Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [5. r.]

— 295 — ben alap nélküli, a felebbező 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. E birságért a felelősség első sorban a felfolyamodást ellenjegyző ügyvédet terheli. 95. §. A 86. §. i) és k) pontjaiban foglalt alaki sérelmek esetében az itélet jogerőre emelkedése vagy birói egyesség kötése után az épen nem vagy nem törvényszerűen idézett félnek, továbbá a törvényes képviselőnek vagy az időközben önképviseleti jogosultságot nyert félnek, végre a meg nem hatalmazó félnek fellépésére azon eljárás megfelelően alkalmazandó, melyet a jelen törvény 72. §-a megállapít (92. §.). A 86. §. k) pontjának esetében a meghatalmazás nélkül fellépő is meghallgatandó, s ha meghatalmazását igazolni nem képes, mindkét félnek okozott költségekben elmarasztalandó. Ezen esetben azonban a törvényesen megidézett alperes csak azon részben kérheti az itélet vagy egyesség megsemmisítését, a mennyiben az reá nézve sérelmesebb, mintha meg nem jelenése folytán hozatott volna itélet. III. Fejezet. Felfolyamodás. 96. §. Az elsőbirósági végzések ellen azon esetek kivételével, melyekben a törvényjavaslat ezen jogorvoslatot kizárja, felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodás a végzés kézbesítésétől vagy kihirdetésétől számított 8 nap alatt adandó be. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 255. §-nak intézkedése a felfolyamodási határidőre is kiterjesztetik. Az első bíróság a törvény által ki nem zárt esetekben és törvényes határidő alatt beadott felfolyamodást a vonatkozó iratokkal a másodbirósághoz köteles felterjeszteni, s a 78. §-nak megfelelő nyilatkozaton felül, a mennyiben szükségesnek látja, a felfolyamodó ellenfelének, nyilatkozata beadására 8 napnál tovább nem terjedő határidőt tűzni köteles. Utóbbi esetben az ellenfél által beadott nyilatkozat is felterjesztendő. 97. §. Felfolyamodás esetében a ínásodbiróság az első biróság által eldöntött kérdést rendszerint maga érdemleg intézi el, s a 86. §-ban felsorolt alaki sérelmek miatt a végzést egyszerűen megsemmisíteni csak akkor van jogosítva, ha a megsemmisítésen kivül semmi más intézkedés szüksége fen nem forog, ha a végzést illetéktelen bíróság hozta, vagy pedig a végzés hozatalát megelőző eljárást is megsemmisítendőnek találja. A mennyiben a körülmények szükségessé teszik, a másodbiróság a végzés feloldása mellett az első bíróságot esetleg a felek meghallgatása után ujabb határozathozatalára utasíthatja. Az első bíróság mindazon esetekben, midőn a másodbiróság a megrendelt ujabb vagy további eijárást illetőleg utasítást ad, ezen utasítás szerint köteles eljárni. 98. §. Az első bíróságnak a per folyama alatt a kereset indításától az ítéletig hozott s a per előkészítésére vonatkozó végzései ellen, továbbá előleges bizonyítás tárgyában, habár a per megindítása előtt, hozott végzések ellen, nem különben kérvényekre tárgyalást vagy az ellenfél meghallgatását rendelő végzések ellen felfolyamodásnak helye nincsen. A per és előleges bizonyítási eljárás folyamában felmerült ezen sérelmek orvoslása az ügy érdemében hozott itélet elleni felebbezésben szorgalmazható, mivégből jogfentartással élni nem -szükséges. 99. §. Az előző szakasz szabályától eltérőleg következő esetekben helye van a felfolyamodásnak: 1. Rendes perekben a birói illetőség vagy érdekeltség kérdésében hozott végzés ellen, akár adatik hely a kifogásnak, akár pedig nern; sommás perekben pedig a kifogásnak helyt adó végzés ellen. 2. A bíróságnak az eljárás folyamba tétele iránti beadványt a 18. §. esetén kivül visszautasító, vagy a folyamban levő perbeli eljárást beszüntető vagy felfüggesztő végzések ellen. 3. A felfüggesztett eljárás folytatólagos folyamba tétele iránti beadványt a 18. §. esetein kivül visszautasító végzés ellen. 4. A tanút vagy szakértőt pénzbirságra vagy fogságra, ugy az ügyvédet vagy megbízottat pénzbirságra marasztaló végzés ellen. 100. §. Felebbvitel esetében az iratok felterjesztését, a felebbvivő ellenfelének meghallgatátását és a felsőbirósági határozatok közlését rendelő végzések ellen felfolyamodásnak helye nincsen. 101. §. A pertárnok ugy a bizonyítási eljárás felvételével megbízott bírósági hivatalnok eljárása és intézkedése által okozott sérelmek miatt a fél az eljárás befejezésétől számított 15 nap alatt, mindenesetre azonban az elsőbirósági itélet hozatala előtt a perbíróságnál kereshet orvoslást. A bíróság, ha az e tárgyban előterjesztett kérelmet indokoltnak találja, a sérelem orvoslása vagy a törvény-ellenes eljárás helyreigazítása iránt intézkedik. Az e tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen. 102. §. A felfolyamodásnak halasztó hatálya rendszerint nincsen. Rendes perekben azonban a biróság illetéktelensége vagy érdekeltsége miatt emelt kifogást elvető végzés elleni felfolyamodás elintézése előtt az első biróság az ügy érdemében nem hozhat ítéletet. Halasztó hatálylyal nem bíró fel folyamodás esetében azon ügyiratok, melyek a főügy továbbfolytatására szükségesek, hivatalból hitelesített másolatban terjesztetnek fel. 103. §. A másodbiróságnak végzései ellen további jogorvoslatnak rendszerint helye nincsen. A birói illetőség kérdésében a másodbiróság végérvényesen határoz, s ennélfogva sommás ügyekben, ha a birói illetőség kérdése az ügy érdemével együttesen itélet által döntetik el, az itélet azon része ellen, mely a birói illetőség kérdését tárgyazza, további jogorvoslat, nem használható. 104. §. Az előző szakasz intézkedésétől eltérőleg a másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak van helye: 1. ha a másodbiróság az eljárást végzés által azon okból szünteti be, mivel az ügy a polgári biróság hatásköre alá nem tartozik; 2. ha a másodbiróság az 1868: LIV. t.-cz. 9. és 10. §§. alapján, vagy azért mert nem biiöi hatóság elé tartozó kérdés előzetes eldöntésének látja helyét, avagy más okból az eljárást felfüggeszti vagy megszünteti; 3. ha a másodbiróság a felfüggesztett eljárásnak ujabb folyamba tétele iránti kérelmet elutasítja. A másodbirósági végzés elleni felfolyamodásra ezen esetekben az elsőbirósági végzés elleni felfolyamodásra nézve megállapított szabályok megfelelően alkalmazandók. 105. §. Ha a másod- vagy harmadbiróság a felfolyamodást mint merőben alaptalant elveti: a felfolyamodó 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. E birságért a felelősség első sorban a felfolyamodást ellenjegyző ügyvédet terheli. IV. Fejezet. Igazolás és visszahelyezés. 106. §. Valamely tárgyalási határnapnak, vagy perirat-beadási határidőnek, továbbá felebbviteli, esküjelentkezési határidőnek, vagy eskületételi határnapnak elmulasztása esetében igazolásnak van helye akkor, ha a mulasztó fél hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a mulasztás véletlen volt, és nem ügyvédének vagy meghatalmazottjának hanyagsága miatt történt. 107. §. Az előző szakaszban nem emiitett határidők és határnapoknak, továbbá tanúkihallgatás és szemle felett észrevételeket tárgyazó periratoknak, végre igazolás folytán kitűzött ujabb határnapoknak vagy határidőknek elmulasztása esetében igazolásnak helye nincsen. 108. §. Az igazolási kérelem az elmulasztott határidő utolsó napjától számitott 15 nap alatt (1868. LIV. t.-cz. 255. §.) adandó be. Ezen határidő lejárta után vagy a törvény által meg nem engedett esetekben benyújtott igazolási kérelem hivatalból visszautasítandó. 109. §. Az igazolási kérelem felett járásbíróságoknál szóbeli, törvényszékeknél külön jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik: s utóbbi esetben a felek nyilatkozataikat a tárgyalás napján tartoznak a jegyzőkönyvbe bevezetni. Az igazolás kérdésében a biróság az előterjesztettek alapján végzés által határoz. E kérdésben tanúkihallgatás, birói szemle és eskü általi bizonyításnak helye nincsen. Az igazolást kérő az ellenfélnek okozott költségekben az igazolás megadása esetében is elmarasztalandó. 110. §. Midőn sommás eljárásban valamely tárgyalási határnap elmulasztása miatt kéretett igazolás, az igazolás megadása esetében az ügy érdeme ujabb határnap kitűzése nélkül azonnal tárgyalandó. Minden más esetben a biróság az igazolás megadása esetében az elmulasztott határnap vagy határidő helyébe ujabbat tüz ki. 111. §. Az igazolást megadó végzés ellen panasznak helye nincsen. Az igazolási kérelem, továbbá az igazolást megtagadó végzés ellen beadott panasz a pernek további folyamára, illetőleg a végrehajtásra halasztó hatálylyal bír. 112. §. Visszahelyezésnek van helye: a) ha a 106. §-ban elősorolt s a 107. §. kivételei közé nem tartozó határidők és határnapok a fél megbízottjának vagy ügyvédének mulasztása miatt nem tartattak meg; b) ha az elmulasztott határidő vagy határnap miatt a íél igazolással azon ok miatt nem élhetett, mert az igazolási kérelem benyújtására szolgáló 15 napi határidő után jutott a mulasztásnak tudomására, vagy a mulasztást eredményező akadály ezen határidő után szűnt meg. A visszahelyezési kérvény a mulasztás tudomásra jutásától vagy az akadály megszűntétől számitott 15 nap alatt (1868. LIV. t.-cz. 255. §.) adandó be; de az elmulasztott határidő- vagy határnaptól számitott fél év eltelte után ily kérvénytöbbé be nem adható. Az elmulasztott határidő vagy határnaptól számitott fél év eltelte után vagy a törvény áltaL meg nem engedett esetekben benyújtott vissza— helyezési kérvény hivatalból utasítandó vissza. 113. §. A 109. és 110. §§. intézkedései viszszahelyezési kérvényekre is alkalmazást nyernekMidőn a visszahelyezés a megbízottnak vagy ügyvédnek mulasztása alapján kéretik, a tárgyalásra a megbízott vagy ügyvéd is megidézendő, és»ha a visszahelyezésnek hely adatik, a mulasztómegbízott vagy ügyvéd mindkét félnek okozott, költségek megfizetésében elmarasztalandó. A visszahelyezést kérő az ellenfélnek okozott, költségekért a mulasztó megbízott vagy ügy véddeL egyetemlegesen felelős. 114. §. A visszahelyezési kérvény beadásának: sem a per további folyamára, sem a végrehajtásra, halasztó hatálya nincsen. A visszahelyezési kérelemnek helyt adó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 115. §. Ha az igazolás és visszahelyezés merőben alap nélkül kéretik, a kérelmező 500 frtigterjedhető pénzbirsággal büntettetik. E birságért a felelősség első sorban a panaszt ellenjegyző ügyvédet terheli. 116. §. A 315.. 316. §§. helyett. Perújításnak van helye: 1. az ítéletnek jogerőre emelkedésétől illetőleg az 1868. LIV. t.-cz. esetében a perfelvételtől számitott fél év alatt, ha a fél a perben a miatt lett ügyvesztes, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni vagy tagadni, avagy a megkívántató bizonyítékot előadni elmulasztotta ; 2. azon idő alatt, mig a per tárgyát képező jog a polgári törvények szerint el nem évül, ha a pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó* s az alapperben nem használt bizonyítékot hoz föl; 3. szintén a jogelévülésre kiszabott határidő lejárta előtt az 1868. LIV. t.-cz. 321. §. ese- tében. Az első pont alatti esetben azon ügyvéd, kL vétsége által, a perújításra okot szolgáltat meg—^ idézendő, s ha magát igazolni nem tudja, a mindkét félnek okozott perköltségek megtérítésében elmarasztalandó. 117. §. A 317. §. helyett. Nincs helye a perújításnak : a) birói egyesség által befejezett perekben, kivévén ha az egyességet a jogosítottnak vagy kötelezettnek örökösei kötötték, és hitelt érdemlőleg kimutatják, hogy jogelődüknek jogait, vagy kötelezettségeinek elenyésztét tárgyazó bizonyítékokat csak az egyesség kötése után találták feí, s létezésükről előbb tudomásuk sem volt;