nem concret programmá iskolának, jelszavas sektának vagy akadémikus pártnak embryoját láttuk abban. A homogén elemekből alakulás és terjeszkedés mértéke csak az volt, hogy a fesztelen, személyes tekintélyt és tekintetet nem ismerő debatte színhelyén találkozók társadalmi szempontból megfeleljenek azon fogalomnak, melyet a legmiveltebb nép a gentleman szóval kifejez, intellect.uális szempontból pedig a komoly tudomán3'os érdeklődés azon nemével bírjanak, mely szellemi munka élvezetére képesít. Ez elvontan tág, üsszerüen szük keret álta! ki volt zárva az ősi mulatságos társulás azon neme, melyben a szellemi érintkezés gyönyöre ismeretlen, és a hivatalos tudományos társulás azon neme, melyben a diszköntös, a kothumus és phrásis színpadi hatása kizárja azon kellemet és valódi megismerkedést, melynek feltétele bizonyos szellemi pongyola. S mig ekkép egyeseknek alkalom nyújtatott, alkotásaik töredékeit bemutatni, azok irányát megismertetni és a vita közvetlensége termékenyítő befolyásának kitenni: addig az egészen bizonyos spontán organizálás processusa észleltethetett, melj-et hasonló elvi meggyőződések találkozásának képző ereje mindenütt létesít. Több, alkalmi, csaknem egyhangú nyilatkozat után Ítélve bátran hihetjük, hogy nemcsak a szellemi serkentés az isolált egyéni munkára, hanem azon morális ösztönzés is kiindult e körből, mely annak tudatában áll, hogy az egyesnek törekvése nem elszigetelt és hontalan, és hogy a demokratisált tudomány alapelvei mindenütt azonosak és azonos meggyőződéseket létesítők. S ha e körnek létjogát abban látjuk is, hogy az nem eszköz, hanem czél volelőttünk és számunkra : mégis üdvözölnünk kell a láthatlan köteléket szövő szelt lemnek azon hatását, mely éreztette velüuk vagy legalább sokakkal közülünk azt, hogy útjaink egy irányúak a közélet széles birodalmában is, hogy e körön kívül is társak vagyunk. E szellem tett minket egy szervezett testté és táborrá ; azon felekezet csoportjává, mely tiszteli a t h e o r i á t, mert megemlékezik arról, hogy theoria eredetileg gondolkodást, a theoria megvetése a gondolkodás megvetését jelenti ; harczos ellenzékké azon vandali áramlat ellenében, mely a theoria felfüggesztésében magasabb bölcseséget vél tanúsítani azon politikai tömeg ellenében, mely megfeledkezik arról, hogy minden politikai probléma sociális probléma, minden sociális probléma pedig első sorban theoretikus és csak azután hatalmi probléma. E szellemben vagyunk meggyőződve, hogy az állami életben a civilisatorius mesterugrások és az idöelőttiség ürügyéből élősködő iudolentia Scyllája és Charybdise közül hazánk ki nem vezethető addig, mig a személyek uralmát fel nem váltja az eszmék uralma, mely a valódi közérdek uralmának egyetlen biztositéka. És ezért üdvözölünk mindent, mi e nagy czél létesítéséhez bármily szerény mértékben hozzájárul ; ezért üdvözöljük e szerény törekvésű körnek is keletkezését és fenállását; ezért emelem fel poharamat és kívánom annak felvirágozását, kívánom gyümölcsözését. Éljenek az egyetérzők ! Éljen a Jogászkör !« Megjelent: Örökösödési jogunk áttekintése a jogfejlődés szempontjából. Irta Enyiczkei Gábor, ügyvéd. Szerző sajátja. Budapest, 1878. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. (Váczi kör-ut 57. sz. Iparudvar.) Ara 80 kr. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárás rendszere, tekintettel a községi bíráskodásra. Iroraánypéldákkal. Irta Zlinszky Imre, kir. ítélő táblai biró, m. akad. lev. tag, stb. Budapest, 1878. az Athenaeum r. társ. kiadása. Ara 3 frt. A kisebb polgári peres ügyekre vonatkozó törvények, eljárási szabályok és bélyegilletéjcek betüsorozatos útmutatója, birák és magánfelek használatára. Átdolgozta és betűrendbe szedte Pongrác z Dániel köz- és váltó-ügyvéd Veszprémben. Kiadja Krausz Ármin könyvkereskedése Veszprémben. Ara 50 kr. Magyar Lexikon. Szerkeszti Somogyi Ede, I. füzet. Az egész mű 50 füzetre van tervezve; egy füzet ára 30 kr. Budapest, 1878. Kiadja Rautmann Frigyes.