Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 19. szám - A magyar rendőri büntető-törvénykönyv javaslata

Nyolczadik évfolyam. 19. szarr\. Budapest, 1878. május 9. Külön mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye", »' ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-uteza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. IKEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmen tea szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye-, az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" ciimfi mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedéire 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmente legczélszerübben p o B t a u t a 1 küldendők. a. vidékről i y utján Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A magyar vendőri büntető-törvénykönyv javaslata. Dr. Barna Iguácztól. — Az életbiztosítási szerződés időelőtti érvénytelenüléséről. E n y i c zk e y Gábor budapesti ügyvédtől. — Törvényjavaslat a magyar rendőri büntető-törvénykönyvről. — A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1877 évről. — Az ügyvédi kamarákból. (Az egri ügyvédi kamara közgyűlése.) — Különfélék. (A jogászkör diszlakomája. Megjelent uj müvek.) — Legközelebbi csödbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlönyéből. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A »Rendeletek tárá«-nak egy ive. , A magyar rendőri büntető-törvénykönyv javaslata.*) Dr. Barna Ignácztől. Milyen eszmének megvalósítását czélozza a javaslatban beterjesztett magyar rendőri büntető törvénykönyv, midőn a bűnös emberi cselekvések és mulasztások általános köréből ezek bizonyos csoportját kiemelve, azt formailag önálló és külön szabályozás tárgyává teszi? Mi az oka annak, hogy a hármas felosztás rendszerére épitett általános büntető-törvénykönyvnek a bűntetteket és vétségeket átölelő speciális részében, ezekkel formai és anyagi kapcsolatban, a felosztás egyik lánczszemét képező kihágásokról nem tétetett szabályozó intézkedés? Az, hogy a büntető-törvénykönyvnek a törvényhozás mindkét háza általi elfogadásával a kettéválasztás sorsa, a kihágásoknak külön törvénybe foglalása positive eldöntetett, a felvetett kéi'dést semmikép nem teszi feleslegessé. Mert nézetünk szerint egyedül abifurcatió sajátképeni belső indokainak kinyomozása képesíthet bennünket a rendőri büntető törvénykönyv szellemének megértésére, alapeszméinek, vezérelveinek, rendszerének érdemleges méltatására. Csak ha öntudatára jutottunk a kettéválasztás elvi jelentőségének, ha kinyomoztuk a különálló rendőri törvénykönyv létjogosultságának alapjait, mondhatunk alapos Ítéletet az iránt, hogy mennyiben sikerült a rendőri büntető törvénykönyv javaslatának az előtte lebegett eszme megvalósítása, a rendeltetéséből folyó feladatok megoldása. Nem gondolunk e helyen a kettéválasztás, a külön alkotás külső, alkalmi, mondhatni inkább históriai okaira. A miniszteri indokok által hangsúlyozott azon szempont, hogy bizonyos politikai hatóságok felruházandók lévén a rendőri büntető rendelkezés jogával, ezen nagy horderejű jog feltételei és határainak szükségképeni tüzetes és óvatos körvonalozása, az ügy fontosságához mért szabályozása egyedül külön rendőri büntető törvénykönyvben eszközölhető czélirányosau s a dúsgazdag anyagot minden irányban átölelőleg: bizonyára nyomósán szól a kettéválasztás mellett. Mert kétséget sem szenved, hogy positiv törvény, legyen az bárhogy a szabályozandó viszonyok magaslatán, bármennyire gondos *) Mint a hírlapokból értesülünk, az alsóház jogügyi bizottsága még e hét folyamában szándékozik a beterjesztett rendőri büntető-törvénykönyv javaslatának előzetes tárgyalását megkezdeni. A kihágásokról szóló törvényjavaslat mielőbbi letárgyalása és törvénynyé váltának sürgőssége szempontjából a jogügyi bizottság el. járása a leghálásabb elismerést követeli. De azért e tekintet távolról sem igazolhatja azt, hogy egy nagy horderejű törvényjavaslat a nyomdából egyenesen es közvetlen a tanácskozási terembe vitessék. Az elhamarkodással járó nem kis veszélyek előtt az opportunitás is tartozik meghajolni. Oly fontos törvényjavas at, mint a beterjesztett, mely hivatva van az anyagi büntető-törvények organicus kiegészítésére, gondos meghányást tételez fel. A rendőri büntető-törvénykönyvveli co lisio megeshetik a törvények különben legloyalisabb tisztelőjén. Már ez okból is kívánatos az alapos tárgyalás, nehogy a praeventiv justitia esetleg tulcsigazott igényeinek legvitalisabb érdekeink egyszerűen feláldoztassanak. Más országokban különben meg az is divik, hogy nagyobb codificatorius alkotások előzetesen a közvélemény és különösen a szaktudomány bírálata alá terjesztetnek. Kicsinylése hazai szaktudományunknak, birálatos véleményét nemcsak hogy ki nem kérni, hanem meg felszólalását is lehetetlenné tenni. és előrelátó, nem terjedhet ki mindazon cselekvések és mulasztások meghatározására, melyeknek kihágássá minősítését gyakran csak a hely és a pillanat érdekei követelik. A növekedő polgárosultsággal ugyanis causalis szükségességgel tágul mindjobban a fenyíték alá helyezendő emberi cselekvések köre. Minél inkább fokozódik a társas élet fejlettsége, az egyeseknek egymáshozi vonatkozásai annál szorosabbak, az érintkezési pontok annál gyakoriabbak, változatosabbak lesznek. Az egyéni jólét a társas élet minden irányában függni kezd mások akaratától és cselekvésétől, a felebaráti és polgártársi magatartástól. Szükségképen szaporodnak ezzel a ha tár villongások elhárítását czélzó parancsok és tilalmak, érezhetőbbé válik a felebaráti magatartás jogi szabályozásának, rendőri fegyelmezésének szükségessége. »Der wachsende Umfang, den das sog. Polizeistrafrecht gewinnt, ist ein Zeichen steigender Cultur, nicht ein Zeichen dafüv, dass im Volke Ungehorsam gegen das Gesetz, rechtlose Willkühr an Ausdehnung und Macht gevvonnen hatten« mondja találóan Halsehner. A veszélyesség szempontjából tilalmazandó vagy a czélszerüség szempontjából rendelendő cselekvések és mulasztások megállapitásával foglalkozó törvény a mondottaknál fogva elvesztvén a kellő áttekintést, kénytelen, hogy ugy mondjuk, büntető rendelkezési űrlapokat kiállítani — »Blanquettstrafgesetze«, mint Binding azokat elnevezte, — melyeknek tartalma a törvényhozó által előre számba nem vehető tényezőktől függ, melyekre a tényálladékot és a megfelelő büntetési sanctiót csak a hely és a pillanat írhatja rá.- A múló, ephemer, helyi és átmeneti érdekek nem várhatnak a törvényhozás nehézkes apparátusának mindenkori mozgásba tételére, mozgékonyabb szabályalkotó forrásokra van szükségük. A dolog természete tehát megkívánja, hogy bizonyos közigazgatási hatóságok felruháztassanak a jelzett űrlapok kitöltésének jogával, illetve azon joggal, hogy a felmerülő szükséghez képest valamely cselekvést büntetés terhe alatt eltiltsanak vagy bizonyos positiv m igatartást büntetés terhe alatt rendeljenek. Ám de, mint az indokok kiemelik, kell hogy a büntető rendelkezés e nagy horderejű joga törvényben találja kutforrását, létezimét, körülhatárolását. A rendőriintézkedhetés elvileg amily okadatoltpouvoir, gyakorlatilag ép oly veszélyes diseretióvá nőheti ki magát. Gondoskodni kell, hogy égig ne nyúljanak a fák. Es tagadhatlanul ezen fontos jogpolitikai kérdés minden iránybani tüzetes szabályozása csakis »ex professo« rendőri büntető törvénykönyvben foglalhat helyet. A kiemelt tekintet azonban bármennyire igazolja is a kettéválasztás, a kihágások külön codificálásának czélirányosságát, nem elégítheti ki a belső ratiók után fürkésző tudományt. A »principium divisionis« az, a mit keresünk, a kettéválasztás elvi igazoltságát nyomozzuk. Alegnyomatékosabbokot a rendőri kihágásoknak külön törvénybe foglalására az indokok szerint azon körülmény ké-