Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 10. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslat tárgyában. [3. r.]

A 134. §. 1-ső bekezdése végén foglalt azon j intézkedést, hogy felfolyamodónak a felfolyamodványnak történt felterjesztéséről való értesítése nem szükséges,— a bizottság nem helyeselheti; mert a felfolyamodónak első sorban van érdekében azt tudni, hogy vajon előterjesztetett-e és elkülde- • tett-e felfolyamodása. Ugyanezen §. 2-ik bekezdé- j sére vonatkozólag a bizottság, tekintve azon körülményt, hogy telekkönyvi ügyekben, kivált jelen törvéuynél fogva, külön interpretátiónak szükségessége fen nem forog, — és tekintve, hogy a telekkönyvi bíróságnál ezentúl minden peres eljárás kizárva lesz, elégségesnek tartja, hogy a kir. táblánál az elnökön kivül két, — és a legfőbb bíróságnál az elnökön kivül négy bíróból álló tanácsban határoztassék. Az ügyvédi kamarákból. Meghívás a budapesti ügyvédi kamara által 1877. évi mártius 19-én délutáni 4 órakor a kamara helyiségeiben (IV. zöldfa-utcza 12. sz. a.) tartandó rendes évi közgyűlésre. Napirend: 1. Az 1876. évi működésére vonatkozó választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztár-maradvány feletti rendelkezés. 3. A költségelőirányzat megállapitása és mikénti fedezésének meghatározása s ezzel kapcsolatosan 4. A tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapitása. 5. A választmány határozata ellen Kendeffy József kamarai tag által beadott felebbezés elintézése. 6. A m. kir. igazságügyi minisztérium által véleményadás végett közlött telekkönyvi törvényjavaslat illetve az ezt tárgyazó választmányi előterjesztés tárgyalása. Kelt Budapesten, 1877. évi mártius 2-án. Funták Sándor m. k., elnök. A nagyváradi ügyvédi kamara 1876. érről szóló jelentése, (Vége.) Fel kell szólalnunk még, bár ez nagyméltóságod, intézkedéseire vonatkozik, azon irányzat ellen, mely a kamarákat bureaukraticus szerkezetű i apró, jelentőség nélküli administrativ teendőkkel elhalmozni kivánt hivatallá minősítené, s ez által j lassankint absorbeálná azon függetlenséget, mely j daczára bizonyos administrativ tüggésnek, mely- | ben a kamara a magas igazságügyminiszteriumhoz I áll, e vonásaira oly sokat tartó ügyvédi karnak mindenkor féltett kincsét képezi. Az ügyvédi kamaráknak még a szűkkeblű s szabadelvütlen ügyvédi rendtartás 19. §-ában körvonalazott hatásköre kétségtelenül autonomicus jelleggel bír, mely tehát kizárja a folytonos minutiosiTásokba menő felügyeletet, s értéktelen meddő számonkérés és kimutatásokkali zaklatásokat. Másnak valóban, tisztelettel bár, de őszintén kimondjuk, nem nevezhetjük azon 26677/876. sz. a. leirattal követelt kimutatásokat, melyek 166 rovatának kitöltése lélekölő munkának s szerintünk teljesen fölösleges és czélnélküli dolgozatnak tekinthető. A törvény szerint nem lehet más kötelességünk, mint évi jelentésünk során főbb vonásokban feltüntetni az ügykezelést s a fegyelmi eljárás főbb mozzanatait. Elismerjük, hogy statisztikai szempontból bizonyos általános kimutatások szükségesek, s ily czélu feladatnak szíves készséggel teszünk eleget, de arra kérjük nagyméltóságodat, hogy a kamarát ily terhes, sőt kivihetetlen rubrica-dolgozat teljesítésétől felmenteni méltóztassék. A székhelyünkön létező bíróságok működéséről való jelentésünk csak visszhangja lehet mult évi felterjesztésünknek. Rendesen ugyanazon ok ! ugyanazon okozatot eredményezi. A járásbíróság- ' nál rendkívül lassú az ügymenet, a hátralékok inkább szaporodnak, mint kevesbednek, s ez irányban javulást mindaddig, mig az, e vidék jelentékeny ügyforgalmának, s a jó és gyors igazságszolgáltatás igényeinek megfelelő személyzet szaporítást nem nyerend és mint mult évi jelentésünkben | - 83 — is érintők, a bagatall-ügyek hatásköre alul ki nem | vétetnek, épen nem remélhetünk. A helybeli kir. trvszéknél a tavaly is jelzett kielégítő eredményt constatálhatjuk. A bíróságokra nézve sem helyeselhetjük azonban, s az igazságszolgáltatás magasabb érdekeinek sajnos megrövidítésével járónak tekintjük a kimutatások hasonló minutiókba menő összeállításával való rnegterheltetésüket, mely azt eredményezi, hogy az év első két hónapjában ugy a bírói kar, mint a kezelő személyzet a folyó ügyektől elvonatva, magát egészen a kimutatások készítésének kénytelen szentelni. Legyen szabad továbbá ez alkalommal a felekre s az ügyvédekre sérelmes két eljárás el- | len felszólalnunk, s nagyméltóságodnak e tekintet- | ben administrativ intézkedését kikérnünk. Végtelenül terhes, s a perlekedést a bélyeg és egyéb illetékeken kivül rendkívül megdrágítja a hirdetések sokfélesége és magas dijaztatása. Addig is mig a perrendtartás e részben igaztalan intézkedései a perlekedő feleknek méltányos előnyére megváltoztatnak, kérnénk utasitani a bíróságokat, hogy a hirdetményeket lehető legrövidebb szövegezésekkel szerkesszék, hogy ekként az úgyis alig elviselhető költséges perlekedésen némileg segítve legyen. Rendkívüli visszaéléseket követ el a kezelő személyzet az ügyvédek ellenében a leletezések által. Gyakran történik, hogy ügyvédekrevétetik fel a lelet, okmányok után, melyekért az illető fél lenne leletezendő, vagy ügyvéden követeltetik ítéleti százalék, mely pedigaz illeték-szabályok rendelkezése szerint a félre volna vetendő. Ezenkívül méltányosan követelhető volna az ügyvédek által, hogy időnkint közszemlére kiíratnának az illető hivatalhelyiségben azoknak nevei, kik bélyeg-illetéket beszolgáltatni tartoznak, s csak ennek nem teljesítése után lehetnének megleletezendők. S mily számtalan aztán még az az eset, hogy leletek vétetnek föl az ügyvédek s felek zaklatására, hol annak semmi törvényes alapja nincsen. Törvényjavaslatok iránt való véleményadásra ez év folyamán egyedül a telekkönyvi javaslatra nézve hivattunk fel. Mily részben feleltünk meg e felszólításnak, mily mérvben járulunk szerény véleményezéseinkkel mi is a tulajdon biztossága s a nyilvános hitel alapelveire fektetett korszerű telekkönyvi törvény alkotásához: felterjesztendő jelentésünkből kegyeskedik nagy méltóságod meggyőződést szerezni. De ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el ama észrevételünket, hogy az ügyvédi kamarák más igen fontos törvényjavaslatokra nézve is felhivandók lehettek volna véleményezésre. így p. o. a büntető törvényjavaslatnál, vagy a törvényhozási tárgyaláson részben már tulment uzsora-törvényjavaslatnál. Az előbbivel összefüggésben óhajtandó volna nagyon egy rendszeres, a szabadelvüség és v é d e 1 e m-s zabadság szellemében alkotott büntető-eljárás behozatala, mely egyszersmind ledöntse az egyenlőtlenség azon nagy válaszfalát, mely a vádló és védő ügyvéd között a most divó eljárás szerint fenáll. Volt reá eset s — természetesen a mostani eljárási szabályzat mellett — folyton leend rá eset, hogy a vádló ügyészség a befejezett vizsgálat után sem engedte meg a védő ügyvédnek végtárgyalás előtt védenczével tanuk nélkül értekezhetni. Hogy ilyen eljárás igazságtalan volta mellett, az ügyvédi kar tekintélyét is sérti és mélyen megalázza, nem szükséges indokolni. Óhajtva várjuk végül a polg. perrendt. novelláris módosítását, mely annak hiányain segitni volna hivatva, ugy az általános magyar polgári törvénykönyv mielőbb leendő megalkotását. Bár az ügymenetről a kimutatás a leküldött rovatos jegyzék rubrikáiban részletesen kitüntetve van : e jelentésünkben is összeállítjuk annak főbb mozzanatait. Az ügyvéd-kamarai tagok száma az 1876-ik év végén: 162. Uj felvétel törtónt 14. Kitöröltettek: a) elhalálozás: 4, b) lemondás: 3, c) átlépés: 1, d) más okból 1. Az ügyvédjeielöltek száma 1876. év végén összesen 37. Kilépett az azelőtt bejegyzettekből 29. Az igtató-könyv tanúsítása szerint összes ügydarab 1876. évben: 735. Elintéztettek mindannyian. Panaszok érkeztek ugyanebben az évben : 47. Ebből megszüntetési hatá rozattal elláttatott 37. Fegyelmi vizsgálat rendeltetett 3. Folyamatban van 7. Ezekben teszszük tiszteletteljes jelentésünket. A nagyváradi ügyvédi kamarának 1877. évi január hó 28-án tartott közgyűléséből. Ritoók Zsigmond, elnök. Márkus Lajos, titkár. A szatmár-németi ügyvédi ka.nara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagy Endre és Helmeczy József szatmár-németi lakos ügyvédek, a kamara névjegyzékéba folytatólag felvétettek. A szatmár-németi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kováin Sándor nagy-bányai lakos ügyvéd. Szarvasra járásbiróvá történt kineveztetése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett. A szatmár-németi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Szikszó Gedeon kölesei lakos ügyvéd elhalálozván, neve a kamara lajstromából kitörültetett, irodája részére pedig Kacsóh Lajos f. gyarmati lakos ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Karácsonyi Imre bazini lakos ügyvédet, elhalálozása folytán, az ügyvédi lajstromból kitörölte, ésa halaszthatlan teendők teljesítésére — a meghalálozott özvegyének kérelmére — Milták Gusztáv bazini lakos ügyvédet rendelte ki gondnokul. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fabinyi Gusztáv jólsvai lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Balogh János ügyvéd kir. alj. bíróvá történt kineveztetése, — Soltész Nagy Albert miskolczi lakos ügyvéd önkénytes lemondása, — Ferenczy Sándor miskolczi lakos ügyvéd pedig elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitörültettek ; utóbbinak irodájára nézve gondnokul Ferenczy Barnabás miskolczi lakos ügyvéd neveztetett ki. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Bakay Gyula orosházi ügyvéd az ellene bünfenyitő uton kimondott vád alá helyezés alapján 1876. évi 763. sz. kamarai és ezt helybenhagyó 1877. évi 21.sz. curiai határozat kapcsában az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetvén, irodájára nézve gondnokul Herczeg Géza orosházi ügyvéd rendeltetett ki. Különfélék. — A jogászkörben folyó hó 8-án Dr. Schreyer Jakab ügyvéd tart felolvasást a fizetésképtelen adósok által kötött jogügyletek megdöntésére vonatkozó törvénytervezet eljárási és bizonyítási részéről. — A szolgabírói birálkodáshoz izleltetőül közöljük a következő okmányt, mely hozzánk beküldetett : »A nagyméltóságú igazságügyi kir. minisztérium 33,052/1876. sz. rendeletéből ezennel értesítem önt, miszerint azon panaszkérvényére, melyet ön az ön által tolvajlás és orgazdaság miatt bepanaszolt Kari Vincze szentkirályi lakos és társai ellen még 1871. évben megindított bünvizsgálatnak elhanyagolása végett a sz. lőrinczi kir. járásbíróság, s illetve az ottani volt megyei szolgabiró, N. I. ellen a nagyméltóságú igazságügyi minisztériumhoz benyújtott, s mely kérvénye ugyanott egyelőre még visszatartatott, — a nagyméltóságú igazságügyi minisztérium mult évi október hó 17-én 30,936/1876. sz. a. kelt rendelete folytán általam rögtön beható nyomozás teljesittetvén, abból kiderült, mikép a sz. lőrinczi kir. járásbíróság eme mulasztásért nem hibáztatható, azért, mert N. I. 1871. évben volt sz. lőrinczi főszolgabíró és később ottani szolgabíró a kérdéses bünvizsgálati iratokat sem a kir. bíróságok életbeléptetése alkalmával, sem utóbb a kir. járásbíróságnak át nem adta, vagy a kir. törvényszékhez fel nem terjesztette, hanem mind ekkoráig magánál tartotta. A sz. lőrinczi kir. járásbíróság ez okból önnek mult évi február és május hónapokban érkezett szorgoló kérvényeit is intézkedés végett az ottani szolgabíróhoz tette át, és csakis abban cselekedett helytelenül, hogy önt erről értesíteni elmulasztotta. Mult évi október hó 24-én és 29-én kelt rendeleteimre a sz. lőrinczi kir. járásbíróság ezen bünvizsgálati iratokat az ottani szolgabírói hivatalnál felkerestetvén, és átvévén ugyanazokat — összesen 12 darabban — hozzám ezen ügy állásáróli részletes jelentés kíséretében felterjesztette. Ezen vizsgálati iratok, melyek az ügy állását körülbelül olykép tüntetik fel, miként ön azt . folyamodványában előadta, arról tanúskodnak, miI szerint ezen ügy akkor alig jutott tovább a legfe! lületesebb előnyomozás stádiumánál, sőt a főtet-