Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 2. szám

— 15 —

rendeletből folynak, részint pedig olyanok, melyek a mindenkori alperes közti viszonyból merittetnek, mely utóbbiak tehát külön jogot állapítanak meg. Vice versa a váltóadós a váltótörv. 92. §-a szerint részint olyan kifogásokkal élhet, melyek magából a váltó-jogból erednek mint exceptiones rei cokaerentes, és részint olyanok: melyek a mindenkori felperes közti jogviszonyból folynak s csak ez ellen érvényesíthetők is. Ilyen külön személyes viszony azonban megállapittatik a váltókötelezettnek szóban lévő nyilatkozata által is, miután minden egyes adósnak általános törvényszerű kötelezettsége és ezen kötelezettségének tartama a törvény által határoztatik meg, úgy bogy a törvényen s a váltóviszony természetén kívül csak speciális jogok eredhetnek s pedig csak külön nyilatkozat által, melynek tartalma szerint a keletkezett külön jognak terjedelme is megbirálandó. Ennélfogva igaz az is, hogy az adós azon nyilatkozatával, mely szerint: »az elévülés ellen emelhető kifogásról lemond vagy az elévülési időt meghosszabbítja«, csak közte s az akkori váltóbirtokos közt egy külön viszonyt állapit meg, melyből eredő külön jog csak ennek használhat, s mint ilyen egyszermind személyes jog lévén, utódaira át nem megy.

Az ügyvédi kamarákból.

— A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Buxbaum Salamonnak Selmeczy Victor budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében, az 1877. évi deczember 22-én következőleg ítélt:

Selmeczy Victor budapesti ügyvéd a panaszlott fegyelmi vétség terhe alól felmentetik.

Indokok : Úgy az előiratokból mint a végtárgyalás folyamán kiderült, hogy a vádlott kezéhez a kérdéses 100 írt 98 kr. Buxbaum Avon nevében jutott, és hogy ezen pénzt Buxbaum Salamon testvére Buxbaum Áron számlájára csak mint közvetítő fizette le vádlott irodájában ; ebből következve a kérdéses összeg feletti rendelkezés csupán csak Buxbaum Áront mint vádlott ügyfelét vagy e czélra különleges szabályszerű meghatalmazással ellátott megbízottját illetheti; kiderült továbbá, hogy egy részről Buxbaum Salamon — a végtárgyalás folyamában tett saját beismerése szerint — ily megbízotti minőségét panaszlott ügyvéd előtt nem igazolta s igy a pénzfelvételre jogosultsága iránt mi támpontot sem nyújtott, sőt a Buxbaum Áron és Salamon között fenforgott s panaszló által szinte beismert súrlódások valószínűvé teszik, hogy Buxbaum Salamon testvére által a pénzfelvételre egyáltalán felhatalmazva sem lett; másrészről pedig nem is állittatik, hogy Buxbaum Áron a maga személyében a kérdéses összeget vádlottól visszakövetelte és ez a kiadást azon részt illetőleg, mely Bicskey kielégítése után nála fenmaradt, megtagadta volna, sőt ellenkezőleg, a tények és körülmények összetalálkozása vádlott abbeli védekezésének alaposságát támogatják, hogy ő a bírói letétből visszavett 26 frt 8 krt és Kuzmik javára nála maradt 48 frt 90 krt jogosultan és ügyfele beleegyezésével tartotta magánál, és hogy ügyfele ezáltal sérelmet vagy kárt nem szenvedett; kiderült végié, hogy vádlott, miután a kérdéses összegliezi jogosultság Buxbaum Salamon panaszos által kétségessé tétetett, azt ügyfele illetve Kuzmik javára tényleg birói kézbe is letette, bár megállapított költségeire nézve sem lett kielégítve.

Ezek szerint a panaszlott fegyelmi vétség tényálladéka fen nem forogván, vádlottat annak terhe alól felmenteni kellett.

A kecskeméti ügyvédi kamara megtartotta rendes közgyűlését ; de a tagok nem jelentek meg oly számban, bogy a választást megejthessék ; miért is a választás megejtésére újabb batáridőül jan. 30. napja tűzetett ki. Az évi jelentésből kiemeljük, bogy a múlt év végén 105 ügyvéd és 45 ügyvédjelölt maradt bejegyezve. Az igtató- könyvbe 763 sz. érkezett, melyek mind elintéztetvén, hátralék nem maradt. A múlt évben befejezetlenül maradt 30 panaszhoz az év folyamán érkezett 31, s igy lett összesen 61, melyből 12 db. folyóban maradt, 13-ban pedig a vizsgálat van folyamatban.

Különfélék.

— Kolozsvári egyetem. Kimutatása az egyetemi hallgatóknak az 1876/7-iki évben.

I. félév. II. félév.

A baliga- A hallgatók száma tők száma

Tanszak —s—r------- Tanszak —s—~T~

® j A g ^ j -a g

I ® .5 § j .5

Jogtud. kar 154 10 Jogtud. kar 144 8

Orvostud, kar 72 2 Orvostud. kar 72 2

Bölcsészeti kar 57 10 Bölcsészeti kar 54 j 8

Természeti, kar 39 3 Természeti, kar 56 ] 5

Összesen 342 25 Összesen 826 23

_ , , ,, „. Gyógysz. liallg. 23 —

Gyógysz. halig. 24 - Szül! tanulónak 42 — A rJogászkür“-beii f. b. 10-én Dr. Dell’ Adami Rezső tart előadást a kártérítési jogról.

— Az olasz keresk. és váltótörvényjavaslatról megemlékeztünk múlt évi utolsó számunkban. Ez alkalommal még csak a váltótörvény- javaslat végén levő azon részleteket akarjuk ismertetni, melyek a bankári utalványra (Dell’ assegno bat cario) (checks) vonatkoznak. Mindenki, a ki rendelkezésére álló pénzt valamely banknál vagy más személynél letett, erről akár saját akár harmadik személy előnyére e felett egy utalvány (check) által rendelkezhetik. Az utalványnak kelettel és a kibocsátó nevével aláirottnak keli lennie. Szólhat au porteur (al portatore) vagy bizonyos meghatározott személy részére. A fizetés lehet látra vagy tiz napon belül a bemutatástól számítja. Az utalvány átruházható hátirat vagy üres hátirat mellett. Az utalványra mindazon határozatok alkalmazandók, a melyek a. váltó hátiratára, a váltó fizetésére, a kibocsátó és a giracsok kereseti jogára stb. vonatkoznak. Az utalvány birtokosa köteles ezt fizetés végett nyolcz napon belül bemutatni, ha azon helyen lett ki bocsátva, a melyen fizetendő, ha pedig más helyen bocsátatott ki és más helyen fizetendő, akkor ezen batáridő tizenöt nap. A kibocsátás napja ezen határidőbe be nem számittatik. Az utalvány azon birtokosa, a ki ezen batáridőn belül nem követeli a fizetést, elveszti kereseti jogát a giransok ellen. Elvesziti ezen jogát a kibocsátó ellen is, ha ezen batáridőn túl a megjelölt összeg a depositarius ténye folytán már nem áll rendelkezésre. A ki utalványt kelet nélkül vagy hamis kelettel, vagy oly összeg felett kibocsát, mely nincsen letéve az utalványozódnál, az büntetendő cselekvény nem létében, az utalványban kitett összeg egy tizedrészé- ben büntetendő.

Előfizetési felhívás

MAGYAR* THEMIS

1878-iki első évnegyedére.

Előfizetési dijak

(helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérraentes szétküldéssel):

a „Magyar Themis“, az „Igazságügyi rendeletek tára“, az „Igazságügyi törvények, anyaggyüjteniénynyel“ és a „Döntvények gyűjteménye“ együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt.

Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni.

A „Magyar Themis“ kiadó-hivatala,

az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz.

A magyar jogászközönséghez.

Minél tovább lialad codificátiónk, annál szükségesebb lesz, bogy a meghozott törvényekkel a törvényhozási matériáié is összegyűjtve közkézre bocsáttassák. Maguknak a törvényeknek száraz szövege a törvényhozó valódi intentiója iránt igen sokszor kétséget hagy fen, sőt tudvalevőleg az sem ritkaság, hogy a törvény szövege egészen mást fejez ki, mint a mit a codificátor mondani akart. Minthogy pedig a törvény nem egyéb, mint a törvényhozó akaratának kifejezése, és igy a törvény értelme azonosnak tekintendő azzal, a mit a törvényhozó abban kimondani a k'a r t: ennélfogva a törvény' hely'es értelmét és szellemét csakis a javaslatok és az ezek felett folytatott tárgyalások tanulmányozása képes kellőleg feltüntetni.

Ha még utalunk arra, hogy a magyar kereskedelmi törvény magyarázatát és enquéte-nek bár meglehetősen sovány jegyzőkönyvei köztudomásuíag nagy mértékben elősegítik: úgy hiszszük, mindenki el fogja velünk ismerni, hogy törvényeink magyarázatának ily fontos segédeszközét tovább is elhanyagolni valóságos bűn volna.

Mi pótolni szándékozunk ezen hézagot, és a »Magyar Themis« mellékleteként valamennyi igazságügyi törvényekre nézve megindítunk egy gyűjteményt, körülbelül oly rendszer szerint, mint azt az osztrák törvényekre vonatkozólag a nálunk is nagyon elterjedt Kaserer-féle füzetekben látjuk.

Az anyag összeállítását a »Magyar Themis« körül csoportosult szakemberek vállalták magukra. A »Magyar Themis« kiadó-hivatala.

— Legközelebbi csödbejelentési határidők. (Ja,i. 15-tóljan. 22-ig).

— Merese János bpesti kér. s vtsz. jan. 15. 16. 17. (252). — Bubouyik Lajos bpesti kér. s vtsz. jan. 15. 16. 17. (254). — Mihalck Ferencz bpesti e. f. kir. tsz. jan. 16. it. 18. (258). — Móricz Pollák bpesti kér. s vtsz. jan 16. 17. 18. (259). — Drex- Jer Mór bpesti e. f. kir. tsz. jan. 16. 17. 18. (296). — Lengyel Miklós s tsa kolozsvári tsz. jan. 17. (272). — Schvarcz Simon veszprémi tsz. jan. 21. 22. 23. (245).

— Kazatsai Antal utódja Kazatsai János brassói tsz. jan. 21. (285). — Özv. Be- leznay Jánosné jászberényi tsz. jan. 21. 22. 23. (287).

Kivonat a „Budapesti K8zlőny“-M.

Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentési határidő ; vli. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. — tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a rBpesti Közlöny“ azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent.

A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Bcrti Antal (lakik Halason), Bülcy László (lakik Monoron), Melczer Lajos (lakik Bpest-.n, Havas-utcza 5. sz.) és Dr. Steinbach lóin (lakik Bpesten, mérleg- utcza 3. sz.) és Szécsi Ferencz (lakik Bpesten Ferencziek hazára) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Ellenben Dr. Karafiáth Adolf budapesti ügyvéd és kamarai tag Oraviczára, Lulyálc Antal budapesi ügyvéd és kamarai tag Privigyére, és A agy Atyád budapesti ügyvéd és kamarai tag Lőcsére történt elköltözésük, Járossy Károly budapesti ügyvéd és kamarai tag kir. aljárásbiróvá történt kineveztetése, Tury István bpesti ügyvéd és kamarai tag pedig elhalálozása folytán, a fenti lajstromból kitöröltettek ; utóbbi irodája részére gondnokul Dr. Török Béla budapesti ügyvád és kamarai tag neveztetett ki.

Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Bo ros Sándor aradi ügyvéd, elhalálozása következtében, az ügyvédi lajstromból kitö Töltetvén, irodájára nézve gondnokul Pálfy Sándor aradi ügyvéd rendeltetett ki.

A győri Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik miszerint Lesz - kavics Qyula győri és Horváth József komáromi ügyvédek, elhalálozásuk folytán a