Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 35. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [5. r.]

— 283 — nem hozatott, vagy a hozott itélet nem kézbesittetett, a főügy folyamát a tárgyalást megelőzőleg is felfüggesztheti. A végrehajtási eljárás befejezése után alperes jogait külön perrel érvényesítheti. 73. §. Keresetre hozott és más oly végzéseket, melyek az alperesnek magának kézbesitendők, a kézbesítés eszközöltetése végett a bíróság felperesnek adhatja kezeihez, ha a felperes a kézbesítést maga kívánja eszközöltetni. A kézbesítés ezen esetben is a jelen fejezetben foglalt szabályok szerint történik, — s a kézbesítés körül felmerült költségtöbblet alperes terhére meg nem állapitható. A kézbesítéseknek bírósági végrehajtók által való teljesítésére nézve az 1871. LI. t.-cz. 3. §-nak intézkedése érintetlenül hagyatik. 74. §. Ha azon fél lakhelyén, kinek részére a kézbesítés teljesítendő, pósta-állomás van, akézbesités pósta utján is eszközölhető. Ezen esetben a küldemény boritékára a fél czimén felül a bíróság neve, az irat száma és az is feljegyzendő, hogy az irat a fél saját, kezéhez adassék. A kézbesítés a bíróságnak nevét és az irat számát is tartalmazó vevénynek a czimzett fél által a kézbesítés napjának kitételével sajátkezüleg leendő aláírása mellett teljesíthető. Ha a czimzett fél irni nem tud, vagy a vevény aláírását megtagadja, vagy hon nem találtatik, a küldemény az azon községben illetékes kézbesítő közegnek adatik át, ki a kézbesítést szabályszerűen foganatosítja s a vétbizonyitványt illetőleg jelentést közvetlenül a bírósághoz küldi be. A hatodik czim I., II., III. és IVfejezetei (274—314. §§.) helyett: I. Fejezet. A felebbvitel általános szabályai. 75. §. A birói határozatok ellen, a mennyiben a törvény ki nem zárja, felebbviteli jogorvoslat használható. A felebbvitel nemei a felebbezés és felfolyamodás. Helytelen elnevezés esetében a felebbviteli beadványok minősége tartalma szerint ítélendő meg. 76. §. A felebbviteli beadvány rendes perben két példányban írásban adandó be. Az első példány a periratokhoz csatoltatik, a másodpéldány az ellenféllel, és ha külön ügyvéd által képviselt ellenfél van, az első helyen nevezettel közöltetik. Maga a felebbvivő és esetleg a többi ellenfél a beadvány felzetén nyernek értesítést. Sommás ügyekben a felebbvitelt a fél vagy a fentebbiknek megfelelő beadványban adhatja be, vagy szóval terjesztheti elő. Utóbbi esetben jegyzőkönyv veendő fel, s az ellenfél illetőleg több ellenfél közül az első helyen nevezett a jegyzőkönyv másolatán, maga a felebbvivő és esetleg a többi ellenfél hivatalos felzetén értesíttetnek. A felebbvitel az első bírósághoz nyújtandó illetőleg jelentendő be. 77. §. A törvényes határidő eltelte után beadott, vagy postai uton az igtató hivatalba érkezett felebbviteli beadványt az első biróság hivatalból visszautasítani köteles. Az első biróság által hivatalból utasítandó vissza a felebbviteli beadvány akkor is, ha a felebbvitel a törvény által ki van zárva. Ha a felebbvitel hivatalból való visszautasításának esete fent nem forog, az első biróság az iratokat a felebbviteli bírósághoz felterjeszteni .köteles. Ugyanazon perben különböző ügyfelek részéről beadott felebbviteli beadványok együttesen terjesztetnek fel. A felterjesztés a felebbviteli határidők lejártától számítandó 8 nap alatt eszközlendő. 73. §. Ha a felebbviteli beadványban oly panaszpontok foglaltaknak, melyek iránt a felterjesz- i tendő iratok kellő felvilágosítást nem nyújtanak, j a biróság a panaszpontok iránt a felterjesztésben I nyilatkozni köteles. . A felterjesztést a felek megtekinthetik, s . annak hiteles másolatban kiadatását kívánhatják. 79. §. A jogorvoslatokról általában vagy a ' felebbvitelről különösen eleve történt lemondás hatálylyal nem bir, s a törvény által a jogorvos- j latok tekintetében nyújtott jog igénybevételét nem akadályozza. II. Fejezet. Felebbezés. 80. §. A törvény által kizárt esetek kivételével minden első- és másodbirósági itélet felebbezhető. A felebbezés törvényszéki ítéletek ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, járásbirósági ítéletek ellen pedig a kihirdetéstől vagy kézbesítéstől számított 8 nap alatt adandó be illetőleg terjesztendő elő. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 255. §-nak intézkedése a felebbezési határidőre is alkalmazandó. A felebbezést indokolni nem szükséges, az indokok azonban a felebbezési beadványban előterjeszthetők. Sommás ügyekben, ha a felebbezés szóval jelentetik be, a felebbezési határidő alatt külön indokok is beadhatók. 81. §. Ha az itélet több pontból áll, az Ítéletnek valamennyi pontja felebbezettnek tekintetik; ha csak a felebbező egy vagy több határozottan megjelölt pontra nem szorítja felebbezését. A nem felebbezett itélet, vagy ha az ítéletnek csak egyes pontjai fellebeztettek, a nem felebbezett pontok a felebbezési határidő lejárta után jogerőre emelkednek. Esküvel eldöntött perekben az ítéletnek bármely egyes pontja ellen használt felebbezésnek az eskü letételére és az e végből való jelentkezésre feltétlen halasztó hatálya van. 82. §. Ha több pertárs közül nem mindnyájan felebbeztek, az itélet a nem íelebbezőkre nézve rendszerint jogerőre emelkedik. Ezen szabály alól következő esetek vétetnek ki: a) ha a pertársak egy és ugyanazon követelés vagy kötelezettség által vannak érdekelve; b) ha a nem felebbező fél kötelezettségének érvénye egy közös jogalap vagy főkötelezettség eldöntésétől függ, a mennyiben a jogalap vagy főkötelezettség tekintetében valamelyik pertárs felebbezéssel élt. Ezen esetek bármelyikén a pertársak egyike által felebbezett itélet valamennyi pertárs nevében felebbezettnek tekintetik, azok kivételével, kik az itélet hozatala után a felebbezésről lemondottak, vagy a kötelezettséget elfogadták. 83. §. Az elsőbirósági itélet ellen törvényes határidőben beadott vagy bejelentett felebbezés a végrehajtásra nézve rendszerint felfüggesztő hatálylyal bir. 84. §. Az előző szakasz szabályától eltérőleg a marasztalt fél által beadott felebbezés daczára végrehajthatók : a) az oly ítéletek, melyek által alperes járulékok nélkül 200 frtot meg nem haladó pénzösszeg megfizetésében vagy 200 ft értéket meg nem haladó ingóságok átadásában marasztaltatott; b) bérelt laknak átadása vagy visszabocsátása iránt indított, továbbá a határjárási, mezsgyeigazitási és birtokháboritási perekben hozott ítéletek. Ezen esetekben a marasztaló itélet rendelkező részében kimondandó, hogy az itélet e kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eltelte után a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Esküvel eldöntött perekben hozott ítéletekre a jelen §. intézkedése ki nem terjed. 85. §. Azon alaki sérelmek ellen, melyek a perbeli eljárás folyamában az itélet hozataláig felmerültek, vagy a per folyamában hozott s felfolyamodással meg nem támadható végzések által okoztattak, csupán az érdemben hozott itélet ellen beadott felebbezésben lehet orvoslást keresni. 86. §. Az elsőbirósági itélet megsemmisítésének alapjául a következő alaki sérelmek szolgálnak : a) ha a peres eljárás a fél fellépte nélkül hivatalból indíttatott meg; b) ha az ügy polgári járásbíróság hatósága alá nem tartozik ; c) ha oly ügyben, melyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, illetéktelen biró járt el; d) ha sommás ügyben az illetéktelen biró az illetőség elleni kifogás elvetésével a birói illetőséget megállapította : e) ha ;i7. itélet hozatalába vagy a peres ügy eldöntésére lényeges befolyással levő korábbi birói cselekvénybe érdekelt biró folyt be; f) ha meg nem jelenése folytán marasztatott azon fél, a ki épen nem vagy nem törvényszerűen idéztetett; g) ha a 72. §. szerint semmis hirdetményi idézés eszközöltetett; h) ha a tárgyalás vagy eljárás nyilvánosságára vonatkozó szabályok meg nem tartattak; i) ha önképviseletre nem jogosított valamely fél törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott; k) ha valamely félnek nevében az ügyvéd vagy megbízott meghatalmazás nélkül járt el s a hiány nem pótoltatott; 1) ha a biróság a határozat hozatalakor nem volt szabályszerüleg alakítva; m) ha az itélet kiadmánya a tanácskozás folytán hozott határozattól lényegesen eltér; n) ha a felebbezett ítéletet megelőző birói eljárásnál, vagy birói határozat hozatalánál a törvénykezési rendtartás lényeges szabályai megsértettek vagy figyelmen kívül hagyattak, s e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált. Ezen alaki sérelmek közül a b), c), i), 1) és m) pont alattiak, ha a felebbező fél által a felebbezésben kifejezetten meg nem jelöltettek is, hivatalból figyelembe veendők. Egyéb alaki sérelmek csak akkor vétetnek figyelembe, ha a felebbezési beadványban kifejezetten megjelöltettek. 87. §. Ha valamely hivatalból figyelembe veendő, vagy valamely más kifejezetten megjelölt és megsemmisítés alapjául szolgáló alaki sérelem forog fen, a másodbiróság az első biróság ítéletét, s a. mennyire a körülmények igénylik, az Ítéletet megelőző eljárást és birói határozatokat is egészben, vagy kifejezetten kijelölendő részében megsemmisíti s uj itélet hozatalát, esetleg az eljárás hiányainak pótlását vagy ujabb eljárást rendel. 88. §. A másodbiróság akkor, mikor az elsőbirósági itélet a 85—87. §§. alapján megsemmisítve, vagy az 1868. évi LIV. t.-cz. 108. és 109. §§. alapján feloldva ujabb vagy póteljárást, bizonyítási eljárás felvételét, vagy ujabb itélet hozatalát rendeli meg: végzés által határoz. Minden más esetben akár kelybenhagyatik, akár megváltoztattatik, akár megsemmisíttetik az elsőbirósági itélet, a kérdés ítélet által döntetik el. ítélet hozatik akkor is, ha a másodbiróság az 1868. évi LIV. t.-cz. 108. §. értelmében az elsőbirósági ítéletet részben oldja fel, részben pedig érdemleg határoz. Ezen esetben a másodbiróság ítélete ellen beadott felebbezésnek a megrendelt további eljárásra és ujabb itélet hozatalára nézve halasztó hatálya van. (Folyt, következik). Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara választmányának teljes-ülési megállapodása gondnok-kirendelések tárgyában. Az ügyvédrendtartási törvény 37. §-ában nyújtott biztosíték, hogy mig a fél nem gondoskodhatik, a/, ügyvédi testület őrködik az ügyvédi kézre bízott érdekek felett, a halál esetén kívül is okvetlen szükségesnek mutatkozik minden egyéb analóg esetben; mert az ügyvédi működés más ideiglenes vagy végleges szünetelésénél sem kielégítő, hogy a feleket a biróság közvetlen értesiti, nem bírhatván a biróság minden ügyfélről tudomással; mert továbbá az ily biztosíték nélkül bekövetkezhető zavarok és bajok folytán az ügyvédi kar erkölcsi tekintélye is veszélyeztetve vau. Ily körülmények közt, — nem vezetvén eredményre a kamarának ismételt lépései ezen ügy szabályozása s megfelelő törvényhozási intézkedések iránt, — a törvény 19. §-bau kijelelt átalános feladatunkból kell előállítanunk az eszközöket, s megszilárdítanunk ugy a közönség, mint karunk erkölcsi tekintélyének megóvása érdekében a meggyőződést, hogy az ügyvédre bizott érdekek s iratok, az ügyvédi működés megszűnése eseteiben 1 sincsenek veszélyeztetve.