Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 3. szám - Jogi oktatásunk

Hetedik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1877. január 18. Megjelen minden csütörtökön ; a „magyar jogász­gyüles- tartama alatt naponkint. kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendó'k. Szerketzt6sig: V. Nádor-útcza 13. sz. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. JíLOFIZETESI ARAK (helyben házhoz hordánál, vapy vidékre bénneite1 uétHldéaul) a .Magyar Themis'-re, az „Igazságügyi rendeletek tára4 és a „Döntvények gyűjteménye" czimd mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint negyedévre 2 forini 60 kr. Az elóüz !tési pénzek bérnientesen, vidékről leg •dbben postautalvány útján kül ieudSí. Kiadó-hivatal: IV. barátéit tere 7. sz. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVED-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 'Külön mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „igazságügyi rendeletek tára," Felelős szerkesztő: JDx. UTsiy-er László. Ki-uló: az „A.tlienaeum*' részvénytársaság. T ÁRTALOM: A .Magyar Themis* pályázata. — Jogi oktatásunk. Dr. Fayer László egyetemi magántanártól. — Az anyagi magyar magánjog codifikátiója. Dr. Dell' Ailami Rezső budapesti ügyvédtől. — Divatos igazság. V i d a Imrétől. — A kassai díjszabályzat. — Jogesetek. (A földhitelrészvénytársaság ügye a kir. tábla előtt.) — Egyleti ügyek. (Magyar jogászgyülés). — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti ügyvédi kamara körirata a zugirászat tárgyában). — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet: »Gyámügyi törvényjavaslatának egy ive. A „Magyar Themís" pályázata. Lapunk m. c. 45. számában több ügy­véd adományából 5 db. es. arany tüzetett ki a következő kérdés megfejtésére : > Részvénytársaság közgyűlésének ha­tározata ellen a kereskedelmi törvény 114. §-a alapján indított kereset felfüg­geszti-e a közgyűlési határozat fogana­tosítását ? Ha igen, mily esetekben"! <. A kiszabott határidőre öt dolgozat érke­zett, melyek átadatván a bírálatra felkért szakférfiaknak (Dr. Apáthy István egye­temi rendes tanár, Dr. Schnierer Gyula osztálytanácsos a kereskedelmi minisztérium­ban, Janic sek József keresk. és váltótör­vényszéki biró), a pályadíj a 4. számú, >Nidla juris ratio aut aequitatis benignitas patitur, ut quae salubriter pro utilitate ho­fninum introducuntur, ea nos duriore inter­pretatione contra ipsorum commodum pro­ducamus ad severitatem. (L. 25. D. de le­gib. 1. 3.)< jeligével ellátott dolgozatnak Ítéltetett oda, mint a mely a törvényből ki­tűnő elmeéllel levont helyes következtetéseinél és világos átlátszó irályánál fogva a díja­zásra és különös elismerésre érdemes. Felbontatván a jeligés levél, kitűnt, hogy a dolgozat szerzője : Wíttmann Mór budapesti ügyvéd. Minthogy a 2. számú dolgozat (> Nemi­nem laedere suum cuique tribuerei) becses törvényhozási és irodalmi adatokat tartalmaz a kérdésre vonatkozólag, az 1. számú (*Aide toi et Dieu iáidéra) pedig, habár adatok te­kintetében nem oly gazdag mint az előbbi, alaposan hozzászól a kérdéshez: ezen két munkálat is dicséretre érdemesnek találta­tott ; szerzőik nevei azonban csak az esetben fognak közzététetni, ha e lapok szerkesztősé­gével ez iránti beleegyezésöket tudatják. Ad­dig is jeligés leveleik felbontatlanul őriztetnek. A többi jeligés levél elégettetett. A >Magyar Themis* szerkesztősége. J Jogi oktatásunk. A magyar egyetemek jogi oktatásá­nak bajairól a >Pester Lloyd< hasábjain rövid idő alatt két nagyfontosságú dolgo­zat jelent meg; az egyik Hoffmann Páltól, a másik pedig felsőbb birói karunk azon kitűnő tagjától, ki időről-időre a nevezett lapban K. jegy alatt szólal meg. Mindkét czikkiró nem annyira az uj tanrendben, mint inkább az uj államvizsgarendben látja a bajok forrását. S ebben igazuk van. A kötelező tárgyaknak fokozatosan beho­zott nagymérvű szaporitása és az az előtti főtárgyak kötelező óraszámának tizről ötre (egy főcollegiumra) való leszállítása nem rontotta volna meg oly nagyon a tanren­det, ha az államvizsgák tekintetében nem történik eltérés azon alapelvtől, hogy azok csakis a quadriennium befejezése után tehetők le. Az államvizsgáknak a quadrien­niumba való bebocsátása idézte elő a fel forgatást és teljesen megzavarta az egyensúlyt a jog- és államtudományok közt. Mig azelőtt az oktatás súlypontja a jogi disciplinákban volt, most a jogtudo­mányi tárgyak és különösen a positiv jo­gok az államtudományok által teljesen háttérbe vannak szorítva. Utalt erre a K. jegyű t. czikkiró is, de csak egész általá­nosságban ; mi a kérdés ezen oldalát kissé részletesebben kívánjuk megvilágítani. Szóltunk ugyan már a dologról a mult év­ben ; de nem árt az ilyeseket ismételve fel­hozni, mivel nagy fontosságú, hogy a most már kétségkívül megindulandó reformnál oly módosítások tétessenek a fenálló rend­szeren, melyek alapján a positiv jogi tanul­mány a jog- és államtudományi karban az őt megillető helyet visszanyerje. Miben áll az a bifurkátió, mely nálunk behozatott ? Van egy jogtudományi és egy állam­tudományi államvizsga; továbbá három jogtudományi szigorlat, melyek azokra nézve kötelezők, kik a jogtudományi tudorságot kívánják elnyerni, és két állam­tudományi szigorlat, melyeket az államtu­dományi tudorság candidatusai tesz­nek le. Azon szakmából, a melyből az illető nem tesz szigorlatot, tartozik kiállni a megfelelő államvizsgát, és pedig leteheti a harmadik évfolyam befejezte után bár­mikor, de mindenesetre az illető szak-igo­rosumokat megelőzőleg. Ha tehát valaki akár az állam-, akár a jogtudományi államvizsgát a quadrien­niumon belől teszi le, az a tudorságot min­denesetre hamarabb elnyerheti, mint aki ama joggal nem él, s bírósági praxisa is hamarabb kezdődhetik. Ezen körülmény okozta azt, hogy a vizsgálati rendszer meg­változtatása által egyszersmind a tanrend is gyökeresen átalakult. Aki tudja, hogy nálunk mindazok, kik a jogi tanfolyamra mennek, rendszerint az ügyvédi vagy birói pályára készülnek, vagy legalább is első sorban ezen pályákat tart­ják szemök előtt, nem fog csodálkozni azon, hogy a politikai szigorlatokat igen kevesen teszik le az ügyvédségre nézve kötelező jogtudományi szigorlatok előtt. Hogy azon­ban a quadriennium után azonnal a jogtu­dományi szigorlatok letevéséhez foghassa­nak, — melyek elsejétől számittatik a praxis ideje: a hallgatók legnagyobb része a harmadik év végén, vagy legalább a ne­gyedik év folyamában leteszi, vagy leg­alább le akarja tenni az államtudományi államvizsgát. Ámde az államtudományi államvizsga letevésének előfeltétele az, hogy a hallgató mindazon tantárgyak iránt, melyek a kérdéses vizsgálaton mint külön vizsgálati tárgyak képviselvék, leg­alább egy félévi collegium hallgatása által magát igazolja; tehát a második és har­madik évben hallgatja a politikai tárgyakat és csak a negyedik évben a jogiakat, vagyis a joghallgató az e 1 ső három év alatt positiv jogi tárgyat úgyszólván nem hallgat, hanem mindez ösz­szetorlódik a negyedik évre. Ha egy pillantást vetünk az uj tan­rendre, ez azonnal szembe fog szökni. Az első évben hallgatják a jogászok az első alapvizsga tárgyait: a római jogot, a jogtörténelmet, valamint a philosophiai facultáson kötelező tárgyakat; a második évben a második alapvizsga tárgyait: aa észjogot, a közjogot és a nemzetgazdaságot. A harmadik év tárgyai a következők:

Next

/
Thumbnails
Contents