Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 38. szám - Törvényjayaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [3. r.]

— 314 — illetőleg feljegyzése, La az ingíUlan tulajdonjoga a végrehajtást szenvedő javára előjegyezve van csupán, az előjegyzés igazolásától függő joghatály, lyal, ha pedig végrehajtást szenvedő mint bekeble­:zett tulajdonos ellen másnak tulajdonjoga van elő­jegyezve, az előjegyzés nem igazolásától függő jog­h&tálylyal rendeltetik el. Ezen esetben a végrehajtási zálogjog feltéte­les bekeblezését vagy feljegyzését rendelő végzés alapján a végrehajtatónak jogában áll a tulajdon­jog előjegyzésének igazolása vagy kitörlése iránt szükséges lépéseket megtenni, s a végrehajtás fo­ganatosítására a kitörlést vagy igazolást rendelő határozat jogerőre emelkedése után rendeltetik ki­küldött. Ha a végrehajtató bekebelezett vagy elő­jegyzett követelésének behajtása iránt folyamatba tett per a telekkönyvbe feljegyeztetett, a feljegy­zést követő tulajdonjog, bekebelezés vagy előjegy­zés a végrehajtási zálogjog feltétlen feljegyzésének akadályául nem szolgál. 134. §. A végrehajtás foganatosítására rend­szerint egy bírósági tag, vagy kir. közjegyző kül­detik ki. Csekély értékű ingatlanra vezetendő vég­rehajtásra birósági végrehajtó is kiküldethetik. A végrehajtási kérvénynek a végrehajtást rendelő végzéssel ellátott eredeti példánya a ki­küldettnek kiadatik. 136. §. A végrehajtást elrendelő végzés a végrehajtatónak azonnal, a végrehajtást szenve­dőnek pedig a végrehajtási zálogjog bekeblezését vagy feljegyzését rendelő végzéssel egyidejűleg kézbesittetik. Ha a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasittatik, erről a végrehajtási kérvény összes példányainak kiadása mellett csupán a végrehaj­tató értesíttetik. Ha a megkeresett hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése, az előjegyzett zálogjog iga­zolása, illetőleg a végrehajtási zálogjog feljegyzése tárgyában egészben elutasitólag határoz : csupán a végrehajtató és megkereső bíróság értesitettik. Ha a végzés a végrehajtást szenvedőnek nem kézbesittethetvén, visszaküldetik: részére hir­detményi idézés nélkül gondnok rendeltetik s a vég­zések ennek kézbesittetnek. A gondnok kirendelé­séről a kiküldött értesíttetik, s a további vég­zések általa is a gondnoknak kézbesittetnek. 136. §. A 131. és 132. §§. szerint a végre­hajtást elrendelő biróság által és a telekkönyvi ha­tóság által hozott végzés ellen mindkét fél a kéz­besítéstől számított 8 nap alatt felfolyainodást adhat be. A végrehajtást elrendelő végzésre nézve a másodbiróság végérvényesen határoz; a zálogjog bekebelezése, az előjegyzés igazolása vagy a vég­rehajtási zálogjog feljegyzése tárgyában hozott elsöbirósági végzést megváltoztató másodbirósági határozat ellen további felfolyamodásnak van helye. Ezen felfolyamodásoknak a végrehajtás to­vábbi folyamára való halasztó hatályára nézve a 39. §. intézkedései alkalmazandók. 137. §. A végrehajtás elrendelése tárgyában hozott végzés ellen intézett folyamodás rendszerint azon bírósághoz adandó be, mely a végzést hozta. A végrehajtást szenvedőnek azonban jogá­ban áll a végrehajtás elrendelését tárgyazó, és az ennek folytán hozott telekkönyvi végzés ellen együttesen adni be felfolyamodást. Utóbbi esetben a felfolyamodás a telek­könyvi hatósághoz adandó be, s ez, ha a 131. §. esete nem forog fent, az iratokat saját felter­jesztésével a végrehajtást elrendelő bírósághoz teszi át, honnét az iratok utóbbinak felterjeszté­sével kiegészitve a Il-od bírósághoz felküldetnek. 138. A végrehajtási zálogjog bekeblezésének Vdgy feljegyzésének azon joghatálya van, hogy ezen bekeblezés vagy feljegyzés rangsorozatát kö­vető tulajdonjog-bekeblezés vagy előjegyzés a -végrehajtás további folyamát meg nem akaszt­hatja; és hogy azok, a kik az ingatlanra zálogjogot vagy az ingatlanra bejegyzett valamely követelésre alzálogjogot vagy tulajdont később szereznek, a -végrehajtás folyamában külön csak akkor értesi­tendők, ha jogosultságukat és lakásukat a kikül­döttnek bejelentették, vagy ez a végrehajtási ira­mokból különben is kitűnik. 139. §. Ha a közös vagyon tulajdonjoga há­iározatlan részekben van a tulajdonostársak ne­vére írva, a végrehajtás pedig nem az összes tu­lajdonostársakat terhelő valamely tartozás be­hajtására van irányozva: a telekkönyvi hatóság azon végzésben, melyben a végrehajtási zálogjog bekeblezése vagy feljegyzése elrendeltetik, az összes érdeklettek megidézése mellett jegyzőkönyvi tár­gyalást rendel s a tulajdonjog aránya felett a ne­talán szükséges bizonyítási eljárás után Ítélet által határoz. Ha ellenkező nem bizonyittatik, valamennyi bejegyzett tulajdonostárs hányada egyenlőnek te­kintetik, kivéve ha valamely elhalt egyénnek há­zastársa és leszármazói vannak határozatlan rész­ben közös tulajdonosokul bejegyezve; mely eset­ben az ingatlan fele a házastárs tulajdonának, másik fele pedig fejenkénti illelöleg törzsönkénti egyenlő [osztályrészekben a tulajdonosokul be­jegyzett leszármazók tulajdonának tekintetik. Két egybehangzó ítélet ellen fellebezésnek helye nincsen. Ezen esetben a végrehajtási iratok a kikül­döttnek az ítélet jogerőre emelkedése után az íté­let hivatalos kiadványával együtt adatnak ki. 140. §. A végrehajtató azon naptól számitva, a mely napon a végrehajtási iratok a kiküldöttnek kiadattak, 8 nap eltelte után a kielégítési végre­hajtás foganatosítása végett közvetlenül a kikül­döttnél árverési határnap kitűzése iránt jelentkez­hetik. A végrehajtató ezen alkalommal tartozik bemutatni: a) az ingatlan telekkönyvi hiteles kivonatát, mely a végrehajtató javára a végrehajtási zálog­jog bekeblezését vagy feljegyzését tartalmazza; a jelentkezést megelőző 15 nap folyama alatt legyen hitelesítve; b) a kikiáltási ár megállapítására szükséges adatokat; c) az árverési feltételek tervezetét. Ezen adatoknak a kiküldötthöz való elkül­dése az árverési határnap kitűzése iránti jelentke­zésnek tekintetik. 141. §. A kikiáltási ár megállapitása szem­pontjából a végrehajtató az elárverezendő ingat­lannak a legközelebb mult évbeli állami adójáról kiállított adóhivatali, s a mennyiben az adó a köz­ségben fizettetik, községi bizonyítványt tartozik beszolgáltatni. 142. §. A kiküldött, a mennyiben az árverést elrendelendőnek találja, ez iránt az árverési hirdet­mény kibocsátása által intézkedik, ha pedig az ár­verést nem találja elrendelhetőnek, az árverési fel­tételekre vezetendő elutasító végzés kapcsában a 140. §. szerint beadott iratokat a végrehajtatónak kézbesitteti, megjelölve az elutasító végzésben eset­leg azon hiányokat, melyek az árverés elrendelése szempontjából pótlandók. 143. §. Azon körülmény, hogy a jelentkezés a 140. §-ban megirt határidő eltelte előtt adatott be, az árverés elutasítása indokául nem szolgálhat; azonban az árverés csak ezen határidő eltelte után rendelhető el; és ha e határidő eltelte előtt a vég­rehajtást szenvedő tartozását teljesen kielégíti, az időelőtti jelentkezés által felmerült költségek őt nem terhelhetik. 144. §. Az árverés elrendelése esetében a ki­küldött által kibocsátandó hirdetménynek a követ­kezőket kell tartalmaznia: 1. az elárverezendő ingatlannak a törvény­széki terület, község, és telekkönyvi szám szerinti pontos megjelölését; 2. a végrehajtatónak és végrehajtást szenve­dőnek megnevezését, s azon követelés összeg sze­rinti megjelölését, melynek behajtására a kielégí­tési végrehajtás irányozva van; 3. a kiküldött által megállapított kikiál­tási árt; 4. az árverési határnapnak vagy határnapok­nak naptár szerinti napját és óráját; 5. a venni szándékozók által leteendő bánat­pénz összegét; 6. annak megemlítését, hogy az árverési hir­detmény kibocsátásával egyidejűleg a kiküldött által megállapítandó árverési feltételek s a kikiál­tási ár megállapítására vonatkozó adatok a hiva­talos órák alatt a telekkönyvi hatóság mely helyi­ségében tekinthetők meg; 7. annak megemlitését, hogy a további eljá­rás során — ide értve az árfelosztásí is, a kikül­dött és a biróság által hozandó végzések azon ér­dekletteknek, a kik a biróság székheiyéu nem lak­nak, vagy kellő időben ott lakó meghatalmazottat nem neveznek, a postára adás által saját költsé­gökre küldetnek meg, és a feladást követő napon kézbesítettnek fognak tekintetni. A telekkönyvi hatóság székhelyén lévő ingat­lanok árverése a telekkönyvi hatóság helyiségébe, más helyen levő ingatlanok árverése pedig az illető község házához tűzendő ki. 145. §. A kikiáltási ár szöllóknél és házosz­tály alatt álló ingatlanoknál az évi államadó két­százszoros összegében, földadó alá eső más és ház­béradó alá eső ingatlanoknál az évi államadó száz­szoros összegében. Az ingatlanok után fizetendő általános jövedelmi pótadó, és a községi adók szá­mításba nem vétetnek. 146. §. Az ingatlanokkal együtt a 145. §. szerint megállapítandó kikiáltási ár mellett azon tartozékok Í6 elárvereztetnek, melyek az ingatlan­tól állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók. A mennyiben az árverési feltételek ellenkező kikötést nem tartalmaznak, az ingatlanokkal együtt árvereztetik a végrehajtást szenvedőt illető még be nem szedett függő termés is. Ezeknek becsér­téke, a mennyiben az érdeklettek valamelyike azt az árverés napját 15 nappal megelőzőleg bemuta­tott helyhatósági becslevéllel igazolja, az árverés alkalmával a kiküldött által a kikiáltási árhoz hozzászámittatik, s ha az árverés napját 8 nappal megelőzőleg ezen becsérték az érdeklettek vala­melyike által kiíbgásoltatnék: a függő termés becsértéke az árverést közvetlenül megelőzőleg a kiküldött által hivatalból kinevezett egy szakértő közbenjöttével becsültetik meg. 147. §. A kir. kisebb haszonvételek az ingat­lannal együtt csak azon esetben árvereztetnek, ha ez az árverési hirdetményben világosan kife­jezve van. Ezen esetben a kikiáltási árhoz az ezen jo­gok után fizetett jövedelmi adó százszoros összege az árverési hirdetmény kibocsátása alkalmával hozzászámítandó. Ha a jövedelmi adó összege bi­zonyítható nem volna, ezen jogok becsértékét a felek által bemutatandó, esetleg a mennyiben ezen jogok közösen kezeltetnek, a közbirtokosság elnö­kétől, pénztárnokától vagy egyes közbirtokossági tagoktól beszerzendő adatok és felvilágosítások alapján a kiküldött állapítja meg. A kir. kisebb haszonvételek, a mennyiben nem az ingatlannal együt árvereztetnek, az ingósá­gokra előirt szabályok szerint vétethetnek végre­hajtás alá. 148. §. Az árverési hirdetmény kibocsátásá­val egyidejűleg az elárverezendő ingatlanra és ér­tékére való tekintettel s a végrehajtató által bemu­tatott tervezet figyelembe vétele mellett a kikül­dött akként állapítja meg az árverési feltételeket, hogy egyrészről a végrehajtató kielégítése szük­ségtelen késedelem nélkül eszközölhető legyen, másrészről a végrehajtást szenvedő és a jelzálogos hitelezők érdekei sérelmet ne szenvedjenek, a vevők versenye pedig ne nehezítessék. Különösen világos határozatokat kell az ár­verési feltételeknek magukban foglalniok aziránt, mennyi összeg legyen az árveréskor bánatpénzül leteendő, továbbá a vételár milyen részletekben s mely időben fizettessék, végre mit kell a vevőnek teljesítenie a végett, hogy az árverezendő ingatlant birtokba vehesse, és hogy a telekkönyvi átirás esz­közölhető legyen. Az árverési feltételekbe felveendő, hogy a vevő a vételár után az árverés napjától számítva 6°/0 kamatot fizetni köteles, és a vétel után járó kincstári illetéket viseli. Ezen kötelezettségek a vevőt akkor is terhelik: ha ezeknek az árverési feltételekbe felvétele mellőztetett. A mennyiben az árverési feltételekben az ellenkező világosan kitéve nincsen, a bánatpénz készpénzben vagy óvadékképesnek nyitvánitott ér­tékpapírokban, a 35. §-ban megállapított árfolyam szerint számítva, teendő le. 149. §. Az árverésre, ha a 145. és 147. §§. szerint megállapított kikiáltási ár 500 frt meg nem halad, a hirdetmény kifüggesztésének napjá­tól számított hatvan napra csupán egy árverési ha­tárnap tűzetik ki, azon hozzáadással, hogy ezeu

Next

/
Thumbnails
Contents