Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 5. szám - A budapesti ügyvédi kamara segélyezési szabályai

— 43 — S most végezek. Két kérésem van csak még a tek. törvényszékhez. Az egyik: ne engedjen, majdan visszavo­nulva, tanácskozási szobájába, tért azon érzések­nek, melyeket tévesen meggyőződésnek szoktak nevezni. Korcsinszky László nem sympathicus megjelenés. Tizenhat havi fogság és nélkülözés — daczára börtöneink kitűnő kezeltetésének — nem változtatja előnyösebbé a vádlott külsejét. Kor­csinszky a borzasztó gyanú alatt meggörnyedett. A törvénytudó biró kiváló hivatása, hogy magát ily benyomásoktól emancipálja s a per-anyag crimi­nálistikus magvát minden nem jogászi kéregtől menten vizsgálja meg. Második kérésem inkább egy figyelmeztetés — a mennyire szerény védői szerepem körében e kifejezéssel élhetek. Azon előítélet uralkodik, hogy az elsöfolyamodásu biróság, elrettentés szempont­jából, elitélhet ott is, hol bizonyos hogy a felsőbiró felmenteni fog. Nem mondom, hogy ez a tek. tör­vényszék gyakorlata; de tény, hogy e nézet a kö­zönségben uralkodóvá vált. Ez veszélyes — mert nem akarom, hogy bármely folyamodásu birösá­gunk Ítéleteivel szemben, a bizalom megingattassék. Minden bíróságnak, midőn ítél, ugy kell ítélnie, mintha az ügyben ítélete, az egyetlen, a végleges, a jogerős, a megdönthetlen volna; sőt még a kegyelmezés lehetőségével sem helyes, ha conciliálja lelkiismeretét. Képzelje a tekintetes kir. törvényszék, hogy ezen ügyben hozandó ítélete ellen felebbezés nem adatik s hogy a büntetés, mely Korcsinszky Lászlóra a bűnösség kimondása esetén vár, halál volna. Képzelje, hogy még a kegyelmezés is ki van zárva. Merné-e csak egyik tagja is a tek. törvényszéknek szavazatával Korcsinszkyt e teremből a vesztő helyre küldeni ? A jogtudomány azt tartja: in dubio mitius; ha valaha volt ily dubium, itt forog az fen, hol akár­miként okoskodjunk, Korcsinszky László tökéletes ártatlanságának lehetősége kizárva nincsen, sőt igen hathatós érvek által támogattatik. Pedig, mi különbség a bűnöst kimondó Ítélet között, akár ha­lál, akár börtönbüntetés legyen következménye ? »Tod ist der Übel árgstes nicht«. De nyugalommal várom az ítéletet, mert tu­dom, hogy indokolnia kell a tek. törvényszéknek a hozandó ítéletet, s bármennyire keressem a Kor­csinszky elitéltetésére szolgálható indokokat, nem birom azokat feltalálni. A hozóit ítélet közlését térhiány miatt a jövő számra kell halasztanunk. A budapesti ügyvédi kamara segé­lyezési szabályai. I. Segély-alap. 1. §. A segély-alapot képezik: a) a budapesti ügyvédi egylet alapítványa; b) az 1874. 34. t.-cz. 106. §-a szerint jóté­kony czélra fordítandó bírságok; c) ügyvédek, özvegyeik vagy árváik segélye­zésére tett alapítványok; d) adományok s ezen alapnak szánt hagyo­mányok ; e) a kamarai közgyűlés által évről-évre meg­állapítandó járulék. 2. §. A segély-alap tőkéje sértetlenül meg­őrzendő, és segélyezés csak a jövedelmekből adatik. 3. §. A segély-alap a kamara egyéb vagyo­nától elkülönítve kezelendő. 4. §. A segély-alap tőkéjéből legfelebb 300 frtot meg nem haladó összeg helyezhető el ideig­lenesen takarékpénztárban. A többi rendszerint a magyar földhitelinté­zet, a magyar kereskedelmi bank zálogleveleibe, vagy oly értékekbe fektetendő, melyek árvapénztári tőkék elhelyezésére alkalmasak. A kivételt ezen szabály alól esetről-esetre a választmány határozza el. Ezenkívül kivételnek az 1. §. c) és d) pont­jai eseteiben van helye, ha az illetők eltérőleg rendelkeztek. II. Kezelő hatóság. 5. §. A segély-alapot az 1874. 34. t.-cz. 27. §. 7. pontja alapján a kamara választmánya ke­• zeli s eszközli a segélyezést a jelen szabályzat szerint, eljárása eredményét pedig a rendes évi i jelentésben terjeszti a közgyűlés elé. III. Segélyre jogosultak. 6. §. Segélyben részesittetnek, a mennyiben j a jelen szabályzat feltételeinek megfelelnek: a) elszegényedett kamarai tagok, kik életök 50-ik évét betöltötték; b) munkaképtelenné vált vagyontalan ka­marai tagok, vagy a mennyiben ők maguk nem folyamodhatnának, törvényes nejeik és gyermekeik; c) kamarai tagoknak vagyontalanul hátra­hagyott özvegyeik, ezek hiányában, vagy a meny­nyiben az özvegynek gyermekei hátránya nélkül a segély kiadható nem volna, vagyontalanul hát­rahagyott törvényes gyermekeik; d) azok, kik az 1. §. c) és d) alatti eseteiben, az alapítók vagy hagyományozok rendelete szerint segélyben részesitendők. 7. §. A 6. §. a) és b) pontja alapján csak ak­kor adatik segély, ha az illető elszegényedett, vagy munkára képtelenné vált kamarai tag ellen bűn­tett, vétség vagy súlyosabb fegyelmi vétség miatt iogérvényes marasztaló határozat nem hozatott. 8. §. Oly esetben, midőn árvák részére ké­retik segély, az csak 14-ik életévöket meg nem haladottak részére utalványozható. 9. §. Özvegyek csak addig részesülnek segély­ben, míg elhalt férjök nevét viselik. 10. §. Azon kamarai tagoknak, illetőleg öz­vegyeik és árváiknak, kik a budapesti ügyvédi egyletnek voltak tagjai, a segélyeztetésre más fo­lyamodók felett elsőbbségök van. IV. A segélyezés nemei. 11. §. Segély háromféleképen nyujtatik, u. m.: a) évi segély, b) ápolási, c) temetési járulék kiszolgáltatása által. 12. §. A ki évi segélyben részesült, nincs el­zárva a betegápolási járuléktól, sem pedig az, ki­nek férje, atyja vagy anyja a segély másik két nemében részesült, a temetési járuléktól. 13. §. Temetési járuléknak van helye, ha e nélkül az elhunyt tisztességesen el nem takarítható, vagy nem lett volna tisztességesen eltemethető. 14. §. Ápolási járulék, munkára alkalmat­lanná tevő, de nem állandó betegség, valamint egyéb mulandó munkaképtelenség esetén adatik. 15. §. A 13. és 14. §§. esetein kivül évi segély kérhető. 16. §. Az évi segély egy évben csak egyszer nyerhető el s a nyert segély a következő évre igényt nem ad. Az évi segély minden évben külön megállapítás s utalványozás alá esik, tekintet nél­kül arra, kik részesültek az előző évben ily segély­ben ; azok azonban, kik ily segélyben részesültek, a következő évben újra folyamodhatnak. V. Segélyezési kérvények. 17. §. A segély mindenkor írásban kérel­mezendő. 18. §. Az évi segély iránti folyamodások azon év május havában adandók be, mely évre a segély kéretik. 19. §. Az évi segély iránti kérvény, ha a se­gély a 6. §. a) pontja alapján kéretik, anyakönyvi kivonattal és szegénységi bizonyitványnyal szere­lendő fel, s ezeken kivül két kamarai tag ajánlata csatolandó. 20. §. Ha a 6. §. b) pontja alapján kéretik segély, a 19. §-ban emiitett szegénységi bizonyít­ványon és két kamarai tag ajánlatán kivül, a mun­kaképtelenség állandóságát igazoló orvosi bizo­nyítvány ; a mennyiben pedig a munkaképtelenség oly természetű volna, hogy az illetőnek neje, vagy ennek hiányában a gyermekek gyámja folyamodik, a házassági bizonyítvány, illetőleg a gyámi minő­ség s az illető gyermekekre vonatkozó anyakönyvi kivonatok is csatolandók. 21. §. Ha a 6. §. c) pontja alapján kéretik évi segély, a kérvényhez az özvegy házassági és szegénységi bizonyítványt, ha gyermekei vannak, ezek anyakönyvi kivonatait s két kamarai tag ajánló levelét tartozik csatolni; a gyám pedig a fenebbieken kivül — kivételével a házassági bizo­nyítványnak — gyámi minőségét s az anya halá­lát igazoló okmányokkal szerelje fel a kérvényt. 22. §. Ha a 6. §. d) pontja alapján kéretik segély, az illető alapítók vagy hagyományozok rendelkezésének megfelelő adatokkal szerelendő7 fel a kérvény. 23. §. Ápolási járulék iránti kérvényekhez szegénységi és orvosi bizonyítvány és két kamarai tag ajánló levele csatolandó. 24. §. Temetési járulék iránti kérvény, ha az elhunyt a halálozás évében évi segélyben vagy ápolási járulékban részerült, egyszerűen arra való hivatkozással adható be s a járulék ezen esetben a temetés előtt kérhető. Egyéb esetekben szegénységi bizonyítvány, a temetkezési számlák és két kamarai tag ajánlata csatolandók. VI. A segély mennyisége és utalványozása. 25. §. Minden kamarai ér első havának végén a pénztárnok a segélyalapnak azon évben kioszt­ható jövedelméről kimutatást terjeszt a választ­mány elé s egyszersmind megállapítás végett javas­latot arra nézve, hogy a jövedelem mily hányada volna ápolási és temetési járulékokra fentartandó. 26. §. A megelőző évről fenmaradt azon jö­vedelmi összeg, mely évi segélyre volt szánva, a tőkéhez csatolandó; az ápolási és temetési járulé­kokra rendelt hányadból fenmaradt összegek pe­dig a kiosztandó jövedelemhez csatolandók. 27. §. Az ápolási és temetési járulékokra fordítandó hányadnak a 25. §. szerinti megállapí­tásáig, ily járulékok a megelőző év maradványá­ból, esetleg a megelőző évre megállapított hányad mértékéhez képest utalványoztatnak. 28. §. Az ápolási és temetési járulékok ren­des maximuma az e czéha fentartott hányad meg­állapításával egyidejűleg határozandó meg s azo­kat ezen maximum erejéig a pénztárnok meghall­gatásával s utólagos bejelentés mellett esetről­esetre az elnök utalványozza, ki azonban az ily kérvényeket is a választmány elő terjesztheti. A rendes maximumot meghaladó összegeket, a mennyiben a kivétel indokolt, a választmány utalványozza esetről-esetre. 29. §. Az évi segély végett beérkezett folya­modásokra rájegyeztetvén a 7. §-nak megfelelő záradék, azok előadás végett a pénztároknak adat­nak ki. 30. §. A pénztárnok ezen segélyekre nézve elkészíti a kiosztási tervet, tekintettel arra, hogy jelen szabályok szerint kik és minő feltételek mel­lett részesíthetők segélyben és mi volna a segély maximuma azokra nézve, kik ily segélyre igényt tarthatnak, s ezt legkésőbben september hó első felében a választmány elé terjeszti. 31. §. A választmány az évi segélyek laj­stromát megállapítván, azt egyénenként s összesen egyszerre utalványozza s a segélyek kifizetése ezen megállapítás szerint minden év október havában eszközöltetik. VII. Segélyezési törzskönyv. 32. §. A segélyezésekről a pénztárnok által segélyezési törzskönyv vezettetik, mely a segélye­zettek neveit, a segélyezés évét, s a segély nemét és mennyiségét foglalja magában. Ezen könyv, mind a 30. §. szerinti előter­jesztéseknél, mind a számadások beterjesztésénél a választmánynak bemutatandó. VIII. Felelősség és biztosítékok. 33. §. A segély-alap és pénztár kezelésére s ellenőrzésére nézve, a mennyiben jelen szabályzat­ban eltérés nem foglaltatik, az ügyrend alkalma­zandó. 34. §. Azon tagok, kik a jelen szabályzat szerint ajánló iratot adnak, becsületszavukkal fe­lelősek s az alaptalan ajánlat az 1874. 34. t.-cz. 68. §. b) pontja alá eső cselekvénynek tekintetik. 35. §. Azoktól, kik e szabályzat szerint se­gélyben részesültek, elváratik, hogy jobb körül­mények közé jutva, a segélyt visszatérítik. Valótlan adatok alapján nyert segélyt kö­teles az illető azonnal visszatéríteni. 36. §. Jelen szabályzat 35. §-a egy téritvé­nyi könyv kezdetére vezetendő, melyet minden se­gélyben részesülő a segély felvétele alkalmával aláírni tartozik. Kelt Budapesten, a budapesti ügyvédi ka­mara válaszmányának 1877. évi január 12-én tar­tatott üléséből. Funták Sándor, m. k. Dr. Síegmund, m. k. elnök. titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents