Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 13. szám - Ismét a tözsdebiróságról

— 103 tettünk az elmúlt három évben, azt Grhyczy Gyula után az ő tapintatos vezetésének köszönhetjük. Ha ezek után végigtekintek a budapesti ügyvédi kamara tagjain és nézem azon férfiak sorát, kik e pályán oly érdemeket szereztek maguknak, milyeneket szerezni én még csak ezentúl törekedhetem, és mégis azt látom, hogy önök bizalma engem jelölt ki az elnöki székre, tisztában kell lennem az iránt, hogy az önök választása nem akart jutalom vagy megtisztelés lenni valamely érdemekért — mert azokkal nem birok —, hanem hogy abban önök akarata nyilvánult arra nézve, hogy én és megválasztott tiszttársaim vállalkozzunk olv feladatok megoldására, melyektől karunk felvirágzását várják. Csak igy. csak ezen értelemben vehetem és fogadhatom el a reám esett választást (Éljenzés). Mélyen érzem a reám és tiszttársaimra várakozó feladatok súlyát és fontosságát. A feladatok elseje: a kamara tekintélyének fentartása, felfogva azt azon szempontból és azon értelemben, hogy minden sérelem, melv a kamarának bármely egyes tagját is érje, sérelem magára a kamarára (Elénk tetszés), és felfogva azon értelemben is, hogy minden hiba, melyet a kamarának bármely egyes tagja elkövet, következményeiben visszaesik az egész ügyvédi karra, magára a kamarára (Élénk tetszés és helyeslés). A mily szigorúan kell tehát ügyelnünk arra, hogy az utóbbiak megtoroltassanak, ép oly erélylyel és buzgósággal kell mindent elkövetni, hogy minden sérelem rögtön és teljesen orvosoltassék. A feladatok sorozatát tovább tekintve, azok közt látom azt is, hogy hatni ügyekezzünk a törvényhozás előtt és a kormányuál oda, hogy autonómiánk továbbfejlesztessék. Az 1874: XXX1Y. törvényczikkel e részben csak egy lépés történt. Meg lett szüntetve az az anomália, melynél fogva az ügyvéd, ki szemben a bíróságokkal a jog védője és ellenőre volt, ugyanazon biróság fegyelmi hatósága alatt állt; de ezentúl kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy ez csak kísérlet, csak egy lépés, az első, melyet még soknak kell követnie, hogy azt mondhassuk, hogy az ügyvéd állása a törvényben ugy van meghatározva, amint szükséges, hogy feladatának megfelelhessen. Feladataink harmadik sorozatába tartozik: eloszlatása a közönségben nyilvánuló bizonyos elfogultságoknak; de ez első sorban az előbb említett kettős feladat mikénti megoldásától függ. Tagadhatatlan, hogy itt nagy nehézségekkel kell a kamarának megküzdenie ; de bizton remélem, hogy a törekvés e részben is czélt fog érni. Minden •országban a művelődéssel haladt egyszersmind a tisztelet is, melyben az ügyvédet részesitik. Nézzük Németországot, és azt látjuk, hogy ez előtt egy századdal az ügyvéd ott még folytonos ü'dözés tárgya volt ; most, a cultura előhaladottságával, oly tekintélyes állásuk, mint akár Francziaországban, akár Belgiumban, vagy Angliában és Amerikában. Ma sem Dyilvánul nálunk a müveit körökben sértő felfogás az ügyvédség tekintetében, és biztos vagyok benne, hogy amint a mivelődés terjedni fog, el fogjuk érni, hogy a társadalom minden rétegeiben az ügyvédség iránt az azt megillető tiszteletet fogják tanúsítani (Tetszés). De hogy az imént jelzett feladatokat tiszttársaimmal együtt megoldhassuk, elengedhetlen főfeltétel, hogy az egész ügyvédi kamarának, önöknek t. ügyvédtársaim, mindnyájuknak támogatására számolhassunk. Kell, hogy azon érzület terjedjen el köztünk, hogy a kamara a közös anya és mi mindnyájan édes testvérek vagyunk, hogy mindnyájunk érdekei közösek és azonosok. Ha ugy fogunk mindig felléphetni, hogy önök nevében, önök összeségének súlyával lépünk fel. akkor az eredmény bizonyára nem fog elmaradni. Azt hiszem, e tekintetben lényegesen előmozditóla? foghatni, ha r a választmány a közgyűléssel mennél gyakrabban fog érintkezni (Élénk helyeslés); csak akkor mondhatjuk, hogy igazán az önök akaratának vagyunk kifolyása. Sokszor hallottam ázon észrevételt, hogy az ügyvédi kar nagyszáma tuihajtásra hajlandó, cs azért az ügyvédi kar a fegyelmet saját kebelében fentartani nem lesz soha képes, szóval, hogy az ügyvédi kar az autonómiára nem alkalmas. Én ezen véleményt soha sem osztottam és most sem osztom. Az utóbbi napok tapasztalatai mindenkit meggyőzhettek ezen felfogás alaptalanságáról. A választási mozgalmak ideje alatt nagy élénkséget tapasztaltunk kamaránkban; de ezen élénkség soha sehol sem csapott át azon határokon, melyeket a jogos érdeklődés megengedés megkíván. Az egész mozgalom alatt előtérben volt a személyek tisztelete; személyt sérteni egyszer sem láttam, és az ép most véget érő közgyűlés egész folyamában a többségnek ugy mint a kisebbségnek mélyen t. tagjai a tárgyilagosság és a higgadtság azon hangján szóltak folyvást és'targyaltak az ügyeket, amely minden testületnek becsületére válnék. Ezen tapasztalatok után bizalommal nézek a jövő elé. Egy ily testület támogatása mellett sokat lehet végezni buzgalommal, kitartással és ügyszeretettel, és azért kérve magam és tiszttársaim részére önök támogatását, ajánlom magamat kegyeikbe. (Hosszas zajos éljenzés). Különfélék. — Lamezan a bécsi országos törvényszék kitűnő ügyésze — mint a bécsi lapok irják — számos érdemeinek elismeréséül a főtörvényszéki tanácsosi czimet nyerte meg. Lamezan nemcsak az osztrák, hanem az egész európai ügyészek körében oly kiválóan díszes helyet foglal el. melynek nem igen van párja. Minden nagyobb szabású büntető-perben ő teljcsiti a közvádlói teendőket; vádiratai oly kitűnően vannak szerkesztve, hogy e téren mintákul szolgálhatnak. A törvényszéki szónoklat Ausztriában már számos jehs szónokra utalhat, de a jelenlegiek iíözt alig van csak egy is, a ki a bécsi országos törvényszék ügyészével, eszmeböség, kiváló előadási modor, és a döntő érvek gazdagsága tekintetében versenyezhetne. Nálunk a szónoklat ezen terén nem haladás hanem inkább a pongyolaságba való hanyatlás észlelhető. A büntetőtörvénykönyv életbe léptetése előtt állunk, a midőn a bíró bölcs belátása megszűnik domináló lenni. Ha körülnézünk azok közt. a kik a codex gyakorlati alkalmazását érvényre emelui első sorban hivatva lesznek, aggódva azon kérdést kell tennünk: mikor lesz nálunk oly közvádló, a kit Lamezannal lehetne párhuzamba helyezni ? — Anglia minden nagyobb városában a városi tanács (Oourt of Aldermann) által egy magasabb rangú ügyvéd (barrister) választatik, a ki a város jogi tanácsadója, azon kívül a rendőri és a kisebb polgári ügyekben bíráskodik. Fizetésük igen jelentékeny, daczára hogy ezen ügyvédek a praxist folytathatják és a parlamentben is ülhetnek°Nevök »recordes«. London városában nem rég a város jogásza lemondott és a tanácsnak ujat kellett választani. Két ellenjelölt volt. a Common Serjant, Sir Thomas Chambers, és Sir James Fitzjames Stephen. Mindkettő kiváló ügyvéd (Q ueens Couusel) és jogi iió. Az utóbbi különösen ismeretes számos iratai által az angol törvények codificatiója körül. Sir Chambers négy szavazat többségével lett megválasztva és mint a világ első városának bírája és jogtanácsosa évenkénti fizetése 3000 font Sterling vagyis harmincz ezer forint aranyban lesz. Miután az ilyen ügyvéd a city legnagyobb bankárjai által is jogi tanács végett megkerestetik és perekkel megbizatik, könnjü elképzelni, hogy jövedelme óriási. - A lyoni főtörvényszék (Cour d'appel) egyik tanácselnöke nem rég az ezen tanács előtt tárgyaló ügyvédek irányában oly modort tanúsított, mely által több ügyvéd magát sértve érezte. Panaszt tettek az ügyvédi kamara választmányánál. Ez a dolog mibenléte iránt tájékozást nyervén, határozatilag kimondotta, hogy minden a kamaránál bejegyzett ügyvédnek fegyelmi eljárás terhe alatt megtiltja, jövőre ezen tanácselnök előtt tárgyalni, míg a megsértett ügyvédi kar tekintélye elégtételt nem nyert. A határozat a főtörvényszék elnökével és az igazságügyminiszterrel közöltetett. Utóbbi az illető tanácselnököt felszólította, hogy két hét alatt egyenlítse ki a közte és az ügyvédi kar közt fenforgó viszályt, mivel különben ezen ügyet további elhatározása tárgyává teendi. — A ,,Jogászkör"-ben f. h. 28-án Enyiczkey Gábor ügyvéd tart előadást: a biztosítási szerződés időelötti érvénytelenítéséről és ennek törvényes következményeiről kereskedelmi jogunk szempontjából. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1878-iki második évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házboz hordással, vagy vidékre bériueiites szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", az „Igazságügyi törvények, auyaggyüjteménynyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Tliewis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV*., barátik-tere 7. s/. Legközelebbi csödbejelentési határidők. (-1/ - / 9-ig.) Brassay Ödön debreczeni tsz. apr. 2. 3. 4. (39). — Veliaclia Ágoston nanyhecskereki tsz. apr. 3. 4. 5. (30). — Kramer Miksa bpesti ker. s vtsz- api. 3. 4. 5. (59). — II. Fluszmann pozsonyi tsz. apr. 3. 4. 5. (62). — (iriinhaum Sámuel n-váradi tsz. apr. 4. 5. 6. (38). — Matheas Iván dévai tsz. apr. 6. (41). — LŐwlilger F. bpesti ker. s vtsz. apr. 8. 9. 10. (30). Kivonat a „Budapesti Közlönyétől. Rövidítések: bh. = benyújtási ha'árid? és bejelentési batáridő ; vb. - végrehajtó; '• = ideiglenes; t. = tömegg.mdnok ; p. = perflgyelS. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a ,.Bpcsti Közlöny" a'.on izamit jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Dr. LSwenftsld Albert (l/Dorottya u. 6. sz.) ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetet; Dr. DeU'Adámi Ágoston promontori ügyvéd és kamarai tag. lakhelyét Promontorról Budapestre (IV. ker. magyar utcza 14. sz.) tette át. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel kőzbirré tétetik, miszerint Dr. B-achfelJ Lajos (lakik nádor u. 9. sz.). Csillag Kálmán (1. Erisébettér 9. sz.i, Marosa Károly (i. Váczon.), Gellért S<h,dor (lak. Kalocsán) és Szlwha Ajoston (1. Bodzafa u. 18.'sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A péCSi ügyvédi kamura részéről ezennel kőzbirré tétetik, miszerint Bulunh Samu tamási lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett, ellenben Maver Béla pécsi ügyvéd, közbivatalra lett megválasztása folytáo. a kamara lajstromából töröltetett. A kassai ügyvédi kamara részétől ezennel kőzbirré tétetik, miszerint tiurtalos János zsadányi lakos ügyvéd, lakhelyét a kamara területén belől Szepsibe tette át. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírre tetetik. Hogy ntnet Kdroli/ uao-ykikindai ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Ellenben Vobrányi Ádám nagylaki ügyvéd, szolgabiróvá történt megvalaszta'ása. Dám E'eTc szentesi ügyvéd pedig önkénytes lemondása folytán, a fenti lajstromból kitörültettek. A székesfehérvári üg>védi kamara részéről ezennel közhírre tetetik, miszerint Cserny UKU veszprémi lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett.