Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 33. szám - Törvényjavaslat az örökség és a hagyomány megszerzéséről s ezzel kapcsolatos jogviszonyokról és a hagyatéki eljárásról. [3. r.]

— 267 III. Fejezet. Az örökösök felhívásáról, a leltározás r ó 1 é s a k ag y a t é k zár alá vételéről. 124. §. Ha a haláleset-felvétel adatai szerint az örökösödésre hivatottak életben létele tudva nincsen, vagy ha az örökösök ismeretlenek, avagy általában nem tudatik, van-e örökös: a hagyatéki birós&g a haláleset-felvétel beérkezte után a hagyaték részére hivatalból gondnokot nevez, s a hagyaték birói leltározását és zár alá vételét rendeli el. Ha az örökség megnyíltától számított 4 hó eltelte alatt nem jelentkezik oly örökös, a ki kizárólagos örökösödési jogát bebizonyítja: a bíróság mindazokat, a kik az örökséghez igényt tartanak hirdetményileg szólítja fel, hogy igényeiket egy év alatt a hagyatéki bírósághoz jelentsék be. Ezen hirdetmény a hivatalos lapban háromszor s a körülményekhez képest külföldi lapban közzé teendő, s azon járásbíróság területén, a melyen az örökhagyó elhalt, s a mennyiben tudva van, az örökhagyó utolsó 5 év alatti lakásainak járásbirósági területkörén szabályszerűen meghirdetendő. Az egy évi határidő azon naptól számíttatik, a melyen a hirdetmény a hivata os lapban harmadszor megjelent. 125. §. Ha a 124. §. szerint kitűzött egy évi határidő alatt örökös nem jelentkezett: a hagyaték az államkincstárnak adatik át. Az államkincstár követelheti, hogy a hagyatéki bíróság által a hagyatéki vagyon birói árverelés, — illetőleg a hagyatéki követeléseknek hagyatéki gondnok által való behajtása utján értékesíttessék, s a hagyatéki terhek kifizettetvén, a készpénzzé tett tiszta hagyatékjadassék át. Az elévülési határidőn belül jelentkező örökösnek az államkincstár a készpénzzé tett hagyatékot kamat nélkül kiadni tartozik. 126. §. A jelen törvény 11., 12., és 20. §§. esetében a kérvényező a kérelem beadására való jogosultságát kimutatni köteles. — A kérvény az örökség megnyíltától számított 4 hó eltelte előtt el nem intézhető. A bíróság az e tárgyban hozandó végzésben, a mennyiben a kérelemnek helyt ad, az elfogadási nyilatkozatra illetőleg a feltétel teljesítésére a végzés kézbesítésének napjától számítandó határdőt tüz. Ezen végzés a keresetre hozott idéző végzésekre előirt módon — azonban a hirdetményi idézés kizárásával kézbesítendő. A bíróság a beérkezendő vétbizonyitványt hivatalból megvizsgálja, és ha azt találja, hogy a kézbesítés nem történt törvényszerűen, ennek ujabb eszközlését rendeli meg. A felhívott halasztási kérvénye felett a bíróság határoz, azonban feltételteljesités eseteit kivéve a szabályszerű kézbesítéstől számított három havi halasztásnál több nem adható. Ha a halasztásnak hely nem adatik, az e tárgyban hozott végzés kézbesítésétől számitott 8 nap alatt a nyilatkozat beadható, s a feltétel teljesíthető. A halasztás tárgyában hozott végzés kézbesítendő annak is, a kinek kérelme folytán a felhívás intéztetett. 127. §. A jelen törvény 40. és 124. §§-nak esetein felül a hagyaték birói leltározásának van helye, ha az, ki örökösödésre vagy utóörökösödésre hivatva van, ezt kérelmezi. A leltározás több örököstárs közül egynek kérelmére is, a törvényes örökösödésre jogosítottaknak meg szükség-örökösök kérelmére pedig akkor is elrendelendő: ha törvényes kellékekkel biró végrendelet vagy örökszerződés van. Hitbizományi örökösödés esetében a hagyatéki vagyonok birói leltározása hivatalból rendelendő el. 128. §. A birói leltározással a kir. közjegyző vagy a birósági végrehajtó bízandó meg. Előbbi megbízható akkor is, ha a hagyaték tárgyalását közjegyzőre nem bízta. A leltározásra az ismeretes örökösök, utóörökösök, a kirendelt hagyatéki gondnok és a végrendeleti végrehajtó, ha a leltározás helyén jelen vagy oly közel vágynak, hogy megidézésük késedelem nélkül történhetik, hivatalból meghívandók. A 40. és 127. §§. eseteiben azon örökös vagy hagyományos, kinek kérelmére a birói leltározás elrendeltetett, ennek idejéről mindig értesítendő. Ha az érdeklettek közül a leltározásnál senki sincsen jelen, a leltározás két házbeli, vagy ennek hiányában két meghívott tanú jelenlétében foganatosítandó. 129. §. A leltár mindazon ingó és ingatlan javaknak, melyeknek az örökhagyó halála idejekor birtokában volt, pontos és teljes összeírását tartalmazza. Az örökhagyó birtokában talált 8 állítólag idegen tárgyak a leltárba szintén felveendők; de mindenkor annak megjegyzésével, hogy ki által és mi czimen igényeltetnek. Az örökhagyót illető, de mások kezénél levő tárgyak is befoglalandók a leltárba, s a mellett azon ok, melynél fogva azok egy harmadiknál léteznek, előadandó. A leltározott ingók s ingatlanok becsértékének meghatározása a végrehajtási becsérték-megállapításra előirt szabályok szerint történik. A hagyatéki adósságok összege és minősége, a mennyiben a leltározás alkalmával kipuhatolható, úgyszintén az adósságok kamatai, az adóknak és egyéb folyó fizetéseknek az örökhagyó halála napjáig kiszámított hátralékai a leltárba szintén felveendők. 130. §. A mennyiben akár az örökséghez igényt tartók között, akár az örökös s örökhagyó hitelezője vagy a hagyományos között az örökség értéke iránt vita támad, a per során mindenik érdeklett követelheti a még természetben meglevő ingó és ingatlan vagyon perbeli rendes szakértői bizonyítás utján való megbecslését; továbbá jogában áll mindenik félnek a hagyatéki vagyonra és becsértékére, ugy a hagyatéki terhekre nézve a leltárral szemben ellenbizonyítást ajánlani. (41. §.) 131. §. A jelen törvény 48., 117., 124. és 141. §§-nak esetein felül a hagyatéki vagyonok /ár alá vételének van helye, ha a vita tárgyát képező hagyatéki vagyonoknak zár alá vételét az örökösödésre vagy utóörökösödésre igényt tartók közül valaki követeli. A hagyatéki vagyonok ezen zár alá vétele csak az örökösödési bizonyítvány kiadatása előtt, és ha a hagyatékhoz ingatlanok vagy telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogok nem tartoznak, csak az örökség megnyíltától számított egy év eltelte előtt kérhető. A zárlat elrendelése esetében hagyatéki gondnok nevezendő. 132. §. A zár alá vett hagyatéki vagyon kezelése évenkinti rendes számadástétel kötelezettsége mellett a hagyatéki gondnokát illeti. Ő jogosítva van a hagyatéki követeléseket saját felperessége alatt behajtani, a hagyatéki vagyon jövedelmeit beszedni, s a hagyaték kezelésével egybekötött kiadásokat fedezni. Nevezetes értékcsökkenés vagy aránytalan költségek nélkül el nem tartható ingóságok eladását, valamint a hagyatéki terhek tisztázása végett szükséges eladásokat a hagyatéki gondnok, vagy az örökséghez jogot tartók valamelyikének kérelmére a hagyatéki bíróság rendeli el. Ha a gondnok és az örökséghez jogot tartók más egyértelmű megállapodásra nem jutnak, az eladás nyilvános árverésen, különösen az ingatlan vagyonok eladása a telekkönyvi hatóság utján a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint történik. Ha a hagyatékhoz oly ingatlanok tartoznak, melyek az örökhagyó nevére átírva nincsenek, ezeknek átíratását szükség esetében per utján a hagyatéki gondnok köteles eszközöltetni. 133. §. Az örökhagyó leszármazói, ha csak az örökhagyó által kitagadva nincsenek, továbbá az örökhagyó házastársa, ha csak végrendelet vagy örökszerződés által az örökhagyó részéről az örökségből teljesen ki nem zárattak, a hagyatéki vagyonok zár alá vétele esetében követelhetik, hogy a mennyiben ez tartások vagy rendeltetésökre szükséges, a hagyatéki bíróság a hagyatéki vagyon jövedelméből részökre oly összeget" utalványozzon, mely az őket mindenesetre megillető tiszta hagyatéki rész jövedelmének megfelel. Az örökhagyó özvegyének az özvegyi jogou alapuló igényei zárlati intézkedés által nem korlátozhatók. 134. §. Gyámhatósági beavatkozás eseteiben a mennyiben a hagyatéki zárlat valamely örökös vagy utóörökös által kéretett, a hagyatéki bíróság jogosítva van ugyan a zárlatot elrendelni; de ennek foganatosítása végett azonban az illetékes gyámhatóság kerestetik meg. Ezen esetben a hagyatéki gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Ha a gyámhatósági tárgyalás során az örökösödési igényekre nézve egyezség nem jő létre, és az iratok további eljárás végett a hagyatéki bírósághoz tétetnek át: utóbbinak jogában áll a gyámhatóság által kinevezett hagyatéki gondnok helyett más hagyatéki gondnokot nevezni. A jelen törvény 48. §. esetében a zárlat foganatosítása és a zárgondnok kinevezése gyámhatósági beavatkozás esetében is a hagyatéki bíróságot illeti. A gyámhatóság által kinevezett hagyatéki gondnok jogaira és kötelességére nézve a 132. §intézkedései alkalmazandók. Az ingóságok eladásának kérdésében a 48. §. eseteit kivéve, zárlat esetében is a gyámhatóság van jogosítva határozni mindaddig, mig általa az iratok a hagyatéki bírósághoz át nem tétettek. 135. §. Azon örökös, a ki a vita tárgyát nem képező örökséget birtokába vette, az örökség megnyíltától számitott 4 hó alatt a hagyatéki vagyonoknak sértetlenül fentartásáért felelős; s csupán a hagyatéki követeléseket behajtani, s az ingóságok közül azokat, melyek nevezetes értékcsökkenés vagy aránytalan költségek nélkül el nem tarthatók, vagy a melyeknek eladását halaszthatlan hagyatéki terhek tisztázása teszi szükségessé, elidegeníteni van jogosítva. Az örökség megnyíltától számitott 4 hó elteltével, a mennyiben a hagyatéki vagyonok zár alá vétele nem rendeltetett el, a birtokba lépett örökös teljes szabad rendelkezési jogot nyer. Gyámhatósági beavatkozás esetében a fentebbi korlátozás a gyámhatóságra nézve is áll. (Vége következik.) Különfélék. — Az „Ellenőr'- a büntető-törvény javaslatában maradt »hibák pótlólagos kijavítását* sürgeti ; ellenkező esetben »el lehetünk készülve egy hosszadalmas és talán egyelőre eredménytelen parlamenti tárgyalásra*. Mi is többször ugyanezt mondottuk pár hónappal ezelőtt, midőn meggyőződtünk, hogy a jogügyi bizottság eddigi tárgyalásai nyomán a javaslat nem fog kellőleg előkészítve lenni a képviselőház plénuma számára. Akkor az »Ellenör« Sancho Pansája, a magyar jogtudományi »review«, minket egyenesen következetlenséggel vádolt, mivel pár évvel ezelőtt az volt lapunkban, hogy a javaslat a jogászközönség várakozásait kielégítette. Most megtanulhatja a buzgó fegyverhordozó az »Ellenőr« példájából — mely lap mindig a javaslat mellett állott —, hogy más az, vajon egy közzétett előadói tervezet kielégíti a várakozást, és más kérdés, hogy ugyanazon javaslat a képviselőház plénuma elé vihetö-e. Egyébiránt az »Ellenőr«-nek a revisiót sürgető nyilatkozata után bizonyosnak vehető, hogy a »M. Igazságügy« is, ha három havi alvásából felocsúdik, szükségesnek fogja tartani a revisiót, s ugyanazon elszántsággal rohanja majd meg azokat, kik netalán a jelenlegi szöveg en bloc elfogadása mellett fognak nyilatkozni, mint eddig tette mindenkivel, ki bátorkodott nem-tetszését kifejezni a javaslat valamely pontja felett. — Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Aug. 21-101 aug. 28-ig). — Strauss L. rózsahegyi tsz. aug. 21. 22. 23. (121). — l'ozevitz Tivadar lőcsei tsz. aug. 21. 22. 23. (127). — Nyomárkay Oszkár s.-a.-újhelyi tsz. aug. 21. 22. 23. (141). — Frank József kaposvári tsz. aug. 22 23. 24. (139). — Schöffer S. aradi tsz. aug. 22. 23. 24. (144). — lioszuay Károly és neje Lukács Mária debreczeni tsz. aug. 22. 23. 24. (149). — \V. Hermáim hpesti ker. s vtsz. aug. 23. 24. 25. (152). — (iebrüder Eisler (liisler testvérek) bpesti ker. s vtsz. aug. 27. 28. 29. (124).