Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 18. szám - Az informátió

— 143 _ ran fölötte sérelmesek, minthogy a leletfölvételek rendszerint a bélyeg, törvényekben járatlan egyénekre bizvák. E szempontból szükségesnek látnók, hogy a bíróságok főnökei utasíttatnának, miszerint a leletfölvétel helyességét a leletlapon csak alapos megvizsgálás után igazolják. e) Miniszteri rendelet folytán a hagyatékot átadó végzések csak akkor tétetnek át a telekkönyvi hatósághoz, ha az örökösök az örökösödési illeték kifizetését igazolják. Eltekintve attól, hogy a miniszteri rendelet törvényessége is vitatható, minthogy a törvény a hagyaték átadását az örökösödési illeték lefizetésétől nem teszi függővé, ezen intézkedés a felekre nézve gyakorlatilag is sérelmes, minthogy az örökösödési illetéket kiszabó fizetési meghagyásra rendszerint 5—6 hónapig kell várakozniok s addig a hagyaték átadása függőben marad. Kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék figyelmet szentelni anyagi és alaki jogunk fölhozott hiányainak s intézkedni azok orvoslásáról. (Befejezése köv.) Az ügyrédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara választmánya az ügyvédrendtartáson teendő módosítások tárgyában 32 tagu bizottságot alakított, mely már legközelebb megkezdi működését. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Spieler Lászlónak Dr. Fuchs Mór budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében 1878. april 15-én következőleg ítélt: Dr. Fucbs Mór budapesti ügyvéd az 1874: 34. t.-cz. 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétség terhe alól felmentetik; ellenben a 49. §. alá eső csekélyebb mulasztásban és illetve kötelességszegésben vétkesnek kimondatik, és ennek folytán a 73. §. értelmében megintetik és rendre utasittatik. Egyúttal köteleztetik 20 frt 6 krban megállapított eljárási, illetve tanuzási költséget a kamara pénztárába lefizetni. Panaszló netáni kártérítési igényeivel a rendes perutra utasittatik. Indokok: Panaszlott a 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétség terhe alól felmentendő volt, mert oly mérvű vétkesség ellenében nem igazoltatott, mely az idézett szakasz szerint minősíthető lett volna. Miután azonban ügyfele nevében az eskületételre készségét be nem jelentette, és arra nézve, hogy ebbeli kötelessége alól a fél által felmentetett volna, ettől írásbeli utasítást nem vett, ennélfogva kétségtelen, hogy panaszlott hivatásbeli kötelességét megszegte; tekintettel mindazonáltal azon rokoni viszonyra, mely panaszló és panaszlott között fenforog. és mely panaszlottat arra indította, hogy az írásbeli utasítás kikérését mellőzze, és tekintettel arra, hogy panaszlott az ügyfele beleegyezésével közbevetett perújítással mulasztását jóvátenni igyekezett és hogy a perujitási kérelemnek hely is adatott, panaszlott kötelességszegése csekélyebb beszámítás alá esik, minélfogva ellene csak a 73. §. szerinti megintést és rendreutasitást lehetett alkalmazni. Panaszlottnak a felmerült költségekbeni marasztalása az 1874: 34. t.-cz. 94. §-án, panaszlónak netáni kártérítési igényeivel a rendes perutra utasítása a 71. § on alapul. Különfélék. — Az igazságügyminiszterinni, mint a politikai lapok irják. az összes megyei és városi törvényhatóságokhoz f. e. 5652. sz. a. egy rendeletet bocsátott ki, melyben ezen törvényhatóságok árvaszékei oda utasíttatnak, hogy a kiskorúakat érdeklő örökbefogadási ügyekben hozandó végérvényes határozataikat az igazságügyminiszteriumhoz terjeszszék fel. Minthogy ily rendelet közérdekkel bír, azt vártuk, hogy teljes szövege a hivatalos lapban meg fog jelenni, és igy a nagy közönség részére szószerinti tartalma hozzáférhető leszen. Nem tudni, milyen magasabb és a közönséges halandó által fel nem fogható bureaukratikus mysterium volt döntő befolyással, hogy ezen rendelet a hivatalos lapba nem jöhetett bele. De mivel a napokban már azon rendelet is látott szám nélkül napvilágot, mely a kiskorúság meghosszabbítása és a gondnokság alá helyezés iránti eljárást szabályozza (és mely közhelyeken naponta hallható fővárosi titok szerint azért születhetett meg csak három hónappal a gyámügyi törvény életbeléptetése után, mivel az igazságügyminiszterium lépésről-lépésre saját álláspontjának feladására szoríttatott: kötelességünknek tartottuk , a f. é. 5652. sz. a. kelt rendelet tartalmába egy árvaszéknél bepillantani. Ezen betekintés ránk nézve felette épületes volt. A rendelet azt mondja, »hogy miután a belügyminiszter nyilatkozata szerint az 1877. évi XX. törvényczikk 20. és 113. §-ai értelmében a gyámhatóság a kiskorúakat érdeklő örökbefogadási ügyekbe csak annyiban foly és folyhat be, a mennyiben hivatva van az ör ökbefo gadási jogügyletet azérdekelt kiskorúak részérőlbirálat alá venni és kijelenteni, hogy azt akiskoruak részéről jóváhagyhatónak találja-e vagy nem, ennélfogva az árvaszékek mint gyámhatóságok oda utasíttatnak, hogy a kiskorúakat érdeklő örökbefogadási ügyekben hozandó jogérvényes határozataikat az 1877. évi január hó 30-án 3091. sz. a. kelt belés igazságügyminiszteri rendelet X. czikke é rt elmében v é g e 1 h a tá r o z á s v é g e 11 az igazságügymmiszteriunihoz felterjeszszék*. Ezen 1872. évi rendelet X. czikke pedig a következő : »Az örökbefogadások és törvényesitések továbbra is az igazsá*ügyminiszterium hatásköréhez tartozván, ezekre nézve katároztatik hogy a mennyiben kiskorúak érdekei is fenforognának. ezea ügyek az illető árvaszék meghallgatása mellett intézendők el«. Ebből mindenki átláthatja, hogy ezen ujabb rendelet oly absurd eszméből indul ki, mely az élczlapoknak szolgálhatna alkalmas tárgyul, ha ilyen komoly ügyben megbotránkoztató nem volna. Először is micsoda alapon van jogosítva az igazságügyminiszter a megyei és városi törvényhatóságokhoz az 1877. évi XX. t.-cz. alapján rendeletet kibocsátani, mikor teendői a 305. §-ban csak a bírói eljárás szabályozására szoríttatnak, és a törvény végrehajtása az utolsó §-ban kizárólag a belügyminiszterre bizatik ? Ha pedig a világ összes egyetemeit megkérdeznék, egy sem tudná kisütni azt, hogy ezen törvény alapján az igazságügyminiszter van hivatva jogérvényes határozat felett végelhatározást hozui. Ugyan micsoda szempontból, talán gyámrendőri (Yormundschaftspolizei) alapon ? Nem más mint a impotens bureaukratiai észjárás jöhet arra, hogy a 1872. évi rendelet X. czikke még a gyámi törvény hatálya után is érvényben maradhat, mert ennek ellenkezője kétségbe nem vonható. Furcsa tünet ez a czibálkodás a hatáskörért, mely a bel- és igazságügyminiszterium közt folyt. Ugylátszik, még igen sok blanquette van az igazságügyminiszteriumban az örökbefogadási schimlikre; azért minden áron ki kellet sütni, hogy az örökbefogadások felterjesztendők. Kíváncsiak vagyunk arra is, mikor fog ilyen örökbefogadás érvényes lenni: az árvaszék jogérvényes határozatától vagy pedig a »végelhatározás«-tól? Egy kis zavar és bizonytalanság nem árt, mikor már annyi de annyi van. . . — A „Jogászkor" második évi működése befejeztetvén, alkalomszerű lesz az októbertől április végéig tartott előadások sorozatát összeállítva közölni: Előadást tartott Dr. Hericb Károly: a vasúti jogról, Dr. Teleszky István: a végrehajtási eljárás javaslatáról, Dr. Schnierer Gyula: a tőzsdebiróságról, Dr. He 1 d Kálmán: a hitelezők közös képviseletéről, Helmbacher Nándor: a jövedéki áthágásokról, Ifj Dr. Neumann Sándor: a részvénytársaságok mérlegéről, Dr. Emmer Kornél: a sajtótörvényhozás és a felelősség kérdése, Dr. Misner Ignácz: A nyereség és a veszteség felosztásáról a közkereseti társaság tagjai közt. Dr. Deli'Adami Rezső: a kártérítési jogról, Dr. Schreyer Jakab: a gazdagodási perekről, Dr. Győry Elek: a magy. polg. törvénykönyv tervezetéről, (három előadás), Dr. Schnierer Gyula: a csonka társaságokról, Ifj. Dr. Neumann Sándor: a polg. perrendtartási javaslatról, Dr. JeIlinek Arthur: a lopásról, Dr. Nagy Ferencz: a tőzsdei ügyletek kereshetőségéről, Enyiczkey Gábor: az életbiztosítási szerződés időelötti érvénytelenítéséről, Dr. Siegmund Vilmos: a német ügyvédrendtartás javaslatáról. — A »Haza« ellen apr. 30-án hozatott meg a legfőbb itélöszéknél az első ott tárgyalt ügyben az ítélet, mely szerint a társaság a felperesi képviselő Dr. Held Kálmán előterjesztéséhez képest az összes dijak és kamatok visszafizetésében marasztaltatott el. A budapesti VI—VII. ker. kir. járásbíróság f. é. május I-töl fogva a király-utcza 43. sz. Wahlkampf-féle házban, a bpest I—III. ker. kir. jbiróság hivatalos helyiségepedig szintén f.é. május 1-től Buda-vár Fortuna utcza 129. sz. alatt fog létezni, hol a beadványok f. é. május 1-én reggeli 9 órától elfogadtatnak. — Előfizetési felhívás „A Büntetőjog Őskora" czimű munkára. Irta Dr. S c h i c k Sándor. A munka az összehasonlító jogkutatás módszerének törekszik kaput nyitni jogirodalmunkban s tárgyára nézve úttörő. Egy törtéuetbölcsészeti propyláum tarka képtárának bemutatása után, az ó-ind büntetőjogot tárgyalja, folytonos öszszehasonlitásban más keleti népek jogintézményeivel s a modern jogfejlődéssel. A távol keletből eddig alig névleg ismert szellem-erkölcsi világ tárul fel az olvasó előtt, melyben az uj s érdekes adatok elláthatlan tömege egy az őskor homályából a távol Oriensből kisugárzó civilisatió fényében összefüggő oulturképek alakjában vonul végig. Az angol irodalom e térét! dúsgazdag ; de ez az első munka, mely az eddig hozzáférhető adatanyagot jogászi szakszempontból rendszeresen feldolgozva, egy oly mivelődés képét fátyolozza le, mely nagyszerűségére nézve bámulatos s minden túlzás nélkül mondható, hogy e mü nemcsak a szakemberre, hanem kivétel nélkül minden művelt ember re nézve rendkívüli érdekkel birand. A tárgy érdekességét fokozza a munka irálya, mely utóbbira nézve talán elég utalnunk a fiatal tudósnak néhány hónap előtt megjelent »I nductiv-bölcsészeti módszer a jogtudományban s külön ö. sen a büntetőjogban* s legújabban megjelent: sEszmék a büntetés végrehajtásának reformjához* cz. munkáira. A munka, melynek ajánlását Csemegi Károly államtitkár ur elfoadta, 15-16 ivre terjed és f. é. május hó végén jelenik meg; kiváló érdekességére nézve talán magában véve azon körülmény is nyújthat némi garantiat, hogy daczára az anyao-i közviszonvok sanvarusáeának annak költséges kiadását elvállaltuk. Előfizetési ára 2 fit. Aláírási ivek, illetőleg előfizetési összegek az alulirt kiadó-hivatalhoz küldendők. A\gner Lajos, kiadú-llivatala (váczi-utcza 1. sz.). Legközelebbi csödbejelentési határidők. (Máj. 7-tól maj. lUg.) Herzer Konrád bpesti ker. s vtsz. máj. 7. 8. 9. (64). - G. Stem bpesti ker. s vtsz. mái 9 10 11.(54).— Kondrai János marosvásárhelyi tsz. maj. 11. (91). — A<I. ler Vilmos zombori tsz. maj. 13. 14.15.(46). - Pronay István b.-gyavmati tsz. mái 13 14 15 (49). — Klekuer Gvula s neje Inzoni Gizella zilahi tsz. maj. iá. 14. 15 (53)' —'Ziecler Vilmos szabadkai tsz. máj. 13. 14. 15. (57). - Sriu?er Fu'mp bpesti ker. s vtsz. maj. 13. 14. 15. (61). - Deiitsch Simuel kecskémét, tsz m-.. 13.