Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - A részvényes kereseti jogáról, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvény 174. §-ára

— 34 — A kimutatás következőleg hangzik: Törvényszéki beadvány hátralékban maradt 1875. évről 889 érkezett 1876. évben 145.135 elnöki beadvány 1876. évben Í-_298 lett összesen 1876. évben .... 147.322 elintéztetett 1876. évben .... 146.802 elintézetlenül maradt 520 Pertárgyalás alatt maradt 1875. évről .... 818 szaporodott 1876. évben 14.622 lett összesen 15.440 elintéztetett ítélet és perdöntő végzés által 2.9 78 más végzéssel 10.018 eg3'ezség által 1.554 további tárgyalás, tanuzás és szemle miatt folyamatban 890 kereskedelmi kereset beadatott 1.065 ezek közül perfelvétel rendeltetett . 999 kereset felett visszautasittatott kereset .... 66 kereskedelmi per bevégeztetett Ítélettel 477 megszüntetett végzéssel 244 egyezség által 51 folyamatban maradt 227 illetékességi kifogás feletti határozat 136 ezek közül hely adatott a kifogásnak 10 esetben végrehajtási ügy folyamatban maradt 1875. évről 592 érkezett 1876. évben 10.240 elintéztetett 1876. évben biztosítási . 4.223 kielégítési 6.407 1 folyamatban maradt 202 hitelpapírok megsemmisítése 1876-ban ... 17 a magyar földhitelintézet ügyei 1876. évben . . 565 Csődiigy hátralékban 1875-röl 180 szaporodott 1876. évben 61 elintéztetett 1876. évben vagyonfelosz­tással 21 egyezség által 32 vagyonhiány miatt megszüntetett . 9 folyamatban maradt 179 C'sődügyben hoza'ott 1876. évben valódisági Ítélet 74—7750 kereset felett osztályozási Ítélet 41 rizetési Ítélet 23 Czégbejegyzés 1876. évben 2699 íelterjesztetett. felebbvitel folytán ügy .... 1425 helybenhagyatott e. b. határozat 957 megváltoztatott vagy feloldatott 309 EGYLETI ÜGYEK. — A jogászgyülés állandó bizottságának üléséről szóló tudósításunkból kimaradt annak megemlítése, hogy a legközelebbi jogászgyülés 1878-ban tartatik. Egyszersmind megemlítjük, hogy az állandó bizottság által kiküldött 20 tagu bizottság nem a Hoffmann-féle indítvány felett — mint a tudósításban foglaltatik, — hanem a mái­elfogadott Hoffmann-féle indítvány értelmé­ben fog tanácskozni. — A jogászkörben január 25-én Dr. Herich Károly miniszteri osztálytanácsos tart előadást a kereskedelmi könyvekről. Az ügyvédi kamarákból. A Budapest-fővárosi kir- adófeliigyelö megkereste a budapesti ügyvédi kamarát, hogy a fővárosban lakó gyakorló ügyvédek megadóztatá­sára szolgáló támpontok megszerzése végett a kamara tagjait gyakorlatuk jövedelmezéséhez ké­pest bizonyos számú osztályokba sorozza és ezen lajstromot közölje az adófelügyelőséggc 1. A buda­pesti ügyvédi kamara ezen megkeresésnek nem vélt eleget tehetni. Kifejté átiratában, hogy az ügyvédek legnagyobb részét a választmány tagjai személyesen nem ismerik, e nélkül pedig az ügy­védek igazságos megadóztatási osztályozása lehe­tetlen ; sőt ha a választmány a budapesti ügyvédek ügyködési körét tökéletesen ismerné is, azt távol­ról sem lehetne a megadóztatás biztos alapjául felvenni, minthogy az ügyvédi gyakorlat nagyobb vagy kisebb terjedelme önmagában mérvadó nem lehet. Abból, hogy valamely ügyvéd folyó perek­kel kevésbbé foglalkozik, korántsem következik az, hogy ügyvédi gyakorlata kevésbbé jövedelmező mint azé, ki terjedt folyó praxissal bir; ellenke­zőleg, az arány nem ritkán megforditott, mert míg a folyó gyakorlat többnyire a kisebb vagy kevésbbé jövedelmező peres ügyekre szorítkozik, a felek pe­dig a kevésbbé vagyonos osztályokhoz tartoznak és így a munka mennyiségével arányban nem álló csekély jövedelmet hajtanak: addig azon ügyvé­dek, kik családi vagy intézeti képviselettel, u. n. jogtanácsosi teendőkkel, foglalkoznak és alig van folyó gyakorlatuk, gyakran a legnagyobb ügyvédi jövedelemnek örvendenek. Az ügykör jövedelmező­sége különben is oly sokféle és oly különböző té­nyezőktől függ, hogy annak skálaszerü osztályo­zása csakis ezen tényezők teljes ismerete mellett volna némileg lehető, ezek ismeretével pedig az ügyvédi kamarák már szervezetüknél fogva nem bírhatnak. De bár a választmány kivihet­lennek tartja is a kivánt osztályozást, örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy az ügyvédi kar befolyást gyakoroljon tagjainak lehető igazsá­gos megadóztatására; e befolyást legilletéke­sebben az adókivető bizottságoknál alkalmaz­tatni szokott bizalmi férfiak kijelölése által véli gyakorolhatni. Sok, többnyire igen alapos pa­nasz merült fel eddig az adókivető bizottságoknak az ügyvédek irányában követett eljárása ellen, mert részben megbizhatlan vagy tájékozatlan ügy­védek véleménye is figyelembe vétetett és igy rész­ben oly bizalmi férfiak javaslata alapján is vette­tett ki a jövedelmi adó, kik vagy egyáltalában nem voltak azon helyzetben, hogy kartársaik adó­képességét megbírálják, vagy felületes véleménye­ikkel tévútra vezették az adókivető bizottságokat. Az ügyvédi kamara választmánya szívesen fog, ha az adófelügyelőség által ez iránt megkerestetik, lelkiismeretes és tájékozott bizalmi férfiakat javas­latba hozni. Az ügyvédi kamarák első évi (1875.) működése.'1') (A kamarák általános jelentései és a m. kir. igazságügy­minisztériumnak e jelentéseket elintéző rendeletei alapján.) A debreczeni ügyvédi hamura. E kamara évi jelentésének azon hiánya van, hogy az ügyvédi rendtartás intentiója s különösen a 32. §. ellenére, az ügyvédség és jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalataiból mi adatot sem jut­tatott az igazságügy-minisztérium tudomására. A kamara február 23-án alakult meg, s az ezen időtől az év végéig érkezett 1236 beadványt, részint a 27 választmányi és fegyelmi ülésben, ré­szint azon kivül intéztééi. Felvétetett 237 ügyvéd, bejegyeztetett 85 ügyvédjelölt, szegény perlekedők részére. 18 pártfogó rendeltetett ki. Ügyvédek ellen 31 panasz érkezett, ezekből: visszavonatott 2, végleg elintéztetett 17,tvszékhez áttétetett 3, fegyelmi tanácshoz 3, rendreutasitás­sal elintéztetett 1, tárgyalás alatt maradt 5; 4 fegyelmi ügyben történt felebbezés, 3 helyben­hagyólag, 1 pedig még nem jött vissza. A pa­naszok legnagyobb része alaptalan volt, ugy hogy a letárgyalt 26 panaszból csak 3 ment át a fegyelmi tanács eljárása alá, a f. tanács ezekből ismét elutasított egyet, a másik a bírósághoz té­tetett át, a harmadikban a fegyelmi eljárást el­íendelő határozat ellen panaszlott felebbezéssel élt, mi még nem jött le. Ügyvédi könyv 12 hite­lesíttetett. Ezek előrebocsátása után következőkre kéri a kamara az igazságügyminiszteriumot: 1. hogy a tagok beadványainak bélyeg-, kamarai hivatalos levelezéseiknek pedig portómentességét eszközölné ki; 2. az ügyvédi könyvek vezetése tárgyában ki­adott rendelet megváltoztatását; 3. a kamara te­rületén levő bíróságoknál az ügymenetben, de kü­lönösen a telekkönyvi beadványok elintézésénél uralkodó lassúságot szüntesse meg. Azigazcágügyminiszterium érte­sítette a kamarát, miszerint a bélyeg- és portó­*) A közgyűlési időszak bekövetkezvén, ismételve felhívjuk az ügyvédi kamarákat az évi jelentések beküldé­sére, nehogy ismét azon helyzetbe jöjjenek, hogy a nyilvá­nosság előtt nem ismert jelentéseik felett a kormány lapja kritikát gyakorolhasson, s a szaklapok kénytelenek legye­nek a »M, J.«-böl az ilyen »kivonatokat* nolle velle lenyo­matni. S,er,:, mentesség tárgyában a tárgyalások folynak, az ügyvédi könyvvitel tárgyában 3567/76. sz. a. ki­adott szabályzatot pedig közelébb veendi. Végre kijelentette a minisztérium, miszerint jövőre el­várja a kamarától, hogy az ügyvédi rdtts. 32. §-ához képest, az ügyvédkedés és jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalatait közölni fogja. A debreczeni, karczagi és nyíregyházi tör­vényszékek elnökei s az ezen trvszékek területén levő és tkvi hatósággal felruházott, valamint a többi jbságok vezetői felbivattak, hogy az ügy­menet lassúsága tárgyában emelt panaszra nyilat­kozzanak és annak mi uton-módon való megszün­tetésére tegyenek javaslatot. Az eperjesi ügyvédi kamara. Az eperjesi ügyvédi kamara tulajdonképeni jelentése csak a mult évi ügykezelést tárgyazza az általános jelentés az 1875. február 15., mint a megalakulás napjától 1876. május 12. napjáig terjedő időről jegyzőkönyv alakjában van a jelen­téshez csatolva. A kamara a fent jelzett idő alatt 22 választ­mányi és 4 fegyelmi ülést tartott, s ezeken a beér­kezett 790 ügydarabot mind elintézte. Ügyvéd 156 vétetett fel, a jelentkező 63 ügyvédjelölt pe­dig mind bejegyeztetett; ez utóbbiakból ügyvédi vizsgálatért 8 adta be kérvényét, de 4 elutasitta­tott és csak 3 tette le. Pártfogó ügyvédül 21 ne­veztetett ki, iratok és értékek átvételére gondno­kul 4. Úgy védi könyv 14 volt hitelesítve. A fegyelmi ügyek csekélyebb mérvben be­számithatók s csak egy esetben tétettek át az iratok az ügyvédi rdtts. 48. §-a értelmében a tör­vényszékhez, 8 panasz mint egészen alaptalan elu­tasittatott, 6 esetben vizsgáló biztos küldetett ki s a vizsgálat folyamatban van, 10 esetben panasz­lott nyilatkozattételre utasíttatott, s a melyekben ezek beérkeztek, a kamara ügyészének adattak ki, egy esetben panaszlott írásbeli feddést kapott, egy esetben pedig panaszlott a végtárgyalás ki­tűzése után meghalt. A fegyelmi ügyek száma szaporodott s jelenleg azok csakis elkülönített fegyelmi ülésekben intéztetnek el. Felkéretik az igazságügyminiszterium. hogv a hátralékos ügyvédi dijak behajtási módjára vo­natkozólag póttörvény utján intézkedjék: hogy a zugirászat megakadályozására kiadott körren­deleteinek szigorú foganatosítását rendelje el; hogy az ügyvédi munka-dijakat s a felebbezési költségeket szabályozza ; hogy az ügyv. rdtts. 44. és 48. §§-ainak megváltoztatása iránt tegye:, in­tézkedést. A (jyi'iri ügyvédi kamara. E kamara jelentése kimerítő és szabatos, de kevés számszerűleg kifejezett adatot tartalmaz. Megalakult február 15-én, s az év végéig 153 ügyvédet vett fel. és 90 ügyvédjelöltet jegyzett be. Az érkező 696 beadványból 27 választmányi ülésben 672-t intézett el. Vagyontalan perlekedők részére gondnokul (! ?) 14 ügyvédet rendelt. Ügyvédek ellen magánfelek által 17 panasz adatott be, melyekből 3 még befejezetlen, a többi mint teljesen alaptalan beszüntetett. Egy esetben az ügyvéd a felekkel való illetlen bánásmód miatt megintetett és rendreutasittatott; egy ügyvéd csalás ésokirathamisitással vádoltatván, az idevonatkozó iratok a komáromi tvszékhez tétettek át. Egyeset­ben a hamis váltó készítéssel vádolt ügyére vonat­kozó iratok a székesfehérvári kamarához tétettek át. Egy hamis esküvéssel vádolt ügyvédet a trvszék felmentvén, fegyelmi eljárásnak helye nem találta­tott. Egy ügyvédet sikkasztás miatt a komáromi tvszék egy évi fogságra Ítélt, mi ellen felebbezés adatott be. Ezen vádak a kamara megalakulása előtti időből merültek fel s ujabban ilyenek nem fordul­tak elő. Hogy az ügyvédi könyvvezetésre vonatkozó | szabályzat czélszerütlen, igazolja azon körülmény, miszerint a kamara területén csak 10 ügyvéd hite­lesíttetett könyveket. Jelenti továbbá a kamara: hogy nagyon érez­hető a rendszeres törvénykönyvek hiánya, a per­rendtartás gyakori változtatása pedig gyakori formasértésekre ad alkalmat. - ki Eg> SJ'akorlati alapra fektetett, jó és ke­i vesbbe szövevényes perrendtartás, a jogi fejlődésnek

Next

/
Thumbnails
Contents