Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 52. szám - A jogi oktatás reformja. [2. r.]

— 425 ennek igazolására az idézett törvény 4. §-ára, mely a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap alkotásáról — és a 17. §-ra, mely a jelzálogilag biztosított kölcsönköveteléseket, melyek alapján a záloglevelek kibocsáttatnak, a záloglevelek összeségének biztositékául szolgálókat jelenti ki, — hivatkozni. Mindezen intézkedések jogilag meg nem állapítják a záloglevélbirtokosok biztositékát, mert a zálog fogalmához tartozik a zálog tényleges és illetve symbolicus birtoka, mely a zálog feletti rendelkezést az adós részéről kizárja, illetve felismerhetővé teszi. E nélkül dologbani jogot, zálogot szerezni, jóllehet az alapszabályok és a törvény azt biztosítják, jogilag és tényleg nem lehetséges. Milyen jogi képtelenségre vezet e^en alapelvnek mellőzése, mutatja az idézett törvény 26. §-a, mely szerint annak igazolására, hogy a jelzálogintézetnek ingó vagyona, melyre a végrehajtás intéztetni szándékoltatik, a törvény 4. és 5. §-ai szerint a záloglevelek biztosítására szolgál, s igy végrehajtás alá nem vonható; a jelzálogintézetnek hitelesített könyvkivonata teljes bizonyítékot képez. Tehát körülbelül ugyanannyi, mintha igényperekben a végrehajtást szenvedettnek beismerése bizonyítékot képezne a végrehajtató ellen az igénylővel szemben. Nem biztosítják a hitelezők jogait a törvényben megszabott pénz- és szabadságbüntetések sem, mert fogalmakat nem pótolhatnak semmiféle büDtető- vagy rendőri intézkedések. A záloglevélbirtokosok jogainak tényleges és törvényes biztosítása tekintetéből tehát okvetlen szükséges önkénytes közös képviselet hiányában, g o n dn o k o t kirendelni, és pedig elejétől fogva, ki a zálog fogalmától elválaszthatlan birtokot állandóan gyakorolja és felügyel mindazon szabályok megtartására, melyeket a törvény a záloglevélbirtokosok érdekében felállított. Mennyiben szükséges még e mellett a hitelezőknek meghallgatása, a felfolyamodási jog megengedése, választmány kirendelése által stb. oly garantiákról is gondoskodni, hogy a közös képviselőként kirendelt gondnok az általa képviseltek érdekeit valóban megvédje, az a kérdés részleteihez tartozik. A fődolog az, hogy a gondnokban — kinek megbízhatóságát első sorban a kirendelő bíróság van hivatva, nem melléktekintetek, hanem discretionár hatalmából folyó nagy felelősségének tudatában, megítélni — közös képviselet létesíttetik ; miután ezen közös képviselet tényleg az értékpapírok birtokosainak egyhangú,— jogilag pedig azok többségének akaratából elő nem állitható. így oldotta meg ezen kérdést az osztrák törvényhozás, minek szükségét és czélszerüségét ott naponta tapasztalhatni, és ilyen megoldást igényel az nálunk annál is inkább, mert a kereskedelmi törvény behozatalával elejtett, de már azelőtt is tényleg nem alkalmazott állami felügyeleti rendszerrel elesett azon egyetlen közeg, mely a hitelezők részére megkívánt közös gondnokot némileg pótolhatta volna, az úgynevezett kormánybiztos. Végül még két más esetről kívánnék megemlékezni, melyek ugy mint a tárgyalt kérdésben foglalt értékpapíroknál hasonló szabályozást igényelnek, és ha a kérdést teljességében felölelni akarjuk, figyelmünket nem csekélyebb mértékben érdemlik meg. Ezen két eset — melyekhez még több hasonló is van egyébiránt — a takarékbetéti könyvecskék birtokosai és a biztosítottak jogainak veszélyeztetése. A takarékbetéti könyvecskék tulajdonosai nem tekinthetők közönséges hitelezőknek. Betéteik a kölcsön és depositum kettős természetével bírnak, amint ez a birói kamatozó letétek természetéből is kitűnik. A betevők betéteik ezen kettős természetéhez képest legalább is annyi jogot igényelhetnek maguknak, mint a záloglevél és elsőbbségi kötvények birtokosai, és habár betéteik visszafizetését mindnyájan külön követelhetik, kétségtelen, hogy jogaik veszélyeztetése esetében, szintén csak közösen gyakorolható befolyás segíthet és engedhető nekik. Hasonló figyelmet érdemelnek továbbá a biztosítottak viszonyai, jogaik veszélyeztetése esetében, midőn a társaságok, bár minden vagyonukat már elvesztették, még mindig a náluk elhelyezett tőkék felett a biztosítottak beleegyezése nélkül rendelkeznek, holott a rendelkezési jog a társasági vagyon elvesztése után már csak a biztosítottakat illetheti meg. Ezen biztosítottak jogainak érvényesítése jelenleg ugyanazon nehézségekbe ütközik, melyek az értékpapírok birtokosainál fenforognak. Nevezetesen hiányzik a megkívántató közös képviselet, az esetleg szükségessé vált transactiók, fusiók vagy egyességek keresztülviteléhez, és fenl'orog azon veszély, hogy a biztosítottak által jogaik megóvása érdekében ugyanazon jogalapon indítandó külön perekben különböző eltérő ítéletek keletkezhetnek. Mindezek oly tekintetek, melyek sürgősen követelik a törvényhozás intézkedését a közös érdekeknek közös képviselet utján vagyis gondnok kirendelése által leendő megvédése iránt, és pedig mielőtt még bekövetkeznék hazánkban is oly időszak, melynek nyomása alatt szoktak az a 1kalmi, és épen azért elhirtelenkedett törvények megalkottatni. Dr. Held Kálmán. A jogi oktatás reformja.*) Én a jog- és államtani karban a bifurkátiót, ha még teljesen keresztülvitetik is, elégtelennek tartom. A kar n a k bifurkátióját tartom szükségesnek. De mivel ezt ez idő szerint személyi tekintetek akadályozzák, beérem a tanulmányok bifurkátiójával. Ha az egyetemtől csupán a tudomány fejlesztését, előbbrevitelét kívánják, akkor oly tanszabadságot adjanak nekünk, a minő az 1848. XIX. czikket is túlszárnyalja. Ha azonban az egyetemtől az oktató és némely közpályára előkészítő szolgálatot i s megkövetelik , ekkor a didacticus tekintetek előtt szemet nem hunyhatni. Es minthogy a mi karunk mind a két irányban igénybe vétetik, nem tagadom, hogy a »kötelező« tárgyak kijelölése mellett vagyok. Ezek képezzék a keretet. Töltse ki ezt a magánszorgalom és fejtse ki rajta egyéni hajlamának s erejének megfelelő eszményképét. Az első évre nézve véleményem szerint legyen kötelező: 1. a római jog, egyrészt mintaclassicai képeztetés betetőzése, másrészt mint a jogi oktatásnak európailag elfogadott kiindulási pontja; 2. a jognak törtenete általában, és hazánkban különösen; 3. jogbölcsészet; 4. ethika. Ezen négy tárgy kellő beosztás mellett adna mind a'két félévre 18 órát. Szabad választás által az első évben csak 4 óra lenne betöltendő. Legyen azl. alapvizsgának tárgya: a r óm a i jog, történelmi fejlődésében, és a jognak története hazánkban tekintettel a középkori jogok fejlődésére. Ezen vizsga a jogi tanfolyam első évének befejeztével (június 15—30) lenne letehető, de a következő második tanév megkezdése előtt (sept. 1—10) okvetlenül leteendő. Annak sikeres kiállása nélkül töltött harmadik félév s következő tanidő a rendes quadriennumba be ne számittassék. Ez által a vizsgák két időközre szoríttatnának, s nem rabolná el a vizsga három hónapját a tanárnak, mint az jelenleg történik. A második évben kötelező tantárgy legyen: 1. magyar magánjog, 2. magyar közjog, 3. közgazdaságtan. Ezen három tantárgy kellő beosztás mellett adhatna mindkét félévre hetenkint 13 órát, tehát a hallgató saját czéljának megfelelően választhatna legalább még 7—7, összesen 14 órát. A II. alapvizsgának tárgyai legyenek: 1. a magyar magánjog, 2. a magyar közjog, 3. a nemzetgazdaságtan elméleti része. E vizsga a második tanévnek végén (jun. 15—30.) lenne letehető, de a következő tanév megkezdése előtt (sept. 1—10.) okvetlenül leteendő, minthogy ennek sikeres letétele képezi az ötödik és következő félévek beszámításának feltételét. Ha az alapvizsga az alapvető tudományokkal való foglalkozásnak, mint a további haladás feltótelének igazolása, akkor annak idejében letevésére serkentendő az ifjúság. *) Az első czikket 1. a 36. számban. Vizsgálni csak a tantárgyak akár nyilvános, akár magántanárai — a kik azokból előadás o-. kat tartanak — legyenek jogosítva. A helyes didaktika kívánja ezt. De a vizsgálat csak a küldöttség három tagjának együttes jelenlétéban folyhasson. Nem ugy mint most. midőn némely tag csak akkor és addig van jelen, a míg vizsgál, különben legfölebb a jegyzőkönyvet irja alá, mely a dij kiosztásának alapja. Ha előadási időn kivül fognak esni a vizsgák, a küldöttségi tagok pontosan ott maradhatnak az egész vizsga alatt, s kötelezhetők az ottmaradásra, a hol az ifjúnak életéből egy fél év vagy egy év kerül elbírálás alá. A harmadik évben kezdődnék a hallgatók választási szabadsága által szentesítendő kettéágazás (bifurcatio). a) Az államtani szakban kötelező lenne: a legújabb kornak története (1815 óta), alkotmányi politika, kormányzati politika, magyar közigazgatási jog, európának összehasonlító statistikája, hazai statistika, pénzügytan, magyar pénzügyi jog. b) A jogi tanszakban köteles tantárgyak lennének : az osztrák polgári törvénykönyv, magyar váltójog és kereskedelmi jog, büntetőjog s eljárás, perrendtartás, perenkivüli eljárás. Az egyetemi tanfolyam szabályszerű bevégzése után legyen tehető az elméleti államvizsgálat, mely két osztályú, u. m. a jogtudományi és az államtudományi. A ki mindkettőt kívánja letenni,, az egyiknek letétele után 6 héttel kérhet időt a má:ikra. Most ugy vagyunk, hogy a harmadéves jogász tisztán a politikai tárgyakat kénytelen hallgatni, hogy a kényszerű politikai vizsgát lerázhassa, ezt a vizsgát, melyen összekerül a kánonjog és a magyar pénzügyi törvény! Ezen kényszervizsga hiusítja meg a bifurcatiót, ez devalválja az egyetemen a jogi szaktanitást egy 3 és egy 4 hónapos rövid semesterre. Hasonló panaszt emelhetnek a politikai pályára készülők. Reájuk nézve még a jogtudományi államvizsga képezi most a kényszervizsgát. a) Jogtudományi államvizsga. A jogtudományi államvizsga a 8. félév után legyen tehető, így szentelhet a jogi pályára készülő teljes két esztendőt a maga szakmájának, holott most tényleg néhány hónapnál több nem marad a tüzetes jogi tanszakokra. Legyen tárgya a jogtudományi államvizsgának az osztrák polg. törvénykönyv, a mennyiben a magyar birodalomban érvényes; magyar váltó- es kereskedelmi jog, magyar büntetőjog és eljárás, peres és perenkivüli eljárás. Ezen vizsgát csak az legyen köteles letenni, aki pályavégzett jogásznak akar tekintetni, p. o. a birói, közjegyzői s egyéb oly jogi pályára készül, melyhez a jogtudori fok nem nélkülözhetlen. Nem ugy mint most, midőn ezen államvizsgát csak mint a politikai szigorlatok akadályversenyét tekintik, ugy hogy jogtudományi államvizsgát csak az tesz, aki nem akar jogtudomány nyal foglalkozni. ; b) Államtudományi államvizsga. Politikai államvizsga se legyen tehető a 8. félév befejezése előtt, Tárgyait képezzék: alkotmányi és kormányzati politika, magyar közigazgatási jog, pénzügyi jog, statistika. Ezen vizsga letétele azoktól követeltessék, akik valamely közigazgatási fogalmazószakban kívánnak az állam által alkalmaztatni, vagy államtudományi szigorlatokhoz bocsáttatni. Ma azt követeljük, hogy a jelölt alapos készültséget mutasson az alkotmányi és kormányzati politikából, a pénzügytanból, a magyar állam statisztikájából, tekintettel Ausztriára, a magyar közigazgatási jogból, a magyar pénzügyi jogból és az egyházjogból, tehát 7 nagyterjedelmü és sok memorizálást igénylő tárgyból. Ez egy vizsgára sok. Még nagyobb baj az, hogy a mostani állapot szerint a jogi szigorlat előfeltételét a politikai államvizsgának letétele képezi és megfordítva. Méltánytalan támadás ez a tanszabadság ellen. Szűnjék meg az államvizsga Zwaugsprüfung lenni. Egyenes negatiója a bifurcatiónak, hogy ma mindkét államvizsgának tárgyait kell hallgatni mindenkinek. A nem egész éveseket is egész évre nyújtják, ami nem csoda a mostani rövid tanévvel