Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 5. szám - A budapesti ügyvédi kamara segélyezési szabályai

— 43 — S most végezek. Két kérésem van csak még a tek. törvényszékhez. Az egyik: ne engedjen, majdan visszavonulva, tanácskozási szobájába, tért azon érzéseknek, melyeket tévesen meggyőződésnek szoktak nevezni. Korcsinszky László nem sympathicus megjelenés. Tizenhat havi fogság és nélkülözés — daczára börtöneink kitűnő kezeltetésének — nem változtatja előnyösebbé a vádlott külsejét. Korcsinszky a borzasztó gyanú alatt meggörnyedett. A törvénytudó biró kiváló hivatása, hogy magát ily benyomásoktól emancipálja s a per-anyag criminálistikus magvát minden nem jogászi kéregtől menten vizsgálja meg. Második kérésem inkább egy figyelmeztetés — a mennyire szerény védői szerepem körében e kifejezéssel élhetek. Azon előítélet uralkodik, hogy az elsöfolyamodásu biróság, elrettentés szempontjából, elitélhet ott is, hol bizonyos hogy a felsőbiró felmenteni fog. Nem mondom, hogy ez a tek. törvényszék gyakorlata; de tény, hogy e nézet a közönségben uralkodóvá vált. Ez veszélyes — mert nem akarom, hogy bármely folyamodásu biröságunk Ítéleteivel szemben, a bizalom megingattassék. Minden bíróságnak, midőn ítél, ugy kell ítélnie, mintha az ügyben ítélete, az egyetlen, a végleges, a jogerős, a megdönthetlen volna; sőt még a kegyelmezés lehetőségével sem helyes, ha conciliálja lelkiismeretét. Képzelje a tekintetes kir. törvényszék, hogy ezen ügyben hozandó ítélete ellen felebbezés nem adatik s hogy a büntetés, mely Korcsinszky Lászlóra a bűnösség kimondása esetén vár, halál volna. Képzelje, hogy még a kegyelmezés is ki van zárva. Merné-e csak egyik tagja is a tek. törvényszéknek szavazatával Korcsinszkyt e teremből a vesztő helyre küldeni ? A jogtudomány azt tartja: in dubio mitius; ha valaha volt ily dubium, itt forog az fen, hol akármiként okoskodjunk, Korcsinszky László tökéletes ártatlanságának lehetősége kizárva nincsen, sőt igen hathatós érvek által támogattatik. Pedig, mi különbség a bűnöst kimondó Ítélet között, akár halál, akár börtönbüntetés legyen következménye ? »Tod ist der Übel árgstes nicht«. De nyugalommal várom az ítéletet, mert tudom, hogy indokolnia kell a tek. törvényszéknek a hozandó ítéletet, s bármennyire keressem a Korcsinszky elitéltetésére szolgálható indokokat, nem birom azokat feltalálni. A hozóit ítélet közlését térhiány miatt a jövő számra kell halasztanunk. A budapesti ügyvédi kamara segélyezési szabályai. I. Segély-alap. 1. §. A segély-alapot képezik: a) a budapesti ügyvédi egylet alapítványa; b) az 1874. 34. t.-cz. 106. §-a szerint jótékony czélra fordítandó bírságok; c) ügyvédek, özvegyeik vagy árváik segélyezésére tett alapítványok; d) adományok s ezen alapnak szánt hagyományok ; e) a kamarai közgyűlés által évről-évre megállapítandó járulék. 2. §. A segély-alap tőkéje sértetlenül megőrzendő, és segélyezés csak a jövedelmekből adatik. 3. §. A segély-alap a kamara egyéb vagyonától elkülönítve kezelendő. 4. §. A segély-alap tőkéjéből legfelebb 300 frtot meg nem haladó összeg helyezhető el ideiglenesen takarékpénztárban. A többi rendszerint a magyar földhitelintézet, a magyar kereskedelmi bank zálogleveleibe, vagy oly értékekbe fektetendő, melyek árvapénztári tőkék elhelyezésére alkalmasak. A kivételt ezen szabály alól esetről-esetre a választmány határozza el. Ezenkívül kivételnek az 1. §. c) és d) pontjai eseteiben van helye, ha az illetők eltérőleg rendelkeztek. II. Kezelő hatóság. 5. §. A segély-alapot az 1874. 34. t.-cz. 27. §. 7. pontja alapján a kamara választmánya ke• zeli s eszközli a segélyezést a jelen szabályzat szerint, eljárása eredményét pedig a rendes évi i jelentésben terjeszti a közgyűlés elé. III. Segélyre jogosultak. 6. §. Segélyben részesittetnek, a mennyiben j a jelen szabályzat feltételeinek megfelelnek: a) elszegényedett kamarai tagok, kik életök 50-ik évét betöltötték; b) munkaképtelenné vált vagyontalan kamarai tagok, vagy a mennyiben ők maguk nem folyamodhatnának, törvényes nejeik és gyermekeik; c) kamarai tagoknak vagyontalanul hátrahagyott özvegyeik, ezek hiányában, vagy a menynyiben az özvegynek gyermekei hátránya nélkül a segély kiadható nem volna, vagyontalanul hátrahagyott törvényes gyermekeik; d) azok, kik az 1. §. c) és d) alatti eseteiben, az alapítók vagy hagyományozok rendelete szerint segélyben részesitendők. 7. §. A 6. §. a) és b) pontja alapján csak akkor adatik segély, ha az illető elszegényedett, vagy munkára képtelenné vált kamarai tag ellen bűntett, vétség vagy súlyosabb fegyelmi vétség miatt iogérvényes marasztaló határozat nem hozatott. 8. §. Oly esetben, midőn árvák részére kéretik segély, az csak 14-ik életévöket meg nem haladottak részére utalványozható. 9. §. Özvegyek csak addig részesülnek segélyben, míg elhalt férjök nevét viselik. 10. §. Azon kamarai tagoknak, illetőleg özvegyeik és árváiknak, kik a budapesti ügyvédi egyletnek voltak tagjai, a segélyeztetésre más folyamodók felett elsőbbségök van. IV. A segélyezés nemei. 11. §. Segély háromféleképen nyujtatik, u. m.: a) évi segély, b) ápolási, c) temetési járulék kiszolgáltatása által. 12. §. A ki évi segélyben részesült, nincs elzárva a betegápolási járuléktól, sem pedig az, kinek férje, atyja vagy anyja a segély másik két nemében részesült, a temetési járuléktól. 13. §. Temetési járuléknak van helye, ha e nélkül az elhunyt tisztességesen el nem takarítható, vagy nem lett volna tisztességesen eltemethető. 14. §. Ápolási járulék, munkára alkalmatlanná tevő, de nem állandó betegség, valamint egyéb mulandó munkaképtelenség esetén adatik. 15. §. A 13. és 14. §§. esetein kivül évi segély kérhető. 16. §. Az évi segély egy évben csak egyszer nyerhető el s a nyert segély a következő évre igényt nem ad. Az évi segély minden évben külön megállapítás s utalványozás alá esik, tekintet nélkül arra, kik részesültek az előző évben ily segélyben ; azok azonban, kik ily segélyben részesültek, a következő évben újra folyamodhatnak. V. Segélyezési kérvények. 17. §. A segély mindenkor írásban kérelmezendő. 18. §. Az évi segély iránti folyamodások azon év május havában adandók be, mely évre a segély kéretik. 19. §. Az évi segély iránti kérvény, ha a segély a 6. §. a) pontja alapján kéretik, anyakönyvi kivonattal és szegénységi bizonyitványnyal szerelendő fel, s ezeken kivül két kamarai tag ajánlata csatolandó. 20. §. Ha a 6. §. b) pontja alapján kéretik segély, a 19. §-ban emiitett szegénységi bizonyítványon és két kamarai tag ajánlatán kivül, a munkaképtelenség állandóságát igazoló orvosi bizonyítvány ; a mennyiben pedig a munkaképtelenség oly természetű volna, hogy az illetőnek neje, vagy ennek hiányában a gyermekek gyámja folyamodik, a házassági bizonyítvány, illetőleg a gyámi minőség s az illető gyermekekre vonatkozó anyakönyvi kivonatok is csatolandók. 21. §. Ha a 6. §. c) pontja alapján kéretik évi segély, a kérvényhez az özvegy házassági és szegénységi bizonyítványt, ha gyermekei vannak, ezek anyakönyvi kivonatait s két kamarai tag ajánló levelét tartozik csatolni; a gyám pedig a fenebbieken kivül — kivételével a házassági bizonyítványnak — gyámi minőségét s az anya halálát igazoló okmányokkal szerelje fel a kérvényt. 22. §. Ha a 6. §. d) pontja alapján kéretik segély, az illető alapítók vagy hagyományozok rendelkezésének megfelelő adatokkal szerelendő7 fel a kérvény. 23. §. Ápolási járulék iránti kérvényekhez szegénységi és orvosi bizonyítvány és két kamarai tag ajánló levele csatolandó. 24. §. Temetési járulék iránti kérvény, ha az elhunyt a halálozás évében évi segélyben vagy ápolási járulékban részerült, egyszerűen arra való hivatkozással adható be s a járulék ezen esetben a temetés előtt kérhető. Egyéb esetekben szegénységi bizonyítvány, a temetkezési számlák és két kamarai tag ajánlata csatolandók. VI. A segély mennyisége és utalványozása. 25. §. Minden kamarai ér első havának végén a pénztárnok a segélyalapnak azon évben kiosztható jövedelméről kimutatást terjeszt a választmány elé s egyszersmind megállapítás végett javaslatot arra nézve, hogy a jövedelem mily hányada volna ápolási és temetési járulékokra fentartandó. 26. §. A megelőző évről fenmaradt azon jövedelmi összeg, mely évi segélyre volt szánva, a tőkéhez csatolandó; az ápolási és temetési járulékokra rendelt hányadból fenmaradt összegek pedig a kiosztandó jövedelemhez csatolandók. 27. §. Az ápolási és temetési járulékokra fordítandó hányadnak a 25. §. szerinti megállapításáig, ily járulékok a megelőző év maradványából, esetleg a megelőző évre megállapított hányad mértékéhez képest utalványoztatnak. 28. §. Az ápolási és temetési járulékok rendes maximuma az e czéha fentartott hányad megállapításával egyidejűleg határozandó meg s azokat ezen maximum erejéig a pénztárnok meghallgatásával s utólagos bejelentés mellett esetrőlesetre az elnök utalványozza, ki azonban az ily kérvényeket is a választmány elő terjesztheti. A rendes maximumot meghaladó összegeket, a mennyiben a kivétel indokolt, a választmány utalványozza esetről-esetre. 29. §. Az évi segély végett beérkezett folyamodásokra rájegyeztetvén a 7. §-nak megfelelő záradék, azok előadás végett a pénztároknak adatnak ki. 30. §. A pénztárnok ezen segélyekre nézve elkészíti a kiosztási tervet, tekintettel arra, hogy jelen szabályok szerint kik és minő feltételek mellett részesíthetők segélyben és mi volna a segély maximuma azokra nézve, kik ily segélyre igényt tarthatnak, s ezt legkésőbben september hó első felében a választmány elé terjeszti. 31. §. A választmány az évi segélyek lajstromát megállapítván, azt egyénenként s összesen egyszerre utalványozza s a segélyek kifizetése ezen megállapítás szerint minden év október havában eszközöltetik. VII. Segélyezési törzskönyv. 32. §. A segélyezésekről a pénztárnok által segélyezési törzskönyv vezettetik, mely a segélyezettek neveit, a segélyezés évét, s a segély nemét és mennyiségét foglalja magában. Ezen könyv, mind a 30. §. szerinti előterjesztéseknél, mind a számadások beterjesztésénél a választmánynak bemutatandó. VIII. Felelősség és biztosítékok. 33. §. A segély-alap és pénztár kezelésére s ellenőrzésére nézve, a mennyiben jelen szabályzatban eltérés nem foglaltatik, az ügyrend alkalmazandó. 34. §. Azon tagok, kik a jelen szabályzat szerint ajánló iratot adnak, becsületszavukkal felelősek s az alaptalan ajánlat az 1874. 34. t.-cz. 68. §. b) pontja alá eső cselekvénynek tekintetik. 35. §. Azoktól, kik e szabályzat szerint segélyben részesültek, elváratik, hogy jobb körülmények közé jutva, a segélyt visszatérítik. Valótlan adatok alapján nyert segélyt köteles az illető azonnal visszatéríteni. 36. §. Jelen szabályzat 35. §-a egy téritvényi könyv kezdetére vezetendő, melyet minden segélyben részesülő a segély felvétele alkalmával aláírni tartozik. Kelt Budapesten, a budapesti ügyvédi kamara válaszmányának 1877. évi január 12-én tartatott üléséből. Funták Sándor, m. k. Dr. Síegmund, m. k. elnök. titkár.