Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 38. szám - Törvényjayaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [3. r.]

— 314 — illetőleg feljegyzése, La az ingíUlan tulajdonjoga a végrehajtást szenvedő javára előjegyezve van csupán, az előjegyzés igazolásától függő joghatály, lyal, ha pedig végrehajtást szenvedő mint bekeble:zett tulajdonos ellen másnak tulajdonjoga van előjegyezve, az előjegyzés nem igazolásától függő jogh&tálylyal rendeltetik el. Ezen esetben a végrehajtási zálogjog feltételes bekeblezését vagy feljegyzését rendelő végzés alapján a végrehajtatónak jogában áll a tulajdonjog előjegyzésének igazolása vagy kitörlése iránt szükséges lépéseket megtenni, s a végrehajtás foganatosítására a kitörlést vagy igazolást rendelő határozat jogerőre emelkedése után rendeltetik kiküldött. Ha a végrehajtató bekebelezett vagy előjegyzett követelésének behajtása iránt folyamatba tett per a telekkönyvbe feljegyeztetett, a feljegyzést követő tulajdonjog, bekebelezés vagy előjegyzés a végrehajtási zálogjog feltétlen feljegyzésének akadályául nem szolgál. 134. §. A végrehajtás foganatosítására rendszerint egy bírósági tag, vagy kir. közjegyző küldetik ki. Csekély értékű ingatlanra vezetendő végrehajtásra birósági végrehajtó is kiküldethetik. A végrehajtási kérvénynek a végrehajtást rendelő végzéssel ellátott eredeti példánya a kiküldettnek kiadatik. 136. §. A végrehajtást elrendelő végzés a végrehajtatónak azonnal, a végrehajtást szenvedőnek pedig a végrehajtási zálogjog bekeblezését vagy feljegyzését rendelő végzéssel egyidejűleg kézbesittetik. Ha a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasittatik, erről a végrehajtási kérvény összes példányainak kiadása mellett csupán a végrehajtató értesíttetik. Ha a megkeresett hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése, az előjegyzett zálogjog igazolása, illetőleg a végrehajtási zálogjog feljegyzése tárgyában egészben elutasitólag határoz : csupán a végrehajtató és megkereső bíróság értesitettik. Ha a végzés a végrehajtást szenvedőnek nem kézbesittethetvén, visszaküldetik: részére hirdetményi idézés nélkül gondnok rendeltetik s a végzések ennek kézbesittetnek. A gondnok kirendeléséről a kiküldött értesíttetik, s a további végzések általa is a gondnoknak kézbesittetnek. 136. §. A 131. és 132. §§. szerint a végrehajtást elrendelő biróság által és a telekkönyvi hatóság által hozott végzés ellen mindkét fél a kézbesítéstől számított 8 nap alatt felfolyainodást adhat be. A végrehajtást elrendelő végzésre nézve a másodbiróság végérvényesen határoz; a zálogjog bekebelezése, az előjegyzés igazolása vagy a végrehajtási zálogjog feljegyzése tárgyában hozott elsöbirósági végzést megváltoztató másodbirósági határozat ellen további felfolyamodásnak van helye. Ezen felfolyamodásoknak a végrehajtás további folyamára való halasztó hatályára nézve a 39. §. intézkedései alkalmazandók. 137. §. A végrehajtás elrendelése tárgyában hozott végzés ellen intézett folyamodás rendszerint azon bírósághoz adandó be, mely a végzést hozta. A végrehajtást szenvedőnek azonban jogában áll a végrehajtás elrendelését tárgyazó, és az ennek folytán hozott telekkönyvi végzés ellen együttesen adni be felfolyamodást. Utóbbi esetben a felfolyamodás a telekkönyvi hatósághoz adandó be, s ez, ha a 131. §. esete nem forog fent, az iratokat saját felterjesztésével a végrehajtást elrendelő bírósághoz teszi át, honnét az iratok utóbbinak felterjesztésével kiegészitve a Il-od bírósághoz felküldetnek. 138. A végrehajtási zálogjog bekeblezésének Vdgy feljegyzésének azon joghatálya van, hogy ezen bekeblezés vagy feljegyzés rangsorozatát követő tulajdonjog-bekeblezés vagy előjegyzés a -végrehajtás további folyamát meg nem akaszthatja; és hogy azok, a kik az ingatlanra zálogjogot vagy az ingatlanra bejegyzett valamely követelésre alzálogjogot vagy tulajdont később szereznek, a -végrehajtás folyamában külön csak akkor értesitendők, ha jogosultságukat és lakásukat a kiküldöttnek bejelentették, vagy ez a végrehajtási iramokból különben is kitűnik. 139. §. Ha a közös vagyon tulajdonjoga háiározatlan részekben van a tulajdonostársak nevére írva, a végrehajtás pedig nem az összes tulajdonostársakat terhelő valamely tartozás behajtására van irányozva: a telekkönyvi hatóság azon végzésben, melyben a végrehajtási zálogjog bekeblezése vagy feljegyzése elrendeltetik, az összes érdeklettek megidézése mellett jegyzőkönyvi tárgyalást rendel s a tulajdonjog aránya felett a netalán szükséges bizonyítási eljárás után Ítélet által határoz. Ha ellenkező nem bizonyittatik, valamennyi bejegyzett tulajdonostárs hányada egyenlőnek tekintetik, kivéve ha valamely elhalt egyénnek házastársa és leszármazói vannak határozatlan részben közös tulajdonosokul bejegyezve; mely esetben az ingatlan fele a házastárs tulajdonának, másik fele pedig fejenkénti illelöleg törzsönkénti egyenlő [osztályrészekben a tulajdonosokul bejegyzett leszármazók tulajdonának tekintetik. Két egybehangzó ítélet ellen fellebezésnek helye nincsen. Ezen esetben a végrehajtási iratok a kiküldöttnek az ítélet jogerőre emelkedése után az ítélet hivatalos kiadványával együtt adatnak ki. 140. §. A végrehajtató azon naptól számitva, a mely napon a végrehajtási iratok a kiküldöttnek kiadattak, 8 nap eltelte után a kielégítési végrehajtás foganatosítása végett közvetlenül a kiküldöttnél árverési határnap kitűzése iránt jelentkezhetik. A végrehajtató ezen alkalommal tartozik bemutatni: a) az ingatlan telekkönyvi hiteles kivonatát, mely a végrehajtató javára a végrehajtási zálogjog bekeblezését vagy feljegyzését tartalmazza; a jelentkezést megelőző 15 nap folyama alatt legyen hitelesítve; b) a kikiáltási ár megállapítására szükséges adatokat; c) az árverési feltételek tervezetét. Ezen adatoknak a kiküldötthöz való elküldése az árverési határnap kitűzése iránti jelentkezésnek tekintetik. 141. §. A kikiáltási ár megállapitása szempontjából a végrehajtató az elárverezendő ingatlannak a legközelebb mult évbeli állami adójáról kiállított adóhivatali, s a mennyiben az adó a községben fizettetik, községi bizonyítványt tartozik beszolgáltatni. 142. §. A kiküldött, a mennyiben az árverést elrendelendőnek találja, ez iránt az árverési hirdetmény kibocsátása által intézkedik, ha pedig az árverést nem találja elrendelhetőnek, az árverési feltételekre vezetendő elutasító végzés kapcsában a 140. §. szerint beadott iratokat a végrehajtatónak kézbesitteti, megjelölve az elutasító végzésben esetleg azon hiányokat, melyek az árverés elrendelése szempontjából pótlandók. 143. §. Azon körülmény, hogy a jelentkezés a 140. §-ban megirt határidő eltelte előtt adatott be, az árverés elutasítása indokául nem szolgálhat; azonban az árverés csak ezen határidő eltelte után rendelhető el; és ha e határidő eltelte előtt a végrehajtást szenvedő tartozását teljesen kielégíti, az időelőtti jelentkezés által felmerült költségek őt nem terhelhetik. 144. §. Az árverés elrendelése esetében a kiküldött által kibocsátandó hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia: 1. az elárverezendő ingatlannak a törvényszéki terület, község, és telekkönyvi szám szerinti pontos megjelölését; 2. a végrehajtatónak és végrehajtást szenvedőnek megnevezését, s azon követelés összeg szerinti megjelölését, melynek behajtására a kielégítési végrehajtás irányozva van; 3. a kiküldött által megállapított kikiáltási árt; 4. az árverési határnapnak vagy határnapoknak naptár szerinti napját és óráját; 5. a venni szándékozók által leteendő bánatpénz összegét; 6. annak megemlítését, hogy az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg a kiküldött által megállapítandó árverési feltételek s a kikiáltási ár megállapítására vonatkozó adatok a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóság mely helyiségében tekinthetők meg; 7. annak megemlitését, hogy a további eljárás során — ide értve az árfelosztásí is, a kiküldött és a biróság által hozandó végzések azon érdekletteknek, a kik a biróság székheiyéu nem laknak, vagy kellő időben ott lakó meghatalmazottat nem neveznek, a postára adás által saját költségökre küldetnek meg, és a feladást követő napon kézbesítettnek fognak tekintetni. A telekkönyvi hatóság székhelyén lévő ingatlanok árverése a telekkönyvi hatóság helyiségébe, más helyen levő ingatlanok árverése pedig az illető község házához tűzendő ki. 145. §. A kikiáltási ár szöllóknél és házosztály alatt álló ingatlanoknál az évi államadó kétszázszoros összegében, földadó alá eső más és házbéradó alá eső ingatlanoknál az évi államadó százszoros összegében. Az ingatlanok után fizetendő általános jövedelmi pótadó, és a községi adók számításba nem vétetnek. 146. §. Az ingatlanokkal együtt a 145. §. szerint megállapítandó kikiáltási ár mellett azon tartozékok Í6 elárvereztetnek, melyek az ingatlantól állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók. A mennyiben az árverési feltételek ellenkező kikötést nem tartalmaznak, az ingatlanokkal együtt árvereztetik a végrehajtást szenvedőt illető még be nem szedett függő termés is. Ezeknek becsértéke, a mennyiben az érdeklettek valamelyike azt az árverés napját 15 nappal megelőzőleg bemutatott helyhatósági becslevéllel igazolja, az árverés alkalmával a kiküldött által a kikiáltási árhoz hozzászámittatik, s ha az árverés napját 8 nappal megelőzőleg ezen becsérték az érdeklettek valamelyike által kiíbgásoltatnék: a függő termés becsértéke az árverést közvetlenül megelőzőleg a kiküldött által hivatalból kinevezett egy szakértő közbenjöttével becsültetik meg. 147. §. A kir. kisebb haszonvételek az ingatlannal együtt csak azon esetben árvereztetnek, ha ez az árverési hirdetményben világosan kifejezve van. Ezen esetben a kikiáltási árhoz az ezen jogok után fizetett jövedelmi adó százszoros összege az árverési hirdetmény kibocsátása alkalmával hozzászámítandó. Ha a jövedelmi adó összege bizonyítható nem volna, ezen jogok becsértékét a felek által bemutatandó, esetleg a mennyiben ezen jogok közösen kezeltetnek, a közbirtokosság elnökétől, pénztárnokától vagy egyes közbirtokossági tagoktól beszerzendő adatok és felvilágosítások alapján a kiküldött állapítja meg. A kir. kisebb haszonvételek, a mennyiben nem az ingatlannal együt árvereztetnek, az ingóságokra előirt szabályok szerint vétethetnek végrehajtás alá. 148. §. Az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg az elárverezendő ingatlanra és értékére való tekintettel s a végrehajtató által bemutatott tervezet figyelembe vétele mellett a kiküldött akként állapítja meg az árverési feltételeket, hogy egyrészről a végrehajtató kielégítése szükségtelen késedelem nélkül eszközölhető legyen, másrészről a végrehajtást szenvedő és a jelzálogos hitelezők érdekei sérelmet ne szenvedjenek, a vevők versenye pedig ne nehezítessék. Különösen világos határozatokat kell az árverési feltételeknek magukban foglalniok aziránt, mennyi összeg legyen az árveréskor bánatpénzül leteendő, továbbá a vételár milyen részletekben s mely időben fizettessék, végre mit kell a vevőnek teljesítenie a végett, hogy az árverezendő ingatlant birtokba vehesse, és hogy a telekkönyvi átirás eszközölhető legyen. Az árverési feltételekbe felveendő, hogy a vevő a vételár után az árverés napjától számítva 6°/0 kamatot fizetni köteles, és a vétel után járó kincstári illetéket viseli. Ezen kötelezettségek a vevőt akkor is terhelik: ha ezeknek az árverési feltételekbe felvétele mellőztetett. A mennyiben az árverési feltételekben az ellenkező világosan kitéve nincsen, a bánatpénz készpénzben vagy óvadékképesnek nyitvánitott értékpapírokban, a 35. §-ban megállapított árfolyam szerint számítva, teendő le. 149. §. Az árverésre, ha a 145. és 147. §§. szerint megállapított kikiáltási ár 500 frt meg nem halad, a hirdetmény kifüggesztésének napjától számított hatvan napra csupán egy árverési határnap tűzetik ki, azon hozzáadással, hogy ezeu