Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 41. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [5. r.]

— 339 _ tást szenvedők közötti jogügylet által szerzett, a tulajdonjog bekeblezése vagy előjegyzése előtt azon esetben rendelhető végrehajtás, ha a végrehajtási kérvény mellett a telekkönyvi tulajdonos által a telekkönyvi rendelet 82. §-nak szabályai szerint kiállított nyilatkozattal, vagy az illetékes község-elöljáróság bizonyítványával igazoltatik, hogy az ingatlant a végrehajtást szenvedő megszerezte. Az ekként elrendelt végrehajtás az illető telekkönyvben a végrehajtást szenvedő mint telekkönyvön kivüli tulajdonos ellen feljegyeztetik; mely feljegyzésnek csupán azon joghatálya van, hogy ha később a végrehajtást szenvedő tulajdonjoga bekebeleztetik vagy előjegyeztetik, ezen bejegyzéssel egyidejűleg s attól számított elsőséggel a végrehajtató javára a végrehajtási zálogjog hivatalból bekebelezendő leszen. Több végrehajtatónak ily módon ugyanezen telekkönyvön kivüli tulajdonos ellen feljegyzett követelése egymás között a feljegyzés sorrendének elsőségével bir. A korábbi tulajdonos által a tulajdonjognak a végrehajtást szenvedő javára való bekebelezésével vagy előjegyzésével egyidejűleg nyert telekkönyvi jogok az ily feljegyzés által biztosított követeléseket feltétlenül megelőzik. A feljegyzést elrendelő végzés feljogosítja a végrehajtatót, hogy a tulajdonjognak e végrehajtást szenvedő javára való bekeblezését oly módon eszközölje, mint ezt eszközölni a végrehajtást szenvedőnek jogában állana. Ha azon naptól fogva, a melyen a telekkönyvi hatóságnak a feljegyzést megrendelő végzés kézbesittetett, fél év alatt a tulajdonjog bekeblezése vagy előjegyzése vagy a tulajdonjog iránt indított per feljegyzése sem a végrehajtató sem a végrehajtást szenvedő által nem kéretik : a telekkönyvi tulajdonos kérelmére a feljegyzés az érdeklettek meghallgatása nélkül kitörlendő, és az, aki a feljegyzést kérte, a kitörlési kérelem által okozott költségek megtérítésében elmarasztalandó. Az e tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. III. Fejezet. A végrehajtás egyéb nemei. 211. §. Ha a végrehajtás tárgyát bizonyos ingó vagyonnak vagy határozott fajú ingóságok bizonyos mennyiségének átadása képezi: a kiküldött az ingó vagyont, vagy a határozott fajú ingó vagyonnak megállapított mennyiségét összeírván, a végrehajtató javára végrehajtás alá vettnek nyilvánítja, a végrehajtást szenvedőtől, vagy attól, a ki azokat a végrehajtást szenvedő nevében birlalja, átveszi, s azt elismervény mellett ideiglenesen a végrehajtatónak, vagy ha a végrehajtást szenvedő részéről kívántatik, a vagyon őrzésére rendelt zárgondnoknak átadja. Ha a végrehajtás tárgya nem a végrehajtást szenvedő birtokában van: az átvétel és átadás csak a birtokos beleegyezése mellett történhetik. Ha a tárgy birói őrizet alatt létezik, a kiküldött azt a végrehajtató javára végrehajtás alá vettnek nyilvánítja. 212. §. A 211. §. eseteiben a kiküldött ha eljárása ellen előterjesztés nem adatik be, az ennek beadására rendelt határidő után, — ha pedig előterjesztés adatik be, az eljárást jóváhagyó birói határozat jogerőre emelkedése után hivatalból hozandó végzésében a végrehajtás tárgyát a végrehajtató részére átadottnak nyilvánítja, illetőleg ha a tárgy zárgondnoki őrizet alá bízatott, a zárgondnoknak meghagyja, hogy azt a végrehajtatónak adja ki, ha pedig a tárgy birói őiizet alatt van azt a végrehajtató részére kiutalványozza. A végrehajtató a 211. §. szerint neki ideiglenesen átadott tárgyakra nézve a jelen szakasz szerinti végleges átadás által nyer teljes tulajdon illetőleg használati jogot, melynek joghatálya azonban a 211. §. szerinti eljárás időpontjától veszi kezdetét. 213. §. Ha a végrehajtás a 211. §. szerint nem eszközölhető a miatt, mert a végrehajtató birtokában a végrehajtás tárgyát képező bizonyos ingó vagyon vagy a meghatározott fajú ingóságnak megállapított mennyisége nincsen: a végrehajtás tárgyának készpénzbeli értéke, s a menynyiben e tárgyban a végrehajtás alapjául szolgáló közokiratban intézkedés nem foglaltatik, a kiküldött egy általa hivatalból kinevezett szakértő közbenjöttével megállapítani, s ezen összeg erejéig a végrehajtást szenvedőnek ingó vagyonát biztosítási végrehajtás alá venni köteles. A kiküldött e tárgybeli jelentésének beérkezte után a végrehajtást rendelő bíróság a végrehajtató kérelmére a végrehajtást szenvedőnek más helyen található le nem foglalt ingóságaira, vagy ingatlanaira is a kiküldött eljárása során megállapított készpénzbeli egyenérték erejéig biztosítási végrehajtást rendelhet. Ugyancsak a végrehajtást rendelő bíróság a jelentés beérkezte után a feleket hivatalból megidézi, s az ügy minőségéhez képest sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás, s szükség esetében szakértői bizonyítás után a végrehajtás tárgyának készpénzbeli egyenértékét végzés által állapítja meg. A végzés ellen halasztó hatálylyal bíró felfolyamodásnak van helye. A végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap eltelte után, ha a végrehajtást szenvedő a megállapított készpénzbeli egyenértéket ki nem fizeti: a végrehajtatónak jogában áll a biztosítási végrehajtás utján lefoglalt vagyonokra, vagy a végrehajtást szenvedőnek más vagyonára vezetendő kielégítési végrehajtást kérni. 214. §. Ha a 211. §. szerint a végrehajtás azért nem volt foganatosítható, mert azon harmadik személy, kiuek birtokában a tárgy létezik, annak átvételébe és átadásába bele nem egyezett: a végrehajtató saját választása szerint vagy a végrehajtást szenvedő ellen a 213. §. szerint eljárni, vagy az átvételt és átadást ellenző harmadik személy elleni igényét a törvény rendes utján érvényesíteni van jogosítva. 215. §. Ha a 211. §. esetében a végrehajtás tárgya nem azon helyen vétetik el és adatik át, a hol azt a végrehajtás alapjául szolgáló közokirat szerint a végrehajtást szenvedő átadni köteles: az átszállítási költségek a végrehajtást szenvedőt terhelik, s ennek megállapítására és behajtására nézve a 213. §. szabályai alkalmazandók. 216. §. Ha a végrehajtás tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjog vagy más dologbani jog képezi: a bíróság a kielégítési végrehajtást rendelő végzésben a tulajdon-vagy dologbeli jog bekeblezését megrendeli, s ennek foganatosítását a 19. §. esetében a telekkönyvi irodának meghagyja; ellenesetben pedig a bekeblezés foganatosítása végett az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi. Ha a tulajdonjog iránt indított per, vagy a per tárgyára elrendelt zárlot a telekkönyvben feljegyezve, vagy pedig a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő javára előjegyezve van: a bekebiezés ezen feljegyzés vagy előjegyzés által nyert rangsorozatban történik; a végrehajtató azonban a végrehajtási kérvényben a feljegyzést vagy előjegyzést rendelő végzés számára hivatkozni köteles. A végrehajtást szenvedőnek azon joga, hogy a jogerejü ítélet, vagy más végrehajtható közokmány alapján a bekeblezést, s az ítélet jogerőre emelkedése előtt az előjegyzést a telekkönyvi rendelet értelmében közvetlenül á telekkönyvi hatóságnál kérelmezze: ez által változást nem szenved. 217. §. Ha a végrehajtás tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának átírása végett valamely telekkönyvi részletszám alatti birtok eldarabolása szükséges : a menynyiben a per során az ingatlannak eldarabolandó részleteit kitüntető és a telekkönyvi rendeletnek megfelelő vázlatrajz csatoltatott be vagy vétetett fel: a tulajdonjog-bekeblezés ezen várlatrajz alapján történik, s az a megkeresett hatósághoz átteendö. Ha pedig ily vázlatrajz nem létezik a biróság a kielégítési végrehajtás megrendelésével, egyidejűleg az elrendelt végrehajtást a telekkönyben feljegyezteti, illetőleg annak foganatosítása végett az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi. Ezen esetben a végrehajtást rendelő bíróság, illetőleg a telekkönyvi hatóság által az eldarabolási vázlatnak a helyszínén szakértők közbenjöttével leendő felvétele, s a végrehajtatót illető eldarabolt részletnek részére való átadása végett kiküldött rendeltetik; s a lejegyzéssel kapcsolatos telekkönyvi bekeblezés a végrehajtás esetleg a per vagy zárlat feljegyzése vagy a korábbi előjegyzés által nyert rangsorozatban a kiküldött jelentése alapján foganatosittatik. 218. §. Ha a tulajdonjog vagy más dologbani jog bekeblezésével egyidejűleg a végrehajtatóaz ingatlannak vagy a dologi jognak birtokába végrehajtás utján való behelyezést is kéri: a végrehajtást rendelő bíróság illetékes; ha a 19. §. esete nem forog fen, a bekeblezés végett megkeresett hatóság a végrehajtási bekeblezésnek vagy a végrehajtás feljegyzésének megrendelésével egyidejűleg a birtokba való helyezésnek helyszíni eszközlése tárgyában kiküldöttet rendel. Ha pedig csupán a tulajdonjognak vagy más dologi jognak birtoka és használata képezi a végrehajtás tárgyát: a végrehajtást rendelő bíróság e végből kiküldöttet rendel, vagy a foganatosítás eszközlése végett az illetékes dologi bíróságot keresi meg. 219. §. A 217. és 218. §§. eseteiben a kiküldöttnek az összes periratok kiadatnak, és a kiküldött a végrehajtás foganatosítására általa a helyszínére kitűzött határnapról a végrehajtást szenvedőt a perben megjelölt lakhelyére intézendő s a határnap előtt legalább 8 nappal postára teendő ajánlott levélben értesíteni köteles. 220. §. Ha a végrehajtás tárgyát valamely munkateljesítés képezi: a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kérheti, hogy a végrehajtást szenvedő arra, megfelelő határidő kitűzése mellett aránylagos pénzbüntetés terhe alatt szorittassék. A pénzbüntetést a bíró a végrehajtási végzésben állapítja meg. A munka nem teljesítése esetében a végrehajtató ujabb kérelmére ezen öszszeg behajtására a végrehajtást szenvedő ingóságaira vagy ingatlanaira kielégítési végrehajtás rendeltetik. Ezen eljárás eredménytelensége esetében, vagy saját választása szerint ennek előrebocsátása nélkül is, jogában áll a végrehajtatónak a teljesitendett munka készpénzbeli egyenértékének behajtására kérni végrehajtást. A készpénzbeli egyenérték megállapítása és behajtása a 213.§. szerint történik. Ugyanezen szabályok megtelelő alkalmazásának van helye akkor is, ha a végrehajtást szenvedő valaminek tűrésére vagy abbanhagyására van kötelezve. (Vége követk.) Az ügyyédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság ujabban a következő Ítéleteket hozta: L A kamarai ügyészség feljelentése folytán egyrészt, és Reimann Anna panasza folytán másrészt Roller Ernő budapesti ügyvéd ellen folyamatba tett két rendeli fegyelmi ügyben 1877. évi október 2-án : Roller Ernő budapesti ügyvéd a kamarai ügyészség feljelentése folytán az 1874: 34. t.-cz. 69. §. b) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek találtatván, ellene a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések első foka, vagyis az Írásbeli feddés alkalmaztatik ; ellenben a Reimann Anna által panaszolt és a 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétség terhe alól vádlott felmentetik. Indokok: Vádlott saját beismerése szerint oly tartalmú körleveleket*) bocsátott ki, melyekben az ügyvédi állással össze nem férő kecsegtetésekkel ajánlja szolgálatát nem csak, de oly ajánlatokat is tesz, melyeket az ügyvéd, felelősségének érzetében jogosan nem is tehet, s melyekkel az ügyvédi tisztesség ellen vétett; beiga*) A körlevél igy hangzik : >Budapest, August 1876. Euer Wohlgeboren ! Ich. erlaube mir hiemit Ihrer wehvten Firma anzuzeigen, das meine Landes und Wecb.selgericb.ts Advocaturs-Canzlei sich seit 1. August a. c. — — befindet. Indem ich Euer Wohlgeboren meine Diens'e auf's Beste empfeble, erlaube ich mir folgendes zu bemerken : In processualen Angelegenheiten, in weleben die Forderungen aus welch immer Ursachen uneinbringlicb. werden, pflege ich meine Clienten weder mit Gerichtskosten zu belasten, noch ein Honorar in Anspruch zu nehmen und habén meine Clienten zu Jahresschluss — blos meine Baaruuslagen zu vergüten. — Es würde daher Ihre werthe Firma, falls selbe mick mit ihrer Vertretung betrauen würde — nicht der nur zu büufigen Fatalitát ausgesetzt sein, auf im Laufe des Prozesses dubios gewordene Forderungen oft noch bedeutende Kosten nachzablen zu müssen. Ferner stelle icli meineu Clienten je nach derén Bedarf, Admonitions-Briefekostenfreizur Verfügtmg, und veranlasseich Concursanmeldungs-Klagen ebenfalls kostenfrei. Indem ich horíe, Euer Wohlgeboren werden mein. Schreiben nicht nnberüxk<ichtigt la^sen. und mein Piiucip »keine Expensent in Betracht ziehen — zeichne ich achtungsvolU.