Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 49. szám - Még egy szó a váltótörvény 117. §-áról

— 403 — s csak két évig, azaz 1877, február 15-éigbir váltóerővel, tehát csak ezen ideig, s nem 1878. februái 15-éig érvényesülhető váltójogüag sommás végzés utján. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Pap Jánosnak panasza folytán Horváth Gyula budapesti ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben az 1877. évi november 12-én a következő ítéletet hozta: Horváth Gyula budapesti ügyvéd az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) és b) pontjaiban minősített fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondatik és ellene a 70. §-ban felsorolt fegyelmi büntetések második foka alkalmaztatván, 50 frt birság lefizetésére köteleztetik. Panaszos kártérítési igényeivel a polg. perutra utasittatik. Indokok. A vizsgálat és a szóbeli tárgyalás során kétségtelenné vált, hogy vádlott a Nóvák Márton képviseletében Pap János ellen folytatott váltóügyben, különösen az ügynek perujitási stádiumában hivatása szerinti kötelességeit vétkesen megszegte az által, hogy irodáját, illetve helyettesét a kellő utasítással ellátni elmulasztván, lehetővé tette, hogy nevezetesen az 1874. évi június 25-ki tárgyalásnál irodavezetője valótlanságot igtasson a tárgyalási jegyzőkönyvbe és az által vádlott ügyfelének érdekeit is koczkáztassa; utóbb pedig ugyancsak a kötelességszerű utasítás hiányában lehexővé vált, hogy panaszló fizetése vádlott helyettese által a főváros házipénztárában felvétetett akkor és oly időben, midőn az már bíróilag zár alól feloldatott s midőn azt, hogy e pénzfelvételre sem vádlott, sem ügyfele többé jogosítva nincsen, a vádlott irodájában átvett birói határozatok félreérthetlenül kitüntették. De kitűnik ugy a megejtett vizsgálatból, mint a szóbeli tárgyalás nyomán az is, hogy vádlott nemcsak a fenebbi kötelességszegéssel az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) pontjában körülirt fegyelmi vétséget követte el, hanem hogy utóbb a Pap János kárára illetéktelenül felvett pénzt állítólagos elszámolás czimén megtartotta s költségei fedezésére fordította, holott mint ügyvédnek tudnia kellett, hogy a felvett pénz ügyfele jogos tulajdonát nem képezi, s így ez iránt felével el sem számolhat, annál kevésbbé tarthatja azt vissza a maga kielégítésére. Ezen roszhiszemü eljárása által vádlott a 68. §. b) pontjához képest az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sértvén, önmaga is tiszteletre és bizalomra méltatlanná vált. Mindezeknél fogva vádlottal a 68. §. a) és b) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani és őt a vétség fokához mért pénzbirságban, valamint a 94. §. értelmében a szakértők dijaiban is elmarasztalni kellett. Panaszló kártérítési igényeivel az 1874. 34. | t.-cz. 71. §. értelmében volt a polg. perutra utasítandó. Különfélék. — A büntető törvénykönyv javaslatában van egy §., mely a képzelhető leghorribilisabb határozmányt tartalmazza, s a képviselőházban senki sem szólalt fel ellene. »A ki mást a pénzhamisítás bűntettére egyenesen felhiv. ha felhívása teljesen eredménytelen maradt is, (hat hónaptól) három évig terjedhető börtönnel büntetendő* (205. §.). A hires Duchesne-§. ez a maga rémítő kegyetlenségében. S a mellett meg van fosztva mindazon korlátozásoktól, melyekkel egyéb törvényhozások körülvenni iparkodtak. Az angol jog a gyilkosságra szorítja; az osztrák javaslat szintén a gyilkosságra, s ezen kívül még egyéb clausulákkal is körülsánczolja; a belga törvény aszób e 1 i ajánlatot csak akkor bünteti, ha ajándékkal vagy Ígérettel van összekötve, a német törvény akkor, ha hozzá valamely előny köttetett. A magyar javaslatnak jutott azon dicsőség, hogy bünteti az egyszerű felhívást feltétlenül, és pedig bünteti — ó logika ! — a pénzhamisításnál. Más bűntettre nézve legalább a jogügyi bizottság — a kormány tervezetében nem volt meg e határozmány — ilyesmit nem hozott javaslatba. E szerint szabad lesz felhívni valakit a gyilkosságra; szabad lesz mérget beadni, ha csak kellő időben ellenmérget alkalmazunk: ezért nem büntetnek senkit. Szabad lesz a gyujtogatásra felhívni bárkit; szabad lesz gyújtogatni, ha a tüz továbbterjedését, mielőtt nagyobb kár okoztatott. a tettes megakadályozza: ezért nem büntetnek senkit. Szabad lesz a király meggyilkolására, az alkotmány erőszakos felforgatására, a magyar állam területének idegen uralom alá hozására (nem nyilvánosan) felhívni: ezért nem büntetnek senkit. De aki egy bankjegy készítésére hív fel valakit: az három évig terjedhető börtönt kap. — Az olasz képviselőház november 26-án vette tárgyalás alá a büntető törvénykönyv javaslatát. Kiemelünk a halálbüntetésről szóló vitából néhány nevezetesebb momentumot. Gab elli kijelenté, hogy van bátorsága szembeszállni azon népszerűtlenséggel, melynek ki vannak téve azok, kik a halálbüntetés fentartását óhajtják; Olaszországban, viszonyitvanépességét más államokéhoz, sokkal több ölés fordul elő évenkint; ha nem lehet a halálbüntetést megszüntetni a hadseregnél, akkor mindenütt meg kell tartani; a kormány a közcsendháboritók és rablók fejére nagy dijakat tüz; ily körülményeket közt nem lehet a halálbüntetést megszüntetni. A kamara nagy többséggel elfogadta a halálbüntetés eltörlését, vagy husz képviselő szavazott ellene. A karzat tapsban tört ki. L i o y képviselő ez ellen óvást tett. C r i s p i elnök gratulált a háznak a határozat kimondásához; a halálbüntetés eltörlése nagy haladást jelez Olaszországban. L i o y közbeszól : Igen, az ön nézete szerint! Egy hang: Ki vele ! Az elnök nagy nehezen helyreállitá a nyugalmat. Pierantoni, Manciniigazságügyminiszter veje és nápolyi jogtanár, ajánlja, hogy jövőre azon szerződésekben, melyeket Olaszország más államokkal köt, gondoskodva legyen oly záradék felvételéről, mely szerint nem fog kiadatni oly egyén, ki külföldön halállal bűntettethetnék. Az igazságügyminiszter megígérte, hogy figyelembe veszi ezen javaslatot. — A közigazgatási bíráskodás hazánkban. Őszinte örömmel constatáljuk, hogy G r uber Lajos t. munkatársunknak lapunkban megjelent czikksorozata, mely mint a »Magyar Themis« külön lenyomata alig két héttel ezelőtt hagyta el a sajtót, journalistikánk által nem mindennapi melegséggel fogadtatott, mit többek közt az említett munkából különféle lapokban közölt terjedelmes mutatványok eléggé bizonyítanak. A munkában fejtegetett igen korszerű eszmék törvényhozásunkra is üdvös befolyást gyakorolnak. Somssich Pál nov. 30-án felhozta a kérdést a pénzügyi bizottságban; Schvarcz Gyula pedig a képviselőház december 4-én tartott ülésében sürgős interpellátiót terjesztett be az összes kormányhoz a közigazgatási törvényszék felállítása tárgyában. Lehetetlen az okkapcsolatot észre nem vennünk, mely ezen felszólalások ideje s az emiitett munka megjelenése között fenforog. Reméljük, hogy azon magasztos eszme, melynek hazánkban utat törni lapunk büszkeségét képezi, nem sokára megvalósulást is nyerend. Ez képezi hazafiúi óhajunkat. — A jogászkörben f. h. 6-án ifj. Dr. Neumann Sándor tart előadást: a mérlegről, különös tekintettel a részvénytársaságokra. — Az 1878. évi költségvetési előirányzatból múltkori kimutatásukhoz átveszszük még az országom fegyintézetek előirányzatát: 1878. évi megállapielőirányzat tott költségf o r i n t. Kiadás. 108.255 108.473 124.696 125.096 Mária-nostrai fegyintézet . . 42.805 43.045 Munkácsi » ... 85.405 85.505 Szamos-újvári > ... 104.970 105.070 Váczi » ... 99.422 99.422 > államfogház .... 5.530 5.530 200 200 Összesen 571.283 572.341 Fedezet. 22.000 18.000 27.000 32.553 Mária-nostrai fegyintézet . . 800 1.100 Munkácsi » ... 15.020 15.040 Szamos-újvári » ... 10.500 15.000 Váczi » ... 35.000 35.000 200 200 Összesen 110.520 116.893 — Összehasonlító kimutatás a kir. ügyészségi, valamint a börtönőr! személyzet 1874. és 1878. évi létszáma között: A hivatali állás megnevezése létszám 3 2 75 63 9 10 110 90 8 7 109 90 Fogházfelügyelő a fővárosban .... 4 2 103 74 Börtönfelüg3*elő a fővárosban .... 9 8 124 124 52 74 1396 1370 4 105 63 1 1 Összesen . 2110| 1982 — Megjelentek t A magyar váltóeljárás az 1876. évi nov. 30-án kibocsátott m. igazságügymin. rendelet szerint. Elméletileg, gyakorlatilag és ezelőtti váltóeljárásunkkal, valamint az ausztriai és részben a németországi váltóeljárási elvekkel öszszehasonlitólagirtaMutschenbacher Victor, jogtudor, köz- és váltóügyvéd, egyetemi m. tanár s a pécsi jog- és államtud. karnál a m. p. törvénykezés, váltó- és ker.Jog ny. r. tanára. Pécs. Kiadja Simon Zsigmond. Ara 1 frt 20. kr. A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és alakzatai Európában, különös tekintettel Magyarországra és e kérdés parliamentáris sorsának történetére hazánkban. A budapesti k. m. tudomány-egyetem által jutalmazott pályamunka. Irta Gruber Lajos. Budapest, 1877. Athenaeum. Ára 2 frt 40 kr. 495. L A váltóügyekben követendő eljárást szabályozó törvények és rendeletek rendszerinti összeállítása, az 1868. 54. t.-cz.; a váltótörvény életbeléptetése és a váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. évi nov. 30-án kibocsátott igazságügymin. rendelet, és a ptrtst kiegészítő és módosító törvények és rendeletek alapján egybeilleszté egy gyakorló ügyvéd Budapest. Elsner Th. kiadása. Ára 1 frt 20 kr. Hibaigazítás. Mult számunk jogirodalmi rovatában a 394. 1. 3. hasábján »perrendtartás« helyett »polg. törvénykönyv* teendő. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. (Dec. 11-tíil dec. 18-ig). — Grosz Frigyes gy.-fehérvári tsz. decz. 12. (212). — Istvánffy György miskolczi tsz. decz. 12. 13. 14. (237). — Id. és ifj. Filó Máté besztercze-báuyai tsz. decz. 12. (242). — Szkokau György beszterczebányai tsz. decz. 12. (242). — Kusrel Salamon trencséui tsz. decz.