Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 2. szám - Kérhet-e a közkereseti társaság törvényszékileg kinevezett felszámolója csődöt?

- 15 — tett; üasomokep vendéglős, építész stb. sőt már •ügyvédek, közjegyzők, államtanácsosok, birák, lelkészek, tábornokok stb. egyszer kereskedőknek, másszor nem kereskedőknek tekintettek, Francziaországban pedig ez iránt kizárólag a kereskedők Ítélnek. 7. A jogászgyülés többsége tekintetbe vette, hogy az igazságszolgáltatás egysége, a jog stabilitása a folyton változó és jogot nem tudó egyének alkalmaztatása mellett veszélyeztetve van ; annyival inkább, mert a szerzett tapasztalatok szerint a kereskedőknél a törvény iránti engedelmességre számitani nem lehet, ők a jogot fejleszteni akarván saját érdekök szerint a törvény rovására. Ezen törekvés és felfogás több németországi kereskedelmi kamara jelentéseiből kétségtelenül kiviláglik. 8. A jogászgyülés többsége továbbá figyelembe vette, hogy a kereskedők a nyereségre czélzó rendes foglalkozásuknál fogva! az Ítélethozatalnál, lehet hogy sokszor akaratuk ellenére, saját érdekeik által vezettetvén, elfogult bíráknak bizonyultak, a mint azt másként nem is képzelhetni, midőn pl. a nagyobb iparosok a szorosb értelmű kereskedelmi ügyekben és az ellentétes érdekű kereskedők egymás ellen ítélnek. Ez volt a főok, hogy Hollandban a kereskedelmi szakbiróságok eltöröltettek; ezenkívül, mert egyes kereskedők a kereskedelem összes ágaiban állandó alkalmas szakértőknek nem bizonyultak. Ezen bajon azon okból nem lehet segíteni, mert miként Leonhardt találóan megjegyzi, az érdekeltségi kifogást a kereskedőkre nézve czélravezetőleg szabályozni egy törvényhozásnak sem sikerült. 9. A jogászgyülés többsége figyelembe vette, hogy általános tapasztalás szerint a rendes jogtudó birák alkalmasaknak bizonyultak a kereskedelmi ügyekben való bíráskodásra; annyival inkább, mert miként Thöl megjegyzi, mai nap a rendes bírónak számtalan eszköze van netán hiányzó szakismeretei pótlására; mert továbbá szükség esetében minden egyes előforduló esetben valódi specificus szakértőt hallgathat meg, megjegyeztetvén, hogy azon ügyek száma, melyekben a szakértelem meghallgatása szükségesnek mutatkozik, egészben véve a kereskedelmi ügyeknek csak 5°/o-át képezi. Csakis igy lehet megmagyarázni, hogy Francziaországban az ottani 173 rendes törvényszék Ítéletei nincsenek kitéve annyi felebbezésnek, mint a kereskedőkből álló biróságok ítéletei. Egyébként a dolog természetéből | foly, hogy magok a felek leginkább gondoskodnak | arról, hogy a tényleges alkateleme a jogviszonynak | világosan felderittessék, e részben a bíróságok I szakértelmére nem hagyatkozván. Mindezeken kívül tekintetbe vétetett a kereskedelmi jogirodalomban és a jogtanitásban, valamint a szakbiróságok belső természetében beállott nagy változás, valamint azon körülmény is, hogy a szakbiróságok szervezete korunk modern és hazánkban is elfogadott bírósági szervezetével összhangzásba nem hozható. Figyelembe vétettek azon indokok is, melyek ujabban hasonló határozatra a német birodalmi codifikátionális bízott- • ságot indították. A jogászgyülés többségét még számos más fő- és mellékindok vezérelte. Vezérelte többek között annak megfontolása, hogy mily nagy nehézségekkel jár az úgynevezett szakbiróságok részletes szervezése, mily nehéz a választás szabályozása, jelesül ki legyen választó és ki választható, vajon egyáltalában a szakbirák választassanak vagy kineveztessenek-e, mindkét esetben hány évre, legyen-e a szakértői biráskodás officium nobile vagy fizetéssel illetőleg napi dijjal járó hivatal, engedtessék-e meg a kereskedelmi ügyekben az ügyvédi képviselet vagy sem, stb. EGYLETI ÜGYEK. A jogászkörbeii ujabban a következő előadások tartattak: Dr. G a r a y Dezső a bizonyítás tériéről, Dr. Misner Ignáez az uj váltóeljárásról, Dr. L ö w Tóbiás a volt franczia igaz- ! ságügyminiszternek egy törvényjavaslatáról a bi- j rósági szervezet tárgyában, Dr. S c l r e y e r Jakab j a contumaciáról. A legközelebbi hetekre a követ- I kező előadások vannak kitűzve: Dr. D e 11A d a m i I Rezső Dr. Ságlynak a kötelmi jogot tárgyazó müvéről (jan. 11.), Dr. Herich Károly a kereskedelmi könyvekről, Dr. Zsigmondy Jenő a fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítésére vonatkozó törvénytervezetről. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara tagjainak száma jelenleg 756, kik közül 666 Budapesten lakik. A mult év elején a kamara tagjainak száma 700 volt ; a szaporodás tehát 55. A budapesti ügyvédi kamara választmányának fegyelmi bírósága Kónya Károly gödöllői ügyvéd ellen Bertók Eva és Bertók Zsuzsanna által folyamatba tett fegyelmi ügyben 1876. évi deczember 27-én nyilvános tárgyalást tartott. A panasz abban állott, hogy vádlott ügyvéd segéde Bontsik Sándor halasztást adott panaszosoknak a már megitélt követelésnek részletenkinti lefizetésére s ezen halasztást az első részlet lefizetéséről adott nyugtára rá is vezette ; vádlott ügyvéd azonban mégis végrehajtást eszközlött panaszosok ellen, és folytatta a végrehajtási lépéseket még akkor is, midőn a tőkéből már csak 40 kr. volt lefizetetlen. Az Ítélet következőleg hangzik: Kónya Károly gödöllői ügyvéd a panaszlott fegyelmi vétség terhe alól felmentetik. I n dokok: Sem a megejtett vizsgálat, sem a mai tárgyalás folyamán az, hogy panaszlók vádlott segédétől feltétlen fizetési haladékot nyertek volna, nem igazoltatott; sőt Bontsik Sándor tanú hit alatti vallomásából az tűnik ki, hogy ő a */• alatti nyugtát csak ideiglenesnek tekintette és a szóbeli megállapodás jogérvényét is főnöke utólagos jóváhagyásától tette függővé, hogy továbbá vádlott a '/. alatti nyugta szövegéről csak későbben a vizsgálat folyamán szerzett tudomást, segéde által pedig annak idején csak arról értesíttetett, hogy ő panaszosoknak 1875. évi september 5-én tartozásuk teljes törlesztésére oly módon engedett időhaladékot, hogy ezek nyolezad napra 30 frtot, a hátralék-tartozást pedig, ha főnöke is megengedi, kisebb részletekben fizetendik le akként, hogy az egész követelés 1875. évi október 24-én törlesztve leend. Miután pedig panaszlók már az első 30 frtos részlet pontos lefizetését elmulasztották, ennélfogva vádlott jóliiszemüleg folytathatta a végrehajtási lépéseket panaszlók ellen, kiket arról értesítenie, hogy ő a segéde által nekik engedélyezett s több feltételhez kötött fizetési haladékot jóvá nem hagyja, szükséges nem volt, miután a szóbeli megállapodás feltételeit panaszlók önmaguk sem tartották meg s igy önmaguk megsemmisítették a különben is feltételes egyességet. Hogy pedig a panaszlók által kiemelt egyesség. mint Bontsik tanú hit alatt vallotta, csakugyan feltételes volt s hogy a '/. alatti nyugta végszavaiban panaszlók sem láttak feltétlen halasztási engedélyt, azt igazolja azon körülmény is, hogy pa- I naszlók daczára annak, miszerint a •/• alatti nyugta | kezükben s ügyvéd-képviselőjük volt, sem a vég- I rehajtás korlátozását nem kérték, sem egyéb jogorvoslattal nem éltek, holott ezt bizonyára el nem | mulasztják, ha részükre feltétlen halasztás enge- I délyeztetett s ők fizetési kötelezettségüknek az álUtólagos halasztási batáridőn belül valóban pontosan megfeleltek volna, a mit hogy nem tettek, önmaguk is beismerték. Miután ezek szerint vádlott ellen kötelességszegés tényálladéka be nem bizonyittatott, őt a panaszlott fegyelmi vétség terhe alól felmenteni kellett. Hirdetmény. Járosy Károly (király-uteza 17. sz. a.), Tőrök Zoltán (kerepesi-ut 5. sz. a.), Szikszay Dénes (uj-uteza 20. sz. a.), Dr. Karafiáth Adolf (üllői-ut 5. sz. a.), Br. Brauneckcr Edgár (Deák-Ferencz-utcza 9. sz. a.), Grelinger József (Kalocsán), Krausz Mihály (Fetőfi-utcza 10. sz. a.), Dr. Suhajda István (Barátok-tere 5. sz. a.) és Ugrón Ákos (Deák-Ferencz-utcza 2. sz. a.) ügyvédek kamaránk lajstromába folytatólag felvétettek. Budapesten, 1876. deczember29-én. A budapesti ügyvédi kamara. Á pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kövesligethy Károly h. ügyvéd Pozsonyban, saját kérelme folytán, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Huth János Bazinban székelő ügyvéd, elhalálozása folytán, az ügyvédi lajstromból kitörültetett, s az iratok és értékek biztosítására, valamint a halaszthatlan teendők teljesítésére: Jamniczky Péter h. ügyvéd Bazinban rendeltetett ki. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Czéhmester János lugosi ügyvéd elhalálozása következtében e kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett s irodájára nézve gondnokul Litsek Béla lugosi ügyvéd rendeltetett ki. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, miszerint Raischl Károly temesvári ügyvéd elhalálozása következtében a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett s irodájára nézve gondnokul Mühlbach Károly temesvári ügyvéd rendeltetett ki. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Kovakovits Emil verseczi ügyvéd kir. járásbiróvá, Vannay Gusztáv lippai ügyvéd pedig kir. aljárásbiróvá történt kineveztetése folytán saját kérelmére e kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhiiré tétetik, miszerint Vargics Imre temesvári ügyvéd az ügyvédkedésről való lemondása és saját kérelme folytán e kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Missits Sándor módosi ügyvéd elhalálozása folytán e kamara ügyvédi lajstroi mából kitörültetett s irodájára nézve gondnokul S Mattanovich Károly módosi ügyvéd rendeltetett ki. A győri ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Baranyay Zsigmond volt komáromi köz- és váltóügyvéd jogtanárrá történt megválasztatása következtében előterjesztett önkénytes lemondása folytán a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. A székes-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Horváth Lajos pápai, s Nagy Zsigmond sz.-fehérvári ügyvédek, önkénytes lemondás folytán, az ügyvédi kamara lajstromából kitörültettek, s az előbbi irodája részére gondnokul Bartbalos István pápai ügyvéd neveztetett ki. Különfélék. A magyar jogtudományi „veview'- saját szerű modorban gyűjti a törvényhozási matéria lét. A helyett hogy — mint egy havi szakközlönynek feladata volna — obj ecti v áttekintést nyújtana a tárgyalások felett, sokkal egyoldalubban jár el, mint maguk a félhivatalos politikai lapok. A miniszter beszédeit szórói-szóra lenyomatja, és még bevezetésileg dicsbeszédet is tart róluk; minden oly képviselő beszédét pedig, ki nem grata persona bizonyos körökben, pár sornyi kivonattal szokta elütni. Sőt legújabban az országbíró momentuosus beszédét is megcsonkítva közli; a viszonválaszt pedig, melyet az országbíró a miniszternek adott, jónak látja olvasói előtt egészen »agyonhallgatni.« Ilyen alig qualifikálható eljárás mellett könnyen megleli magyarázatát a nevezett lapnak azon — már inkább a comicum körébe tartozó — praxisa, miszerint a büntető-törvénykönyv javaslata felett folytatott tárgyalásoknál a miniszter, az államtitkár és Pauler (volt miniszter) neveit rendszeresen nagy vastag betűkkel szedeti; a jogügyi bizottság többi tagjai pedig kénytelenek (!) beérni — petit-betükkel. Szegély képviselők! Az ügyvédvizsgáló bizottságba az igazságságügyminiszterium által 1877.-re kineveztettek: Elnök: Szabó Imre kir. semmitőszéki biró; Helyettes elnök: V a j k a y Károly budapesti kir. táblai tanácselnök. Bizottsági tagok: And r a ssovics Béla, Dr. Apáthy István, Dr. Antal Gyula, Barta Béla, C zord a Bódog, E r (1 é 1 y i Sándor, Havas Sándor, Hegedűs Kandid Lajos, Dr. Herich Károly, Dr. H o f f-