Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 2. szám - A testi sértések a magyar büntetőtörvénykönyv tervezetében

- 11 őket a nemi fajtalanságtól. Emlittetik a házas hűség (Tacitus i. h. c. XIX. VIII. XVI.) s a nők tisztelete (Pictor. hist. I. p. 340. Turner i. m. III. p. 68.), mely különben a keltáknál is már szerepelt vallásos mystikus irányban s a nők szolgaságát ki nem zárta, tehát szinte csak csira-viszonyban áll a göthei, megváltó >ewigweibliche« eszményéhez. A hűség a szövetségben vezér s kiséret közt (Tacitus i. m. c. XIV. Kemble: Saxons in England I. p. 32.) nagyon is az s egyéni szabadság « rovására segítette a patriarchális, hűbéri absolutistikus fejedelemség fejlődését. Az állam szerződéses, magánjogi felfogása (Kemble i. m. I. p. 70. II. p. 184.) csak ugy viszonylott az újkor alkotmányos államalkatához, mint valamely indián törzs senatusa egy országgyűléshez. A miveletlenség ugy mint amiveltség saját erényeivel, saját vétkeivel bir, s az egyik szellemében tekinteni a másik intézményeit a legnagyobb balgaság. (Folyt, következik.) Dr. Dell' Adami Rezsó. K

A testi sértések a magyar büntetőtörvénykönyv tervezetében. E lapok m. é. 54. számában előadtam észrevételeimet a testi sértésekről szóló fejezet azon része iránt, mely a testi sértéseket kategóriákra osztja. Szólnom kell még e fejezet második részéről, mely az általános határozxuányokat és a mérgezési eseteket tartalmazza.*) Mielőtt a 297. §-ban foglalt határozmány méltatására áttérnék, előre kell bocsátanom, hogy az ezen és a 299. §-ban használt asulyos testi sértés« kifejezésnek értelme iránt az egész fejezetben nincs biztos támpont. Kétes, vajon csak a 293., *) A fejezet ezen része igy hangzik : 297. §. Ha a súlyos testi sértés töbtek általi bántalmazásból származott, és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt: mindazok, a kik a bántalmazásba szándékosan részt vettek : 1 évig terjedhető börtönnel és külön-külön 200 írtig terjedhető pénzbüntetéssel ; ha pedig a bántalmazásokból halál származott : 3 évig terjedhető börtönnel és külön-külön 400 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 298. §. A ki másnak, azon szándékká!, hogy egészségét megrontsa, ártalmas szert ad be : 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő ; ha pedig a szer életveszélyes, de ölési szándék nélkül adatott be, a bün*etés 3 évtől 5 évig terjedhető fegyház leend. Ha az életveszélyes szer beadása folytán a 293. és 294. §g-ban meghátározott valamely következmény vagy halál állott be: a tettes 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. 299. §. A ki gondatlan cselekvése vagy mulasztása által másnak súlyos testi sértést okozott: 3 hónapig terjedhető fogházzal és 200 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban a súlyos sérülés az azt okozónak saját hivatásában vagy általa gyakorolt tudományban, iparágban vagy foglalkozásában való járatlanságából vagy hanyagságából származott, vagy ha azon cselekmény vagy mulasztás által, mely a súlyos sérülést okozta, az azt okozó, hivatásának, vagy az általa gyakorolt tudománynak, iparágnak, vagy foglalkozásnak szabályait sértette meg: 1 évig terjedhető fogházzal, és 500 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A 280. §. utolsó bekezdésének határozatai a jelen szakasz eseteiben is alkalmazandók. 300. §. A jelen fejezet eseteiben, a megsértettnek kívánságára és részére, megfelelő kártérítés is állapítandó meg, mely tartós betegség, vagy munkaképtelenség esetében a megsértettnek személyi és családi viszonyaihoz képeit, egyszer-niindenkorra megállapítandó tőkében vagy évi járadékban állhat. 301. §. Könnyű testi sértés miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg. 302. §. A házi fegyelemre jogosított személy által, annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt, büntetésnek nincs helye. 303. §. Nem büntettetik a testi sértés, ha az a 272. §-ban meghatározott valamelyik esetben követtetett el. 294. és 295. §-okban foglalt esetek vonandók-e a súlyos testi sértés fogalma alá, vagy pedig a testi sértés »büntette« is, mely 8 napnál tovább tartó akadályozást okozott? A 314. §. arra látszik mutatni, hogy a szűkebb értelmezés a helyes, mivel ott a súlyos testi sértés megnevezésénél csak a 293. és 294. §§. idéztetnek; a német büntető-törvény is a »schwere Körperverletzung« alatt csak a 224. §-ban foglalt esetet érti (1. 227. §.); nem különben az osztrák javaslat is csak a 236. §-ban foglaltat. Másrészt azonban vannak némi jelek arra nézve is, hogy a tágabb értelmezés a helyes. Első szövegében a magyar javaslat ugyanis a súlyos testi sértés alatt világosan a 3 évig terjedhető börtönnel sújtott testi sértést is értette; továbbá a 301. §. kimondja, hogy »a könnyű testi sértés I miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél I indítványára indítható meg,« — már pedig nem tehető fel, hogy a testi sértés > bűntettének « esetében a javaslat az eljárást a sértett fél indítványától akarná függővé tenni. Én ezen utóbbi értelmezést fogadom el; kivánatosnak tartanám azonban, hogy a 297. §-ban, hol a »sulyos« szó legelőször fordul elő, zárjelben hivatkozás történjék mindazon §-okra, a melyekben foglalt esetek a súlyos testi sértés alatt értetnek. Érdemileg a 297. §-ban található körülirás ellen nincs kifogásom. Sőt helyesebbnek tartom annak szövegezését, mint a német törvény 227. és az osztrák javaslat 249. §-áét. Ezek a verekedésben való részvételt feltétlenül büntetik; ami javaslatunk pedig csak azon esetben, ha ki nem tudható, hogy ki okozta a bántalmazást. A magyar javaslatnak ezen határozmánya megett ugyan nem annyira jogi, mit inkább jogpolitikai tekintetek állanak, de azon versió, melyet a másik két emiitett codex felmutat, szintén nem dicsekedhetik a tiszta büntetőjogi felfogással, mert kétségkívüli, hogy eltér a bűnsegéd és a bűnös segítés valóságos fogalmától. Nem fogadhatnám el azonban el a magyar javaslat határozmányát a büntetés tekintetében. A börtönbüntetés igen sok esetben nagyon is súlyosnak mutatkoznék, az egy évi minimum pedig épen nem vihető itt keresztül. Hogyan lehet kívánni a magyar bírótól, hogy mikor eddigi praxisában azokra, kik súlyos testi sértéseket követtek el, alig szabott ki egy évre menő börtönt, most 1 évtől 3 évig terjedhető börtönnel sújtsa azokat, kikre a sértés elkövetése még nem is bizonyítható ? Mindenütt inkább ignorálhatni a multat, mint a független bíró által gyakorlandó igazságszolgáltatásnál. Egy bizonyos fokig lehet a biró felfogására irányadólag, sőt szigoritólag is hatni; de ha a számára felállított keretben épen nem mozoghat, ha minden léptennyomon ellenkezésbe jön az életben kifejlődött igazságérzettel: az eredmény az, hogy a praxis egyszer mindenkorra áttöri a korlátokat, s akkor elmondhatja a törvényhozó: ;>oleum et operám perdidi. <*) *) Nem épen ezen g-ra vonatkozik, de általánosan ismert tapasztalat az, hogy a hol a törvény tulszigoru, a biró erőszakkal az enyhébb (íualifikatióval biró büntettet maA 297. §. második pontjában tehát a börtönbüntetés átváltoztatandó volna fogházzá s ez által a minimum eo ipso leszállana egy napra. A 298. §. a mérgezésről szól. Itt három büntetési fokozatot szoktak a törvénykönyvek megkülönböztetni. 1. Az egészség megroncsolására alkalmas szer adatik be (sérülés nem szükséges) ; 2. ezen szer beadása súlyos testi sértést okoz; 3. halál áll be, habár ez nem volt szándékba véve. Ezen három — mint látható tisztán objectiv momentum — képezi alapját a német törvényben, az osztrák javaslatban és némi csekély módositással a belga büntető törvényben foglalt felosztásnak. A dolus tekintetében nem tétetik megkülönböztetés, az eszköz is mindenütt ugyanaz, (a német törvény és az osztrák javaslat szerint: íGift oder andere Stoffe, welche die Gesundheit zu zerstören geeignet sind«; a belga törvény szerint pedig: »des substances qui peuvent donner la mort ou. . . . alterer gravement la santé«). A mi javaslatunk szintén hármas felosztást fogad el, de egészen más alapon. Az első fokozatot az képezi, ha valaki másnak >ártalmas« szert ad be (5 évig terjedhető börtön); a másodikat, ha a szer életveszélyes, de nem ölési szándékkal adatott be (3—5 évig terjedhető fegyház); a harmadikat, ha életveszélyes szer beadása folytán súlyos testi sértés vagy halál állott be (10—15 évi fegyház). Itt tehát azon jelenséggel találkozunk, hogy az első és második fokozat közti határvonalat nem a beállott eredmény különbözősége képezi, hanem az, hogy az egyik esetben csak >ártalmas«, a másikban pedig »életveszélyese szer használtatott. Emlékezetet ezen felosztás a revideált német büntető törvény 223. a. §-ára, melyben a testi sértés közép-fokozata szintén a használt eszköz minőségére alapittatik. Sok szó fér ezen felosztási alaphoz; annyi azonban bizonyos, hogy mégis némi subjectiv elemet hoz a felosztásba, mert a használt eszköz nagyobb vagy kisebb mérvű veszélyessége és hatályossága sok esetben következtetést enged vonni a gonosz szándék erősségére és intensivitására. Azonban épen a mérgezésnél még sokkal nehezebb mint másutt, az eszköz tekintetében több bünösségi fokozatot felállítani. Hogy mi az >ártalmas szert, az nagyon relatív s mindenek előtt nagyon tág értelmű fogalom, sokkal tágabb, mint a német vagy a belga törvényé. Én beadhatok valamelyik jó barátomnak azon czélból, hogy a mai bálban meg ne jelenhessen, hánytatót, — tehát egészségének megrontása végett ártalmas szert, mint a §. megkívánja— s aligha lesz biró, ki igazságosnak tartaná, hogy én ezért 1—5 évi börtönre Ítéltessem, mint ugyancsak a §. megkívánja. Az ilyen fenyítő igazságszolgáltatás nem felelne meg a mai kor higgadt felfogásának és ellentétben volna az élő igazságérzettel. gyarázza ki a tényállásból csak azért, hogy a tulmagas büntetést ne kelljen kiszabnia ; a hol pedig esküdtek ítélnek, a tulszigoru törvény rendszerint egyenesen felmentést eredményez, mint ez Ausztriában igen sokszor előfordul.