Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 6. szám - A gyámügyi törvényjavaslat és a közjegyzöség 2. [r.]

javaslat által a kir. Curia mindkét osztályához az okból, mert habár a Curia legfőbb itélőszéki osztályánál ezúttal számba vehető hátralék nem létezik, ez csak az illető birák oly rendkivüli tevékenységének eredménye, mely a mily elismerésre méltó, ép oly kevéssé tarthat huzamos időn át és legkevésbbé az előadott ügyek meritumának előnyére, mit az ország legfelsőbb bíróságánál figyelmen kivül hagyni soha sem szabad. Budapest, 187 7. január 31-én. Perczel Béla s. k., igazságügyminiszter. TO&ESETEi:. A budapesti kir. itélö tábla elvi jelentőségű határozatai kereskedelmi ügyekben. A budapesti kir. itélő tábla ifj. Dr. Neumann Sándor ügyvéd által képviselt Tráger Ida felperesnek Dr. Mezei Mór ügyvéd által képviselt magyar hivatalnokok hitel- és biztositó-intézete mint alperes ellen 5000 írt és jár. iránt a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság előtt folyamatba tett és az 1876. évi september hó 11. napján 85375. sz. a. hozott Ítélettel befejezett kereskedelmi perét felperesnek 1876. évi september hó 28. napján 108059. sz. a. közbevetett felebbezése folytán az 1876. évi deczember 20. napján tartott nyilvános ülésébeD vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: Az eljáró bíróságnak fenti keletű és számú ítélete helybenhagyatik; mert a becsatolt alapszabályokban »részvény« és ^részvényes* kifejezés elő nem fordul, hanem azon jogokat, melyek a törvény szerint a részvényeseket megilletik, az alapszabályok 4., 5. és 57. §§. szerint a részesek, résztvevők és üzleti betevők gyakorolják, — az utóbbiak tehát, kik az alapszabályok 57. §-a szerint betétök erejéig a társaság kötelezettségeiért is szavatolnak, a részvénytársaság egyszerű hitelezőinek nem tekinthetők, hanem köztük és a társaság részesei és résztvevői közt csak azon különbség létezik, hogy az üzleti betétek felmondhatok. Alperes részvénytársaság felszámolása 1876. évi ápril 9-én, tehát az 1875. évi XXXVII. t.-cz. hatályba lépte után határoztatván el, a felszámolásra nézve ugyanazon törvényczikk szabályai alkalmazandók; ezekből s különösen a 204. és 205. §§-ból pedig világosan következik, hogy a tartozások kielégítése előtt azok, kik a tartozásokért részletjegyeik vagy üzleti betéteik erejéig szavatolnak, a társaság vagyonából kielégítést nem követelhetnek ; felperesnek 1876. évi május 1-én, tehát a felszámolás elhatározása után lejárt üzleti betéte tehát alperes részvénytársaság tartozásainak kielégítése előtt még akkor sem fizettethetnék ki, ha a ki nem fizetést a közgyűlés el sem határozta volna. Az ügyyédi kamarákból. Az aradi ügyvédi kamara évi Jelentése az 1876. évről. A mult évről hátralékban maradt 13 ügyszám; az 1876. évben érkezett fegyelmi és folyóügyi 841, elintéztetett 43 választmányi és 27 fegyelmi ülésben összesen 854 ügydarab, 2 közgyűlés tartatott, 20 pártfogó ügyvéd rendeltetett. Fegyelmi panasz mult évről folyamatban maradt 12, ehhez jött a jelen évben 34 ügyvéd ellen 60 panasz, elintézésre várt 72, ebből 6 illetéktelenségből, 27 tényálladék hiányából elutasittatott, 4 visszavonás folytán megszüntettetett, 3 rendreutasitással és 5 a fegyelmi eljárás elrendelésével lett elintézve, 27 pedig más módon. Vizsgáló biztos kiküldetett 12 esetben. Ügyvéd mult év végén be volt jegyezve 169, jelen évben 18 felvétetvén, lett 187 bejegyezve. Kitörültetett a lajstromból önkéuytes lemondás folytán 8, mint közjegyző 1, elhalálozás következtében 2, elköltözés folytán 4, bejegyezve maradt 172, melyből 2 ügyvéd fel van függesztve. Ügyvédjelölt 1876. évben be volt jegyezve 81, kitörültetett átköltözés folytán 4, az ügyvédi lajstromba jegyzés által 6, bejegyezve maradt 71. Ezek kitüntetése után áttérünk jelentésünk «gyéb tárgyaira. - 50 — Jóllehet ismét letelt egy év a kamarák működési körében, mindazonáltal ki kell jelentenünk azt, miszerint a váltótörvény meghozatala ős a kereskedelmi törvény életbeléptetése által igazságügyi viszonyaink csak részben javultak, jó anyagi magánjog és eljárás nélkül a legjobb birák mellett is az igazságszolgáltatás meg van bénítva. Kellemesen hatott az országra számos vidéki törvényszék megszüntetése, mert ez által az állam kiadásai tetemesen csökkentek; mi ez intézmény iránt szintén hálával viseltetünk, de nem hagyhatjuk említés nélkül azt, hogy mig a borosjenői kir. törvényszék egészben s a kőrösbányai kir. törvényszék nagy része az aradi kir. törvényszékbe olvadt s ekként a munka ezen kir. törvényszéknél tetemesen növekedett, addig az ügyek gyors elintézése és kiadmányozhatása szempontjából sem a birák száma a szükséghez képest, de különösen az iroda egyetlen egy taggal sem szaporittatott. Tekintve pedig, hogy az aradi kir. törvényszéknél az ügyforgalom polgári, telekkönyvi és bűnügyekben 63380 számot megütötte, melyből miután itt 12 kinevezett bíró van, egy biróra aránylag 5281 ügyszám esik, a tulterheltetés folytán valóban helye lett volna a birák és segédszemélyzet szaporításának. Az által, hogy ezen körülményekre figyelem nem fordíttatott, azt értük el, miszerint a birák munkával felettébb tul vannak halmozva, s különösen a telekkönyvi iroda nem képes az elintézett tárgyakat kellő időben leírni s igy a határozatok csak hónapok múlva kézbesittetnek, mely egyrészt a hitelre és másrészt a gyors eljárást igénylő ingatlan árverési ügyekre nyomasztólag hat. Továbbá a tájékozatlan felek nem ritkán mulasztással vádolják az ügyvédet, ki a lasBuságnak egyáltalában nem oka. E baj csak ugy orvosolható, ha az aradi kir. törvényszék birói, de mindenesetre irodai személyzete legalább 3 taggal szaporittatik. A gyors igazságszolgáltatás érdekéből óhajtjuk határozottan a kir. tábla decentralisatióját oly helyekre, hol jelenleg esküdtszékek léteznek; óhajtjuk az általánosan kötelező közvetlen szóbeliség és nyilvánosság behozatalát ugy az első, valamint a felsőbb bíróságnál; ez alkalmat adand a, népnek, hogy önmaga ellenőrizze az igazságszolgáltatást, és végül óhajtjuk, hogy a bűntények feletti bíráskodás szintén az esküdtszékre ruháztassék. Csak ily szabadelvű institutiók költhetik fel a népben a törvény iránti bizalmat, s ezek •melhetik csak az ügyvédi tekintélyt. Az 1875. évi jelentésünkben kifejezést adtunk annak, miszerint a bíróságok nem követnek egyöntetű eljárást, — Nagymáltóságod erre adatokat kívánt. Azthiszszük, miszerint a jogtudományi szaklapok hasábjain közlött birói határozatok, továbbá egyes birák és ügyvédek által emelt indokolt felszólalások észrevételeinket eléggé igazolják. A közvélemény e kérdést már rég szellőzteti, tehát bővebb támogatásra véleményünk szerint nem szorul, de czélunk nem is az volt, hogy az egyes esetekért a biró felelősségre vonassék, hanem hogy jövőre Nagyméltóságod kegyesen oda hatna, miszerint a tapasztalt igazságügyi hiányok általánosan megszüntettesenek. E tekintetbeni alázatos kérésünket tehát azzal ujjitjuk meg, miszerint egyidejűleg a birákra és igazságszolgáltatásunkra oly zsibbasztólag ható birói felfüggetlenség felfüggesztését mielőbb szintén hatályon kivül helyezni kegyeskedjék, mert a jelen bizonytalan állapot demoralizálja a bírákat, s erős azon aggodalmunk, hogy a birói függetlenség tartós felfüggesztésének nyomása alatt a szakképzett birák állásaikat részint odahagyják, részint pedig elvesztvén ösztönüket, igazságszolgáltatásunk régi odiosus medrébe visszazökken. Ezek kapcsában helyén találjuk megérinteni egyszersmind, hogy az aradi kir. törvényszéket az ügyviteli szabályok értelmében felkértük, miszerint a tanuhallgatást ne eszközöltesse a tárgyaló teremben a pertárnok, mint arra jogositatlan személy által, hanem ezzel kizárólag az ügy eladó birája bizassék meg, mert a pertárbani tanuhallgatás a tárgyalásokat lassítja s nem kevésbbé a tanuhallgatást vagy a tárgyalást lehetetleníti és mert egyrészt a felekre sokkal megnyugtatóbb, ha a birák veszik ki a tanú vallomását, és másrészt a biró személyes tájékozottságot nyer az ügy állásáról. Továbbá nem mellőzhetjük hallgatással, hogy a közgyűlés megbizásából indokolt felterjesztést intéztünk Nagyméltóságodhoz az igényhirdetési dijak megszüntetése s illetőleg szabályozása iránt. Ma ezen kérdés annál fontosabb az igazságot kereső felekre, mert az 1876. évi XV. törv.-czikkből a birák egy része azt kívánja kimagyarázni, hogy a prts. 446. §-a szerint privilegiálisnak kimondott költségeket is a három évi adó megelőzné, jóllehet ezen birói meggyőződésben nem osztozhatunk, miután az 1876. évi XV. törv.-czikk a prts. 446. §. a) pontja érvényességét sehol el nem vonta; mindazonáltal ha ennek csak képzelt valóját is feltehetnők, már ez maga elég arra, hogy az eddig gyakorlatban volt felette költséges igény- és árverési hirdetés megszüntettessék, 8 legroszabb esetben 300 frt értéken felül becsült vagyonoknál csekély összegre szállittassékle. Örömmel olvastuk a zügirászat tárgyában emelt felterjesztésünkre hozott, s a bíróságok ugy ügyészségekhez intézett magas rendeletet; ennek eredményeként tapasztaljuk azt, miszerint a zugirászok felette meggyérültek. Csak 6zigoru ellenőrzés és intézkedés mellett lehetséges az annyira elterjedt zugirászatot kiirtani. Ezenkívül az ügyvédek életérdeke megkívánta volna, bogy a költségek és munkadijakra nézve az ügyvéd a bíráktól függetlenittessék ; csak megilletődéssel fejezhetjük ki azt, miszerint daczára számos kamarák feliratainak mindeddig az ügyvédi munkadijak és költségek lehetőleg egyöntetű megállapítása tekintetében felsőbb helyen intézkedés nem történt. Minden civilisált állam oltalma alá veszi e kérdést, s bogy tovább ne menjünk, maga Ausztriában az ügyvédi munkadijak és költségek az ügyvédi kamara választmányából alakított Compromis bíróság által szabályoztatnak ; hogy miért nem nyerhet ez nálunk is gyakorlati alkalmazást, indokait feltalálni képesek nem vagyunk. Még sujtóbb az ügyvédekre nézve az, hogy a perben behajtott összegből az ügyvéd munkadijait és költségeit visszatartani jogosítva nem lehet. Ha oly szigorú felelősség alá helyeztetik az ügyvéd, miként az az 1874. évi 34. törv.-czikkben szentesítve van, akkor minden esetre méltán megilleti őt az is, bogy a törvényhozó hatalom akként intézkedjék, miszerint a kiérdemlett munkadijak és költségek a féllel szemben biztosithatók legyenek ; az 1874. évi 34. t.-cz. nem csak hogy ily biztosítékot nem ad, sőt egyenesen azon álláspontra helyezi az ügyvédet, hogy legtöbb esetben kénytelen vagyontalan felénél kiérdemelt dijait és költségeit elveszteni. Adjuk meg mindenkinek a magáét és senkitől jogtalanul ne vonjunk el semmit, ez elv az alapigazságon nyugszik; ennélfogva tehát ba a magyarországi ügyvédi kar méltó volt az ügyvédi t rendtartásra, akkor nem élvezheti csupán megnyirbálva azon jogokat, melyek az ügyvédi tekintély emelésére szolgálnak. A törvényhozó hatalom az ügyvédi kamarákba kell, hogy annyi garantiát helyezzen, miszerint a kifogást emelő fél és ügyvédje között a munkadijak és költségek megállapítása körül felmerült kérdések a kamarák által igazságosan és méltányosan meg fognak oldatni. Ha ily bizalom a kamarák iránt nem tápláltatik, illusorius a kamarák létezése s fictión alapszik az egész ügyvédi tekintély. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy a most előterjesztettek után röviden jelezzük a fegyelmi j eljárás főbb mozzanatait. A lefolyt 1876. év nem volt oly kedvező a kamaránk területén működő ügyvédekre, mert miként már fentebb ecseteltük, habár csekély mérvben, de mindazonáltal mutatkoztak oly szabályellenes kinövések, melyek a fegyelmi bíróság érdemleges intézkedését igénybe vették, ugyanis : 3 ügyvéd a választmány által csekélyebb köI telességszegés miatt rendreutasittatott.