Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 40. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [5. r.]

— 331 — Törvényjavaslat Xa végrehajtási eljárásról. \/ (Folytatás.) 189. §. Á telekkönyvi hatóság az árverés jogerőre emelkedése után, ha a vevő által a vételárnak legalább egy harmadrésze befizettetett, a vételárfelosztási eljárásra egy bírósági tagot vagy kir. közjegyzőt küld ki és ennek az összes iratokat az időközi bejegyzésekkel hivatalból kiegészített és hitelesített telekkönyvi kivonattal együtt kiadja. Ezen végzésről az illetékes adóhivatal az árverési jegyzőkönyv hivatalból hitelesített másolatának megküldése mellett értesítendő. 190. §. A kiküldött az iratok megérkezte után azonnal az árfelosztásra hivatalból tüz ki határnapot s erre a 152. §. szerint érdekelteket, illetőleg a részökre a végrehajtási eljárás során kinevezett ügygondnokot a 167. §-ban megállapított módon, a kir. adófelügyelőt pedig azzal idézi meg, hogy az ingatlant közvetlenül terhelő s az árverés napja előtt esedékessé vált állami és községi adóknak, ugy az ingatlant közvetlenül terhelő illetékeknek az esedékesség napját és az árfelosztás napjáig kiszámított járulékokat előtüntető kimutatását az árfelosztás napjáig annál bizonyosabban mutassa be, mivel ha ezt elmulasztaná és az árfelosztási határnapra meg nem jelennék, az adók és illetékek az árfelosztásnál mellőztetni fognak. A végzés egy példánya a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztendő, s a mennyiben a végrehajtási eljárás során az ismeretlen tartózkodó jelzálogos hitelezők képviseletére gondnok nem neveztetett, az ismeretlen tartózkodásu jelzálogos hitelezők képviseletére gondnok rendelendő; s a végzés egy példánya ennek is kézbesítendő. Ha a telekkönyvbőlkitünőleg, vagya kiküldött tudomása szerint az elárverezett ingatlant úrbéri vagy szőllődézsma-váltsági vagy vízszabályozási tartozás terheli, az árfelosztási tárgyalásra a jogosított földbirtokos vagy közbirtokossági képviselő, illetőleg a vízszabályozási társulat képviselője is megidézendő. Hirdetmény kibocsátása a távollevő vagy ismeretlen hitelezők részére nem szükséges. Ha a vevő az egész vételárt be nem fizette, az árfelosztási tárgyalásia ő is megidézendő. 191. §. A vételárból a jelzálogos hitelezők előtt a következő előnyös tételek, s a következő sorrendben elégitendők ki: 1- ör. A végrehajtatónak és a 169—171. §§. eseteiben a végrehajtatóknak az ingatlan végrehajtás kérelme és foganatosítása és az árfelosztás körül felmerült s bíróilag megállapított költségei; hová az ismeretlen hitelezők képviseletére rendelt gondnok dija és 83. és 164. §§. esetében a zárgondnoki költségek és dijak is számitandók. 2- or. Az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók, a mennyiben az árverés napját megelőzőleg esedékessé váltak, s az árverés napjától visszaszámított 3 évnél nem régibb időről vannak hátralékban; ugy az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő s az árverés napjától visszaszámítva három évnél nem régibb illetékek. 3- or. A fenálló törvények értelmében az ingatlant közvetlenül terhelő úrbéri és szőllődézsmaváltság összegnek ugy vízszabályozási tartozásnak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált részletei. Ha a 3-ik pont alatti követelések a vételárból egészen kielégíthetők nem lennének, aránylagos levonásnak leend helye. 192. §. Az előnyös tételek kielégítése utána vételárból a jelzálogos hitelezők követelései elégitendők ki a telekkönyvi rangsorozat sorrendében. Ha ugyanazon- telekkönyvi hatóság telekkönyveibe bejegyzett különböző ingatlan vételára egyidejűleg kerül árfelosztás alá: azon jelzálogos hitelezők, kiknek követelése több ingatlant terhel, ezen ingatlanok vételárából aránylag elégítendő ki. Ugyanezen szabály áll azon jelzálogi követeié sekre is, a melyek valamely közös ingatlannak több tulajdonostársat illető hányadát terhelik Ha pedig a jelzálogilag biztosított követelés egyidejűleg árfelosztás alá nem kerülő más ingat lant, vagy valamely közös ingatlannak más tulaj donostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: a mennyiben a hitelező kívánja, a vételárból teljesen kielégítendő. A későbbi jelzálogos hitelezőknek azonban jogukban áll az utóbb emiitett esetben az előttök levő jelzálogos követelést készpénzzel kifizetve magokhoz váltani. Azon hitelező, a ki valamely jelzálogos követelést magához váltott, a többi jelzálogokból vagy több tulajdonostársak jutalékából a magához váltott követelésnek az elárverezett ingatlan vételárából ki nem elégített összeg erejéig aránylagos kielegittetését követelheti. Az arány, ha a többi jelzálog vagy jutalék is árverés alá kerül, a vételárak szerint, ellenkező esetben az elárverezett jelzálogok vagy jutalékoknak vételára, s a többiek becsára szerint állapítandó meg. 193. §. Ha valamely szolgalmi joggal terhelt ingatlan a 163. §. értelmében a szolgalom fentartása Délkül árvereztetett el, a szolgalmi jog egyenértékéül fizetendő összeg, továbbá bekeblezett haszonbérlet vagy bérlet esetében a bér megszűnte esetére a haszonbérlőt vagy a bérlőt illető kártérítési összeg a hitelező által felszámított összegben, a telekkönyvi rendelet 65. §-a értelmében valamely összeg szerint meg nem határozott követelés fedezetéül bekeblezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztosított követelés pedig ezen legmagasabb összeg erejéig veendő számításba. 194. §. A jelzálogos hitelezők tőkekövetelésével ugy a 191. §. 3. pontja szerint az előnyös tételek közé sorozott tőkekövetelésekkel egyenlő sorrendben elégitendők ki: a) a kamatok, és pedig ha a kamatfizetési kötelezettség és kamatláb a telekkönyvben kitüntetve nincsen, 6°/0 kamatok, a mennyiben az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régibb időből vannak hátra; ha pedig a kamatfizetési kötelezettség a telekkönyvben kitüntetve van, a törvény szerint követelhető kikötött kamatok, vagy ha a kamatláb vagy összeg meghatározva nincsen, a 6°/0 kamatok, a mennyiben az árverés napjától visszaszámított 5 évnél nem régibb időről vannak hátralékban; b) az árverés napjától tovább folyó kamatok (196. §.) az előző pontban emiitett kamatláb szerint számítva; c) a perbeli és végrehajtási költségek, ha ennek fedezetéül bizonyos összeg erejéig a zálogjog bejegyezve van, ezen összeg erejéig, ellenkező esetben 200 frtot meg nem haladó követelésnél 20 frt, 1000 frtot meg nem haladó követelésnél 50 frt, 10,000 frtot meg nem haladó követelésnél 100 frt, végre 10,000 frtot meghaladó követelésnél a tőke l°/0-ja erejéig; d) az árfelosztási képviseletnél felmerült költségek. Azon jelzálogos hitelező részére, a ki megidéztetése daczára az árfelosztási tárgyalásra meg nem jelent, csupán a bekeblezett tőkekövetelés veendő számításba. Az árfelosztás napján még le nem járt nem kamatozó jelzálogos követelések oly összegben sorozandók, hogy 6°/0 kamatoknak félévi utólagos részletekben való hozzászámitásával a sorozott összeg a lejáratkor megfeleljen a bekeblezett vagy előjegyzett tőkekövetelésnek. Évi járadékoknál a fedezetül szükséges tőke veendő számításba, oly módon, hogy az e végből elhelyezett tőke a későbbi követelések kielégítésére akkor fordittatik, ha a járadék-fizetési kötelezettség megszűnik. 195. §. A vételár-felosztási tárgyalást a kiküldött vezeti, s erről a tárgyalás menetét kitüntető jegyzőkönyvet vesz fel. A tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a vételárnak bírói letétbe helyezett része az árfelosztási határnapot követő napig folyó letéti kamataival, a vételárnak a vevőnél lévő része pedig a fizetési napig folyó kamatokkal együtt kiszámittatik; és e kiszámítás eredménye a jegyzőkönyvben kitüntettetik. Ezután az érdeklettek meghallgatásával megállapíttatik a kifizetési sorrend. A kifizetési sorrendbe a netaláni kifogásokra való tekintet nélkül folyó szám alatt vétetnek fel a felszámított tételek, ugy azonban, hogy a nem kifogásolt fizetendő tételek külön rovatba, a kifogásolt 8 bírói letétben tartandó tételek pedig ismét külön rovatba igtattatnak. Mindenekelőtt a végrehajtató vagy végrehajtatok költség-követelése a megállapított összegekben, s az árfelosztási költségek a kiküldött által megállapítva felszámittatnak, s ha a megjelent érdeklettek részéről senki által nem kifogásoltatnak, a kifizetendő összegek rovatába, ha pedig kifogásoltatnak, a kifogásolt tételek rovatába, részbeni kifogásolás esetében pedig a nem kifogásolt rész a fizetendők rovatába, a kifogásolt rész pedig a kifogásoltak rovatába igtattatik. Ezután hasonló módon vétetnek számításba s igtattatnak az illető rovatokba a kimutatott adóbeli tartozások, ha pedig a kimutatás be nem küldetett, avagy a tárgyalás során be nem mutattatott: ezen körülmény megjegyzésével az adó és illeték számításba vétele mellőztetik. 196. §. A 195. § ban emiitett követelések után a 191. §. harmadik pontja szerint az előnyös tételek között netalán kielégítendő követelések vétetnek számításba, ha és a mennyiben a jogosított részéről felszámittatnak. Az előnyös feltételek után a telekkönyvi rangsorozat sorrendében tételenkint számittatnak fel a jelzálogos követelések és járulékai. Mindezen követelések a szerint, a mint kifogásoltattak vagy nem kifogásoltattak, a fizetendő vagy a kifogásolt tételek rovatába, vagy részben az egyik, részben a másik rovatba, a 195. §. rendeletei szerint igtattatnak. Azon követelések után, melyek a 198. §. szerint a vételárnak bírói letétben levő része által fedeztetnek, a 194. §. szerint járó kamatok az árfelosztást követő napig, a vevőnél levő vételárrészlettel fedezett követelések kamatai pedig a vételár-fizetési határnapig számitandók. A jelzálogos követelések felszámítása addig folytattatik, míg a nem kifogásolt tételek által a vételár kimerítve nincsen vagy az összes jelzálogos követelések fel nem számíttattak. 197. §. Mindenik kifogásolt tétel tárgyában külön jegyzőkönyv nyittatik, s ebbe a kifogásolók kifogásaikat, erre a hitelező nyilatkozatát, s végre a kifogásolók végnyilatkozatukat, netaláni bizonyítékaikra való hivatkozás mellett, beigtatják. A jegyzőkönyvek 3 nap alatt befejezendők. 198. §. Az általános felszámítás befejezése után a kiküldött azon nem kifogásolt tételeket, melyek a vételárból akkor is kitelnek, ha valamennyi kifogásolt tétel teljesen megállapíttatik: a vételárra szóló utalványok kiadása által elégíti ki. Ha a vételár csak részben van lefizetve és birói letétbe helyezve: az utalványok a felszámitási sorrend folyó tételeinek figyelembe vételével akként adandók ki, hogy a vételárnak a birói letétben levő részére csak azon követelések utalhatók, a melyek sorrend szerint a vételár ezen részéből azon esetben is fedezhetők lennének, ha a kifogásolt tételek a sorrend szerint szinte kifizettetnének. A további kifizetendő tételek a vételárnak a vevőnél levő fizetetlen részére utalandók. A vételárnak azon netaláni maradványa, mely a nem kifogásolt tételek kielégítése és a kifogásolt tételek fedezése után fenmarad, — a mennyiben arra időközben senki által zálogjog nem szereztetett — a végrehajtást szenvedő, vagy igazolt jogutóda részére utalványozandó. 199. §. Az utalványokba általában az utalványozott összeg betűkkel és számokkal, továbbá a pénzfelvételre jogosított egyénnek, s illetőleg e végből megbízott felhatalmazottjának is neve éslakhelye, ezenfelül az adóhivatalhoz szóló utalványokba a letéti napló- és igtatö-szám, a vevőhöz szóló utalványokba pedig az elárverezett ingatlan telekjegyzőkönyvi száma, és a volt tulajdonosra vagy vevőre való hivatkozás beigtatandó. Az utalványok a kiküldöttnek aláírásával s ezenfölül rövid uton a telekkönyvi hatóság elnökének, esetleg az elnök helyettesének aláírásával és a telekkönyvi hatóság pecsétjével láttatnak el; s az illető hitelezőnek szabályszerűen kiállított nyugtatványára az eredeti adóslevél vagy a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló más okirat visszaadása mellett kiadatnak; az utalvány általi részletfizetés pedig az okiratra feljegyeztetvén, ez a hitelezőnek visszaadatik. Azon kifizetett eredeti adóslevelek, melyek