Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 47. szám - Az internationális büntetőjog ujabb elmélete
Hetedik évfolyam. 47. szarr\. Budapest, 1877. november 22. Megjelen minden csütörtökön ; a „magyar jogászgyüles • tartama alatt naponkint. MAGYAR A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendSk. Szerkesztőség : V. Nagy korona-utcza 14. sz. THEMIS ^LŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben hizhol hordd -.al, vaity vidékre béruientei sze küldéssel) a .Magyar rhemis"-re, az „Igazságügyi rendeletek lára« és a „Döntvények gyűjteménye" czimű mellékletekké együttesen: egész évre tO forint, félévre » forint negyedévre 2 forini 60 kr. Az elóözetési pénzek bérmenteien, vidékről czélszerűbben postautalvány útján ktildend Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. iz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Jijtlön mellékletek: a „'íDbntvények gyűjteménye," és az „Jgazságügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: XJr. IFa^er László. Kiadó: az „A,tlienaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Az internationalis büntetőjog ujabb elmélete. Dr. Schnierer Aladár egyetemi jogtanártól. — Párhuzamok a magyar és az osztrák büntető-törvénykönyy javaslata közt. Dr. Fiyer Lászlótól. — Tárcza..(A kelet büntető-joga). Dr. Schick Sándortól. — Az angol birák legújabb határozata a kiadatás körül. — Jogirodalom. (A magyar magánjog rövid áttekintése. Irta Dr. Wenzel Tivadar kir. táblai biró). D. J. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (Jogászkör. A váltótörvény 117. §-a). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A váltótörvény anyaggyüjteménynyel egy ive. Az mternationális büntetőjog ujabb elmélete. Dr. Schnierer Aladár egyetemi jogtanártól. A személyt mint valamely bűntett elkövetőjét jogosan csak ugy lehet megfenyíteni, ha ő az állam büntető-hatalmának alá van vetve; nagyfontosságú ennélfogva azon kérdés: mennyire terjed az állam büntető-hatalma, kik vannak törvényeinek alávetve? Az állam büntető-illetőségének helyes jogelvek szerinti meghatározása nem csak a bűnössel szemben bir nagy jelentőséggel, hanem fontos a nemzetközi jog szemponjából is, mert a nemzetközi érintkezések napról-napra növekedő sűrűsége mellett könnyen fordulhatnak elő oly bűnügyek, melyek különböző vonatkozásban több állam érdekét érintik, melyek megfenyitésére tehát több állam támaszt egyidejűleg igényt. Hogy ily esetekben a concurráló büntetőjogi igényekből származó súrlódások és bonyodalmak lehetőleg elhárittassanak, szükséges az állam büntető-joghatóságának körét olykép megszabni, hogy ez által a többi nemzetek jogos érdekei méltó elismerése mellett ki legyen elégitve a büntetőigazság azon feltétlen követelménye, mely nem tűri, hogy a bünős büntetlen maradjon. Az állam büntető-törvényeinek hatáskörét különféle szempontokból különböző módon igyekeztek a criminálisták s a nemzetközi jog miveló'i megállapítani. Négyféle elv vagy rendszer lett felállítva, melyekhez ujabb időben még egy ötödik vegyes theoria járult. I, Az universális rendszer azon tételben foglalható össze: hogy az állam jogosítva van bármely bűntényt fenyíték alá vonni, nem tekintve, hol, ki által, s miféle jogtárgy ellen volt a tett elkövetve. E rendszer nem isméiéi az állam büntető-hatóságára nézve semmiféle korlátot, hanem teljesen szabad versenyt honosít meg a népek között a büntető-hatalom gyakorlásában. A kik ezen elvet vallják, arra szoktak támaszkodni, hogy a jogrend valamennyi nemzet közjavát képezi, melynek létesítésére és fentartására telhetőleg hozzájárulni minden államnak legkiválóbb feladata.') Ezen rendszer teljes consequentiáját, mely szerint az állam minden, bárki által és bárhol elkövetett bűntény megfenyitésére feljogosittatnék, két irányban szokták bizonyos megszorításnak alávetni; 1. kivétetnek a belföldi állam büntető-hatósága alól a külföldön idegen államok ellen elkövetett bűntények, s úgyszintén a külföldön elkövetett csekélyebb jelentőségű vétségek (rendőri kihágások). Mindezek kirekesztésével az állam universális büntetőjogosultsága tulajdonkép csak azon bűnös tettekre szoritkozik, melyek valamennyi civilisált nemzet törvényei által bűntetteknek vannak nyilvánitva (delicta jurís gentium.)2) 2. Köteleztetik a belföldi állam az idegen honpolgárt, ki külföldön bűnözött, a sértett államnak illetőleg hazájának megfenyités végett kiadni vagyis ezen államot a bünős átvételére felhívni; csak ezen felhívás eredménytelensége esetében legyen az innenső állam magajogositva az idegen jogrend megsértőjét büntetéssel sújtani. 3) Egy általános, valamenyi bűnesetre kiterjedő büntető-jogositvány állítása oly feltevésen nyugszik, mely a valónak meg nem felel; felteszi ugyanis, hogy a státusok egy közös joguralom létesítésére hivatott egységet alkotnak, minélfogva minden egyes nemzetnek joga van, sőt köteles is e közös czél elérése végett közreműködni; tényleg azonban a nemzeteket egy magasabbjogállammá összefoglaló egyesület nem létezik. Habár nem tagadhatni is, hogy a polgárosult népek bizonyos cultur- és jogközösségben annyiban élnek, a mennyiben az emberiség általános czéljai megvalósítása az egyes nemzetek részéről ama czéloknak megfelelő magatartást s a jogelvek elismerését és követését teszi múlhatatlanná, >) Az universális rendszer párthívei közé tartozik : Mohi: Staatsrecht, Völkerrecht stb. czimü művének I. 637.1., Schwarze: Holtzendorff Handb. 30. 1., 0 r t o1 a n : Elements d. droit crim. I. 381. 1., Carrara: Programmá I. 733. lap és Bchmid: Die Herrschaft der ») L. Mohi: id. h. 712. 1. és Schmid: id. h. 164. lap. 3) L. 0 r t o 1 a n : id. h. 388. 1. és Carrara: id. h. 757. 1. mindazonáltal a jog szigorú formái mellett elvállalt kötelezettség minderre nézve eddig még hiányzik, közös főhatalom által vezetett egyesület, melynek czélja a jog általános érvényesítése volna, mindeddig sem keletkezett. Bármi szoros és benső legyen is az érdekszülte kötelék, mely nemzetet nemzethez füz, viszonylagos önállóságából kivetköztetettnek az államot tekinteni mind annak daczára sem szabad, sőt el kell ismerni, hogy az egyes állam tevékenységének már természetes rendeltetésénél fogva bizonyos határai vannak szabva, melyeken túlterjeszkedve más állam hivatáskö rébe törne ; e szerint léteznek tehát ü gyek és viszonyok, melyeket az államnak ha táskörén kivül fekvőknek kell hogy ismerjen, melyekbe avatkoznia nem szabad, ha csak más jogközületek szent érdekeit nem akarja megsérteni. Ily ügyek és viszonyok közé tartoznak kétségtelenül azon tettek is, melyek a külföldi államlakos által a külföldön elkövetve az idegen jogrendet sértik. De ennek nem az az értelme, mintha az innenső államhatalomnak az idegen jogrend sértegetései irányában teljes közönbösséggel kellene viseltetnie, hisz ez ellenkeznék az emberi érdekközömség legvitálisabb követelményeivel s ellentétben állana a jog absolut eszméjével; hanem a mondottaknak értelme csak az, hogy az állam ily idegen bűntettesek megfenyitésére jogositva nincs, mert ez esetben oly ügy forog fen, mely a közvetlenül sértett status hatáskörébe vág. Az igazság megváló sitása érdekében teljesitendö erkölcsi kötelességének ez innenső állam teljesen eleget fog tenini, ha a területére menekült idegen bűnöst a sértett államnak megfenyités végett kiadja vagy annak el nem fogadása esetében őt az államterületből kitiltja.') II. A territoriális rendszer azon elvbő indul ki, hogy a státus büntető-hatalma az államterület határáig terjed; e határon belől fenyitő-hatalma kizárólag uralkodik, azontúl pedig semmi jogosultsága nincsen. Az állam büntető-illetősége tehát attól van feltételezve, hogy a bünős a tett elkövetése20. lap. ') L. R o h 1 a n d : Das internationale Strafrecht