Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 25. szám - A polg. perrendtartás novellája
— 200 petentiának ilyetén megállapítása épenséggel nem nyújt a közigazgatásjogellenes actusainak valamennyi eseteire nézve elégséges oltalmat, mert alegislatió szándékosan elvonhatott számos eseteket a jogi controle alól, mig más részről, ha még oly előrelátó volt is, mégis száz meg száz esetre nem is gondolhatott. !) Ilyenkor az állampolgárnak a kihagyott vagy kifelejtett esetekre nézve az administrativ orgánumok ellenében való jog- s oltalomnélkülisége megmarad továbbra is, Látjuk tehát, hogy lehetetlen s hiábavaló erőlködés taxativ felsorolás által egy elvet kimeríteni akarni,2) mi által a közigazgatási törvényszék a közigazgatási bíráskodás bizonyos kiváltságolt eseteire nézve csakugyan causal-instantiává válnék. Igen helyesen jegyzi meg erre vonatkozólag Gneist:5) »Ob man nun vierzig oder hundert, oder noch mehr Klagefalle aufzahlt/) man wird das Bedürfniss der Rechtssprechung mit dieser Aufzáhlung nicht erschöpfen; so unendlich wie die Anforderungen der neuen Gesellschaft und die Culturzwecke des Staates, sindauchdie taglichen Berührungen zwischen der Staatsthatigkeit und der Person und dem Vermögen des Einzelnen«. Bajorországban5) a specifikátió szirtjein szenvedett már két izben hajótörést a kormánynak a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó törvényjavatlata. Az első javaslat 54 (!), a második 52 esetet jelölt meg mint a közigazgatási biráskodás illetékességéhez tartozókat. Országokban, mint Francziaország,6) Baden7) és Poroszországnak8) azon 6 tarmányában, melyekre a »Kreisordnung« hatálya kiterjed, hol az igazgatást az igazgatási jogszolgáltatástól már alulról kezdve elválasztják s az igazgatási tevékenység mindkét oldalát különböző szervekhez utalják, ott helyén lehet a kölcsönös határ kijelölése végett az egyes illetékességi eseteket taxative felszámlálni.9)1 °)11) Azonban ez még sem mindig kielégitő; hiányos és hézagos marad12) és nem elégítheti ki a közigazgatási bíróság szükségletét, mit a casuisticus rendszert elfogadott ') L. Kiss lÍDg: i. m. i. h. 9) > . . . Es ist geradezu unmöglicb, das volle, reicbe, taglich neue Erscheimingen erzeugende Lében der Verwaltung auf bestimmte Kategorien zurückzufübren und in eine Anzabl voraus bestimmter Rubriken einznzwangen«. — L. Motivenbericbt zu dem Gesetzentwurfe, stb. 3)L. Rechtstaat 157. 1. — Pann: Beitráge zur Reform des Verwaltungsrechtes, Wien 1877, 7. 3 k. 1. *) A legújabb porosz illetékességi törvény százhetvenöt §§-t tartalmaz (VI czimben s XXII szakaszban). L. »Gesetz betreffend dieZustándigkeit der Verwaltungsbehörden und der Verwaltungsgericbtsbehörden im Geltungsbereiche der Provinzialordnung vom 29. Juni 1875:. — Vom 26. Juli 1876 : (Gesetz-Sammlung S. 297, ausgegeben zu Berlin den 10. August 1876). ') L. e munka III. részét VIII. fej.. »A közigazgatási biráskodás Bajorországban«. •) L. III. rész I. fej. : »A közigazgatási biráskodás F rancziaországbani. 7) h. III. rész VI. fej. : >A közigazgatási bíróság Badenbenssaz 1863. október 5-én kelt badeni törvény 5. és 15. §§-ait. 8) L. III. rész VII. fej országok éreztek is és ennek tudatában siettek egyúttal orvoslásról gondoskodni. így pl. a badeni törvény ugyanazon paragrafusokba, melyekkel a kerületi tanácsok (»Bezirksrathe«) és a közigazgatási törvényszék competentiáját taxative megállapítja, felvette azon rendelkezést is, hogy a kerületi tanácsok kormány-rendelet által a nyilvánjog még más vitáira nézve is illetékeseknek nyilváníttathatnak, és hogy az állami kormány jogosult a törvényben megjelült eseteken kívül még egyéb vitás közigazgatásjogi ügyeket is a közigazgatási törvényszék döntése alá hozni. Ugyanily eljárást normált a porosz »Kreis-Ordnung« ') is, hol szintén gondoskodtak arról, hogy a >Kreis-Ausschüsse« még egyéb vitás közigazgatásjogi ügyekre nézve is illetékeseknek nyilvánittathassanak. Sokkal nehezebb az illetékességre nézve egy principiális általános érvényű elvet formulázni, mely mindenesetre kielégítő legyen. Ez felette nehéz és kivihetetlennek látszó, azonban nem lehetetlen, mint azt a közigazgatási törvényszék felállításáról szóló ausztriai törvény2) legújabban meg is mutatá. Ausztria és Olaszország5) azon országok közül, melyek a közigazgatási bíráskodást létesítették, tudtunkkal jelenleg az egyedüliek, melyek szakítva e tekintetben a többi országok példájával, öntudatosan állapiták meg a tudomány, aczélszerüség és a gyakorlati élet követelményeinek egyaránt engedve az illetékesség principiális módozatát, s Ausztria csak azon ügyeket sorolta fel taxative, melyekre nézve a közig, törvényszék nem illetékes. E nemleges határ megjelölése — egyéb okokon kivül, melyeknek e helyütt behatóbb részletezése igen messze vezetne — leginkább a birodalom dualistikus alakulata, az ausztriai közig, tör vényhozás jelenlegi állapota4) s a »Reiohsgericht«5) létezése miatt vált szükségessé, mely — mint alább látni fogjuk — részben absorbeálta azon agendákat, melyek természetszerűen szintén a közig, törvényszékek illetékességéhez tartoznának. Az ausztriai közig, törvényszék illetékessége csupán az intézménynek az alaptörvényekben annak juttatott, alkotmányszerüen megjelölt feladatához képest lett megállapítva.6) T. i. elvileg lett megállapítva, hogy a közig, törvényszék mindazon esetekben illetékes, midőn valaki egy közigazgatási hatóságnak törvénytelen döntése által jo»A közigazgatási Poroszországba E€ saz 1872. deczember 13-án kelt >Kreis-Ordnungi 135. §-át (I—XII.). 9) L. Motiv zu den dem Gesetzentwurf stb. és Bericht des Abgeordnetenhauses. ") Grünwald: i. m. 71. 1. «') L. K i s s 1 i n g : i. m. II. füzet, előszó IV. 1. ,2) L. Macarel: Élémens de jurisprudence admifiistrative stb. (Bruxelles, 1837.) 1. s k. 1. ') L. 134. §. 5. szám. a) L. e mii III. részét 14. fejezet biráskodás Ausztriába n«. 3) Olaszországban az 1865. martius 20-án kelt törvény 2. art. a rendes bíróságoknak vitás közigazgatási ügyekben való illetékességét következő módon szintén nagyon világosan állapítja meg: xiSono devolute alla giurisdizione ordinaria tutte le cause per contravenzioni e tutte de materié nelle quali si faccia questione di un diritto civile o politico, comunque vi possa essere interessata la publica amministrazionie e ancorché siano emanati provedimenti del potere esecutivo o del' autoritá amministrativa«. L. még e mű III. részét 5. fej.: »A közigazgatási A közigazgatási biráskodás | biráskodás Olaszországba n«. — Pann: i. m. 194. 1. - Grünwald: i. m. 42. I. 4) L. Commissionsbericht des Herrenhauses. 5) Ausztriában apolitikai státusjogok — mint nyilvánjogok a szó legszorosb értelmében a xBeichsgerichU oltalma alatt állanak, mig a politikai, dologbeli és kötelmi jogok a közigazgatási törvényszék előtt lelik alkotmányos oltalmukat. 6) L. Motivenbericbt stb. gait sértettnek véli.') Ez egy határozott elvnek oly correct2) s pracis formulázása, mely utánzást érdemel. Azon kérdést illetőleg, hogy > ajánlatos-e ott hol államtanács létezik, ez utóbbit a közig, biráskodás felső fórumául szervezni, és hogy kiterjesztessék-e a közig, biróság hatósága illetékességi összeütközések3) elintézésére is<,4) utalunk az általunk erre vonatkozólag alább5) elmondandókra. A polg. perrendtartás novellája elkészült és a napokban pár szakembernek megküldetett tanulmányozás végett. A mű szerzője Teleszky István országgyűlési képviselő, ki egyszersmind előadója lesz a javaslatnak az egybehívandó enquete-ben. A végrehajtási és az örökösödési eljárásra a novella nem terjed ki, mivel ezen részletek speciális törvények által gyökeresen fognak reformáltatni. A novella 150. §-ból áll; a következő ismertetés felöleli a benne foglalt fontosabb módosításokat. A semmitőszék megszüntettetik s ennek folytán a legfőbb birói hatóságot mind a két kir. itélő tábla területére nézve Budapesten »a m. kir. Curia* gyakorolja. A legfőbb forumbeli határozatok egyöntetűségének biztosítása végett kimondatik, hogy ha a m. kir. Curia egyik polgári tanácsa valamely ügy feletti tanácskozásánál felmerült jogkérdésben egy előbbeni határozattól eltérő véleményben állapodik meg, vagy eltérő határozatok létezéséről értesül : a jogkérdést az ügy eldöntése előtt indokolt indítvány mellett az egyesült polgári tanácsok teljesülése elé terjeszteni köteles; a teljes ülés által megállapított jogszabály az összes tanácsokat kötelezi; ha azonban valamely polgári tanács utóbb felmerült esetben egyhangúlag a teljes ülési határozattól leendő eltérés mellett nyilatkozik, a jogkérdés ujabban a teljes üléseié terjesztendő; érvényes határozat-hozatalra a polgári tanácsok birái két harmadának jelenléte igényeltetik; a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és a szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének és a döntvénykönyv vezetésének s a döntvények közzétételének módozatait maga a Curia állapítja meg. Ugyanezen rendelkezések alkalmazandók a kir. tábláknál is azon ügyekre nézve, melyekben ezek másodbiróságilag véglegesen határoznak. Birói érdekeltség esetében a további eljárás ugyanazon bíróságnál az érdekelt bírósági tag mellőzésével folytatandó, vagy a mennyiben szükséges, biróküldés végett az iratok a harmadbirósághoz hivatalból felterjesztendők. Fontos rendelkezést tartalmaz azon határozat, hogy ha a kereset a prdtrts 64. és 65. §§-aiban meghatározott kellékekkel nem bir, vagy a biróság már a kereset vagy más beadvány benyújtásakor észreveszi, hogy az a felek személyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a ténykörülményekre vagy a kérelemre nézve homályos, határozatlan vagy érthetetlen: a biró, a keresetet vagy beadványt kijavítás végett azonnal visszaadhatja, és a kijavításra rövid záros határidőt rendel; ezen határidő alatt kijavítva benyújtott kereset vagy beadvány jogi hatályára nézve ugy tekintendő, mintha első izben helyesen lett volna beadva. A szavatossági per helyébe a perbejelentési kérvény lép ; szabályai a következők. Ha a sommás perbe idézett alperes egy harmadiktól pervesztés esetére szavatosságot követelhet, jogositva van a szavatost a per folyambatételéről értesíteni. E végből a szavatosság okait magában foglaló perbejelentési kérvényét az első tárgyalás előtt bármikor, vagy legkésőbb az első ') L. a törvény 2. és 3. §-ait: »Zustandigkeitc ^2) Eltekintve jelenleg a törvény szövegén megejtbetó styláris módosítások czélszerüségétől. 3) » . . Ce qu'il y a ds plus fréquent et de p'us difflcile á juger, en matiére contentieuse administrative, c'est la compétence«. L. Macarel: i. m. i. h. 4) L. K a u t z többször i. m. 441. 1. 6) L. e mű III. részét 15. fej. : »A közigazgatási biráskodás kérdése Magyarországon*.