Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Törvényjavaslat a végrehajtásieljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [2. r.]

— 297 — Törvényjavaslat A a végrehajtási eljárásról. (Folytatás.) 63. §. Egy részről a kincstár, a köztörvényhatóságok és az országos alapok, más részről magánszemélyek között kötött szerződési viszony tartama alatt az ezen szerződés folytán szállitandó tárgyakra, a kincstár, a törvényhatóság vagy az alap által adandó előlegekre vagy részletfizetésekre épen nem, a szerződés teljesítéséhez szükséges eszközökre pedig csak ugy vezethető végrehajtás, hogy ez által az eszközöknek a szerződés hetöltésére való fordítása ne gátoltassék. A szerződő magánszemélynek a szerződés teljesítése és a végszámolás megtörténte után jutandó illetmény a zerződési időtartam alatt is lefoglalható. 64. §. A biztosított örököseit átalában vagy különösen megnevezett egyéneket mint kedvezményezetteket illető életbiztosítási összeg a biztosított adósságai miatt végrehajtás alá nem vonható. Épületek tűzkár biztosítási összegei a biztosított adósságai miatt végrehajtás alá vonhatók ugyan, de a végrehajtási eljárásról értesitendők azon jelzálogos hitelezők, kik a tűzkárt megelőző időpontban nyertek zálogjogot, kiélegitési elsőséget, vagy azt követelhetik, hogy a biztosítási öszszeg zár alá vétessék és a leégett épület helyreállítására fordittassék. 65. §. Mezei gazdálkodással tényleg foglalkozó egyéneknek azon igavonó jószágai és gazdasági eszközei, melyek a folytatott gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek, a mennyiben a foglalás martius 1-től september 30-ikig terjedő időben foganatosittatik, végrehajtás alá vétethetnek ugyan, de ha a végrehajtást szenvedő azokat a folytatott gazdálkodáshoz használni kívánja és a jószágok kellő élelmezéséről gondoskodik, ezek tőle el nem vonhatók, s a foglalást követő octóber 1. napja előtt árverés alá nem bocsáthatók. 66. §. Gőzhajózási és vasúti vállalatoknak, vagy más fuvarosnak fuvarozás végett átadott tárgyak annak tartozásaiért, kinek az áruk kiszolgáltatandók, csak a fuvárlevélnek részére való kézbesittetése utón foglaltathatnak le. A feladónak, vagy ha feladási vevény lett kiállítva, a feladási vevény birtokosának tartozásaiért a fuvarozás végett feladott áruk csak azon esetben foglalhatók le joghatálylyal, ha a fuvarozó, vaspályák és gőzhajózási vállálatoknál pedig azon állomás főnöke, melynél a leadásnak történni kell, a foglalás megtörténtéről oly időbén értésittetnek, midőn a fuvarlevélnek a vevő részére való kézbesítése még beállítható, és a mennyiben feladási vevény lett kiállítva, ha a vevényre a foglalás megtörténte feljegyeztetik (77. §.) A fuvarozó azon követelésének kielégitése előtt, melyre nézve őt az 1875. évi XXXVII. t. cz. 411. §-a szerint zálogjog illeti, a lefoglalt tárgyakat egyik esetben sem köteles kiadni; s ha kiadja is, zálogjoga épségben maradván, ezen követelése az árverésen befolyt vételárból előzetesen elégíttetik ki. Ha a végrehajtást szenvedő a fuvarozónak ezen követelését kielégíti, a zálog- és kielégítési elsőségi jogot illetőleg a fuvarozó jogaiba lép. Ha a fuvarozás végett átadott tárgyakról rakjegy van kiadva, a fuvarozás végett átadott tárgyakra végrehajtást vezetni nem lehet. 67. §. A kiküldött a foglalás megkezdése előtt avégrehajtató követelését ésjárulékaitfelszámitani, és e felszámítást a végrehajtási jegyzőkönyvbe beigtatni köteles. Ha a végrehajtás utján behajtandó összeg után a végrehajtandó közokmánybankamat nincsen megállapítva: akkor a teljesítési határidő lejártától számítva hat száztóli kamat jár. 68. §. A kiküldött a foglaláskor lehetőleg kipuhatolni, és a jegyzőkönyvben kitüntetni tartozik, hogy azon ingóságok, melyekre a végrehajtás verettetik, korábbi végrehajtás folytán foglalás alatt nem állanak-e? Korábbi foglalás alatt álló ingóságoknak ujabb lefoglalása rendszerint felülfoglalás által teljesíttetik. A felülfoglalás ujabb összeírás nélkül az által eszközöltetik, hogy a felülfoglalás a korábbi foglalásról felvett jegyzőkönyvnek eredeti példányára az ujabb végrehajtatónak és esetleg képviselőjének nevére, lakhelyére, a követelés összegére, a végrehajtás elrendelését és a kiküldetést tartalmazó végzésre való hivatkozás mellett feljegyeztetik, s e feljegyzés a felülfoglalás idejének pontos kitétele mellett a végrehajtó által aláiratik. A korábbi foglalási jegyzőkönyv másolatban az ujabb foglalási jegyzőkönyvhöz hivatalos pecsét alkalmazása mellett hozzáfüzetik. A felülfoglalt ingóságokon kivül netalán lefoglslt más ingóságok összeírása szabályszerűen eszközöltetik. Ha a korábbi végrehajtás alkalmából a vagyonok szoros zár alá véve nincsenek, a korábbi foglalás pedig az ujabb végrehajtást megelőzőleg több mint hat hónappal történt, valamint akkor, ha az alapvégrehajtási jegyzőkönyv elő nem szerezhető, az ujabb végrehajtás nem felülfoglalás által, hanem szabályszerű ujabb összeirás által teljesíttetik. A kiküldött saját belátása szerint, vagy az érdeklettek valamelyikének kívánságára ujabb összeírás által teljesiti a végrehajtást akkor is, ha a körülményekből a tárgyakban időközben történt változás látszik valószínűnek. A kipuhatolt korábbi foglalás a foglaltató vagy képviselője lakhelyének és a követelési összegnek felemlitése mellett a jegyzőkönyvben ezen esetekben is kitüntetendő. 69. §. A lefoglalt ingóságok értéke a foglalással egyidejűleg becsű utján állapittatik meg a végből, hogy a becsérték az árverésnél kikiáltási árul szolgáljon. A becslés a végrehajtó által hivatalból kinevezett egy becsüs által teljesíttetik. A végrehajtatónak és végrehajtást szenvedőnek jogában áll a becsértéknek közmegegyezés utján való megállapításába megegyezni vagy a becsérték megállapítását a kiküldöttre bízni. A kiküldött állapitja meg a becsértéket akkor is, ha azon községben vagy pusztán, melyen a végrehajtás teljesíttetik, alkalmas becsüs nem találtatik. A becsérték a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő. 70. §. Ha a végrehajtást szenvedőtől oly ingóságok foglaltatnak le, melyekre annak, kitől a végrehajtást szenvedő bérletet bír vagy bírt, törvény zálogjog-igénye lehet, a bérbeadó a foglalás megtörténtéről a kiküldött által a végrehajtás befejezésétől számított 24 óra alatt postára adandó ajánlott levélben értesíttetik. A feladási vevény az iratokhoz csatoltatik. Törvényes zálogjog illeti a bérbeadót akibérelt helyiségben levő ingóságokra fél évi bérösszeg erejéig, a haszonbérelt jószágon levő marhákra, felszerelvényekre és terményekre pedig egy évi bérösszeg erejéig ; és ezen fél illetőleg egy évi bérösszeg erejéig érvényesíthető a törvényes zálogjog a már lejárt bérhátrány és a legközelebb lejárandó bérrészletekre nézve; érvényesíthető arra való tekintet nélkül, hogy az ingóságok a bérlő tulajdonát képezik-e avagy pedig nem. 71. §. A kiküldött az összeirt tárgyak között talált készpénzt, arany- és ezüstnemüeket és más drágaságokat a megbecslés után, ugy az értékpapírokat is magához veszi; erről a végrehajtást szenvedő részére, és ha kívántatik, a végrehajtató részére is téritvényt ad, és c tárgyaknak birói letétbe helyezése iránt haladéktalanul külön jelentést teszen. A többi lefoglalt ingóságok rendszerint szoros zár alkalmazása nélkül a birói kiküldött által birói zár alávetteknek nyilváníttatnak, s az elidegenítés vagy szándékos megrongálás büntetőjogi következményeire a végrehajtást szenvedő, vagy ennek távollétében azok, a kik a végrehajtásnál jelen vágynak, figyelmeztetnek. 72. §. A végrehajtató indokolt kérelmére a kiküldött a lefoglalt ingóságoknak szoros zár alá vételét rendelheti el. A szoros zár rendszerint az által foganatosittatik, hogy a kiküldött által a végrehajtató ajánlatának meghallgatása után zárgondnok neveztetik, és a lefoglalt ingóságsk ennek kezelése alá adatnak. Ha kereskedelmi áruczikkek foglaltattak, a kiküldött ezeket a bolt vagy raktár bezárása, vagy esetleg, ha nem az egész árutár foglaltatik, a lefoglalt áruknak tartályokba helyezése és lepecsételése által szoros zár alá venni köteles, ha csak a jelenlevő végrehajtató a szoros zár alkalmazásának mellőzését kifejezetten nem kívánja. — Más lefoglalt tárgyaknak elzárását vagy bírói pecsét alá vételét a kiküldött csak azon esetben foganatosíthatja, ha ez által a végrehajtást szenvedőnek és családjának lakása és rendes foglalkozása gátolva nincsen. 73. §. A végrehajtás alá vett ingóságoknak elszállítását a végrehajtató külön kéretmére a 18. §. szerint illetékes bíróság rendelheti meg, ha ezt a végrehajtató biztosítására szükségesnek látja. Ennek megrendelése előtt a bíróság a végrehajtást szenvedőt meghallgathatja. Az elszállítás mindenesetben avégrehajtató felelősségére és költségére történik. Ha a bíróság szükségesnek látja,az elszállítás a végrehajtató által nyújtandó biztosítéktól tétethetik függővé. 74. §. Felülfoglalás esetében,a mennyiben a korább foglaltató kérelmére szoros zár alkalmazva nem lett, a később foglaltató kérelmére a szoros zár elrendelhető ugyan, de a korább foglaltató a zárgondnok javaslatba hozatalát illetőleg a kiküldött által meghallgatandó, s addig mig ez megtörténik, csak ideiglenes zárgondnok nevezhető. Ha a felülfoglaltató az elszállitás elrendelését kérelmezi, ennek elrendelése előtt a bíróság a korábban foglaltatót minden esetben meghallgatni köteles. 75. §. Ha a végrehajtást szenvedő, a korább foglaltató, az igénylő vagy bármely más érdekelt annak biztosítására, hogy a lefoglalt tárgyak az árveréskor sértetlenül meglesznek, ezek becsértékét, vagy a mennyiben kisebb összegre rúgna, a végrehajtás utján behajtandó követelést és járulékait biztosítékul birói kézbe leteszi (35.) : a szoros zárnak és az elszállításnak elrendelése elmellőzendő, illetőleg az elrendelt szoros zár feloldandó s az elszállított tárgyak a végrehajtást szenvedő birtokába visszabocsátandók. 76. §. Midőn a végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni követelése foglaltatik le: a foglalásról a végrehajtást szenvedőnek adósa vétiv mellett az első végzések kézbesítésére előirt szabályok szerint kézbesítendő rendelvény által értesíttetik. Azon engedményes ellenében, kinek engedményéről az adós korábban értesíttetett, a foglalás hatálylyal nem bír. Ha a lefoglalt követelésről szóló Írásbeli okmány találtatik, erre a foglalás feljegyzendő s maga az okirat a végrehajtási jegyzőkönyvhöz melléklendő. Bekeblezett követelés lefoglalása esetében a kiküldött az alzálogjog bekeblezése végett az illető telekkönyvi hatóságot a végrehajtási jegyzőkönyv kivonatának hiteles kiadványában való megküldése mellett közvetlenül keresi meg. A foglalás joghatálya ezen esetben a megkeresvény elsőségétől számíttatik. 77. §. Váltóbeli követelések, kereskedelmi utalványok, rakjegyek, közraktári jegyek és más váltójogi hatálylyal forgatható értékpapírok, nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél vagy más társulatoknál betéti könyvecskékre, pénztári jegyekre elhelyezett összegek, részvények, ideiglenes elismervények s általában az oly követelések, melyek a fenálló jogszabályok vagy társulati alapszabályok szerint csak a követelésről kiállított okirat birtokosai által érvényesíthetők, csak azon esetben foglaltathatnak le, ha az okirat megtaláltatik s erre a foglalás reá vezettetik. A lefoglalt váltók, értékpapírok és fent megjelölt más okiratok a foglalás feljegyzésének megtörténte után a 71. §. intézkedései szerint letétbe helyezendők. 78. §. Az adós a követelés lefoglalásáról történt értesítés után tartozását a végrehajtást szenvedőnek ki nem fizetheti, hanem ha az esedékessé válnék mielőtt további birói intézkedés történt, a tartozást birói kézbe helyezni köteles. Azon adós, a ki a lefoglalt követelést a végrehajtást szenvedőnek vagy bárki másnak birói utalvány nélkül kifizeti, az esetleges bünfenyitői következményen felül vagyonilag akként marad kötelezve, mintha a fizetést nem teljesíthette volna. 79. §. Ha a végrehajtást szenvedőnek oly Rendkívüli melléklet a „Magyar Themis" 36. számához.