Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 10. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslat tárgyában. [3. r.]

A 134. §. 1-ső bekezdése végén foglalt azon j intézkedést, hogy felfolyamodónak a felfolyamod­ványnak történt felterjesztéséről való értesítése nem szükséges,— a bizottság nem helyeselheti; mert a felfolyamodónak első sorban van érdekében azt tudni, hogy vajon előterjesztetett-e és elkülde- • tett-e felfolyamodása. Ugyanezen §. 2-ik bekezdé- j sére vonatkozólag a bizottság, tekintve azon kö­rülményt, hogy telekkönyvi ügyekben, kivált jelen törvéuynél fogva, külön interpretátiónak szüksé­gessége fen nem forog, — és tekintve, hogy a te­lekkönyvi bíróságnál ezentúl minden peres eljárás kizárva lesz, elégségesnek tartja, hogy a kir. táb­lánál az elnökön kivül két, — és a legfőbb bíró­ságnál az elnökön kivül négy bíróból álló tanács­ban határoztassék. Az ügyvédi kamarákból. Meghívás a budapesti ügyvédi kamara által 1877. évi mártius 19-én délutáni 4 órakor a kamara helyiségeiben (IV. zöldfa-utcza 12. sz. a.) tartandó rendes évi közgyűlésre. Napirend: 1. Az 1876. évi működésére vonatkozó vá­lasztmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztár-maradvány feletti rendelkezés. 3. A költségelőirányzat megállapitása és mi­kénti fedezésének meghatározása s ezzel kapcso­latosan 4. A tisztviselők és kezelő személyzet fizeté­sének megállapitása. 5. A választmány határozata ellen Kendeffy József kamarai tag által beadott felebbezés elin­tézése. 6. A m. kir. igazságügyi minisztérium által véleményadás végett közlött telekkönyvi törvény­javaslat illetve az ezt tárgyazó választmányi elő­terjesztés tárgyalása. Kelt Budapesten, 1877. évi mártius 2-án. Funták Sándor m. k., elnök. A nagyváradi ügyvédi kamara 1876. érről szóló jelentése, (Vége.) Fel kell szólalnunk még, bár ez nagyméltó­ságod, intézkedéseire vonatkozik, azon irányzat ellen, mely a kamarákat bureaukraticus szerkezetű i apró, jelentőség nélküli administrativ teendőkkel elhalmozni kivánt hivatallá minősítené, s ez által j lassankint absorbeálná azon függetlenséget, mely j daczára bizonyos administrativ tüggésnek, mely- | ben a kamara a magas igazságügyminiszteriumhoz I áll, e vonásaira oly sokat tartó ügyvédi karnak mindenkor féltett kincsét képezi. Az ügyvédi kamaráknak még a szűkkeblű s szabadelvütlen ügyvédi rendtartás 19. §-ában kör­vonalazott hatásköre kétségtelenül autonomicus jelleggel bír, mely tehát kizárja a folytonos minu­tiosiTásokba menő felügyeletet, s értéktelen meddő számonkérés és kimutatásokkali zaklatásokat. Másnak valóban, tisztelettel bár, de őszin­tén kimondjuk, nem nevezhetjük azon 26677/876. sz. a. leirattal követelt kimutatásokat, melyek 166 rovatának kitöltése lélekölő munkának s szerin­tünk teljesen fölösleges és czélnélküli dolgozatnak tekinthető. A törvény szerint nem lehet más kö­telességünk, mint évi jelentésünk során főbb voná­sokban feltüntetni az ügykezelést s a fegyelmi el­járás főbb mozzanatait. Elismerjük, hogy statisztikai szempontból bi­zonyos általános kimutatások szükségesek, s ily czélu feladatnak szíves készséggel teszünk eleget, de arra kérjük nagyméltóságodat, hogy a kamarát ily terhes, sőt kivihetetlen rubrica-dolgozat telje­sítésétől felmenteni méltóztassék. A székhelyünkön létező bíróságok működé­séről való jelentésünk csak visszhangja lehet mult évi felterjesztésünknek. Rendesen ugyanazon ok ! ugyanazon okozatot eredményezi. A járásbíróság- ' nál rendkívül lassú az ügymenet, a hátralékok in­kább szaporodnak, mint kevesbednek, s ez irány­ban javulást mindaddig, mig az, e vidék jelenté­keny ügyforgalmának, s a jó és gyors igazságszol­gáltatás igényeinek megfelelő személyzet szaporí­tást nem nyerend és mint mult évi jelentésünkben | - 83 — is érintők, a bagatall-ügyek hatásköre alul ki nem | vétetnek, épen nem remélhetünk. A helybeli kir. trvszéknél a tavaly is jelzett kielégítő eredményt constatálhatjuk. A bírósá­gokra nézve sem helyeselhetjük azonban, s az igaz­ságszolgáltatás magasabb érdekeinek sajnos meg­rövidítésével járónak tekintjük a kimutatások ha­sonló minutiókba menő összeállításával való rneg­terheltetésüket, mely azt eredményezi, hogy az év első két hónapjában ugy a bírói kar, mint a ke­zelő személyzet a folyó ügyektől elvonatva, magát egészen a kimutatások készítésének kénytelen szentelni. Legyen szabad továbbá ez alkalommal a felekre s az ügyvédekre sérelmes két eljárás el- | len felszólalnunk, s nagyméltóságodnak e tekintet- | ben administrativ intézkedését kikérnünk. Végtelenül terhes, s a perlekedést a bélyeg és egyéb illetékeken kivül rendkívül megdrágítja a hirdetések sokfélesége és magas dijaztatása. Addig is mig a perrendtartás e részben igaztalan intézkedései a perlekedő feleknek méltányos elő­nyére megváltoztatnak, kérnénk utasitani a bíró­ságokat, hogy a hirdetményeket lehető legrövidebb szövegezésekkel szer­kesszék, hogy ekként az úgyis alig elviselhető költséges perlekedésen némileg segítve legyen. Rendkívüli visszaéléseket követ el a kezelő személyzet az ügyvédek ellenében a leletezések ál­tal. Gyakran történik, hogy ügyvédekrevéte­tik fel a lelet, okmányok után, melye­kért az illető fél lenne leletezendő, vagy ügyvéden követeltetik ítéleti százalék, mely pedigaz illeték-szabá­lyok rendelkezése szerint a félre volna vetendő. Ezenkívül méltányosan köve­telhető volna az ügyvédek által, hogy időnkint közszemlére kiíratnának az illető hivatalhelyiség­ben azoknak nevei, kik bélyeg-illetéket beszolgál­tatni tartoznak, s csak ennek nem teljesítése után lehetnének megleletezendők. S mily számtalan az­tán még az az eset, hogy leletek vétetnek föl az ügyvédek s felek zaklatására, hol annak semmi törvényes alapja nincsen. Törvényjavaslatok iránt való vélemény­adásra ez év folyamán egyedül a telekkönyvi javaslatra nézve hivattunk fel. Mily részben felel­tünk meg e felszólításnak, mily mérvben járulunk szerény véleményezéseinkkel mi is a tulajdon biz­tossága s a nyilvános hitel alapelveire fektetett korszerű telekkönyvi törvény alkotásához: felter­jesztendő jelentésünkből kegyeskedik nagy méltó­ságod meggyőződést szerezni. De ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el ama észrevételünket, hogy az ügyvédi kamarák más igen fontos törvényjavasla­tokra nézve is felhivandók lehettek volna véleményezésre. így p. o. a bün­tető törvényjavaslatnál, vagy a tör­vényhozási tárgyaláson részben már tulment uzsora-törvényjavaslatnál. Az előbbivel összefüggésben óhajtandó volna na­gyon egy rendszeres, a szabadelvüség és v é d e 1 e m-s zabadság szellemében alkotott büntető-eljárás behozatala, mely egyszersmind ledöntse az egyenlőtlenség azon nagy válaszfalát, mely a vádló és védő ügyvéd között a most divó eljárás szerint fenáll. Volt reá eset s — természe­tesen a mostani eljárási szabályzat mellett — foly­ton leend rá eset, hogy a vádló ügyészség a befejezett vizsgálat után sem en­gedte meg a védő ügyvédnek végtár­gyalás előtt védenczével tanuk nél­kül értekezhetni. Hogy ilyen eljárás igaz­ságtalan volta mellett, az ügyvédi kar tekintélyét is sérti és mélyen meg­alázza, nem szükséges indokolni. Óhajtva várjuk végül a polg. perrendt. no­velláris módosítását, mely annak hiányain segitni volna hivatva, ugy az általános magyar polgári törvénykönyv mielőbb leendő megalkotását. Bár az ügymenetről a kimutatás a leküldött rovatos jegyzék rubrikáiban részletesen kitüntetve van : e jelentésünkben is összeállítjuk annak főbb mozzanatait. Az ügyvéd-kamarai tagok száma az 1876-ik év végén: 162. Uj felvétel törtónt 14. Kitöröl­tettek: a) elhalálozás: 4, b) lemondás: 3, c) átlépés: 1, d) más okból 1. Az ügyvédjeielöltek száma 1876. év végén összesen 37. Kilépett az azelőtt bejegyzettekből 29. Az igtató-könyv tanúsítása szerint összes ügydarab 1876. évben: 735. Elintéztettek mind­annyian. Panaszok érkeztek ugyanebben az év­ben : 47. Ebből megszüntetési hatá rozattal ellát­tatott 37. Fegyelmi vizsgálat rendeltetett 3. Fo­lyamatban van 7. Ezekben teszszük tiszteletteljes jelentésünket. A nagyváradi ügyvédi kamarának 1877. évi január hó 28-án tartott közgyűléséből. Ritoók Zsigmond, elnök. Márkus Lajos, titkár. A szatmár-németi ügyvédi ka.nara részéről ezen­nel közhírré tétetik, miszerint Nagy Endre és Helmeczy Jó­zsef szatmár-németi lakos ügyvédek, a kamara névjegyzé­kéba folytatólag felvétettek. A szatmár-németi ügyvédi kamara részéről ezen­nel közhírré tétetik, miszerint Kováin Sándor nagy-bányai lakos ügyvéd. Szarvasra járásbiróvá történt kineveztetése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett. A szatmár-németi ügyvédi kamara részéről ezen­nel közhírré tétetik, miszerint Szikszó Gedeon kölesei lakos ügyvéd elhalálozván, neve a kamara lajstromából kitörül­tetett, irodája részére pedig Kacsóh Lajos f. gyarmati lakos ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Karácsonyi Imre bazini lakos ügyvédet, elhalálozása foly­tán, az ügyvédi lajstromból kitörölte, ésa halaszthatlan te­endők teljesítésére — a meghalálozott özvegyének kérel­mére — Milták Gusztáv bazini lakos ügyvédet rendelte ki gondnokul. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Fabinyi Gusztáv jólsvai lakos ügy­véd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Balogh János ügyvéd kir. alj. bíróvá történt kineveztetése, — Soltész Nagy Albert miskolczi lakos ügyvéd önkénytes lemon­dása, — Ferenczy Sándor miskolczi lakos ügyvéd pedig el­halálozása folytán, a kamara lajstromából kitörültettek ; utóbbinak irodájára nézve gondnokul Ferenczy Barnabás miskolczi lakos ügyvéd neveztetett ki. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Bakay Gyula orosházi ügyvéd az ellene bünfenyitő uton kimondott vád alá helyezés alapján 1876. évi 763. sz. kamarai és ezt helybenhagyó 1877. évi 21.sz. curiai határozat kapcsában az ügyvédség gyakorlatá­tól felfüggesztetvén, irodájára nézve gondnokul Herczeg Géza orosházi ügyvéd rendeltetett ki. Különfélék. — A jogászkörben folyó hó 8-án Dr. Schreyer Jakab ügyvéd tart felolvasást a fi­zetésképtelen adósok által kötött jogügyletek meg­döntésére vonatkozó törvénytervezet eljárási és bizonyítási részéről. — A szolgabírói birálkodáshoz izleltetőül közöljük a következő okmányt, mely hozzánk be­küldetett : »A nagyméltóságú igazságügyi kir. minisz­térium 33,052/1876. sz. rendeletéből ezennel ér­tesítem önt, miszerint azon panaszkérvényére, me­lyet ön az ön által tolvajlás és orgazdaság miatt bepanaszolt Kari Vincze szentkirályi lakos és tár­sai ellen még 1871. évben megindított bünvizsgá­latnak elhanyagolása végett a sz. lőrinczi kir. já­rásbíróság, s illetve az ottani volt megyei szol­gabiró, N. I. ellen a nagyméltóságú igazságügyi mi­nisztériumhoz benyújtott, s mely kérvénye ugyan­ott egyelőre még visszatartatott, — a nagyméltó­ságú igazságügyi minisztérium mult évi október hó 17-én 30,936/1876. sz. a. kelt rendelete folytán általam rögtön beható nyomozás teljesittetvén, ab­ból kiderült, mikép a sz. lőrinczi kir. járásbíróság eme mulasztásért nem hibáztatható, azért, mert N. I. 1871. évben volt sz. lőrinczi főszolgabíró és később ottani szolgabíró a kérdéses bünvizsgálati iratokat sem a kir. bíróságok életbeléptetése alkal­mával, sem utóbb a kir. járásbíróságnak át nem adta, vagy a kir. törvényszékhez fel nem terjesz­tette, hanem mind ekkoráig magánál tartotta. A sz. lőrinczi kir. járásbíróság ez okból önnek mult évi február és május hónapokban érkezett szorgoló kérvényeit is intézkedés végett az ottani szolga­bíróhoz tette át, és csakis abban cselekedett hely­telenül, hogy önt erről értesíteni elmulasztotta. Mult évi október hó 24-én és 29-én kelt ren­deleteimre a sz. lőrinczi kir. járásbíróság ezen bünvizsgálati iratokat az ottani szolgabírói hiva­talnál felkerestetvén, és átvévén ugyanazokat — összesen 12 darabban — hozzám ezen ügy állásá­róli részletes jelentés kíséretében felterjesztette. Ezen vizsgálati iratok, melyek az ügy állá­sát körülbelül olykép tüntetik fel, miként ön azt . folyamodványában előadta, arról tanúskodnak, mi­I szerint ezen ügy akkor alig jutott tovább a legfe­! lületesebb előnyomozás stádiumánál, sőt a főtet-

Next

/
Thumbnails
Contents