Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 29. szám - Közigazgatási toiráskodás. [8. r.]

— 231 — Aprafect-tanácsok hatásköre különböző törvényekben taxative lett megállapítva. Általában hozzájuk vannak utasitva az oly panaszok, melyek egyenes adókra, bizonyos communális és rendőri ügyekre vonatkoznak, de azonkivül hozzájuk tartoznak még azon lényegükre nézve m agánjogi viszályok is, melyek nyilvános épitkezésekből, az állam által kötött épitési és szállítási szerződésekből, államjószágok eladásából vagy bérbeadásából származnak.1)2) Dologi jogviszonyok tekintetében a fiskus egészben véve a bíróságoknak alá van rendelve. Adóssági viszonyoknál az illetó'sség attól függ, hogy a fiskus mint hitelező vagy mint adós szerepel-e. Az előbbi esetben a jogi ut ki van zárva, az utóbbiban a feníbrgó viszony jő tekintetbe, a szerint a mint adás-vevésről, cseréről, haszonkölcsönről, letétről vagy megbizásról van szó, és a szerint a mint a fiskus eladó- vagy vevőként, bérlő-, vagy bérbeadóként, ingók vagy ingatlanok iránt szerződő félként jelenkezik. A >contentieux« körébe általában az úgynevezett >domaine5) de l'é t a t tárgyai, az államnak ingók vétele iránti szerződéseiből, a >louage d'ouvrage«-ból (közmühelyekbendolgozó munkásokra vonatkozólag), a pósta-kezelésböl támadó peres kérdések tartoznak; ide soroltatnak továbbá: a >domaine public« területe, a közutak, folyók, tengerpartok igazgatására vonatkozó jogi kérdések. Francziaországban a legtöbb esetben egy pénzügyi hatóság döntése ellen a felebbezés nem a felette levő hatósághoz, hanem az administrativ tri'bunalhoz vagy a polgári bírósághoz megy. Meg kell különböztetni e tekintetben az egyenes és a közvetett adók tárgyában hozott végzéseket. Francziaországban t. i. az egyenes adók az adókötelezett hozzájárulása nélkül vettetnek ki, itt a törvények alkalmazása felett a prafect-tanács dönt; ellenben a közvetett adózásnál, ha az adókötelezettség és fenállása fölött összeütközés támad, a rendes bíróságok hivatvák dönteni; a jövedék-kihágások felett azonban a rendes fenyitő-törvényszékek Ítélnek. A prafect tanács dönt ezen kivül a k isajátitás4) minden kérdései felett és a magánjog körébe belenyúlva, az államnak eladott, elzálogosított, kicserélt és magánosok által bitorolt javai felett. A prafect-tanácsok a civil bíróságok illetékességét lényegesen megszorítják és ') L. Gneist: jogállam 261. 1. ')L. L.Maearel: Éléments de jurisprudence administrative stb. (Bruxelles, 1837) 8. 1. 3) » . . . Cetté expression a un d o u b 1 e signific a t i ó n. On appelle ainsi, dansun sens spécial, ceux des biens de l'État qui lui ont été acquis en vertu des lois révolutionnaires, et qui ont été vendus plus tard par la natíon. ...Dansunsecond sens plus généra), les domaines nationaux sont tous les Diens, qui appartiennent a l'État a un titre quelconque et font partié du domaine national defini plus loin. . . . Aujourd'hui toute cetté attribution pourrait sans inconvénients étre entiérement rendue al'autorité judiciaire*. — Ducrocq: 254. Macarel: i. rn.189.sk. ]. — Ducrocq: Des expropriants et du droit de poursuite appartenant k chacun d'eux. azért el is nevezték őket >vegyes tribun aloknak«. A práfect-tanácsokon kivül a contentiosus ügyek némelyikére, például: ujonczozás, nemzetőrség, iskolák stb.-re nézve különös instantiák léteznek. A legfelsőbb számszék1)2) is az administrativ tribunalokhoz számíttatik.5) A legfelsőbb adm. tribunal az államtanács; őeminőségében nemcsak az alsóbb administr. tribunalok döntései elleni recursusok és semmiségi panaszok felett 7dönt, hanem még illetéktelenség vagy hatalointullépés miatti recursusok felett is, mindennemű administrativ döntések felett, valamint a némely esetekben engedélyezett oppositiónál az államfőtől eredt rendeletek ellen, valamint e rendeletek magyarázata miatti keresetek felett. Az államtanács jelenlegi szervezete4) az 1872. május 24-én kelt törvényen alapszik, mely a contentiosus ügyek tárgyalására nézve különös határozatokat foglal magában. Az államtanács hatáskörét5) a VIII. év frimaire 22-én kelt alkotmányi levél állapitotta meg.6)7) Az államtanács t. i. vitás közigazg. ügyekben döntött; elintézte a bíróságok és igazgatási hatóságok közötti összeütközéseket, s az is, vajon igazgatási hivatalnok valamely szolgálati cselekvény miatt perbe fogandó-e, illetékességéhez tartozott. Az államtanács tagjai elmozdithatlanok voltak és sem a minisztérium, sem a consul nem gyakorolhatott semminemű befolyást döntéseire. 1806-ban a június 11-én kelt decretummal a császárság behozatala után az államtanács8) uj alakulása következett be, t. i. hozzá lett utasítva azon vitás ügyek eldöntése, melyek szállítás miatti szerződésekből és a közszolgálat és a császári ház számára való munkákból támadtak. Az államtanácsnak vitás közigazgatási ügyekben való instructiója az államtanácsban egy külön »comité du contentieuse«-re lett bizva és az 18066) július 22-én kelt szabályzattal az egész vizsgálati eljárás törvényesen lett megállapítva. A trónra való másodszori visszahelye>) Ducrocq: La cour des comptes et son liistoire. 2) Ducrocq: Cours de droit administratif t. I-er, p. 325. 3) Az 1790. sept. 11-iki törvény az igazgatási vitás ügyeket utolsó fokban való eldöntés végett az állami tanácshoz utasította. «) Az állami tanács előtti eljárás előbb egy 1806. július 22-én kelt decretumon alapult, mely egy régi 1738ban d'A g u s s e a u nevü kancellár által redigált reglement-ot adoptált. — Ducrocq: Cours de droit administratif, t. I-er, p. 203. 5) sFrancziaországban az államtanács egy legfelsőbb hatóság, melynek tanácsából minden a közszükség és hasznosság szelleméből kiinduló intézkedés ered, s mely a meghatározott esetben egy ^tisztán birói állá st« (!) foglal el. Az államtanács ez állásában a feltétlen semleges hatalom az állam mint ilyen (a törvényszékek sohasem államként, hanem mindig félként tekintetik) é s a magánosok között a közület követelményei és az igazságéi között szemben az egyénnel*. W a g e n e r ezen állítását részünkről el nem fogadhatjuk. 6) F o o z : Le droit administratif belge, t. I-er, p. 146. 7) K. v. S t e n g e 1 : Das öffentlicbe Kecht stb., H i r t h's Annalen stb., 1876. évf. 811. s k. 1. 8) L. M a c a r e 1 : i. m. 15., 17. és 25. 1. 9) L. Ducrocq:* Le décret du 22 juillet 1806, les lois et reglements relatifs a l'instruction et au jugement des affaires contentieuses continueront á étre observés devant la section et l'assemblée du conseil d'État statuant au contentieuxc (203. 1.) Art. 24 §. 1-er de la loi du 24. mai 1872 confirme cetté réglementation. zés után több ordonances által közelebb s szabatosabban lett az államtanácsi működés megállapítva. A j C o m i t é du contentieuse« az igazságügyi miniszter elnöklete alatt 6 államtanácsosból és 8 »maitre des requétes«-ből áll. Némely dologban még a miniszteri döntések revisiójára1) is van hivatva az államtanács ezen osztálya.2) Az államtanács döntései jelenleg a köztársaság előbb a császár nevében hozatnak. A miniszterek hivatalból tagjai az államtanácsnak. (L. 1852.3)jan. 25-én kelt decretumot). A section du contentieuse-hez tartozik valamennyi vitás ügynek előkészítő tárgyalása, melyek egy a sectio tagjaiból és más hat államtanácsosból álló assemblée által nyilvános gyűlésben véglegesen eldöntetnek. Az előbbi rendelkezés, hogy az államtanács minden határozata (avis) az államfő jóváhagyását szükség] i, a contentieux-re nézve az 1872-iki') törvény által megszűnt. A justice administrative két instantiában gyakoroltatik, a conseils de préfecture és a conseil d'État (section du contentieux)-ben. Az első fokú közigazg. biróságot a conseils de préfecture képezik. 1862 óta a deczember 30-án kelt decretummal a közigazgatási vitás ügyek feletti tárgyalásokra nézve a nyilvánosság hozatott be a conseils de préfecture-nél. Az 1865. június 21-én kelt törvény óta a conseil de préfecture a Seine departementban3) 8 tagból áll; a többi departementban 3—4 tagból. A >conseiler de préfecture « functiói incompatibilisak más foglalkozással (art. 3). Minden departementban egy az államérdek képviselésére rendelt kormánybiztos működik (art. 5). A prafect-tanács6)7) azaz egy fiatal, törekvő hivatalnokokból álló bizottság a praefect elnöklete, »voix prépond é r a n t e«-ja és felfüggesztő vétója mellett, forma nélküli eljárásával, egy törvényszéki szervezetnek csak látszólagos biztosítékait nyújtja.s) Tulajdonképen az egész közigazgatási jogszolgáltatás kezelése elmozdítható ügynökök kezeiben nyugszik, kik minden pil') L. M a c a r e 1 : i. m. 26. s k. 1. 2) La loi du 24 mai 1872 attribue au vice-président du conseil d'État la présidence de la section du contentieux (art. 10. §. 2.) et, par suite, la présidence de l'assemblée du conseil délibérant au contentieux. — Ducrocq: 194. p. 3) L'article 9 de la loi du 24 mai 1872, en donnant au conseil d'État le droit de »statuer souverainement«, a fait disparaítre la justice retenue, et conféré au conseil, en matiere contentieuse, le pouvoir propre que cetté loi, comme les lois précédentes, sauf celle du 1848, lui a refusé en matiere administrative«. — Ducrocq: p. 198. ')».•• Si le chef du pouvoir exécutif usait de ce droit, la bonne administration de la justice y perdrait beaucoup. . . . Nous avons brisé une arme dont il serait possible de fairé un si dangereux u s a g e«. (E apport de M. Batbie, député a l'Assemblée nationale). 5) Prancziaországnak talán hetven departements-jai mindegyikében van egy közigazg. törvényszék, conseils de préf. 6) L. Macarel: i. m. 8. 1. — Ducrocq: i.m. 214.1. Organisation et procédure des conseils de préiecture. 7) Le décret du 23 décembre 1872 fixe a 8,000 fr. le traitement des conseillers de préfecture dans le département de la Seine, et á 15,000 fr. celui du p r é s id e n t de ce conseil. 8) »Les conseils de préfecture sont s u p p r i m é s«. — V. : Projet de loi de la commission de décentralisation. Art. 1-er. »Toutes . . . contestations . . ., seront également portées devant le tribunal d'a r r o n d i s s e m e n t«. Art. 9. alin. 3. — L. D u b o i s : i. m. 51. s k. 1. *